Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-10 / 283. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 10. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Napjainkban hatszoros bérkülönbség tátong a tagjelöltek és az Európai Unió tagállamai között Több a munka, kisebb a fizetés Brüsszel. A munkaerő alkal­mazásának költsége az Euró­pai Unión belül is nagy elté­rést mutat: egy munkaválla­ló alkalmazási költsége Svédországban közel négy­szer annyi, mint Portugáliá­ban. A költség Cipuson majd­nem háromszor akkora, mint Magyarországon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tagjelölt országok és az EU tagál­lamok bérátlaga között hatszoros a különbség: az unió átlaga 3159 eu­ró, míg a tagjelölteké 519 euró. A munkaerőköltség minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezett­séget felölel, ami a munkaerő al­kalmazásával kapcsolatban felme­rül, tehát a béren kívül a nyugdíj - és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, a munkálta­tó hozzájárulását a munkanélküli­ség kezelését szolgáló alapokhoz, a különféle természetbeni és szo­ciális juttatásokat, illetve költség- térítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket tartal­mazza. A 2000. évre vonatkozóan végrehajtott uniós szinten harmo­nizált munkaerőköltség-felvétel az ipar és szolgáltatás minden gazda­sági ágára kiterjedt, a vállalkozá­sok nagyságát tekintve 10 fő volt a létszámhatár. Az iparban és a szol­gáltatásban egy munkavállaló ha­vi alkalmaztatásának költsége Svédországban volt a legmaga­sabb, havi 4047 euró, míg a bolgár munkáltatóknak csak havonta 196 euróba került egy átlagos munka- vállaló alkalmazása. A tagjelölt or­szágok és az EU tagállamok átlaga között hatszoros a különbség: az unió átlaga 3159,08 euró, míg a tagjelölteké 519,67 euró. Az Eurostat 2000. évi adatfelvéte­le szerint Magyarországon 566 eu­ró volt a munkaerőköltség havon­ta, ami 9 százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 száza­léka az EU átlagának. (Portugáliá­ban ennek kétszeresébe, Németor­szágban pedig hatszorosába kerül egy dolgozó.) A tagjelölt országok közül a munkaerő havi költsége Bulgáriában és Romániában a leg­alacsonyabb (196, illetve 230 eu­ró), a legmagasabb pedig Cipru­son, ahol 1638 euró. A második helyen Szlovénia állt 1291 euró- val. A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsége 350 euró és 700 euró között váltakozott. A nemzetgazdasági ágak közül a pénzügyi tevékenységben a legma­gasabb az egy főre jutó havi mun­kaerőköltség az EU-ban és a tagje­lölt országokban is. Ezt követik leggyakrabban második és harma­dik helyen felváltva a villamos­energia-, gáz-, hő- és vízellátás, va­lamint a bányászat nemzetgazda­sági ágak. Az ipari és szolgáltatási szektort összevetve az az általános tendencia, hogy a szolgáltatásban alkalmazott munkaerő költsége 10-20 százalékkal magasabb, mint az ipari szektorban dolgozóké. A munkaerőköltség összetétele országonként számottevően eltér, bár legnagyobb hányadát min­denütt a munkajövedelem adja. A legnagyobb bérköltség Svédországban, a leg­kisebb Bulgáriában van. Dániában szinte a teljes munka­erőköltséget a munkajövedelem teszi ki (89,3 százalék), Írország­ban 86,1 százalék ez az arány, míg a csatlakozásra váró országok kö­zül Ciprus található az elsők kö­zött a maga 84,8 százalékos rész­arányával. A legkisebb részarányt, 66,5 százalékot Svédországban je­gyezték fel, ezt követik Románia és Magyarország 67 százalékkal. Az egy főre jutó havi és az egy órá­ra jutó munkaerőköltség tekinte­tében főleg az Európai Unió tagor­szágai között fordul elő sorrend­változás, mely az éves teljesített munkaidőalap országok közötti különbségével magyarázható. Az egy órára jutó munkaerőköltség Dániában volt a második legma­gasabb, de a havi munkaerőkölt­ség szerinti ország-sorrendben csak a kilencedik helyen áll, mivel egy dán alkalmazott átlagosan teljesített havi munkaóráinak szá­ma 111, ami jelentősen elmarad a 142 munkaórás EU-átlagtól. A jelölt országok közötti sorrend­ben Szlovákia egy helyezéssel előbbre került, így maga mögé utasította Észtországot. Az egy al­kalmazott által havonta ledolgo­zott órák száma ajelölt országok­ban 8-10 órával is magasabb, mint az uniós tagállamokban. Az EU- ban Franciaországban, Németor­szágban, Finnországban dolgoz­nak az átlagosnál kevesebbet. Az alacsonyabb munkaerő-költségű országok közül Írországban, Gö­rögországban, és Portugáliában magasabb a havi munkaidőalap, mint az uniós átlag, (m, ú) Az árvízvédelem szempontjából fontos jelentős víztárolókat az eddigieknél is nagyobb biztonsággal kell tervezni Új abbakat építenének, de nincs miből ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Pozsony. A jelentős víztárolókat az eddigieknél is nagyobb biztonság­gal kell tervezni, finanszírozásukat pedig több forrásból indokolt bizto­sítani - ilyen tapasztalattal érkez­tek haza azok a vízgazdálkodási ve­zetők, akik novemberben Ausztráli­ában és Új-Zélandban jártak tanul­mányúton. Aleš Mázáé, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat vezérigaz­gatója ezt tegnap a környezetvédel­mi minisztériumban tartott sajtótá­jékoztatójukon azzal egészítette ki, hogy arrafelé a víztárolókat nem zárják le annyira szigorúan, mint nálunk, így a szennyezés lehetősé­gének minimalizálása mellett a partokat a nyilvánosság is használ­hatja üdülésre. A hazai helyzettel kapcsolatban megtudtuk, hogy egyelőre itt sem mondtak le továb­bi víztárolók építéséről. Idén árvíz- védelemre hivatkozva sikerült is a parlamentben elfogadtatniuk a ré­gen vitatott Tichý Potok és a Slatin­ka víztárolók szükségességét. A kormányban azután ebből csak a Slatinka maradt, de tegnap kide­rült, hogy a kérdésben a környezet- védelmi minisztérium további vizs­gálatokat tart szükségesnek. Igaz, nincs is nagyon miből építkezniük, hiszen a jövő évi állami költségve­tés tervezete vízgazdálkodás címén az idei keret felét, 421 millió koro­nát tartalmaz csak. Ezt, legalábbis az árvízvédelem terén, szerencsére az uniós alapok is kiegészítik, (ti) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyorsabban nőtt a cseh gazdaság Pozsony. Csehországban éves összevetésben 3,4%-kal nőtt a hazai össztermék (GDP) az idei év harmadik negyedében, túl­szárnyalva az elemzők várakozá­sait - tette közzé tegnap a cseh statisztikai hivatal. A vártnál gyorsabb növekedés a fogyasztás éíénkülésének tulajdonítható. A cseh statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások fogyasztása 7,2%-kal bővült, mert emelked­tek a jövedelmek, lassult az inflá­ció és az alacsony kamatoknak köszönhetően élénkült a hitelfel­vétel. A szlovák GDP növekedési ütemét a statisztikai hivatal hol­nap teszi közzé. Az elemzők előzetesen 3,8%-os növekedést jósolnak az idei harmadik ne­gyedévre. (TASR) Mélyponton az amerikai dollár London. A londoni devizapiac tegnapi nyitásakor a valaha el­ért legalacsonyabb árfolyama közelében állt a dollár az euró ellenében és tizenegy éves mély­pontot érintett a font-sterling el­lenében. Míg a dollár gyengül, addig a terrorakciók nyomán, vagyis a szokásos okoknak kö­szönhetően, addig igen magas szinten mozognak az aranyá­rak. A arany unciánkénti jegy­zése ugyanis a februári hatá­ridőre 0,3 százalékkal, 408,60 dollárra emelkedett, ami 1996. februárja óta a legmagasabb ár. Elemzők ráadásul további drá­gulást várnak. A U.S. Global In­vestor álap elemzője szerint 599 dollárig szökhet föl a ne­mesfémjegyzése. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,102 Lengyel zlotv 8,802 Angol font 58,366 Magvar forint (100) 15,345 Cseh korona 1,278 Svéd korona 4,600 Dán korona 5,522 Szlovén tollár (100) 17,369 Japán ien (100) 31,295 Sváici frank 26,559 Kanadai dollár 25,850 USA-dollár 33,528 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,96-42,26 32,37-34,77 1,24-1,30 14,41-16,41 OTP Bank 40,05-42,14 32,64-34,45 1,25-1,31 14,84-15,98 Postabank 39,9542,25 32,17-34,89 1,25-1,31 13,55-17,15 Szí. Takarékpénztár 40,0341,98 32,66-34,33 1,24-1,31 14,64-16,02 Tatra banka 40,05-42,19 32,72-34,46 1,25-1,31 14,87-16,09 UniBanka 40,0942,15 32,80-34,48 1,25-1,31 13,95-14,87 Általános Hitelbank 40,0442,18 32,79-34,54 1,24-1,32 14,61-16,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Éves szinten 9,8 százalék volt az infláció, novemberben 0,2 százalékkal nőttek az árak Növekvő fizetés a távközlésben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Novemberben 0,2 száza­lékkal nőtt az infláció az egy hó­nappal korábbihoz képest, éves szinten pedig 9,8 százalék volt a drágulás, az októberi 9,6 százalé­kot követően - tette közzé legfris­sebb elemzésében a statisztikai hi­vatal. Az államilag szabályozott árak emelkedését figyelmen kívül hagyó maginfláció 0,2 százalékkal emelkedett, éves szinten pedig 3,1 százalék volt a drágulás üteme, az októberi 2,9 százalékkal szemben. A novemberi adatok kissé gyengéb­bek voltak a vártnál. Az elemzők 0,1 százalékos havi, és 9,7 százalé­kos éves inflációt, illetve 0,1 és 3 százalékos maginflációt vártak. A foglalkoztatottság az építőipar­ban októberben 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg az iparban 0,1 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. Az elmúlt tíz hónap átlagát figyelembe véve, Az iparban 0,1 száza­lékkal csökkent az alkal­mazottak száma. az iparban 559 ezren, az építő­iparban 129 ezren, a kiskereskede­lemben 123,5 ezren, a nagykeres­kedelemben 105 ezren, a közleke­désben 90 ezren, a szállodaipar­ban 44,5 ezren, a postánál 19 ez­ren, a távközlésben pedig 11,5 ez­ren dolgoztak. A nominálbérek ok­tóberben a legnagyobb mértékben a távközlésben nőttek, ahol 19,6 százalékkal voltak magasabbak a tavalyi év azonos időszakához ké­pest. Mintegy 1,5 százalékkal csökkentek azonban az előző év­hez képest a nominálbérek a pos­tai szolgáltatások esetében. Az el­múlt tíz hónapban a nominálbérek a távközlésben átlagosan 27 347 korona körül mozogtak, míg az iparban ugyanez 14 886, a közle­kedésben 14 467, a nagykereske­delemben 13 253, az építőiparban 11 722, a postánál pedig 11 392 korona volt. A legalacsonyabb bé­reket a szállodaiparban (8082 Sk) és a kiskereskedelemben (9430 Sk) fizették, (mi, t) Napjainkban már a kisebb pénzintézetek is drágították a bankkártya használatát Egyre többe kerül a pénzfelvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mára a kisebb bankok ese­tében is megnőtt a bankkártya hasz­nálati díja, ha idegen bank automa­tájából próbáljuk meg felvenni a pénzt. Ezek a bankok ugyanakkor nemrég még épp azért voltak attrak­tívak az ügyfelek számára, mivel ol­csón hozzájuthattak a pénzükhöz a többi bank automatáján is keresztül. Mindezt akkor azzal magyarázták, hogy a kisebb bankoknak nincs olyan kiteijedt hálózatuk, mint a na­gyobb pénzintézeteknek. Hálózatuk ugyan az elmúlt hónapokban nem bővült nagyobb mértékben, mára azonban az idegen automatákból való pénzfelvétel árát az OTP, az UniBanka és a HVB banka is növelte. Az áremelésekkel egyetértett a ver­senyhivatal is, amely szerint a bank­kártyák használati díjának megha­tározása teljes mértékben a bankok hatáskörébe tartozik, (ű) Bankkártyák használati díja Bank Saját Más Kártyás bankautomata banknál fizetés Szlovák Takarékpénztár 3 Sk 37 Sk 3 Sk Általános Hitelbank (VÚB) 6 Sk 36 Sk 3 Sk Tatra banka 4 Sk 34 Sk 4 Sk ČSOB 5,50 Sk 25,50 Sk 2,50 Sk UniBanka 6Sk 19 Sk OSk HVB Bank 5 Sk 15 Sk 3 Sk Dexia 3 Sk 8/13 Sk 1,50 Sk Ľudová banka 6 Sk 18 Sk 3 Sk Istrobanka 3,50 Sk 18,50 Sk 3,50 Sk OTP banka 4 Sk 27 Sk 4 Sk Postabank 1 Sk 20 Sk 1 Sk Az egyes bankoknál igénybe vehetők olyan akciós csomagok is, amelyek­nél a bankkártya-használat olcsóbb, mint a fentiekben taglaltak (Forrás: bankok) lllll Fektessen be legalább 20 000 koronát a VUB Asset Management alapjaiba vagy a VÚB befektetési számláira, és bekerül az új Audi A3-asért, a 220 000 koronát érő 2 plazmatévéért vagy a 25 000 koronát érő 5 digitális fényképezőgépért folyó sorsolásba. A befektetési alapokba fektetett tőke értéke emelkedhet, csökkenhet vagy stagnálhat a pénzpiaci helyzet alakulásától függően. Az eddigi haszon nem garantálja a jövendő hasznot. Az alapszabályzatok és prospektusok a VÚB minden árusítóhelyén, fiókjában és a társaság központjában mindenkinek rendelkezésére állnak. A VÚB Asset Management a nyílt befektetési alapok vagyonának több mint 35%-át a koronában vezetett alapok esetében a Szlovák Köztársaság által kiadott vagy garantált értékpa­pírokba, a többi alap esetében (a részvényalap kivételével) pedig az OECD országok által kiadott vagy garantált értékpapírokba fektette vagy szán­dékszik fektetni. Vagy fektessen be legalább 20 000 koronát az R Konto, R Konto plus és a V Konto határidős betétszámlákra, és megnyerheti a 40 000 Sk összértékű 5 tévé egyikét. Növelje a nyerési esélyét! Az alapbetét minden egész több­szörösével mindkét játékban ismétel­ten bekerül a sorsolásba, ezzel növeli nyerési esélyét. Mindkét játék dec. 31-ig tart. A játékszabályok a VÚB bármelyik fiókjában rendelkezésére állnak. UP 1238

Next

/
Thumbnails
Contents