Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-12 / 285. szám, péntek

22 Agrárvilág - dokumentum ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12. iránti kereslet növekedése, vagy a kínálat szerkezetének változása esetén;- az élelmiszerekkel való biztonságos ellátás fenyegetettsége esetén. Ugyanakkor azokban a térségekben, ahol a talaj eróziója vagy a vízgazdálkodási rendsze­rek védelme ezt megköveteli (pl. a kelet-szlo­vákiai síkságon) csökkenni fog a szántóterület aránya az extenzív gazdálkodási rendszerekre való átállás következtében. 3. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMI­SZERIPAR FELADATA 2004-2006 KÖZÖTT 3.1. A Közös Agrárpolitika alkalmazásá­ra, a strukturális támogatások igénybevé­telére, az emberek és az állatok egészségé­nek védelmére szolgáló jogszabályok ki­dolgozására szolgáló adminisztratív felté­telek kialakítása 3.1.1. Mezőgazdasági Kifizetési Ügynök­ség A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségről szóló törvényjavaslat, a mezőgazdasági vállal­kozásokról szóló törvény és néhány kiegészítő törvényjavaslat jelenleg jogszabály-előkészí­tés folyamatában van. Hatálybalépése 2003. november 1-től feltételezhető. A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (PPA) az állami költségvetéshez az SZK Föld­művelésügyi Minisztériumának költségvetése révén kötődő költségvetési szervezet lesz. A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség létreho­zásával megszűnik a SAPARD Ügynökség és az Intervenciós Agrárügynökség, jogaikat és kö­telezettségeiket erre az új szervezetre kerülnek át. A PPA-nak regionális munkahelyei lesznek, amelyek az egyes támogatási eszközök igény- bevételével kapcsolatos feladatok ellátását végzik, és tartják a kapcsolatot az igénylőkkel. A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség fogja adminisztrálni a:- közvetlen kifizetéseket;- a piaci intézkedéseket;- a cukortermelési illetéket;- a Vidékfejlesztési Terv (az EAGGF garanci­ális szekciója) és az Agázati Operációs Prog­ram (az EAGGF orientációs szekciója) kereté­ben meghozott intézkedéseket;- a SAPARD-program befejezését 2004-ben (finanszírozás, szerződéskötések) és 2005- ben (elszámolás, ellenőrzés, értékelés);- az állami támogatásokat - hazai forrású tá­mogatási rendszerekből. Az említet intézkedések keretében a PPA pénzügyi forrásokat fog folyósítani (támo­gatások formájában) azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik a mezőgazdasá­gi termelésben, az erdőgazdálkodásban, az élelmiszertermelésben tevékenykednek, valamint a településeknek és társulások­nak stb. A PPÁ következetesen biztosítja az egyes támogatási fajták folyósításának átte­kinthetőségét és a meghatározott cél szerinti felhasználásuk ellenőrzését. 3.1.2. Integrált adminisztratív és ellenőr­ző rendszer (IACS) A kifizető ügynökségnek saját tevékenysége elvégzéséhez szüksége lesz egy komplex ad­minisztratív és ellenőrző rendszerre. Ennek részét képezik a kérvények, a kérvényezők, a mezőgazdasági parcellák, az állatok nyilván­tartásának, a komlóterületek, a szőlők és gyü­mölcsösök, valamint az öntözőrendszerek nyilvántartásának adatbázisai. A rendszer várhatóan 2003 végére lesz működőképes. 3.1.3 A fogyasztók egészségének védelme Az élelmiszerek biztonságának és higié­niájának biztosítását a teljes élelmiszer- láncban, beleértve a takarmánygyártást is, elsőrendű fontosságúnak tartjuk. Az élel­miszerekről szóló törvény, valamint az állat- és növény-egészségügyi előírások teljes mér­télfű aproximációja, és az EU előírásoknak a hazai jogrendbe történő beépítése után az egyes jogköröket és kötelességeket az Állat­egészségügyi Felügyelet (ŠVPS SR) valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Minő­ségvizsgáló Intézet (ÚKSUP) és az emberek egészségvédelmét szolgáló szervek együtt fogják ellátni. Az EU-ba való belépésünk idő­pontjáig kiépülnek az illetékes laboratóriu­mok, határmenti állat-egészségügyi állomá­sok. Működőképes lesz a nemzeti kapcsolatte­remtő hely és az EU gyors veszélyjelző rend­szerének nemzeti hálózata az élelmiszerekre és a takarmányokra. 3.2. Intézkedések a szerkezetváltás meg­gyorsítására 3.2.1. A parcellák tulajdonjogi azonosítá­sának felgyorsítása és a földrendezés üte­mének jelentős mértékű felgyorsítása Az államigazgatásban kialakulnak a szemé­lyi és pénzügyi feltételek a földelrendezés és az ingatlanok kataszterének területére vonat­kozó feladatok végrehajtására, amelynek célja az elkészített nyilvántartások elsőbbségi, gyors és minőségi ellenőrzése és a jóváhagyott regiszterek elsőbbségi beírása az ingatlanok kataszterébe, ami a pénzügyi források növelé­sét követően az ezirányú munkamegrendelé­sek növekvő ütemében is megnyilvánul majd. Mindez lehetővé teszi a földrendezés megva­lósítási ütemének jelentős mértékű felgyorsí­tását a SAPARD-program által folyósított pénzügyi támogatás feltételei, majd ezt köve­tően az ágazati operációs program mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési programja kereté­ben. 2004-ben a földrendezésre szánt költsé­gek finanszírozására (SAPARD-program 7. sz. intézkedése), az ágazati operációs program mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjá­nak 5. sz. intézkedése, valamint a vidékfej­lesztési terv 5. sz. intézkedése keretében mintegy 200 millió koronával számolnak. 3.2.2. A mezőgazdasági célokra nem használt területek azonosítása A mezőgazdasági termőterületek tervezett nyilvántartási és azonosítási rendszeréhez (LPIS) és a földrendezéshez kapcsolódva megvalósul a mezőgazdasági célokra hosszú távon nem használt területek azonosítása, amelyek alkalmasak az erdőtelepítésre a Vi­dékfejlesztési Program támogatási intézkedé­seinek felhasználásával (kivételt képeznek a védett övezetek, a NATURA rendszerbe és a génalaphoz tartozó területek), illetve az egy­éves vagy évelő energiatermelésre alkalmas növények (biomassza) termesztésére az ere­deti (földrajzilag őshonos) növényfajok ki­használásával, a kormány által jóváhagyott felújítható energiaforrásokról szóló koncepció jegyében. A cél a biomassza termelésének és energetikai célokra történő kihasználásának növelése, amely hozzájárul a felújítható ener­giaforrások arányának növeléséhez s ezáltal az életkörnyezet minőségének javításához. A mezőgazdasági földterületek tartós erdősítése azonban nem lehet elsődleges és stratégiai célja a szlovákiai politikának. 3.2.3. Az állami tulajdonban levő földek privatizálásáról és az ismeretlen tulajdon­jogú földekről szóló döntés meghozatala A termőföldek visszaigénylési jogának újbóli lehetősége a földvisszaigénylésekről szóló törvényjavaslat jegyében és a 180/95 Tt. sz. törvény módosítása és néhány to­vábbi kiegészítő rendelkezés révén újból megnyitja a lehetőséget a termőföldek tu­lajdonjogi rendezéséhez. Az eredeti tulajdonjogi viszonyok megál­lapítása és a restitúciós igények érvényesí­tési határidejének lejárta (2006) után az is­meretlen (azonosítatlan) tulajdonjogú par­cellák tulajdonjoga az államra száll át. Az állam azokat a területeket, amelyekre nem lesz szüksége az össztársadalmi szempont­ból fontos objektumok és infrastrukturális beruházások megvalósításához, a közsé­gek tulajdonába utalja át. A községek eze­ket a parcellákat termőföldön gazdálkodó jogi vagy természetes személyeknek kínál­ják fel, akik ezt továbbra is mezőgazdasági célokra fogják kihasználni. 3.2.4. Intézmény a magántulajdonban le­vő földek nyilvántartására A földtulajdon Szlovákiára jellemző felapró- zottsága, amely az örökösödési jog nyomán alakult ki (sok kis- és közös tulajdonos), a jö­vőben megköveteli, hogy külön intézmény ke­zelje azon magántulajdonban levő földek tu­lajdonosainak nyilvántartását, akik a földjei­ken nem gazdálkodnak. Erre a célra alternatív megoldási lehetőség:- egy új független intézmény létrehozásá­nak indítványozása, amely a magántulajdon­ban levő földeket kezelné;- a jelenlegi Földalap átalakítása ilyen in­tézménnyé. 3.2.5. A tanácsadói szolgáltatások kiépí­tése Ki kell értékelni a jelenlegi tanácsadói szol­gáltatások hatékonyságát, amelyek tájékozta­tási és tanácsadói-infohnációs központok mű­ködtetésén és az egyéni, ill. intézményi ta­nácsadók akkreditációján alapulnak. A rendszer hatékonyságának kiértékelése alapján döntést kell hozni olyan tanácsadói szolgáltatási részleg kiépítéséről, amely a ta­nácsadást már a Közös Ágrárpolitika reform­jának szellemében fogja végezni (a CAP egy­séges szabályainak 1259/99 sz. módosított rendelete a közvetlen támogatási rendszerről, 13.-19., ill. 3. 4. fejezet a megfelelő mezőgaz­dasági gyakorlat alkalmazásáról), amely az ún. cross-compliance bevezetését a közvetlen kifizetések folyósításának feltételeként szabta meg. A megfelelő mezőgazdasági gyakorlat (statutory management requirements) három területen jellemezhető: az emberek, az álla­tok és a növények egészségének védelme, a munkabiztonság és a környezetvédelem vala­mint az állatok kényelme. Itt 18 különböző rendelet fígyelembe vételéről van szó. 2007 januárjától a tagországok kötelesek lesznek tanácsadói szolgálatot létrehozni (eddig e ta­nácsadói szolgálat létrehozása önkéntes), amely biztosítja e rendeletek alkalmazásának ellenőrzését. A gazdák részvétele ebben a ta­nácsadói szolgáltatásban nem kötelező, azon­ban támogatást élvez. A tanácsadást állami vagy magánszervezetek is végezhetik. A tanácsadói szolgáltatások rendszerének kiépítésébe be kell vonni az ágazat tudomá­nyos-műszaki intézményrendszerét is. 3.2.6. A termelés elhelyezésének éssze­rűsítése és szerkezetváltása A közös piacok és Közös Agrárpolitika támogatási eszközeinek alkalmazása során a gazdasági hatékonyság kritériumaival összhangban számolunk a termelés elhe­lyezésének fokozatos ésszerűsítésével. Ez a folyamat várhatóan az ágazatban vállalkozók önálló döntéseire alapozva valósul majd meg. A folyamat beindulása nyomán várható a mezőgazdasági termelés vállalati és regio­nális szintű szakosodásának elmélyülése. A termelésnek természeti feltételekhez al­•11 t)' I : ) ["}: ; . i • • . ' í ; f > !)! >

Next

/
Thumbnails
Contents