Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-12 / 285. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 12. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 49. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Kodik Lász­ló. E héten az 500-500 koronát Simon Ferenc jászói, Mészáros Nor­bert galántai és Márik Piroska vásárúti olvasónk nyerte. Gratulálunk! Szlovák Kalligram-könyvek a Stokában Pozsony. Kalligram-est lesz ma 18 órától a Stoka Színházban, a ki­adó legfrissebb szlovák nyelvű kiadványainak immár hagyományos, karácsony előtti bemutatóját tartja. A köteteket - Iboja Wandall- Holm: Zbohom, storočie, Soren Kierkegaard: Zvodcov denník, Her­bert L. A. Hart: Právo, sloboda a morálka, Ludwig Wittgenstein: Trac- tatus logico-philosophicus, Antológia filozofie mysle, Bruno Latour: Nikdy sme neboli moderní, Ryszard Kapuscinski: Eben - Zuzana Szatmáry, Róbert Čaňa, Matej Majba, Dezider Kamhal, Ján Rybár, Peter Michalovič és Miroslav Marcelli méltatja. Az est házigazdája Zuzana Szatmáry, közreműködik idősebb és ifjabb Reiter István, (mj Almási Róbert kiállítása Dunaszerdahely. Almási Róbert festőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás ma 17 órakor a Kortárs Magyar Galériában. A kiállítást, amely 2004. január 25-éig látgatható, Bohumír Bachratý művészet- történész nyitja meg. (ú) Csordák Lajos képei a Löffler Múzeumban Kassa. A századforduló egyik legjelentősebb kelet-szlovákiai tájkép- festője, Csordák Lajos műveiből nyílik kamarakiállítás ma délután a megalakulásának tízéves évfordulóját ünneplő Löffler Múzeumban. Az alkotói pályájának nagy részét Tornán, Kassán és Szaláncon töltő művészt tájképei alapján legtöbbször a neoromantikusok közé sorol­ják, ám festményein az impresszionista plain air-festők hatása is fel­fedezhető. Művészettörténészek szerint a szádelői völgyről azóta sem festettek a Csordákéhoz hasonló szeretettel és érzéssel. A mű­vész később felfedezte a szénrajzokban rejlő intimitást, hangulatte­remtő erőt és szabadságot, egyre több portrét, illetve fekete-fehér tájképet alkotott. A Löffler Múzeum elfelejtett kassai festőket bemu­tató sorozatának új kamaratárlata február közepéig látható, (juk) SZÍNHÁZ HVIEZDA: Whale Rider (új-zél.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Távol a mennyországtól (am.) 15.30, 20 Tizenhárom (am.) 18 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 17, 20 AU PARK - PALACE: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16.15,17.10,19, 20, 21.45 Flört a fellegek­ben (am.) 14.20, 16.20 Távol a mennyországtól (am.) 18.30, 20.50 Némó nyomában (am.) 14.40, 15.40, 17, 18, 19.20 S.W.A.T. - Kü­lönleges kommandó (am.) 14.50,17.20,19.50 Whale Rider (új-zél.) 14.15, 16.30, 18.45, 21 Kémkölykök 3-D (am.) 14.20, 15.20, 16.40, 17.40, 18.40 Órák (am.) 21.40 Igazából szerelem (ang.) 14.10, 16.50, 19.30 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 20.40 Titokzatos folyó (am.) 18.30, 21.20 Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 14.30, 20.10 Mátrix - Forradalmak (am.) 15.10,18.40, 21.30 KASSA TATRA: Chicago (am.) 17, 19 ÚSMEV: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Trükkös fiúk (am.) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Mátrix - Forradalmak (am.) 17,19.30 KOVÁK: Vágta (am.) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Pokolba a szerelemmel (am.) 20 PÁR­KÁNY - DANUBIUS: Igazából szerelem (ang.) 19 LÉVA - JUNIOR: Volt egyszer egy Mexikó (mex.-am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Némó nyomában (am.) 16.30 Flört a fellegekben (am.) 19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 15.30,17.30,19.30 20 Bolondos dalla­mok: Újra bevetésen (am.) 14.45, 16.45 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17.15,20 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 13.30, 16.15,19 Kegyeden bánásmód (am.) 13.30,18 Kontroll (magy.) 14.15, 16.15, 18.30, 20.30 Nagydumás kiscsajok (am.) 14.30, 19.45 Némó nyomában (am.) 14,16,18 Titokzatos folyó (am.) 17 Volt egyszer egy Mexikó (mex.-am.) 15,17.15,19.30 Történelmi kabaré bemutatója a Thália Színházban A pokol kapujában ELŐZETESÜNK Kassa. A pokol kapujában, avagy a legnagyobb törpe címmel történel­mi kabarét mutat be a kassai Thália Színház társulata december 15-én a Márai Stúdiószínpadon. A darab szerzője Gál Sándor, rendezője pe­dig a színház új művészeti vezetője és főrendezője, Beke Sándor. A mű­sorfüzetben az alkotók azt ígérik, az előadás felvillantja a XX. század abszurditásait, az egyes párbeszé­dek a világtörténelem eseményein túl elsősorban a szlovákiai magyar­ság sorsát vetítik elénk. A színpadra állítással egyébként azért bízták meg Beke Sándort, mert annak ide­jén maga is átélte a csehszlovákiai „demokrácia” viszontagságait. A szerző létező és nem létező do­kumentumokat egyaránt felhasz­nált a munka során, sőt olyan sze­mélyeket is nyugodt lélekkel idéz, akiknek létezése nem bizonyított. „Ellenben határozottan állíthatom, hogy minden név mögött hiteles történelmi személyiség lappang, ám, amint tudjuk, nem a név a fon­tos. Ennek ellenére itt és most a gyökereket keressük. Mi több: nemcsak keressük, de mélyre le is ásunk, leásunk a mélységes mély anyaföldbe, s fölszínre hozzuk az (i)gazságot!” - ígéri a nézőknek Gál Sándor. A színpadon Benešre, Masarykra, Štefánikra, Hitlerre és Sztálinra feltűnően emlékeztető fi­gurák jelennek meg, sőt egy re­gényhős, Švejk is szerepet kap. Az előadás zenéjét a Sexit együttes tajgai szerezték, a díszlet és a jel­mezek pedig Lengyel Veronika munkái, (juk) Az olvasó ítélete a fontos. S a döbbenet, amit a Mű okoz. Köszöntőféle Fülöp Antal hatvan évére Tükör által - világosan Ballag egy ember a Vág- parton. A Duna-parton. Ko­cog. Sétál. Nézi a világot ma­ga körül. A komáromi, a szlo­vákiai, az európai megválto­zott világot. Csodálkozik. Már nem is csodálkozik. Már sem­min sem csodálkozik. A ter­mészetbe menekül. Nem ta­lálja helyét. Nem találják a he­lyét. Nem tudnak vele mit kezdeni. Problémás ember. Gondolkodó. KÖVESDI KÁROLY Valamikor a normalizáció keserves éveiben, a hetvenes évek elején megjelent egy antológia, s abban egy fiatal (bár akkor még vala­mennyien fiatalok voltak) író egyet­len novellája, melyről az antológia szerkesztője és egyben az előszó szerzője egyetlen mondatot tartott érdemesnek említeni. „Fülöp Antal kezdő, csupán színfoltja az antoló­giának.” Fel is rótta Duba Gyulának a Nyomkereső című antológia-iro­dalmi kézikönyv szerzőpárosa, Bodnár Gyula és Tóth László (Lili- um Aurum, 1994) e veretes szűk­szavúságot, pedig talán nem volt miért. Fülöp Antalról, az induló prózaíróról akkor még nem lehetett tudni, mivé lesz. Pedig abban a ki­csike novellában, a Háromnaposok­ban (lehetett vagy hat gépelt oldal) ott feszült minden, ami később ki­jött Fülöp Antalból. Ott volt abban az oly sokszor számon kért élet­anyag, az irodalmi iskola, az ízlés, a látásmód, az ábrázolásmód minden kelléke. Aztán nyolc év múlva letett egy novelláskönyvet, a Kedvező pil­lanatot, majd tizenhárom év múlva egy regényt. A Piszkos embert. Az­tán megint elcsordogált vagy egy évtized, és megírt egy drámát, a Be­mutatót. S most ez a fiatalember, a Háromnaposok egykori szerzője, fogja magát, és egyszer csak hat­vanéves lesz. 9»» Zavarom többszörös. Napokig ke­restem a Piszkos embert, de úgy el­bújt a majd háromezer kötet közt a polcok dzsungelében, hogy végül reményvesztetten legyintettem. Akadt a kezembe mindenféle más, jó, rossz, silányság, érték - egy évti­Dömötör Ede felvétele zede a könyvtáram harmadát ki le­hetne söpörni, morogtam. Sebaj. Hi­szen úgyis ismerem. Ami nem azt je­lenti, hogy fejből tudom, el tudom mesélni a lényegét, netán a tartal­mát. Modern prózával ezt legalább százötven éve leheteden művelni. De „belém ivódott”, hiszen megjele­nése idején, emlékszem, mellbevá­gott. Igaz, a fülszöveg is, hiszen ek­kora ostobaságokat rég írtak re­gényről („műfaját tekintve a kudar­cok regénye”) és rég vezettek így fél­re olvasót (elbeszélője egy olyan életről - a sajátjáról - ad benne szá­mot, amelyet gyerek- és felnőttkorá­ban egyaránt szűk korlátok közé szorítottak a körülmények), ráadá­sul az író új prózájáról a fülszövegíró azt állította, hogy „műfajváltás”. E kis nüánsz említést sem érdemelne. Hanem mit várhatott akkor az em­ber a kritikától, a hozzáértő, vájt fü­lű ítészektől, ha a kiadói fülszöveg ily lehangoló, ennyire félreérthető volt? Egy olyan regény esetében, amelyet ünnepelni illett volna? Jött is a kritika - „karóval, nem virággal” -, és úgy elagyabugyálta Fülöp An­tit, hogy az ember nem győzött cso­dálkozni. Aztán jött a Madách-díj. Mégis, ennek ellenére. Vagy éppen ezért? Ki tudja? Mifelénk sosem le­het tudni, mi miért történik, s kit mi­ért szeretnek. De megnyugtatásul: az olvasó ítélete a fontos. S a döbbe­net, amit a Mű okoz. Zavarom folytatva: azt hittem, a Piszkos ember sokkal régebben je­lent meg. így üget ez a rohadt idő, vagy ennyire nem figyeltem oda? Zavarom fokozva: a Bemutatót, Fü­löp Anti drámáját, amely tavaly je­lent meg, kínos visszhangtalanság követte. Igaz, ki az a megszállott, aki manapság színdarabot ír, és ráadá­sul könyv alakban löki a világra? Za­varom telítődik: Tóni újabban ver­seskötetet készít, amit előre kiszá­mítható sumákolás és hangtalan hümmögés fog követni. „Ez már csak ilyen világ lett, Karcsi- kám”, mondaná, még csak nem is keserűséggel, hanem egyszerűen konstatálva a viszonyok képtelen és abszurdisztáni voltát. Vagy tartozol valahová, és lehetőleg a „megfelelő” csapathoz, vagy nem tartozol seho­vá, még a „másik” szekértáborhoz sem, s akkor az Isten legyen irgal­mas hozzád. Még portási állást se kapsz. Nem írnak rólad, nem hív­nak, nem tüntetnek ki, nem kérde­zik a pletykarovatok, mi van veled, írhatod József Attila után szabadon: az ám, hazám. De ne is kérdezzék, a sok bugyutaság nem neked való. 909 Megnyugtatásul, Tóni: novelláid, drámád, s főleg a Piszkos ember azon kevés művek közé tartozik, amelyek fennakadnak majd azon a bizonyos képzeletbeli rostán. A szlovákiai, a magyar, vagy a közép­európai regények közt ott a helye. Mert rólunk szól, és úgy ad számot múltról és jelenről, ahogy csak Te tudtad látni ezt a romlott létet. Tü­kör által, világosan. Nem kilóban, kötetek sokaságában, hisz végső so­ron nem az a lényeg. Ballagj csak tovább a Vág-parton, a Duna-parton, a határ mentén, a lét peremén, a piszkos élet epicentru­mában. Lelki nyugalmat, de teremtő nyugtalanságot kívánva ballagunk utánad, akik hiszünk benned. Galántai Karácsonyi Zenei Napok Kodály-konferencia ELŐZETESÜNK Galánta. Idén is több koncerttel és egy rangos nemzetközi szakmai ta­nácskozással gazdagítja az ünne­pek előtti időszakot a Galántai Ka­rácsonyi Zenei Napok műsora. Ma 18 órától a nyíregyházi Can- temus gyermekkar lép fel a deáki katolikus templomban. Holnap 9 órától A Kodály-módszer- tan a 21. századi tanárképzésben címmel konferencia kezdődik az Es- terházy-kastélyban, a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete rende­zésében. A tanácskozást Győrffy Csaba, a Magyar Köztársaság po­zsonyi nagykövete nyitja meg. Elő­adást tart: Gilbert de Greeve, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke (Belgium), Erdei Péter, a kecskemé­ti Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet főigazgatója, Alexander Meli- cher, a besztercebányai Művészeti Akadémia nyugalmazott rektora, Anna Waluga, a Katowicéi Zenemű­vészeti Főiskola rektorhelyettese, Aya Hirano (Japán), Ladislav Bur­las, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára, Ittzés Mihály, a Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézet nyugal­mazott főigazgatója, Józsa Mónika, a nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem tanára, Zuzana Vitálová, a Szlovák Schubert Társaság elnöke, Nemes Klára, a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet munkatársa, Éva Langsteinová, a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem tanára és Vendrei Éva, a Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézet munkatársa. Kodály Zoltán emlékművének meg­koszorúzása holnap 16 órakor lesz a városi parkban. Este ismét koncer­tekkel folytatódnak Galánta kör­nyékén a zenei