Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-05 / 279. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 5. Közélet 5 Kolár Péter színigazgató: Aki adakozni akar a kassai színház javára, legjobb, ha azonnal cselekszik 750 ezren múlik a Thália jövője Akinek úgy tűnik, három hó­nap sem telt el azóta, hogy Kolár Péter igazgatóval a kas­sai Thália Színház sanyarú anyagi helyzetéről beszélget­tünk, az nem téved. A folya­matos tűzoltásról szappan- operát lehetne írni, most azonban tényleg égni kezdett Thália szekere. JUHÁSZ KATALIN Úgy tudom, öt munkanapjuk van arra, hogy közadakozásból vagy „valahonnan” szerezzenek 750 ezer koronát, különben a színház pénzügyi szempontból elveszíti önállóságát. Ez így van, a helyzet megértéséhez azonban ismerni kell az előzménye­ket. A parlament októberben elfoga­dott egy jóhiszemű törvényt, amely az eddigi költségvetési törvényt egé­szíti ki. Ez megpróbálja megoldani többek között a kulturális szerveze­tek utóbbi években felhalmozódott anyagi problémáit is. Két dolog gya­korolt komoly hatást a kulturális in­tézmények gazdálkodására. Az egyik az úgynevezett értékcsökke­nési leírás, a másik a veszteséges gazdálkodás. Mit jelent az értékcsökkenési le­írás? Minden intézménynek van bizonyos vagyona, és az állam azt szeretné, ha annak értéke megmaradna. Ezért a csökkenésnek megfelelő ösz- szeget minden intézmény köteles évente kigazdálkodni. Ez alkotja az „újratermelési” alapot. Minél jelen­tősebb vagyonnal rendelkezik egy- egy intézmény, annál nagyobb ez az összeg. A másik dolog, amivel az ál­lam nem tudott mit kezdeni, hogy a működéshez szükséges támogatás általában mindenütt kevesebb a szükségesnél, ezért az intézmények több-kevesebb veszteséggel zárták az elmúlt éveket, és sok idén is mí­nuszban lesz. A Thália esetében ezt a veszteséget a tevékenység és a dol­gozók számának drasztikus leépíté­sével lehetett volna megoldani. A két problémakört összesítve a parlament » Ha egy művészeti in­tézmény nem auto­nóm, nem fejthet ki . önálló tevékenységet, v új törvénye kimondja, hogy az el­múlt évek tartozásait az intézmé­nyek az értékcsökkenési leírások összegeiből, illetve az ebből képzett újratermelési alapból egyenlíthetik ki. Mivel az intézmények többsége komoly vagyonnal rendelkezik, a va­lóságos, vagy elméletileg felhalmo­zott összeg fedezheti a tartozásokat. Miért nem működik ez a Thália Színház esetében? Színházunk a templom egeréhez ha­sonlítható: szinte semmi vagyonunk nincs. Egyetlen értékünk a tavaly év végén átadott, felújított épület, amelyben a Márai Stúdió és a szín­ház adminisztratív részlege műkö­dik. Színháztermünk sem a sajá­tunk, hiszen a Magyar Középfokú Ipariskola épületéhez tartozik. A fel­újított épületből azonban tavaly Ha átminősítenek bennünket költségvetési szervezetté, két év múlva a Thália egy kis amatőr együttes szintjén lesz (Robert Šándor felvétele) még nem tudtuk az értékcsökkenési leírás útján alapunkat megnövelni. Az idei év lenne az első, amikor ezt a módszert alkalmazhatnánk. A tör­vény alapján fenntartónk viszont 1994-től összeszámolta az érték- csökkenési leírásokat, és ebből von­ta le a tavalyi, illetve idei vesztesége­inket. Az eredmény mínusz 750 ezer korona. Ha ezt az összeget valaki ajándékként kiegyenlíti a megyei önkormányzat december 15-i ülésé­ig, a pénzügyminisztériumi rendelet alapján mentesülünk a törvény kö­vetkezménye alól. Egyébként az em­lített számítás alapján a „mínusz­ban” lévő intézményt át kell minősí­teni költségvetési szervezetté. Mit jelentene ez a Thália eseté­ben? Azt, hogy a színház eddigi, relatíve önálló gazdasági tevékenységét ke­ményen kézbe venné a megyei hiva­tal, és mivel a költségvetést gyakor­latilag nem tudja emelni, viszont be­tartását meg fogja követelni, teljes leépítésre kerül sor a Tháliában. Olyan rendszer szerint fogunk mű­ködni, mint például az iskolák. Pe­dig azt mindenki beláthatja, hogy egy oktatási és egy művészeti intéz­mény között óriási különbség van. Két év múlva a színház egy kis ama­tőr együttes szintjén lesz, azaz jelen­legi formájában megszűnik létezni. Nem akarok pesszimista jóslásokba bocsátkozni, de szerintem ezt csak akkor tudnánk elkerülni, ha meg­kapnánk azt a költségvetési támoga­tást, ami járna a Tháliának, illetve a szlovákiai magyarságnak. Mennyi pénzt kapott a színház működési költségekre? Kassa megye 22 kulturális intézmé­nye a 2003-as évben összesen 109 millió koronát kapott az államtól, nekünk 10,5 millió jutott, ami ma­gában foglalt minden kiadást, a bé­reket, rezsi és produkciós valamint más költségeket. A 10 millió a 109- hez viszonyítva szép összegnek tűn­het, ám tudni kell, hogy a finanszí­rozott 22 intézmény többsége könyvtár, művelődési központ, vagy kisebb hatósugarú intézmény Négy színház van köztük, amelyekből még kettő juthat a mi sorsunkra. Jel­lemző, hogy pillanatnyilag a 22 in­tézményből kilencnek van „esélye”, hogy a mi sorsunkra jut. Mivel leg­jobb tudomásom szerint a többi me­gye megközelítőleg sem küszködik ekkora gondokkal, biztos, hogy a Kassa megyének juttatott állami kulturális támogatás relatíve jóval alacsonyabb a többi megyéénél. Úgy hiszem, hogy amennyiben képvise­lőink a költségvetési vita során oda­figyelnének erre a tényre, juttathat­nának még 5-10 milliót megyénk­nek, ezzel együtt a Tháliának is. Hi­szen színházunk támogatása példá­ul eltörpül a kassai szlovák állami színház 68 milliója mellett, s ez is fi­gyelmeztet valamire. Sokszor érte a Tháliát az a kritika, hogy rosszul gazdálkodik. Ha 22 intézményből 9- re vár átminősítés, feltehetjük a kér­dést: mindegyik ügyetlen gazdálko­dó, vagy a bajok forrása máshol ke­resendő? Mivel jár az átminősítés a gyakor­latban? Sok mindennel. Például a színház­nak nem lehet saját bevétele. Ha pél­dául eladunk két színházjegyet, a pénzt le kell adni a fenntartónak, mi nem gazdálkodhatunk vele. A fenn­tartó külön kérésre ugyan visszaad­hatja az intézménynek a pénzt, de ez a formális megoldás csak bonyo­lítja a helyzetet. Mivel az átminősí­téssel együtt nem emelkedik a támo­gatás összege, az a lényeget nem oldja meg - a működésre szánt pénz továbbra is kevés lesz. Mivel minden bevételünk közös kasszába kerül, semmiféle motiváló erő nem marad növelését illetően. Ebből is látni, hogy az egész szlovákiai intézmény- rendszer megérett egy átfogó re­formra. Arról nem is beszélve, hogy ezen belül a nemzetiségi intézmé­nyeknek más elbírálás alá kellene kerülniük. A bennünket veszélyezte­tő megoldás azért is elfogadhatat­lan, mert politikusaink egy időben sokat beszéltek az autonóm szlová­kiai magyar kultúra megteremtésé­nek fontosságáról. Ehelyett most a teljes lebénítás felé haladunk, és né­hány éven belül felesleges lesz arról beszélni, szükség van-e a kulturális autonómiára. Decemberben a Thália összesen hét előadást tart. Ez már a takaré­kos üzemmód része? Részben igen. Nem terveztünk elő­adásokat a megye területén kívül, ezek ugyanis megyei szempontból ráfizetésesek. A jövő évre már lekö­tött 50 vidéki előadás sorsa is bi­zonytalan. Ha közadakozásból nem gyűlik össze december 12-ig 750 ezer korona, nem tudjuk elkerülni az átminősítést, azaz sajnos le kell mondanunk az összes megyén kívü­li előadásról. Ez esetben a színház vezetése is csupán szimbolikus vezetőség lenne? Eldönthetnénk ugyan, mit teszünk, de csak a meglévő pénz függvényé­ben. Ez elbocsátásokat és kevesebb bemutatót jelentene. Márpedig ha egy művészeti intézmény nem auto­nóm, nem fejthet ki önálló tevékeny­séget, a művészet, alkotás és a gon­dolat szabadságának megnyirbálá­sáról nem is beszélve. Egyfajta gaz­dasági hátterű cenzúráról van tehát szó, ahol ugyan nem a tartalmat fel­ügyelik, hanem a mennyiséget és az ezzel kapcsolatos kiadásokat, de a mennyiség, tartalom és minőség szorosan összefügg. Keserű humorral azt is mondhat­nánk, hogy a Thália Társulás leg­jobbkor hirdetett gyűjtést a szín­ház megmentésére... Igen, ennek az eredménye az egyet­len lehetőségünk, hogy átmenetileg megússzuk. Február 15-ig folytat­hatjuk a gyűjtést, addig van rá enge­délyünk. Ezen belül viszont jövő péntekig kell előteremtenünk az említett 750 ezer koronát. Aki tehát segíteni akar, legjobb, ha azonnal cselekszik, mert a helyzet napok \\ Színházunk ~ 10,5 millió koronás támogatása eltörpül a kassai szlovák állami színház 68 milliója yy mellett. >> alatt fajult idáig. A törvény ugyanis november 15-én lépett érvénybe, és nem sejtettük, hogy azonnali hatály- lyal alkalmazzák. A megyei önkor­mányzat pedig akkor sem szavaz­hatna egy törvény ellenében, ha tör­ténetesen nem értene egyet a szín­ház átsorolásával. Lát megoldást a színház alkalma­zottainak szemszögéből? Egy biztos: civakodással és üzenge­téssel nem jutunk előre. Komolyan kellene tárgyalni, számba venni a lehetőségeket, nem pedig azt ne­hezményezni, ha valaki kiönti a szí­vét. Konkrétan Petiik Szilárd szí­nésznek az Új Szóban megjelent cikkére gondolok, aki emberi han­gon, és nem politikai és gazdasági szemszögből közelítette meg a prob­lémát. Véleménye teljes egészében kifejezi a társulat hangulatát. Ha ezt bizonyos személyek rossz néven ve­szik, vagy politikát igyekeznek bele­magyarázni, nem ismerik a helyze­tet. A színház alkalmazottai állandó nehézségek között őrlődnek és nem látnak kiutat. Szeretnének maximá­lis energiával művészetet csinálni, de nem tudják eltartani a családju­kat, ráadásul még ezek után is érez­nek némi felelősséget a szlovákiai magyarsággal szemben. Ilyen hely­zetben nem találom megalázónak, ha valakiből kirobban az elégedet­lenség, a kétségbeesés, és megnyil­vánul a sajtóban. ■■MMHI röviden 'mKKKKKk Rudolf Schuster ma értékel Pozsony. Rudolf Schuster ma reggel tartja országértékelő beszédét a parlamentben. Az elnöki beszédet feszülten várja az ellenzék és a koalíció is. Az előbbi arra számít, hogy a koalíciót komoly kritiká­nak veti alá az elnök, míg az utóbbi enyhébb beszédet vár, mivel el­képzelhető, hogy Schuster indulni fog a jövőre esedékes köztársasá- gielnök-választáson, és ehhez szüksége lesz a kormánypártok támo­gatására is. (TASR) Katarína Tóthová újra képviselő Pozsony. Letette tegnap a képviselői esküt Katarína Tóthová, aki Gabriel Kariint fogja helyettesíteni, neki ugyanis szüneteltetik a képviselői mandátumát, mivel csúszópénz elfogadása miatt vizsgá­lati fogságban van. Tóthová az utolsó Mečiar-kormány minisztere volt, az előző parlamenti ciklusban az ellenzékben lévő HZDS kép­viselőjeként tevékenykedett. Ha Kariint nem ítéli el a bíróság, Tóthovának újra le kell mondania mandátumáról. (TASR) Jelentős elbocsátás a pénzügyi tárcánál Pozsony. A pénzügyminisztérium alkalmazottainak száma decem­ber 15-től 250 fővel csökken - közölte Ivan Mikloš, a tárca első em­bere. A minisztériumban jelenleg 849-en dolgoznak, a létszám 599- re csükken. Mikloš szerint az elbocsátásoknak köszönhetően mint­egy 7000 koronával emelkedhet a tárcán belüli átlagbér. (TASR) Iszik, dohányzik és túlsúlyos Pozsony. Az átlag szlovák férfi négyszer ritkábban jár orvoshoz mint felesége, túl sokat iszik, túl sokat dohányzik, egészségtelenül táplál­kozik, túlsúlyos és folyamatosan lankad a szexuális teljesítőképessé­ge, derült ki egy friss felmérésből. Éppen ezért indult el a Valódi férfi elnevezésű program, mellyel a folyamatosan fogyatkozó és gyengülő férfipopulációt akatják „megmenteni” a szervezők. (SITA) Szlovák kamion balesete Magyarországon Szeged. Árokba borult tegnap egy veszélyes anyagot szállító szlo­vák kamion az 55-ös főúton, Szeged és Mórahalom között. A te­herjármű bárium-szulfáttal megrakodva tartott a szerbiai Kikin- dára, amikor a ködös, lefagyott útszakaszon egy kanyarban meg­csúszott és az árokban oldalára fordult. Senki nem sérült meg, s a 22 ezer kilogramm veszélyes anyagot tartalmazó zsákok is épek maradtak. (MTI) Vezérkari főnökök találkozója Győr. A szlovák-magyar katonai kapcsolatok megkülönböztetetten jók - közölte tegnap a magyar vezérkari főnök. Szenes Zoltán altá­bornagy középtávú stratégiai kérdésekről tárgyalt szlovák partneré­vel, Milan Cerovský vezérezredessel Győrött. A két hadsereg hadi- technikai eszközrendszere szinte azonos, ami további együttműkö­désre ad lehetőséget technikai, logisztikai és kiképzési vonatkozás­ban egyaránt. (MTI) Kérhet-e pénzt hallgatóitól az egyetem? Döntsön a bíróság! ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Egyetemek Tanácsa nem ért egyet a felsőoktatási intéz­mények tervezett, jövő évi költség- vetésével, ugyanakkor nem támo­gatja Martin Frone oktatásügyi mi­niszter javaslatát sem, melynek ér­telmében a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Jogtu­dományi Karát megfosztanák az önkormányzatiság jogától. Az egyetemek képviselői tegnapi ta­nácskozásukat követően azt java­solták, hogy a bíróság döntse el, vajon törvényellenesen járt el a kar, amikor a hallgatók beiratkozá­sát anyagi hozzájárulásuktól tette függővé. Az oktatási tárcavezető november 4-én rendelte el az in­tézményben történtek feltárását, de már október 20-án arra kérte az Egyetemek Tanácsát, járuljon hoz­zá a kar önkormányzati jogának megvonásához. A vizsgálat ered­ménye máig nem ismert. A jogtu­dományi kar vezetője azzal véde­kezik, hogy az érintett levelező ta­gozatos hallgatók nem a fakultás­sal, hanem a kartól különálló in­tézménnyel kötött szerződésük alapján járulnak hozzá képzési költségeikhez. Az Egyetemek Taná­csának december 19-éig kell végső állást foglalnia az ügyben. Martin Frone szerint az Egyetemek Taná­csa tegnapi nyilatkozatával kitért a válasz elől. A felsőoktatási intézmények leg­főbb képviseleti szerveként műkö­dő tanács egyelőre nem nyilatko­zott a bevezetendő tandíjrendszer kérdéséről sem. Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke szerint félő, hogy a kormány nem támogatja a felsőoktatás reform­ját, mivel az ideihez képest a be­ígért mértékkel - a bruttó hazai össztermék 0,1 százalékával - el­lentétben csak a GDP 0,05 százalé­kával növelné a felsőoktatásra szánt jövő évi költségvetési tételt. Libor Vozár szerint a tandíjrend­szer esetleges bevezetésének meg­tárgyalásához több időre volna szükség, a döntésnek pedig a poli­tikai felek széles körű egyetérté­sén kell alapulnia, (érvé, t, s) Nem a parlament válassza majd a tévéigazgatót Új tévé- és rádiótörvény ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A közszolgálati tévé és rá­dió tulajdonába kerül az a vagyon, melyet idáig csak kezelt - döntött tegnap a parlament. A honatyák megszavazták az új tévé- és rádió­törvényt, amit a korábbi bírálatok el­lenére még az STV is pozitívan érté­kelt. Richard Rybníček tévéigazgató néhány napja azzal fenyegetőzött, lemond az új norma miatt, később viszont óvatosabban fogalmazott. Az új jogszabályok átalakítják a té­vé- és rádiótanácsot, tagjait a parla­ment fogja választani, számuk ki­lencről tizenötre nő. A központi igazgatókat ezentúl nem a parla­ment, hanem e tanácsok választják. Mindkét médiumban létrejön egy háromtagú, a gazdálkodást ellenőr­ző felügyelőbizottság - egy-egy ta­got az államfő, a kormány és a parla­ment jelöl. A tévé és rádió több for­rásból kap pénzt: a költségvetésből, az üzembentartási díjakból és a rek­lámbevételből. Ezenkívül vállalkoz­hatnak, de csak az eredeti rendelte­tésükkel összhangban lévő tevé­kenységet folytathatnak - ez eddig nem volt lehetséges. A rádiótörvény január 1-jével, a tévétörvény egy hó­nappal később lép hatályba, ha az államfő aláírja, (sza) MEGKÉRDEZTÜK Somogyi Alfrédot, a közszolgálati tévétanács tagját a tegnap elfogadott törvényről A tévétanácsnak 9 helyett 15 tagja lesz, megbízatási idejük hat évre nő, miközben a tagok egyharmada kétévente kicseré­lődik. Mit szól ehhez? A norma kidolgozói nem vették a fáradságot, hogy hivatalosan tájé­koztassák a televízió vezetőségét és a tévétanács tagjait arról, hogy ilyen törvény készül. A kulturális minisztériumban létrejött egy bi­zottság, mely a törvényt előkészí­tette, ebben részt vett a tévétanács egy tagja is - ám nem tanácstagi minőségében -, tehát nem hivata­los információim vannak. Nem hivatalosan tudja, hogy erősödnek a tanács jogkörei? Jövő februártól a testület hatás­körébe tartozik az STV igazgató­jának kinevezése és menesztése. Csehországban ez már így van. Jó lenne, ha az új törvénnyel össz­hangban a tanács is új alapsza­bályt és tárgyalási rendet fogadna el, melyek egyértelműen szabá­lyoznák, hogyan élhetünk a meg­erősített hatáskörökkel. Erre azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő: ha valakire csúnyán néz az igazgató, azonnal kezdeményezi leváltását. Idáig 150 embertől füg­gött, mostantól 15 tanácstag dönt az igazgatóról. Úgy tűnik, a politi­ka lassan leveszi a hüvelykujját a televízióról. Az új norma értelmében az STV vállalkozhat. Ez mit jelent? A vállalkozás lehetővé tételét a té­vé igazgatója már korábban szor­galmazta, mert az STV nem léphe­tett be semmüyen vállalkozásba, például nem lehetett tagja kiti­nek. Ez főleg az elektronikus né­zettségmérő berendezések, a peoplemeterek miatt fontos. Eze­ket ugyanis minden televízió sze­rette volna kisajátítani, ezért felve­tődött, hogy a nagy tévék közös kft. keretében üzemeltessék. Mivel az STV nem léphetett be ilyen tár­saságba, kimaradt volna a peop- lemeteres történetből, azaz saját nézettségi adataiért a Markíza és a JOJ által fenntartott kft.-nek fize­tett volna. A vállalkozás egyik for­mája a reklámidő eladása, ez is könnyebb lesz. Épületet, irodát is bérbe adhat? Igen, ha a módosítás értelmében valóban tulajdonába kerül az a va­gyon, melyet idáig kezelt, (sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents