Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-12 / 285. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12. Agrárvilág Értékes gyógynövény és gyógyszeripari alapanyag, ám ha a fákon megtelepszik, az akár pusztulásukat is okozhatja Élősködik és gyógyít: a fagyöngy A fagyöngy decemberben a karácsonyi asztal ünnepi dísze, de egyben a lombos fák, esetenként a fenyők parazitája, élősködője is. CSANDA PÉTER A fagyöngy a lombkoronában a vastagabb ágakon telepszik meg, és szívógyökereivel elveszi a fa gyökerei által a talajból felvett vizet és tápanyagot. Zöld levelei asszimilálnak, ezért - életmódja miatt félélősdinek nevezzük. Erdőkben gyakori, de gondozadan kertekben, parkokban, utcai sorfákon is előfordul. Gyümölcsfák közül leggyakrabban az almán és a körtén, de cseresznyén, meggyen és szilvafán is előfordul. Természetesen nem a jól gondozott, rendszeresen metszett ültetvényeket fenyegeti, inkább az erdő közelében lévő hétvégi kertekben, a vad alanyé, magasra növő fákon telepedhet meg. Parkokban, utcákon általában a juhar- és hársfán, az akácon és a tölgyfán, a tűlevelűek közül a jegenyefenyőn és a lucfenyőn látható. Kezdetben csak télen, a fák lombtalan állapotában feltűnő, de később, ahogyan károsítása nyomán a fa pusztulása elkezdődik, nyáron is látható a vaíjúfészekhez hasonló, akár másfél méter átmérőjű, sűrű álvillás elágazásé, tömött, zöld levelű fagyöngy bokor. Terjedését a madarak, elsősorban a rigók segítik elő. A ragadós bogyókat messze elviszik csőrükben, a faágakhoz ragasztják, majd ügy fogyasztják el a ragadós, édes bogyó belsejét és a magvakat. A magok egy része ilyenkor az ágakra ragad, a napfény és megfelelő hőmérséklet hatására kicsírázik, a kérget áttörve behatol a fába megkezdve károsítását. (A magvak sem vízben, sem a földbe kerülve nem csíráznak.) A fagyöngy tél végéig a madarak táplálékforrása. A fagyöngy két fajtája fordul elő hazánkban. A sárga fagyöngy főleg a bükkféléken (bükk, szelídgeszte- nye és tölgy) fordul elő. Hosszékás, elliptikus, világoszöld, bőrnemű levelei ősszel lehullnak. A füzérsze- rűen elhelyezkedő, sárga álbogyó termései novemberben és decemberben érnek be. A fehér fagyöngy örökzöld, télen üvegszerűen áttetsző bogyói mellett hosszékás, sötétzöld, bőrnemű levelei is díszítik. Hajtásai álvillás elágazáséak, a vessző csécsán és a villás ágak között lévő rügyből március végétől április közepéig virágzat fejlődik. Hazánkban leggyakrabban alma-, hárs-, körte-, juhar-, kőris-, nyár- és akácfákon, valamint a jegenyefenyőn fordul elő. A fagyöngy károsítása következtében először azok az ágak pusztulnak el, amelyeken az élősködő megtelepedett, de később egész koronarészek száradnak el. Tömeges elszaporodása esetén az egész fa pusztulását okozza, ezért a fagyöngyöt idejében le kell vágni a tartó ággal együtt! Ajánlatos ezt a munkát télen, lombhullás után végezni. Amennyiben időben nem védekezünk, néhány év alatt kipusztulhat az erősen fertőzött fa! Gyógynövényként a hazánkban vadon előforduló fehér fagyöngy-állományok leveleit és leveles hajtásait gyűjtik ősszel vagy télen. (A legtöbb hatóanyagot ősszel tartalmazza.) Gyűjteni á ceruzavastagságú, 0,5 cm átmérőjű hajtásokat szokták, amelyeket összetörve vagy összevágva szobahőmérsékleten szárítanak. A népi gyógyászatban leveles hajtásait vérnyomáscsökkentő szerként tartják számon. A fagyöngy hatóanyagtartalma a gazdanövény szerint változik, ilyen szempontból a legértékesebbnek az almafáról gyűjtött fagyöngyöt tartják, majd a jegenyefenyőről, nyírfáról és kőrisfáról gyűjtöttet. Kevésbé hatásos a juharról, hársról, dióról, fűzről vagy nyárfáról gyűjtött hajtás. Terméséből a népgyógyászatban kenőcsöt készítenek visszér és fagyásos sérülések kezelésére. A fehér fagyöngy leveleiből és hajtásaiból gyógyteát is készítenek, ám teája nem mindenkinek hatásos, ezért gyakrabban használják gyógyszeripari alapanyagként: A fagyöngyből készült gyógyszereket, illetve gyógyhatású készítményeket a vérnyomás csökkentésére, ízületi bántalmaknál és daganatos betegségeknél használják. A szerző kertészmérnök A helytelenül, télen meleg helyiségben tartott citrusfélék lombjukat vesztik, ágaik lassan elhalnak Kerülj ük a citrusfélék meleg teleltetését CSERES ZOLTÁN A nedves szubtrópus örökzöld növényei, a citrom, a narancs, a mandarin és a citrancs Dél-Ázsiából kerültek Közép-Európába. Elődeink először a főúri kastélyok télikertjeiben csodálhatták meg, üvegházakban vagy nagyobb, télen is fűtött ültetvényekben a 17-18. századfordulójától termesztik. Ebből az időből származnak a szobatartás első nyomai is. Később már a régi falusi házaknál is eredményesen teleltették a növényt a fűteden, földes úgynevezett tiszta szobában a parányi ablak mellett. Sajnos a mai távfűtéses lakásokban nehezen teremthetők meg a teleltetés kedvező feltételei. A helytelenül tartott növények lombjukat vesztik, ágaik lassan elhalnak, a növény gyengén fejlődik vagy kipusztul. Ez többnyire a fagy elől a fűtött lakásba menekített, melegen teleltetett növényekkel fordul elő. A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos kísérletek azonban azt igazolták, hogy a növények a hideg viszonyok között telelnek a legmegfelelőbben. Fűtött helyiségekbe csak akkor rakjuk őket, ha a fény és a páratartalom is elegendő. Ameny- nyiben ez hiányzik, úgy a növény feléli tápanyagát, lombja lehullik és a fiatal, be nem érett ágrészek elhalnak. Tehát lehetőleg kerüljük a meleg teleltetést. Ha más lehetőségünk nincs, akkor egyenletes hőmérsékletet tartsunk, a növény pedig legyen távol a fűtőtesttől. A lakás déli ablakánál helyezzük el és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk számára párás környezetet. A meleg helyiségben teleltetett növények asszimüálni kényszerülnek, szabálytalan vízhajtásokat fejlesztenek. Tavasszal a szabadba kihelyezve ezek megperzselődnek az első erősebb napsugarak hatására. így a nyári fejlődés is gyengébb lesz. A növényeinket már nyár végén, az ősz kezdetén kell fokozatosan felkészíteni a változásra. Ha mérsékelten öntözzük őket, úgy a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő nappalok hatására nyugalomba vonulnak. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig ősz végére beérnek. A teleltetésre az olyan veranda, előszoba a legalkalmasabb, ahol a hőmérséklet soha nem süllyed fagypont alá. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1-5 C fokon, az asszimilációs folyamat mélypontja alatt. A pincében is teremthetünk számunkra kedvező feltételeket. Ilyen esetben azonban gondoskodjunk a megfelelő fényről például úgy, hogy a pincére vastag üvegajtót szerelünk fel és a növényeket az ajtó közelébe helyezzük el. A pince hőmérséklete azonban általában 10 C felett van. A citrusfélék asszimilációs ingerküszöbe pedig 10 fok, amely már ingerlőén hat a növény növekedésére. Ezért gyakran szellőztessünk és így tartsuk a hőmérsékletet 1-5 fok között. A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy télen alacsony hőmérsékleten, kevés fényben, 70% körüli páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak. Ebben az állapotban mintegy megdermedve telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad. Kis vízadaggal öntözzük, ügyelve arra, hogy a termesztőedénybe a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve ugyanis megtámadhatja őket a gyökérgolyva . A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét el- hullajtják. A levelek két-három évig élnek, majd megsárgulnak és lehullnak. A nyugalmi időszak kezdetén a növény csökkenti lombját és az elVirágzó citromfa. A citrusfélék a téli időszakban is fokozott gondoskodást igényelnek (Képarchívum) öregedett leveleket lehullatja. Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények egy ka taláz enzim hatására növekedni kezdenek. Ekkor már szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett virágzásra is számíthatunk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa A levél hullás természetes folyamat A citrusfélék nyáron a kertben télen a fűtetlen verandán érzik jól magukat. Időnként meglepetéseket is okoznak, mert minden fény- és hőmérséklet-változás stresszként hat rájuk, amire levélhullással esetleg felkopaszodással reagálnak. Ilyenkor általában pánikba esik a kertész, ám a szakértők szerint ijedségre nincsen ok, hiszen ez a mediterrán hazájában is előfordul vele. Egy-egy levélhullási ciklust mindig egy hatalmas virágzás és megújulás követ. A Citrusfélék közepes víz-, tápanyag- és páraigényűek. Semleges vagy enyhén lúgos kémhatású, 6,5-7,5 pH-értékű, magas foszfor- és káliumarányú földet igényelnek. Öntözővizét nem kell lágyítani, (kr, i) Védjük szobanövényeinket a kártevők ellen A takácsatkák ideje ÖSSZEFOGLALÓNK A fűtési idény beköszöntével szo- banövényeinken előbb, vagy utóbb megjelennek a takácsatkák. Az állatok olyan aprók, hogy szabad szemmel alig látszanak. Annál feltűnőbb károkat okoznak a dísznövényeken. Szívogatásukat a levelek színén apó fehéres, ezüstös foltok jelzik. A takácsatka kiszívja a levéllemez sejtjeinek tartalmát, a sejtnedv helyét levegő foglalja el, ezek látszanak apró ezüstös foltként. A fertőzött levelek később megbar- nulnak és lehullnak. A takácsatka- fertőzés másik jellegzetes tünete a finom, pókhálószerű szövedék a fertőzött növényrészen. A takácsatkák a meleg, száraz helyeket kedvelik, mi sem természetesebb, hogy télen a fűtött, alacsony páratartalmú lakásainkban remekül érzik magukat. Kedvenc csemegéiket tálaljuk nekik: a borostyánt, a hibiszkuszt, a különböző pálmaféléket, fikuszokat vagy a sugáraráliát (Schefflera). A takácsatkák ellen a legegyszerűbb védekezés a páratartalom növelése. Ha az általános alkalmazott módszerek, mint a párásítás vagy a rendszeres zuhanyoztatás nem segít, akkor jöhet a műanyag zacskó, amelyet óvatosan a növényre húzunk és a cserépnél szorosan összekötünk. A zacskó alatt keletkező magas páratartalom rövid idő alatt elveszi a hívatlan vendégek életkedvét. A trópusi származású szobanövényeink pedig még jobban érzik magukat a párában. Sok növény esetében hatásos védőszer a közönséges levélfény is. Az olajos védőréget alatt az atkák egyszerűen megfulladnak. Ezzel a módszerrel csak az a baj, hogy sok növény érzékeny rá. Ezért használat előtt feltétlenül olvassuk el a tájékoztatót, emellett ajánlatos próbapermetezést is végezni. (K-t) Téli tennivalók: Ha már a tarka krizantém is elvirágzott A virágok királynőj e ÖSSZEFOGLALÓNK Kínában a krizantémot a virágok királynőjeként tisztelték, és a tél feletti győzelem jelképeként is számon tartották. Bár a krizantémdugványt a tavasszal kihajtó új hajtásokból vágjuk, annak előkészítése mostani, késő őszi időszakban történik. A krizantémtöveket rendszerint a virágzás után vissza kell metszeni, kiváltva ezzel a növények nyugalmi állapotát. A vissza- metszés segíti a kórokozók elleni védekezést is, valamint megelőzi a téli nedvesség okozta rothadást. Elvirágzás után a töveket általában 5-10 cm-rel a talaj fölött vágjuk vissza. Ha a következő évben dugványokat szeretnénk vágni a tövekből, akkor hosszabb szárrészeket hagyjunk. A visszametszést követően a töveket lombbal, fenyőággal vagy érett komposzttal takarjuk. A téli takaró nem annyira a hidegtől, mint inkább a nedvességtől védi a növényeket, amelyre a krizantém különösen érzékeny, (k-át) Hasznos ötletek növény- és kertbarátoknak Időszerű kerti teendők ÚJ SZÓ-TIPP Most rendeljük meg a hagymákat és a virágmagvakat. Gondoljunk azokra a növényekre, amelyeket már tél közepén el kell ültetnünk. A karácsonyra vagy újévre hajtatott hagymákat rendszeresen ellenőrizzük, nehogy kiszáradjanak. A megfelelő időben pedig helyezzük őket fényre és melegre. Gondoskodjunk arról, hogy a téli alma és körte megőrizze minőségét. Az endívia és a rebarbaragyökér kerüljön cserépbe, ha hajtatni akarjuk. HAGYMÁSOK ÉS GUMÓSOK A tárolt hagymákat rendszeresen ellenőrizzük, hogy nem rothadnak-e, vagy nem támadta-e meg őket valamilyen betegség. A puha, beteg gumókat, dobjuk ki vagy égessük el. A hajtatott hagymákat akkor vigyük hidegházba vagy a szobába, ha virágrügyeket találunk rajtuk. Kézmeleg vízzel öntözzük őket. Ha nem szeretnénk, hogy megnyúljanak; akkor tegyük őket világos helyre, lehetőleg az ablak közelébe. Ajánlatos gyakran forgatni őket, különben a fény felé megnyúlnak. Az amarilliszt (Hippeastrum) 15 cm-es cserepekbe, közepes tápanyagtartalmú ültetőkomposztba ültessük úgy, hogy a hagymáknak csak az alsó fele kerüljön a földbe. A cserepeket 10-13 fokon tároljuk, a virágrügyek megjelenéséig kevés vízzel öntözzük. FŰSZERNÖVÉNYEK VÉDELME Hosszú téli nyugalmi szakaszuk miatt a fűszernövények téli védelemre szorulnak. A dézsában tartott babér kerüljön fedett verandára. Komposzttal vagy szalmával kell takarni az érzékeny tárkonyt, mirtuszt és rozmaringot. A rozmaring csak déli fekvésű, meleg, védett helyen telel át. A 3-4 éves, nagyobb metélőhagyma-töveket, amelyeket nagy cserépben tartottunk, vigyük fedett helyre. (K-t, Kph) PIACI ÁRSÉTA Pozsony december 11-én Komárom december 10-én Zselíz december 10-én Rimaszombat december 10-én Losonc december 11-én sárgarépa 14-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg 15-16 Sk/kg petrezselyem 30-32 Sk/kg 30-32 Sk/kg 30 Sk/kg 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 17 Sk/kg 12 Sk/kg 12-13 Sk/kg tojás 4,60 Sk/db 3,80-4,20 Sk/db 4 Sk/db 4,10 Sk/db 4,20 Sk/db kelkáposzta 18-20 Sk/kg X 18 Sk/db 22 Sk/kg X karalábé 30 Sk/kg 14 Sk/kg 8 Sk/db 14 Sk/kg 12 Sk/kg zeller 35 Sk/kg 8-10 Sk/db 8 Sk/db 25 Sk/kg 8-10 Sk/db káposzta 8 Sk/kg 6-7 Sk/kg 4-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6 Sk/kg vöröshagyma 16-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg 14-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg paradicsom 42-60 Sk/kg 30-35 Sk/kg X X 25-49 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100-110 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/liter X dióbél 130 Sk/kg 100-120 Sk/kg 90 Sk/kg 140 Sk/kg 100-160 Sk/kg savanyú káposzta 20 Sk/kg X 18 Sk/kg 20 Sk/kg 26 Sk/kg |alma 18-32 Sk/kg 14-25 Sk/kg 17-20 Sk/kg 10-30 Sk/kg 16-35 Sk/kg méz 90-180 Sk/kg 120-140 Sk/kg 140 Sk/kg 120 Sk/kg x MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,210 Lengyel zloty 8,863 Angol font 58,994 Magyar forint (100) 15,654 Cseh korona 1,285 Svéd korona 4,594 Dán korona 5,540 Szlovén tollár (100) 17,420 Japán ien (100) 31,278 Svájci frank 26,552 Kanadai dollár 25,713 USA-dollár 33,862 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,06-42,36 32,62-35,02 1,25-1,31 14,72-16,72 OTP Bank 40,14-42,03 33,08-34,61 1,25-1,31 14,71-16,20 Postabank 40,06-42,36 32,50-35,22 1,26-1,32 13,85-17,45 Szí. Takarékpénztár 40,1342,09 33,00-34,69 1,25-1,32 15,01-16,42 Tatra banka 40,16-42,30 33,09-34,85 1,26-1,32 15,05-16,29 UniBanka 40,1942,25 33,09-34,79 1,25-1,31 14,12-15,05 Általános Hitelbank 40,1342,27 33,06-34,83 1,25=4,32 14,85-16,58 Az első adat a valuta vételére, a másodikadat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
