Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-10 / 283. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 10. Öngyilkos merénylő negyvenegy katonát sebesített meg - ismét lelőttek egy amerikai helikoptert - japán kormánydöntés a katonák kiküldéséről Vérzivatar Irakban A tegnapi bagdadi merényletben hárman meghaltak, ketten megsérültek (TASR/AP-felvétel) Légitámadás Afganisztánban Bagram. A légierő bevonásá­val intéztek heves támadást az amerikaiak tegnap Afga­nisztán keleti részére. Az újabb amerikai offenzíva a legnagyobb a tálib rendszer két évvel ezelőtt történt ösz- szeomlása óta. Az akciót egy új, nagyszabású hadművelet részeként hajtották végre. Az amerikai katonai szóvivő kö­zölte: az 501-es ejtőernyős gyalogos ezred a Hoszt város­tól keletre, a pakisztáni határ közelében lévő területet tá­madta meg. (MTI) Észak-Korea új javaslata Szöul. Észak-Korea befagyaszt­ja atomfegyver-programját, ha az USA leveszi a a terrorizmust támogató országok listájáról, feloldja az ellene bevezetett szankciókat, valamint energia- hordozókat szállít neki. Ha Wa­shington teljesíti ezeket a felté­teleket, Phenjan kész részt ven­ni az észak-koreai nukleáris válság megoldását célzó hatol­dalú tárgyalások következő, második fordulójában - közöl­te tegnap a phenjani külügyi­szóvivő. Eközben Li Szu Hjuk dél-koreai külügyminiszter-he­lyettes bejelentette: nem való­színű, hogy még az idén meg­tartják a hatoldalú tárgyalások következő fordulóját. (MTI) Az USA Tajvan függetlenségéről Washington. George Bush amerikai elnök és Ven Csia- pao kínai kormányfő washing­toni találkozójának előestéjén az USA felszólította Tajvant, hogy tartózkodjon a sziget függetlenségének kinyilvání­tásához vezető egyoldalú lépé­sektől. Washington Kínának pedig jelezte, hogy ez az állás­pontja nem jelent zöld utat Tajvan fenyegetésére, katonai lerohanására. (MTI) Megszakadhat a török igyekezet Ankara. Törökország feladja az uniós tagság elérésére irá­nyuló erőfeszítéseit, ha 2004 végén nem sikerül megkezde­nie a csatlakozási tárgyaláso­kat az EU-val. Ezt Abdullah Gül külügyminiszter jelentette ki tegnap. Az EU vezetői az unió jövő decemberi csúcstalálkozó­ján döntenek arról, Törökor­szágban történtek-e megfelelő előrelépések az emberi jogok elismerése tekintetében ahhoz, hogy az uniós tárgyalások megkezdődhessenek. Gül sze­rint a négy évtizede uniós re­ményeket tápláló Törökország jelentős változásokat hajtott végre azokon a területeken, ahol az EB hiányosságokat vélt felfedezni. Példaként említi a Nemzetbiztonsági Tanács át­alakítását, amely mára a had­sereg ellenőrzése alól kikerülve csupán tanácsadói szerepű és sokkal átláthatóbb testületté alakult, vagy a kurd kisebbségi jogok szélesítését, és nem utol­só sorban a hadsereg költség- vetésének parlamenti felügye­let alá vételét. (MTI) Gül: „Mindenki tudja, hogy ha nem jelölnek ki időpontot szá­munkra, az az uniós út végét jelenti" (Képarchívum) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Rendkívül véres volt az utóbbi harminchat óra Irakban, összeszámolni is nehéz, hányán vesztették életüket és sérültek meg a különböző merényletek­ben, támadásokban. A Bagdad központjában álló szunnita me­csetben három hívő meghalt, kettő pedig megsebesült, amikor a reggeli órákban legalább két rob­banás következett be. Az épület­ben keletkezett tüzet már az ame­rikai katonák érkezése előtt elol­tották. Az amerikaiak biztonsági kordont vontak a mecset köré, és megkezdték az eset kivizsgálását. Észak-Irakban tegnap negyvenegy amerikai katona sebesült meg egy pokolgépes merényletben. A 101. légi szállítású hadosztály katonáit a Moszul melletti Tell-Áfárban lé­tesített támaszpontjuk bejáratá­nál felállított ellenőrzőpontnál ér­te feltehetően öngyilkos támadás. A robbanószerkezet egy ismeret­len gépjárműben lépett működés­be. A katonák rálőttek az autóra, amely nem állt meg a bejáratnál. Párizs/Brüsszel. Az EU-tagál- lamok külügyminiszterei tegnap jóváhagyták az unió első átfogó biztonságpoliti­kai stratégiáját, amely - ma­gyar kezdeményezésre - a ki­sebbségi kérdések kezelésé­vel is foglalkozik. „Nem min­denáron kell eredményt elér­ni az Európa jövőjével foglal­kozó alkotmányszerződés tárgyalásakor.” MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbit Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder né­met kancellár tegnapi párizsi kö­zös sajtóértekezletén jelentette ki. A két államférfi azután nyilatko­zott, hogy három nappal a brüsz- szeli uniós csúcstalálkozó előtt megbeszélést folytatott Párizsban. Közös véleményként fogalmazták meg, hogy az első európai alkot­mánynak a lehető legnagyobb mértékben hasonlítania kell a most megvitatott tervezethez. Chi­rac reményét fejezte ki, hogy Len­gyelországgal és Spanyolország­Bukarest. Az erdélyi magyarság to­vábbra is igényli a kettős állampol­gársághoz való jogot. Ezt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnö­ke fejtette ki egy kolozsvári sajtóbe­szélgetésen. Beszámolt egy olyan tanulmányról, amelyet e témában egy szakemberekből álló kutató- csoport készített. Ennek részleges adatai szerint a romániai magyarok 19 és 24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a letelepedést megkönnyítő eszköznek tekinti a kettős állampolgárság lehetőségét. Ez azt jelenti - állapította meg -, hogy a romániai magyarság értel­miségi tartaléka távozna Erdélyből. „Az RMDSZ-nek kötelessége ezzel a ténnyel szembesíteni a magyaror­A kocsi ezután robbant fel, még mielőtt áthaladt volna a kapun. Négy sérült állapota súlyos, őket a moszuli amerikai katonai kórház­ba szállították, de ők sincsenek életveszélyben. A Bagdadtól hu­szonöt kilométerre északkeletre fekvő Huszeiníjában is felrobban­totta magát tegnap délután egy öngyilkos merénylő, szintén egy amerikai katonai tábor közelében. Itt két amerikai katona megsérült. Fallúdzsa közelében kényszerle­szállást hajtott végre egy amerikai katonai helikopter. Az amerikai hadsereg szóvivője elmondta, hogy az OH-58 Kiowa típusú, a 82. légi szállítású hadosztályhoz tartozó felderítő helikopter „ne­héz körülmények között hajtott végre irányított leszállást”. A gép fedélzetén ketten tartózkodtak, ők épségben megúszták a történ­teket. Egy újságíró beszámolt ar­ról, hogy két helikopter haladt alakzatban Fallúdzsa közelében, amikor az egyiket gránáttalálat érte a földről. A gép azonnal lesz­állt egy nyílt terepen. A helikopter szerkezetileg épnek tűnt, de füst gal sikerül megállapodni, hozzáté­ve: ebben nem teljesen biztos. Schröder szükségesnek mondta, hogy az unió alkotmánya számí­tásba vegye a tagországok népes­sége közötti különbségeket. (Né­metország lakossága több mint kétszerese a vele közel azonos sza­vazatra igényt tartó Spanyolorszá­génak és Lengyelországénak). A kancellár egyúttal hangoztatta, hogy az Európai Bizottságnak (amelynek összetétele körül folyik az alkudozás) teljes cselekvőké­pességgel kell rendelkeznie, amit nagyban elősegít, ha a testület mi­nősített többséggel hozza meg döntéseit. „Borúlátó optimista hangulatban megyek Brüsszelbe” - jelentette ki Schröder, s meg­jegyzéséhez Chirac sietett csatla­kozni. Az Élysée-palota szóvivőjé­nek tolmácsolásában „Franciaor­szág értékelése szerint a bővített EU nem engedhet meg magának egy rossz vagy összetákolt egyez­ményt. A lényeg az, hogy az unió akár 15, akár 25 taggal működő­képes legyen” - hangoztatta Cat­herine Colonna asszony. Az EU-tagállamok külügyminisz­szági politikai pártokat” - fűzte hozzá. Takács előzőleg Bálint- Pataki Józseffel, a HTMH elnökével tárgyalt a kincses városban. Szó esett a romániai magyar közösséget érintő kedvezményekről, ezen be­lül az oktatási-nevelési támogatás folyósításáról, a pályázati kiírások­ról, az intézményes kapcsolatokról. Bálint-Pataki utalt az Országgyűlés végső szavazás előtt álló, jövő évi költségvetésének tervezetére. A ha­táron túli magyarok támogatására elkülönített összegek minden bi­zonnyal elegendőek lesznek azok­nak a tevékenységeknek a finanszí­rozására, amelyek lebonyolítása a HTMH hatáskörébe tartozik - mondta. Az idei oktatási-nevelési támogatásokról Bálint Pataki kije­lentette: szeptember 4-én látta el gomolygott a belsejéből. Koráb­ban, a tegnapra virradó éjszaka három amerikai katona meghalt, egy pedig megsebesült egy közúti balesetben Irak északi részén, Bagdadtól 90 kilométerre. Willi­am MacDonald alezredes, ameri­kai katonai szóvivő tegnapi közlé­se szerint a második gyalogosha­dosztály harmadik dandárjának négy tagja megpróbált átkelni egy csatornán, amikor a töltés beom­lott páncélozott gépjárművük alatt. Ellenséges cselekmény nem játszott közre a balesetben. Nyolc, terrorcselekményekben va­ló részvétellel és a felkelő csopor­terei tegnap jóváhagyták az unió első átfogó biztonságpolitikai stratégiáját, amely - magyar kez­deményezésre - a kisebbségi kér­dések kezelésével is foglalkozik. Magyarország emellett szorgal­mazta, hogy a stratégia térjen ki az EU szomszédságpolitikájára, a transzatlanti kapcsolatokra, vala­mint az Oroszországhoz fűződő viszony értékelésére is. A Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezetésével kidolgo­zott stratégia jelentőségét az ad­ja, hogy ennek alapján konkrét ügyekben nagyobb esély lesz az olyan megosztottságok elkerülé­sére, mint amilyenek Irakkal kap­csolatban keletkeztek. A doku­mentumot a pénteken és szomba­ton esedékes EU-csúcsértekezle- ten terjesztik a tagállamok első számú vezetői elé. A stratégia ab­ból a szempontból is fontos, hogy a végrehajtásra helyezi a hang­súlyt. Ennek megfelelően konkrét munkaprogramokkal egészül ki, amelyek közül a tömegpusztító fegyverek elterjedésének meg­akadályozására vonatkozót már el is fogadták. kézjegyével azt a 4 millió eurót jó­váhagyó dokumentumot, amely az Erdélyből eddig igényelt oktatási támogatások kifizetését fedezi. Er­délyben már alig vannak olyanok, akik nem kapták meg ezt a pénzt. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal segített Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem költ­ségvetését a jövő évi büdzséből 150 millió forinttal növelték. A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Ál­landó Értekezlet (Máért) következő ülésére a jövő év elején kerül sor. E tanácskozás várhatóan a kettős ál­lampolgársággal foglalkozik majd, ezt megelőzően a határon túli ma­gyar szervezeteknek a december 17-i szakbizottsági ülésen lesz lehe­tőségük kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. tokkal feltehetően kapcsolatban álló gyanúsított személyt tartóz­tattak le hajnalban Tikrítben, Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök szülővárosában a szö­vetséges erők. Ezúttal olyanokat kerestek, akik robbanószerkezete­ket gyártottak és azokat el is he­lyezték az amerikai katonák és iraki civilek útjába. A japán kormány tegnap jóvá­hagyta a nem harcoló katonai egység Irakba vezényléséről szóló határozatot. A II. világháború óta japán katonák most először vesz­nek részt harci cselekmények tá­mogatásában külföldön, még ha Zágráb. Stjepan Mesic horvát köz- társasági elnök kormányalakítási megbízást adott tegnap Ivó Sana- dernek, a parlamenti választásokon győztes Horvát Demokratikus Kö­zösség (HDZ) elnökének. Sanader, akinek a néhai Franjo Tudjman ál­lamfő volt az elődje a párt élén, már biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget a parlament­ben. Közölte: kabinetjének elsődle­ges célja a gazdasági növekedés biz­tosítása, az életszínvonal növelése, valamint Horvátország európai uni­ós csatlakozása lesz. Sanader legne­Jeruzsálem. Először jelezte Ariel Sáron izraeli miniszterelnök, hogy esetleg megfontolja a ciszjordániai zsidó telepek egy részének elköltöz- tetését. Egy tel-avivi gazdasági ta­nácskozáson, illetve a Boston Globe amerikai lapnak adott interjúban a kormányfő utalt rá: egyoldalú lépé­seket vett fontolóra arra az esetre, ha a palesztinokkal folytatott béke­tárgyalások összeomlanak. Az el­képzelések a Jordán folyó nyugati partján (Ciszjordániában) telepített izraeli csapatok létszámának csök­MTI-HÍR Bukarest. Az aradi Szabadság-em­lékmű várhatóan a Tűzoltó téren, egy darabban fog állni. Király And­rás, az RMDSZ Arad megyei elnöke a Krónika erdélyi lapnak számolt be arról, hogy Ion Iliescu román elnök tanácsadói elfogadták az erre vonat­kozó javaslatot. Király és Tokay György parlamenti képviselő hétfőn járt az elnöki hivatalban, s ottani megbeszélésük kulcskérdése az volt, hogy egymagában vagy egy, a ro­tevékenységük humanitárius fel­adatok ellátására korlátozódik is. Korábbi médiajelentések szerint az egység, amelyet páncélozott harcjárművekkel és legalább hat hadihajóval, köztük rombolókkal erősítenek meg, Irak délkeleti ré­szén teljesít szolgálatot, segít a közművek, iskolák helyreállításá­ban, valamint orvosi és más hu­manitárius segítséget is nyújta­nak. Nyolc repülőgépet is kivezé­nyelnek, köztük három C-130-as szállító gépet. A japán katonák első csoportja, egy 600 katonát felvonultató alakulat, a tervek szerint januárban indul Irakba. hezebb külpolitikai próbatételé a volt jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszékkel való együttműködés lesz, főként Andrej Gotovina extábornok kiadatási ügye miatt. A november 23-i horvát par­lamenti választáson Sanader pártja 66 képviselő helyet szerzett a 152 fős parlamentben, majd úgy biztosí­totta a 77 fős többséget, hogy együttmű-ködést kezdett két kisebb párttal. Az új horvát parlament való­színűleg december 22-én tartja ala­kuló ülését. Ivica Rácán eddigi kor­mányfő magabiztosan úgy fogalma­zott, hogy nem rossz ellenzékbe vo­nulni „néhány hónapra”. kentésére irányulnak, és magukban foglalhatják zsidó közösségek el­mozdítását is a térségben. Sáron az elmúlt évtizedekben - többféle kor­mányfunkcióban - a telepesítés e- gyik fő támogatója volt. Még sosem jelentette ki, hogy telepeket üríthet­nek ki a Jordánon túli palesztin terü­leteken, jóllehet a béke érdekében teendő „fájdalmas engedmények­ről” tett már említést. A Jordán nyu­gati partján és a Gázai övezetben 150 telepen mintegy 220 ezer zsidó él. A palesztinok földjük jogtalan el­foglalásának tartják a telepek létét, és azok felszámolását követelik. mán történelmi múltat idéző műem­lékkel együtt állítják-e ismét köztér­re a Szabadság-emlékművet. A ro­mán fél tehát elfogadta, hogy az em­lékművet egy darabban - nem pedig elemeire bontva - a Tűzoltó téren ál­lítsák fel. Az elnöki hivatal javaslatá­ra a teret a közeljövőben kibővítik, és az így nyert területre várhatóan az 1848-as forradalomban elesett román hősöknek emléket állító szo­bor kerül. A térrendezési tervnek december közepéig, legkésőbb az év végéig el kell készülnie. Sokkal nagyobb volt a pusztítás Bagdad. Szaddám Húszéin volt diktátor rezsimje alatt vélhetően 61 ezer bagdadi lakost végeztek ki - derül ki a Gallup friss felméré­séből. Szaddám 23 évig tartó elnöksége alatt az észak-iraki kurd la­kosság és az ország déli részén élő síita közösség szenvedte el a leg­nagyobb öldökléseket, de a felmérésből sokkal nagyobb arányú bag­dadi pusztításra lehet következtetni, mint korábban azt szakembe­rek feltételezték. A családok egy része sohasem tudta meg, hová tűntek szeretteik - a szakemberek szerint tömegsírokba temették őket kivégzésük után. Országos méretekben a feltételezett tömegsí­rokban elhantolt áldozatok számát az amerikai csapatok legalább 300 ezerre, az emberjogi szervezetek pedig félmillióra teszik. (MTI) Jóváhagyták a külügyminiszterek az unió első átfogó biztonságpolitikai stratégiáját Borúlátó optimizmus Bálint-Pataki József szerint a Máért következő ülésére a jövő év elején kerül sor Elmennének a fiatalok Erdélyből MTI-JELENTÉS Ivó Sanader kapott megbízatást Mesic elnöktől Horvát kormányalakítás MTI-HÍR Ariel Sáron újabb engedményt helyezett kilátásba Telepáttelepítés? MTI-HÍR Az RMDSZ képviselői megállapodtak Iliescu tanácsadóival Egy darabban a téren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents