Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-06 / 280. szám, szombat

Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 6. Elszállítják a holttesteket a tegnapi bagdadi merénylet helyszínéről (TASR/AP-felvétel) Az izraeli titkosszolgálat túlzása is félrevezette az USA-t és Nagy-Britanniát Elmozdulás a NATO-ban Volt disszidensek szerint túl kevés a büntetés ítélet ŠtB-sek perében KOKES JÁNOS Ujgurok Guantanamón Washington. Nyomatéko­san felszólította a washingto­ni kormányt az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet, hogy ne adja ki a Guantanamón fogva tartott 15 ujgurt Kínának. Ezeket az iszlám szakadárokat, akik Afganisztánban a tálibok ol­dalán harcolva kerültek ame­rikai fogságba, kínzás és ki­végzés fenyegeti Kínában. A kiadatásukat kérő Kína ko­rábban megelégedéssel nyug­tázta, hogy a Kelet-Turkesztá- ni Iszlám Mozgalom elnevezé­sű ujgur szakadár szervezetet az USA felvette a terrorcso­portok listájára. A pekingi külügyminisztérium állítja, hogy az ujgur szakadárok kapcsolatban állnak az al- Kaida nemzetközi terrorháló­zattal. (MTI) Zimbabwe kizárásáról Abuja. Zimbabwe kizárásá­nak kérdése körüli diplomáci­ai huzavonával kezdődött teg­nap a nigériai Abujában a vi­lág lakosságának egyharma- dát képviselő 54 ország csúcs- találkozója a brit Nemzetkö­zösség keretében. 1980-ban kikiáltott függetlensége óta Zimbabwe a legsúlyosabb vál­ságát éli. Az országban ural­kodó állapotokért a nyugati kormányok és emberi jogi szervezetek Robert Mugabe elnököt teszik felelőssé. Az államfő viszont azt állít­ja, a nyugati hatalmakat fel­dühítette, hogy a zimbab­wei kormány kisajátítja a jó­módú fehér farmerek földbir­tokait, és szétosztja a föld nél­küli feketék között. A Nemzet­közösség tavaly (Mugabe má­ig vitatott újraválasztása és emberjogsértések nyomán) már felfüggesztette Zimbab­we tagságát. (MTI) Már nincsenek tiszta pillanatai Los Angeles. Teljes tudat­vesztésben szenved az Alzheimer-kórban megbetege­dett Ronald Reagan volt ame­rikai elnök. Ez tűnt ki abból a cikkből, amelyet Reagan lá­nya, Patti Davis jelentetett meg a People című magazin legújabb számában. Hosszú idő óta először fordult elő, hogy az egykori elnök egyik családtagja - még ha felettébb visszafogottan is - valamit megszellőztetett Reagan egészségi állapotáról. Patti Davis cáfolja, hogy az apja még képes beszélni és lenné­nek tiszta pillanatai. (MTI) Ronald Reagan 1981 és 1989 között, két periódusban volt az USA elnöke (Képarchívum) Orosz kísérlet SS-19-essel Moszkva. Egy RSZ-18-as in­terkontinentális ballisztikus orosz rakétát indítottak próba- útra tegnap a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőterén. Az in­dítás célja az, hogy ellenőriz­zék a 25 éve hadrendben álló hordozóeszköz működőképes­ségét. Az RSZ-18-as (nyugati osztályozás szerint SS-19-es) rakétákat a tervek szerint a harmincas évek közepéig had­rendben tartják. (MTI) Bagdad/Brüsszel/Jeruzsá- lem. Merényletet követtek el egy amerikai katonai konvoj ellen tegnap Bagdadban, a robbanásban 4 iraki és egy amerikai katona meghalt, 16- an megsebesültek. Lord Robertson NATO-főtitkár nem zárta ki, hogy a jövő nyáron bővülhet a NATO ira­ki szerepvállalása. MTI-ÖSSZEFOGALÓ’ A robbanás az iraki főváros déli ré­szén fekvő Új Bagdad negyedben, egy mecset közelében történt, szem­tanúk állítása szerint robbanószer- kezet lépett működésbe. Az áldoza­tok többsége egy autóbusz utasai közül került ki, amelyet a detonáció súlyosan megrongált. A két gépkocsi alkotta amerikai konvoj egy édes­ségbolt előtt araszolt a forgalmi du­góban, amikor a pokolgép felrob­bant. Az üzlet tulajdonosa egy sú­lyosan sérült amerikai katonáról számolt be. A robbanás helyszínén emberi húscafatok és szétszóródott ruha-, illetve cipőfoszlányok borítot­ták az utcát. Irak kedvezően fogadná a NATO nagyobb szerepvállalását az ország helyreállításában - közölte Hosjar Zebari iraki külügyminiszter. Ze­bari arra reagált, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter csütörtö­kön az észak-atlanti szövetség na­gyobb részvételét sürgette az iraki újjáépítésben. NATO-beli kollégái­val folytatott brüsszeli tanácskozá­sa után Powell kijelentette: egyet­Varsó. Leszek Miller nagyon jól érzi magát, jó pszichikai és fizikai formá­ban van az általa elszenvedett sérü­lésekhez képest - közölte tegnap a lengyel miniszterelnököt ápoló var­sói belügyminisztériumi kórház igazgatója. Maga a kormányfő teg­nap reggel a kórházból telefonon nyilatkozott a Radio Zet kereskedel­mi rádiónak. Azt mondta, hogy ha gipszben is, de mindenképpen el­megy az EU jövő heti brüsszeli kor­mányközi csúcsértekezletére, ame­lyen a résztvevők a tervek szerint el­fogadják az unió alkotmányos szer­ződésének végleges formáját. „Meg se fordul a fejemben, hogy hiányoz­hatok Brüsszelből” - hangsúlyozta. Marcin Kaszuba kormányszóvivő vi­szont a miniszterelnökkel folytatott beszélgetés után úgy nyilatkozott, hogy Miller „nem a legjobban érzi magád’, mellkasi és gerincfájdalmai vannak. Megerősítette, hogy a kor­mányfő feltett szándéka: minden­képpen elmegy a jövő heti brüsszeli csúcsra, sőt még előtte - december 9-én - Londonban Tony Blair brit miniszterelnökkel is szeretne talál­kozni. A Leszek Millert és kíséretét szállító len elvi ellenvéleményt sem hallott az észak-atlanti szövetség nagyobb iraki szerepvállalásával szemben. Az USA által óhajtott nagyobb NA- TO-részvételt még az iraki háborút korábban ellenző Franciaország és Németország sem kifogásolta. A NATO távol tartotta magát az iraki katonai hadműveletektől, és jelen­leg is csak igen korlátozott szerepet játszik ott, logisztikai segítséget nyújtva az egyik nemzetközi had­osztályt vezető Lengyelországnak. George Robertson NATO-főtitkár tegnapi brüsszeli sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy a katonai szövetség számára jelenleg Afga­nisztán, az ottani hadművelet sike­re a legfőbb cél, de „adott pillanat­ban” - ez a jövő nyári isztambuli csúcsértekezlet lehet - szóba kerül­het a NATO iraki szerepvállalásá­nak fokozása is. Eltúlozta az izraeli hírszerzés az Irak elleni katonai akció előtt az arab or­szág jelentette fenyegetést - állítja az izraeli katonai hírszerzés egy nyugalmazott tisztje. Slomo Brom Stratégiai becslés című tizenhárom oldalas tanulmányában, amelyet a Tel-Aviv-i egyetem stratégiai kutató- központja számára készített, utalt helikopter csütörtök este Varsó kö^ zelében motorhiba miatt kényszer- leszállást hajtott végre, amelynek során a jármű a földbe csapódott. Fedélzetén 15 személy tartózkodott, köztük a miniszterelnök és politikai kabinetvezetője, Aleksandra Jakubowska. Legfrissebb jelentések szerint - egy személy kivételével - mindenkit kórházba szállítottak. Vannak könnyebb és súlyosabb sé­rültek, de senki sincs életveszély­ben. Millernek két csigolyája törött el, de nem kell rajta műtétet végre­hajtani. A kórház igazgató főorvosa nem tudta megmondani, hogy Miller mi­kor hagyhatja el a kórházat. Néhány napig mindenképpen bent tartják, s az a valószínű, hogy a jövő hét vé­gén távozhat. Orvosai azt tanácsol­ják neki, hogy a következő két-há- rom napban ne keljen fel az ágyból, hanem pihenjen. Csak a holnapi konzílium után születik döntés ar­ról, hogy kap-e rögzítőkötést, de - az igazgató főorvos meggyőződése szerint - erre alighanem szükség lesz. A baleset sérültjeit több varsói kórházban helyezték el, állapotuk megfelelő, egyet közülük az éjjel megoperáltak, de ő sincs életve­szélyben. arra: az Irak jelentette veszély eltúl- zása izraeli részről politikai okokkal magyarázható. „Izrael számára po­zitív következményekkel járt az iraki háború. Szaddám Húszéin Izrael kérlelhetetlen ellensége volt, támo­gatta a palesztin szélsőségeseket, és dollármilliókat fizetett a palesztin öngyilkos merénylők családjainak.” Az AP amerikai hírügynökségnek Brom kijelentette: az izraeliek az USA és Nagy-Britannia partnerének bizonyultak abban, hogy hamis ké­pet fessenek az Irakban található tö­megpusztító fegyverek mennyiségé­ről. Az izraeli titkosszolgálat nagyon túlbecsülte az Izraelre leselkedő ira­ki veszélyt, s megerősítette az ameri­kai és brit meggyőződést, hogy e fegyverek léteznek. Joszi Szárid, az izraeli kormány baloldali ellenzéké­nek vezetője az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában vizsgálatot követelt az ügyben. Júvál Stejnic, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke azonban úgy vélekedett: valamennyi nyugati hír­szerző ügynökség hibázott, amikor helytelenül ítélte meg az Irak jelen­tette fenyegetést, „ám azt állítani, hogy Izrael volt az elsődleges moz­gatóerő, erős túlzás”. A baleset helyszínének körzetét a rendőrség azonnal nagy sugarú kör­ben lezárta, a roncshoz senkit sem engedtek oda, tegnap javában folyt a helyszíni vizsgálat. Czeslaw Piatas tábornok, vezérkari főnök szintén utasítást adott egy bizottság felállí­tására a szerencsétlenség körülmé­nyeinek kivizsgálása céljából. Miller kormányfői teendőit átmenetileg Marek Pol miniszterelnök-helyettes vette át, bár hírek szerint a minisz­terelnök betegágyában is képes in­tézkedni, és követi az eseményeket. Leszek Miller (Reuters) Prága. Az egykori csehszlovák kommunista állambiztonsági hiva­tal (ŠtB) tíz ügynökét ítélte el teg­nap egy prágai kerületi bíróság, mert bizonyítottnak találta, hogy a hetvenes és a nyolcvanas években aktívan részt vettek az akkori ellen­zék megfélemlítésében. A tíz sze­mély közül Petr Žák, aki akkoriban a kelet-csehországi Hradec Králo- véban a kerületi állambiztonsági hi­vatal osztályvezetője volt, három­éves börtönbüntetést, míg a többi­ek hároméves, de négy évre felfüg­gesztett feltételes szabadságvesz­tést kaptak. Žák, aki a szovjet KGB- től kapott kiképzést, s Moszkvának is dolgozott, azonnal megfellebbez­te az ítéletet. Katerina Kohoutková bírónő szerint Žák büntetése azért súlyosabb, mert ő a disszidensek el­Belgrád. A hatósági dokumentu­mokkal ellentétben legalább két me­rénylő vett részt Zoran Djindjics szerb miniszterelnök meggyilkolá­sában. A tegnap megjelent NIN című belgrádi politikai hetilap - az egyik legkomolyabb szerbiai lap - exklu­zív írásában kétségbe vonja a hivata­los rendőrségi jelentésben és a me­rénylők elleni vádiratban foglalta­kat. Állításának bizonyítására első ízben közzéteszi a rendőrségi hely­színeléskor készített fotókat, és idéz a helyszínelési jelentésből is. A fény­képeken a kormánypalota bejárati ajtajának ajtófélfáján és a folyosó lépcsőjén nyilak jelzik három golyó becsapódásának nyomát. A lap sze­rint teljes képtelenség, hogy ezeket a lövedékeket a kormánypalotával szomszédos Admirala Geprata utcai irodaházból lőtték ki, mert mindhá­rom golyó az ellenkező irányból ér­kezett. A NIN által megkérdezett szakértők kizárták; hogy a fényké­pen jelzett golyónyomok visszapat­tant lövedékektől származnának. A NIN emlékeztet rá: Djindjics testőre, Budapest. „A vajdasági magyarok remélik, hogy jövőre az anyaország eleget tesz kérésüknek, és idetelepü- lés nélkül, alanyi jogon megkaphat­ják a magyar állampolgárságod’ - mondta Kasza József tegnapi buda­pesti sajtótájékoztatóján. A Vajdasá­gi Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: sorsdöntő momentum szá­mukra, hogy - tudomása szerint - a négy parlamenti párt támogatja a kettős állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. Szavai szerint az anyaország joga, és nem a szerb par­lamenté dönteni ebben a kérdésben, így számukra „az a fontos, hogy itt Magyarországon a politikai ténye­zők megértsék és elősegítsék ennek a döntésnek a meghozatalát”. A Szerbia-Montenegróban decem­ber 28-ra kiírt választásokkal kap­London. Romano Prodinak el kell döntenie, hogy vagy hazai politikai ambícióiról, vagy az EU-bizottság elnöki posztjáról mond le - mondta tegnap megjelent nyilatkozatában a brit kormány EU-ügyi állammi­nisztere, akinek nyilatkozatát a brüsszeli bizottság azonnal vissza­utasította. Denis MacShane, a brit külügyminisztérium lengyel szár­mazású uniós politikaformálója, aki az erősen bővítéspárti kormá­nyon belül is az EU-bővítés leghar­cosabb szószólójának számít, a bal­oldali The Guardiannek azt mond­ta: elfogadhatatlan, hogy a brüsz­leni akció fő szervezői közé (tarto­zott, míg a többiek kevésbé voltak aktívak. A vádirat szerint mindnyá­jan részt vettek az Asanace (Tiszto­gatás) fedőnevű akcióban, amely 1977 és 1985 között zajlott le. Az akció során a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok munkatársai megpróbálták megfélemlíteni az 1977januárjában megjelent Charta 77 emberi jogi felhívás aláíróit, s ál­landó zaklatásokkal elérni, hogy el­hagyják a szocialista Csehszlováki­át. Ez mintegy húsz esetben sike­rült is nekik. Néhány akkori ellen­zéki a vádlottaktól anyagi kártérí­tést is követelt, 50 ezer koronától egészen kétmillió koronáig. A Tisz­togatás során legalább ötven ellen­zékit fizikailag is bántalmaztak, s hosszabb-rövidebb időre a rács mö­gé dugtak. A bíróság a kártérítési követeléseket elutasította. szeli bizottság elnöke „nem száz százalékig elkötelezett az európai kérdések mellett, és inkább szám­űzetésben élő ellenzéki vezetőnek tűnik”. MacShane szerint Prodinak az új alkotmánytervezetről most zajló kormányközi konferencia után el kell döntenie, hogy vissza- tér-e Olaszországba, és az ellenzék élére áll, vagy továbbra is az EU- bizottságot vezeti. Prodi szóvivője közölte, hogy az elnök száz százalé­kig elkötelezett tisztsége mellett, és „meglepő, hogy MacShane úrnak erről nincs tudomása”. A The Guardian megjegyezte: Proditól Brüsszelben és más uniós főváros­okban is szívesen szabadulnának. Eltemették Varga-Balázs Pétert Győr. Eltemették tegnap az Irakban meghalt Varga-Balázs Pétert. A tragikus körülmények között elhunyt győri egyetemistát gyászolók százai kísérték utolsó útjára. A Szentlélek templomban felállított ra­vatalnál Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége kifejezte rész­vétét a gyászoló család tagjainak. A 27 évesen meghalt fiatalembert Benkovich Ferenc plébános, pápai prelátus búcsúztatta. (MTI) Leszek Miller mindenképpen részt akar venni a jövő heti brüsszeli EU-csúcson Jól érzi magát a lengyel kormányfő MTI-JELENTÉS NIN: Zoran Djindjicset nem egy merénylő lőtte le Szerbia Kennedy-ügye MTI-JELENTÉS Kasza József: kettős állampolgárság jövőre Vajdasági remények MTI-HÍR „Száműzetésben élő ellenzéki vezetőnek tűnik" Prodit megint támadják MTI-HÍR Milan Veruovics, aki súlyosan meg­sebesült a merényletben, két hónap­ja ugyancsak megkérdőjelezte a hi­vatalos iratokban szereplő állításo­kat. Szerinte nem két, hanem három lövés dördült el, s az egyik nem az Admirala Geprata utcából, hanem éppen az ellenkező irányból érke­zett. A testőr szerint Djindjicset azért sem lőhették le az említett iro­daház ablakából, mert a gyilkosság pillanatában a miniszterelnök a ha­tósági jelentésekkel ellentétben nem háttal, hanem arccal a kor­mánypalota felé állt, vagyis balolda­lával az irodaháznak. A NIN végső következtetése szerint a merénylet helyszínéről származó tárgyi bizo­nyítékok, a halottkémi jelentés és a testőr állítása egyaránt arra utal, hogy legalább két orvlövész vett részt a gyilkosságban, noha a rend­őrségijelentés és a vádirat csak egy­ről tesz említést. A vádirat „enyhén szólva nincs alátámasztva szilárd bizonyítékokkal” - írja a hetilap, s azt firtatja, kinek állhatott érdeké­ben olyan rendőrségi jelentés és vádirat összeállítása, amely aligha állja meg a helyét a per során. csolatban Kasza megjegyezte, hogy az öt vajdasági magyar párt nem in­dít közös listát. Az 5 százalékos par­lamenti küszöb elérése érdekében a VMSZ közös listát indított a Keresz­ténydemokrata Európa Mozgalom­mal és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalommal, a listához csatlako­zott a Szandzsáki Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga. Az Együtt a toleranciáért elnevezésű koalíció magyar, horvát, bosnyák, roma, szlovák és román kisebbségek pártjait tömöríti. A koalíció 6-6,5 százalékos választási eredményre számíthat, ha a lakosság 50 százalé­ka elmegy szavazni. Várady Tibor nemzetközi jogász szerint a válasz­tásnak rendkívüli nagy a tétje, mivel most merül fel először a visszaren­deződés réme, amit az is mutat, hogy Milosevics és Seselj még min­dig listavezetőként szerepel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents