Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-12 / 285. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12. Agrárvilág - dokumentum 23 kalmazkodó restrukturalizációja és területi újrakihelyezése (realokációja) jelentősen növelhetné a termelés hatékonyságát. Az Agrár- gazdasági Kutatóintézet (VUEPP) modellkísérlete alapján ez 2004 és 2006 között évente 3-4 milliárd korona hozadékot eredményezhetne. A folyamatban jelentős szerepet játszik az élelmiszeripar jelenleg is zajló koncentrációja. 3.2.7. A mezőgazdaság jövedelmezőségének stabilizálása A mezőgazdasági vállalatok gazdálkodási eredményeit befolyásoló piaci kilengések hatásainak és a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeinek mérséklése érdekében az állami támogatások keretében az állam részvételével nemzeti szinten létre kell hozni egy veszteségeket kompenzáló rendszert, mégpedig az Európában vagy a tengerentúlon eddig létrehozott ilyen rendszerek eredményeinek értékelése alapján. 3.3. A termőföld mezőgazdasági célokra való kihasználásának fenntartása a kedvezőtlen adottságú térségekben Szlovákia hegyvidéki és az egyéb kedvezőtlen adottságú térségeiben, ahol a termőtalajok mezőgazdasági célokra történő kihasználása elsősorban környezetvédelmi, tájképző és szociális funkciókat tölt be, a termőföld mezőgazdasági célokra történő kihasználásának fenntartása a Vidék- fejlesztési Terv meghatározott intézkedései által lesz biztosítva. A termőtalaj mező- gazdasági célú kihasználása jelenleg a vidéki foglalkoztatottság fenntartásának egyik eszköze, főleg a távolabb eső nehezebben elérhető térségekben. A Vidékfejlesztési Terv környezetvédelmi programjainak támogatása úgyszintén segíti majd a termőföldön végzett gazdasági tevékenység összehangolását az Európai Unió szigorú környezetvédelmi, növényvédelmi, állategészségügyi és egészségügyi szabványaival. Az intézkedések azt a célt szolgálják majd, hogy a mezőgazdaság saját hatáskörében teljesíthesse azt a funkcióját, amely a mezőgazdasági termelés tájvédő és a környezetalakító szerepéből következik. Ennek keretében bővülni fog az ún. minimalizációs termelési rendszerek elterjesztésének és az ökológiai mezőgazdaság egyes formáinak támogatása, amelyek alacsonyabb energia- és iparianyag-bevitellel biztosítják a talaj művelését s egyúttal kiváló minőségű egészséges és természetes jellegzetességgel bíró termékeket eredményeznek. 3.4. A mezőgazdaság szerepének erősítése a vidékfejlesztésben A vidéki települések gazdasági és szociális életképességének javítása érdekében szükséges az új gazdasági aktivitások és munkahelyek kialakításának támogatása, mégpedig a mezőgazdasági tevékenységeknek a kiegészítő tevékenységek és szolgáltatások körébe, elsősorban a turisztikai és üdülési tevékenységekbe való diverzifikálásával (átcsoportosításával). Ehhez a feladathoz kiegészítésként kapcsolódik a települések infrastruktúrájának felújítása és modernizálása, a vidék szociális tőkéjének és kulturális örökségének fejlesztése és védelme. A vidéki térség atraktivitása, az üdülési és elszállásolási funkciók szempontjából nagyon fontos a parcellákon való gazdálkodás és azok művelésének kulturált állapotban való fenntartása. E feladatok támogatását a Mezőgazdaság és vidékfejlesztés ágazati operációs programjának 5. sz. intézkedése valamint a Vidékfejlesztési Terv foglalja magában. A vidéki térség szociális életképességének alapja a lakosság foglalkoztatása, amelyhez a mezőgazdasági termelés (a helyi feltételektől függően) 10-50 százalékkal járul hozzá. A Közös Agrárpolitika intézkedései, amelyek 2004-től lépnek majd érvénybe, a mezőgazdasági termelés révén stabil környezetet teremtenek a vidéki lakosság számára a munkahelyek fenntartásához. 3.5. A vidéki foglalkoztatottság fenntartása és fejlesztése A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Ágazati Operációs Program és a Vidékfejlesztési Terv intézkedéseinek, továbbá a regionális fejlesztésre valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére vonatkozó további intézkedések bevezetésével a vidéki térségekben bővülnek a munkalehetőségek. Elsősorban a mezőgazda- sági őstermelésből az ágazati szerkezetváltás következtében felszabaduló személyek foglalkoztatásának biztosításáról lesz szó. A vidéki települések üdülési, szállásolási és egyéb nem termelői funkcióinak hatékonyabb kihasználása ösztönözni fogja a szolgáltatásokba és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozói tevékenységekbe irányuló beruházásokat, amely alapot képez a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez. 3.6. Tudomány, kutatás, művelődés A tudomány és kutatás elsődleges feladatainak fő iránya a szlovákiai mezőgazdaság célkitűzéseiből kiindulva a termelői rendszerek olyan kialakítására és fenntartására irányul, amelyek biztosítják a hazai piacon igényelt fogyasztási termékeket, ezek versenyképességét és exportlehetőségeit, egyúttal a lakosságnak az élet minőségével, az egészséges és kultúrált környezettel szembeni tájmegőrző, környezetvédelmi és szociális-gazdasági követelményeit is teljesítik. Az Európai Unióba való belépésünk után a tartósan fenntartható mezőgazdaság észszerű, hatékony és kiegyensúlyozott multifunkciós ismereteinek kialakítására, a fenntartható mezőgazdasági rendszerek termelési, tájvédelmi, környezetvédelmi és szociális-gazdasági funkcióinak optimalizálására kell törekedni a hazai erőforrások hatékony kihasználása és védelme révén, miközben ellensúlyozni kell ezek negatív hatásait a természeti és életkörnyezetre, ugyanakkor figyelembe kell venni a vidék fejlesztési lehetőségeinek tényezőit is. A mezőgazdasági tudományos-műszaki alap saját ismeretanyagot hoz létre és alkotó- an alkalmazza a világban fellelhető ismereteket a szlovákiai viszonyokra:- a biztonságos, egészséges élelmiszerek, az élelmiszeripari, műszaki és energetikai célú bioalapanyagok termelésére, a nem megújuló energia- és alapanyagforrások kihasználásának korlátozása nyomán, a termőtalajok ter- mőképességi potenciáljának megőrzésére és védelmére, a biológiai alapú agrotechnikák és a humán ökológiai nem káros állattartási rendszerek kifejlesztésére;- új, ellenállóképesebb, teljesítőképesebb termelési szervezetek és termelési rendszerek kialakítására, amelyek képesek a rendelkezésre álló hazai erőforrások hatékonyabb kihasználására, a lakosság ésszerű élelmezési követelményeinek megfelelő termékek gyártására, a műszaki és energetikai célokra való felhasználásra, a légkör várhatóan globális és helyi szintű változásaihoz való alkalmazkodásra, tekintettel főleg a talaj kihasználható nedvességtartalmának fokozatos csökkenésére és a légköri tényezők rendkívüli kilengéseire;- az ésszerű táplálkozás elveinek megfelelő integrált élelmiszertermelési technológiák ki- fejlesztésére a lakosság különböző kategóriái számára, és a táplálkozással szembeni követelmények meghatározására a megelőző célú élelmezés szempontjából;- az állatok tartósan fenntartható egészségének védelmére, az állati termékek higiéniai minőségének biztosítására, a lakosság és az életkörnyezet védelmére a zoonózissal (emberre is terjedő állatbetegségek) szemben;- az agrár-élelmiszeripari ágazat intézményi és vállalkozói struktúrájának gyorsított ütemű alkalmazkodására az ország Európai Unióba való belépésével kapcsolatos gazdasági követelményekhez a termőföldön való gazdálkodás versenyképességének megőrzése, a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a természeti erőforrások, a környezet és a táj védelme, valamint a vidéki települések életképességének megőrzése érdekében. A tudomány és a kutatás tényleges feladatainak betöltése során a felsorolt prioritások és témakörök szellemében a tudományos-műszaki alap a következőket valósítja meg:- Az egészségvédelem nemzeti támogatási programja (2002-2004) az SZK Egészségügyi Minisztériumának koordinálásával a Földművelésügyi Minisztérium ágazati tudományosműszaki alapjának 9 tudományos-műszaki tervezet megvalósítását teszi lehetővé.- Az SZK mezőgazdaságára vonatkozó adaptációs intézkedések a légköri változásokra való reagálásra 22 tudományos-műszaki javaslattervezetben vannak kidolgozva a 2002- 2006-os időszakra. A kiválasztásukra szolgáló pályázatokon számolnak a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és más ágazatok tudományos intézményeinek részvételével is. Az „Élet minősége - egészség, táplálkozás, művelődés“ állami program keretében, amely a 2005-ig szóló állami tudománypolitika koncepciójának részét képezi, az ágazat két alprogramot kezel, mégpedig az „Elsődleges mezőgazdasági termelés ökologizálása és gazdasági ésszerűsítése“ valamint az „Élelmiszerek - minőség és biztonság“ alprogramokat. A Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi tudományos-műszaki együttműködése a következőkre irányul:- a tudomány és a kutatás prioritásának és fő céljainak iránya Szlovákiában elsősorban a talajvédelemre, az élelmiszerek minőségére, az agrárgazdaságtanra, az EU-ba való integráció során az irányítás és piac kérdéseire, a növények és az állatfajok géntartalékainak megőrzésére, a genetikailag módosított növényekre és állatokra, a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásaira és az állatjólétre (welfare) vonatkozó ismeretekre;- a kiváló tudományos-műszaki központ pozíciójának megtartása és további hasonló új központok létrehozása;- az EU 5. tudományos és műszaki keret- programjának tervezeteiben való részvétel folytatása;- az EU 6. tudományos és műszaki keret- programjának tervezeteiben való részvétel megszerzése integrált tervezetek formájában, és a bekapcsolódás a kutató központok hálózatának kiépítésébe;- a kétoldalú és multilaterális együttműködési tervezetek további folytatása és fejlesztése a bővülő EU tagországaival és a világ többi országával. A tudomány és a kutatás prioritásainak teljesítése és további fejlesztése érdekében a tudományos műszaki alapot restrukturalizálni és transzformálni kell. Egyúttal kialakulnak az ágazat tudományos-műszaki alapjának a hazai és a külföldi projektek megszerzése folyamatában a többi tudományos és kutató intézethez való egyenrangúsításának pénzügyi és szervezeti feltételei. A művelődés az emberi erőforrások fejlesztésének, szakmai flexibilitásának egyik kulcsfontosságú tényezője főleg az ágazat belépés előtti előkészítésének időszakában. Az elsődleges témák az EU Közös Agrárpolitikája, az EU strukturális alapjai és az EU-programok keretében finanszírozott fejlesztési programok, valamint a az EU egységes piacán érvényes szabályok és eljárások elsajátítása. A művelődési aktivitások (tanfolyamok, képzések, tanulmányok stb.) ágazati és ágazaton kívüli intézményekben és továbbképzési intézményekben valósulnak meg. Ezeknek a feladatoknak a támogatása az „Emberi Erőforrások“ ágazati operációs program keretében a 3. sz. globális cél - „Az egész élet folyamán zajló tanulás és a munkaerő alkalmazkodása“ keretében történik. 3.7. A mezőgazdaság informatizálása Az ágazat informatizációs koncepciójának és programjának megvalósítása 2005ig a minisztérium és az egyes szakágazatok irányítása szempontjából, de főleg a Közös Agrárpolitikához való kapcsolódáshoz szükséges információs és kommunikációs vonalak kiépítése szempontjából a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai feladatai közé tartozik. Mindkét dokumentum az ágazat olyan
