Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-12 / 285. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12. Agrárvilág - dokumentum 21 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar középtávú koncepciója a 2004-2006 közötti időszakban Zeman Ákos kollázsa Mikuláš Dzurinda kormánya november 19-én jóváhagyta a Simon Zsolt földművelésügyi miniszter által beterjesztett középtávú agrárkoncepciót a 2004- 2006 közötti időszakra. Az alábbiakban a vaskos dokumentum rövidített, az agráriumra és az élelmiszeriparra vonatkozó részét közöljük. 1. A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁNAK INDOKLÁSA A Szlovák Köztársaság mezőgazdaságának rövid- és középtávon is reagálnia kell azokra a kihívásokra, amelyek az ágazat piacgazdaságra való átállásának befejezéséből és az EU közös piacára való 2004-ben történő belépésünkből következnek. Ezek közül a legfontosabbak:- Az agrárpiacok fokozódó internacio- nalizációja és a nemzetközi tőke szerepének jelentős növekedése a termelőerők szervezésében az élelmiszerek gyártása, feldolgozása és forgalmazása során;- Az agrárkereskedelem további liberalizációja és az állami beavatkozások korlátozása a WTO keretében zajló jelenlegi tárgyalássorozat kapcsán;- Szlovákia belépése az Európai Unióba, 2004-től az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) alkalmazása, az ehhez szükséges ösz- szes intézményi és adminisztratív feltétel kiépítése annak érdekében, hogy az uniós jogrend (acquis communautaire) átvételét és alkalmazását lehetővé tegye.- A Közös Agrárpolitika reformja, amely stratégiailag a mezőgazdaság szerepének erősítését szolgálja a természeti erőforrások védelmében, a tájmegőrzésben és a vidékfejlesztésben;- Olyan verseny- és életképes mezőgazdasági vállalkozói struktúra kialakítása, amely képes lesz a rendelkezésére álló erőforrások kihasználására, hozzájárul a nemzeti össztermék létrehozásához, a lakosság minőségi és egészséges élelmiszerekkel való ellátásához, az ország arculatának és a vidék népességének megőrzéséhez;- Az EU által folyósított strukturális támogatások kihasználásának biztosítása, (pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Vidékfejlesztési Terv) valamint a nemzeti támogatások kihasználása (state-aid) a szlovákiai mezőgazdaság és a vidékfejlesztés speciális szükségleteinek fedezésére. Ebből szükségszerűen következik a mező- gazdasági ágazat nemzeti céljainak, elképzeléseinek és intézkedéseinek megfogalmazása, amelyek támogatják a szükségszerű adaptációs folyamatokat a vállalkozói szférában, az intézményi szabályozás és az államigazgatás területén a 2004-2006 közötti időszakban. 2. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS MEGFONTOLÁSOK A világ agrárélelmiszer-ipari szektora fejlődési irányzatának, az EU multifunkciós, tartósan fenntartható fejlődésre berendezkedett mezőgazdasági termelésre vonatkozó agrár- politikai céljainak, valamint a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekeinek ismeretében hosszútávú stratégiai célnak számít: 1. A mezőgazdasági őstermelés és az élelmiszeripar versenyképességének megőrzése és erősítése a hazai és a nemzetközi piacokon saját helyzeti előnyünk kihasználásával, amelyet saját természeti feltételeink, a mezőgazdasági termelés szervezettsége, az emberi tényező minősége és a versenyképes termelés egyéb tényezői biztosítanak számunkra a hazai termelési tényezők, főleg a termőtalaj megfontolt kihasználásával. 2. A teljes élelmiszerláncban az élelmiszerek egészségügyi biztonságának, higiéniájának biztosítása, egyúttal a lakosság egészséges élelmiszerekkel való ellátására szolgáló termékek minőségének javítása. 3. A mezőgazdaság funkcióinak, elsősorban a természetes erőforrások védelmére és megőrzésére irányuló feladatainak támogatása (talaj- és vízmegőrzés), a biodiverzitás, a táj kulturális értékeinek megőrzésére, a vidéki térségek népességének és infrastruktúrájának fenntartására és a társadalom javára szolgáló egyéb nem terméki kimenetek létrehozására irányuló célok támogatása. 4. A kedvezőtlen termelési adottságú térségekben a mezőgazdasági célokra szolgáló földhasználat fenntartása olyan mértékben, hogy az teljesítse tájvédő, environmentális és szociális funkcióit. 5. A vidéki élet tartós fenntarthatóságának biztosítása a gazdasági, településpolitikai, environmentális és üdülési feladatainak komplexumában. E célok megvalósítása érdekében feltételezhető, hogy:- Az őstermelők és a feldolgozók bekapcsolódnak a nemzeti és nemzetközi termelési-kereskedelmi munkamegosztásba (vertikumokba), és alkalmazkodnak e vertikumok integrátorai által megfogalmazott minőségi, ár-, mennyiségi, logisztikai és egyéb követelményekhez. A mezőgazdasági őstermelőknek saját értékesítési központokat kell létrehozniuk, amelyek a feldolgozók és a kereskedelem számára összesített kínálatot biztosítanak.- Az élelmiszeriparban növekedni fog a munka termelékenysége és a teljes termelési volumenben növekszik a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező élelmi- szeripari termékek aránya. Itt kifejezetten a higiéniai feltételek teljesítéséről van szó, elsősorban a tejipari, húsipari és baromfi ipari üzemegységekben valamint a többi élelmi- szeripari szakágazatban a fogyasztók egészségének védelme érdekében.- Kiépül az őstermelést kiszolgáló szolgáltatások infrastruktúrája, beleértve a pénzügyi, a piaci és a tanácsadói infrastruktúrát is, amely az EU környezetvédelmi előírásai, az emberek és az állatok egészségének védelmét valamint a termékek minőségét szabályozó szabványokra irányul majd.- A termelési struktúrában és a termelés regionális elhelyezkedésében változások történnek, megvalósul a termelési kapacitásoknak a reális értékesítési lehetőségekhez és a Közös Agrárpolitika (CAP) által létrehozott támogatási rendszer gazdasági feltételeihez való alkalmazkodás.- Az őstermelésben a vállalkozók termelési irányultsága diverzifikálódik az élelmiszer-feldolgozás (nem hagyományos, helyi tájjellegű ételek), a vendéglátás, az üdülési szolgáltatások, a fogyasztóknak való közvetlen eladás, a nem élelmiszer-ipari célokra szolgáló alapanyagok előállítása és félkész termékké való feldolgozása (pl. aromatikus és gyógynövények), a biotermékek előállítása stb. irányába.- Növekszik az ágazat beruházási támogatása a termelési kapacitások modernizálása érdekében, azzal a céllal, hogy csökkentse a költségeket és összhangba hozza a műszaki paramétereket az EU által előírt környezet- védelmi és higiéniai feltételekkel (A CAP2003 júniusában jóváhagyott reformja értelmében a támogatások élvezőinek meg kell felelniük (cross compliance) az állatok kényelmére szolgáló, állat- és növény-egészségügyi, környezetvédelmi és higiéniai előírások által megszabott 18 feltételnek), egyúttal teljes mértékben kihasználja az ágazati (szektor) operációs tervben rendelkezésre álló támogatási forrásokat (EAGGF).- Kialakulnak a vidéki foglalkoztatottság fenntartásának feltételei elsősorban a mező- gazdasági őstermelésben levő munkahelyi lehetőségek eddigi mértékének csökkenése, a gazdasági aktivitások diverzifikálása, a szolgáltatások fejlődése és a helyi infrastruktúrába irányuló beruházások révén.- Fennmarad a megfelelő mezőgazdasági állapotban levő mezőgazdasági termő- terület jelenlegi nagysága. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a termőtalaj teljes mértékű művelését, amelynek egy része az élelmiszeripari célokra szolgáló növénytermesztésre, beleértve a takarmánytermesztést is, másik része pedig a nem élelmiszeripari termékek előállítására (energetikai célokra termesztett biomassza, aromatikus fűszernövények, olajrepce a biodízel - MERŐ gyártásához stb.) lesz kihasználva, ahol az adott természetes környezetükben élő földrajzilag őshonos növényfajták termesztése kerül előtérbe, egy része pedig talajtartalékként lesz fenntartva. Talajtartalékként a termőtalajnak azt a részét különítik el, amelyen ugyan nem folytatnak termelést, de az adott támogatáspolitikai eszközök révén megfelelő mezőgazdasági állapotban tartják. A talajtartaléknak elsősorban a készenléti termelési kapacitások fenntartásában van jelentősége, amely kihasználható:- a piaci helyzet változásaira való rugalmas reagálásra, főleg a hagyományos termékek