napok: a Cantemus gyermekkar 18 órakor Feketenyé­ken lép fel, Taksonyban pedig ugyancsak 18 órától a Kecskeméti Pedagógus Énekkar és szimfonikus zenekar ad hangversenyt. Vasárnap 10.30-kor a Kecskeméti Pedagógus Énekkar és szimfonikus zenekar a peredi katolikus templomban, míg a Cantemus gyermekkar a királyré- vi katolikus templomban koncerte­zik. 15 órakor mindkét kórus galán­tai városi művelődési központban az ünnepi karácsonyi hangverseny keretében lép közönség elé, csatla­kozik hozzájuk a Peredi Női Kar, a Galántai Kodály Zoltán Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskola gyermek­kara, a Galántai Kodály Zoltán Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimnázium énekkara, valamint a Kodály Zoltán Daloskor, (m) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton héttől délig a Hétről hét­re c. zenés, publicisztikai magazint közvetítjük. Felidézzük a hét legfon­tosabb belpolitikai eseményeit. Fog­lalkozunk a parlament e heti ülésé­vel, és azzal, hogyan szavaztak a képviselők a jövő évi költségvetés­ről. Az ünnepek közeledtével az iránt érdeklődünk, milyen ajándé­kot vásárolna az utca embere. A mű­sor végén a labdarúgás lesz a téma. A szerkesztő Haják Béla. A déli hírek után Nótacsokor szól. 13 órától a Té­ka c. irodalmi műsorban a 80 éves Monoszlóy Dezsőt köszöntjük, meg­emlékezünk Kulcsár Tiborról, aki most lenne 65 éves, és bemutatjuk a nagyváradi Tüzes Bálint költőt. A Keresd a nőt! című női magazinunk vendége a hallgatók szavazatai alap­ján a Pátria Rádió legnépszerűbb be­mondónője, Bodri Eleonóra lesz, majd egy közös kiállítás kapcsán be­mutatjuk a dunaszerdahelyi Szakáll Mária iparművészt, Szakáll Noémi divattervezőt és Szakáll Réka lakbe­rendezőt. A hírek után Slágerhul­lám. 15_ órától a nyugdíjasok műso­rát, az Ószidőt közvetítjük. Felsősze- libe, az Evangélikus Diakónia nyug­díjasotthonába látogatunk. Népze­nei összeállításunk után 16 órakor hírek, majd a Köszöntőt hallgathat­ják a fél hatkor kezdődő Napzártáig. Vasárnap hírekkel és sportösszefog- lalóval indul a Pátria rádió műsora 7 órakor. A műsorajánlat, a kalendári­um, a hét politikai eseményei és a 8 órai ötperces híradás után Lacza Ti­hamér műsora, a Kaleidoszkóp je­lentkezik 55 percben. A műsorban Hulkó Gábor professzor egy debre­ceni konferenciáról és a Selye János Kollégium tevékenységéről beszél. Pásztor Bélát, Veresegyház polgár- mesterét arról kérdezzük, miért tartja fontosnak, hogy anyagilag is támogassa a határon túli magyar önkormányzatokat, intézményeket. Novák Ferenctől, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjétől és Zsuráfszky Zoltán koreográfustól megtudhat­ják, hogyan született meg a Duna Rapszódia című, nagy sikerrel be­mutatott tánckompozíció. Végül ar­ról hallhatnak, hogy Ferenczi Anna színművésznő madarakról ír verse­ket. A Vüágosság katolikus félórájá­ban Szakái László diószegi lelkipász­tor szól a hallgatókhoz. Ellátoga­tunk az egyházgellei új lelkigyakor- latos házba is, majd a bibliai és az euroadanti gondolkodásról kérdez­zük Kozma Imre atyát, a Magyar- Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét. Fél tíztől a Zenei szerkesztő ajánla­tában Rácz Kati: Búcsú Cserháti Zsu­zsától c. CD-jét mutatjuk be. A 10 órai hírek után Randevú Puha Jó­zseffel. Gyermek- és ifjúsági műso­runkban a karácsonyi előkészületek­kel foglalkozunk, sztárvendégünk pedig Fábry Sándor. 14 órakor híre­ket hallanak, majd Mayer Judit ol­vassa fel nyelvművelő írását. 15 órá­tól a Kultúra világában szólunk két, a közelmúltban nyűt tárlatról, a no­vemberi Fotóhónap alkalmából ren­dezett nemzetközi szakmai tanács­kozásról, és ismertetjük az Atelier c. negyedéves képzőművészeti folyó­irat tartalmát. Fél négytől Hazai tá­jakon c. néprajzi összeállításunkat tűztük műsorra, amelyben a csalló­közi táltoshagyománnyal foglalko­zunk. Vasárnapi közvetítésünk a Kö­szöntő és a Napzárta után, 18 órakor ér véget. (B. E.) A Pátria Rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok Kodály Zoltán (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents