Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-05 / 279. szám, péntek

Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 5. Nino Burdzsanadze grúz ügyvezető államfő tegnap cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a grúz tele­vízió székházánál előző este történt robbanásnak köze lett volna a vele tervezett tévéinterjúhoz. A kormányzat ugyanakkor politikai motivációt tulajdonít a cselekménynek. A nagy erejű detonáció szerencsére nem okozott személyi sérülést. (ČTK/AP-felvétel) USA: az unió növelje katonai képességeit, de kerülje el a duplicitást a NATO-val Amerikai erőátrendezés Már tavasszal készült az ellenállás megszervezésére Szaddám egymilliárdja mti-hír Cimoszewicz vétóval fenyeget London. Varsó meg fogja akadályozni a megegyezést az uniós alkotmánytervezet­ről a közelgő brüsszeli csú­cson. Erre figyelmeztetett a tegnapi brit sajtóban az új szavazatelosztási súlyok miatt tiltakozó lengyel külügymi­niszter. Wlodzimierz Cimoszewicz ismét hangsú­lyozta: Lengyelország a neki 27 szavazatot megadó nizzai döntést nem tekinti újratár- gyalhatónak. (MTI) Lőtték az ENSZ alkalmazottait Kandahar. Egy afgán ENSZ- alkalmazott meghalt, 11 pe­dig megsebesült tegnap egy támadásban, amelyet feltehe­tően az Afganisztánban ko­rábban hatalmon lévő tálib rendszer hívei követtek el. A támadás a Faráh tartomány­beli Csakav térségben történt, ahová az ENSZ-személyzet korábbi népesség-összeírási tevékenysége színhelyéről, a szomszédos Nimrúz tarto­mányból érkezett. (MTI) Különleges magyar zászlóalj Budapest. Különleges terror­elhárító egységet hoz létre a Magyar Honvédség. A 400 fős műveleti zászlóalj, miután lét­rejön, a megfelelő alkotmány- módosítás után a formálódó NATO Response Force (gyor­san bevethető különleges erő) részeként lesz felhasználható a szövetség hadműveleteiben. Legfontosabb feladata a túsz- szabadítás lesz. A katonák ki­képzésük után ilyen célra nemcsak külföldön, hanem belföldön is bármikor bevet­hetők lesznek. (MTI) Paksas nem megy az USA-ba Vilnius. Lemondta fontos washingtoni látogatását tegnap Rolandas Paksas lit­ván elnök, aki az orosz alvi­lággal fenntartott állítólagos kapcsolatai miatt már csak­nem bizonyosan kénytelen lesz szembenézni az elmozdí­tását célzó alkotmányos vád­emeléssel. Paksast december 8-án fogadta volna az ameri­kai elnök. (MTI) Paksas műrepülő-pilótából lett jobboldali populista politikus (Képarchívum) Irán az amerikai arroganciáról Teherán. A megfélemlítést célzó arrogáns kísérletnek nevezte Teherán egy ameri­kai kormányzati illetékes nyi­latkozatát. John Bolton, a fegyverzetellenőrzési ügye­kért felelős külügyi államtit­kár közölte: Washington to­vábbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy gátol­ja az Iránba irányuló nukleá­ris és ballisztikus technológia szállítását. Emellett felszólí­totta a nagyhatalmakat: dönt­sék el, egységesek maradnak- e az iráni atomprogrammal szemben, vagy engednek a gazdasági lehetőségek csá­bításának. (MTI) Brüsszel. Colin Powell közöl­te: az USA nem fogadná el az EU olyan önálló védelmi struktúráit, amelyek megdup­láznák a NATO már meglévő kapacitásait. Amint a ratifiká­ciós folyamat befejeződik, a hét tagjelölt ország - közöttük Szlovákia - azonnal csatla­kozhat a NATO-hoz. ÖSSZEFOGLALÓ Minderről a NATO-tagországok és a tagjelöltek külügyminisztereinek tegnap Brüsszelben kezdődött ta­nácskozásán esett szó. Az Észak-at­lanti Tanács és az Euroatlanti Part­nerségi Tanács kétnapos értekezle­tén Eduard Kukán külügyminiszter vezeti a szlovák küldöttséget. A NA- TO-külügyminiszterek külön közle­ményben üdvözölték a szövetség bővítését, hangsúlyozva, hogy a hét új taggal erősödik az egész euroat­lanti térség biztonsága. Az amerikai Bukarest. A szavazni szándékozó romániai magyarok közel 90 száza­léka a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) adná voksát, ha most rendeznék a helyhatósági választásokat. Ez derül ki az Etni­kumközi Viszonyok Kutatóközpont­ja (CCRIT) készítette közvélemény­kutatásból, amelyet szerdán mutat­tak be Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismertette a magyar politikai szervezet megrendelésére október 10. és 24. között, mintegy 1200 fős minta alapján készült fel­Brüsszel. A határon túli magyarok számára egyedül az autonómia je­lenthet esélyt a közösségként törté­nő tartós megmaradásra; ezt sem a kedvezménytörvény, sem a magyar állampolgárság kiteijesztése nem szavatolhatja. Németh Zsolt (Fi­desz), az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke azután beszélt erről, hogy a brüsszeli Magyar Ház Közéleti esték című rendezvényso­rozatának keretében, szerdán este előadást tartott a nemzeti érdekér­vényesítés és az EU viszonyáról. A határon túli magyarság demográfi­ai-szociológiai szempontból olyan válságos helyzetben van, hogy csak egy erős orvosság jelenthet gyógy­írt, s ez az autonómia. Ez tekinthető külügyminiszter .nyomtatásban is közzétett beszédében figyelmezte­tett: az USA nem fogadná el az EU olyan önálló védelmi struktúráit, amelyek megdupláznák a NATO már meglévő kapacitásait. Washing­ton támogatja az unió katonai ké­pességeinek növelését, de oly mó­don, hogy az összhangban legyen a NÁTO-fejlesztésekkel. Az USA teg­nap arra is felszólította a NATO-szö- vetségeseket, vegyék fontolóra a na­gyobb szerepvállalást a háború utá­ni Irakban. Közvedenül a brüsszeli értekezlet elé időzítette nyilatkozatát Douglas Feith, az amerikai védelmi tárca ál­lamtitkára. Azt mondta, a külföldön állomásozó amerikai erők átrende­zéséről csak a szövetségesekkel és az érintettekkel folytatott konzultációk után dönt az USA. Feith és Marc Grossman külügyi államtitkár a jövő héten Európában tárgyal erről a kér­désről. Feith leszögezte, hogy a kon­zultációk igazi konzultációk lesz­nek, nem olyan találkozók, amelyen mérés eredményeit. Eszerint azok a romániai magyarok, akik biztosan elmennének szavazni és biztos párt- preferenciákat fogalmaztak meg, 91 százalékban az RMDSZ-re szavazná­nak a helyi tanács esetében, 79 szá­zalékuk az RMDSZ polgármesterje­löltjét támogatná, 88 százalékuk e szövetségre szavazna a parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ közel 90 százalékos támoga­tottságot élvez - állapította meg Markó. Marius Lazar szociológus szerint a közvélemény-kutatás ered­ményei nem támasztják alá azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az er­megmaradása belső feltételének, míg a kedvezménytörvény és az ál­lampolgárság kiteijesztése csak kül­ső feltétel lehet - állapította meg. Szerinte a határon túli magyarság körében az állampolgárság kiter­jesztésével és az autonómiával kap­csolatos törekvések felerősödését „befolyásolta a szocialista kormány e kérdéshez való érzéketlen viszo­nyulása és a státustörvény megcson­kítása”. A nemzetközi figyelem felkeltését szolgálta az a magyar javaslat, amely szerint az EU új alkotmányos szerződésének a kisebbségek jogai­ról is említést kell tennie. Ez kihívás volt a szomszédos országok diplo­máciája számára, de az EU megha­tározó tagállamait is gondolkodásra késztette a csaúakozási folyamat és egyoldalú döntéseket jelent be. El­mondta, hogy az amerikai fegyveres erők vezérkarának egyesített bizott­sága már régóta tanulmányozza, miként rendelhetné át az amerikai erőket a vüágon olyan módon, hogy elhelyezkedésük jobban megfeleljen a terrorizmus elleni harc követelmé­nyeinek. Jelezte, Németországban, Japánban és Dél-Koreában csökken­het az amerikai katonák száma. A legtöbb amerikai katona külföldön Németországban állomásozik, szám szerint nyolcvanezer, és ott van az amerikai erők európai parancsnok­sága is. A Pentagon azt vizsgálja, mi­lyen térségben milyen képességekre van szükség, és nem azt, hogy hány katonát kell mindenképpen ott tar­tani. Amerika ezért új bázisokat is keres, illetve olyan megállapodások­ra törekszik, amelyek lehetővé te­szik más országok létesítményeinek használatát háborúk, válságok ese­tén. Románia és Bulgária már jelez­te: kész otthont adni az új NATO-bá- zisoknak. (TASR, MTI, ú) délyi magyar választók megosztot­tak lennének. Eltérés tapasztalható az úgynevezett viselkedési modelle­ket illetően a tömbben élő (székely- földi) magyarság, illetve a szórvány­ban élő magyarok között. Ez utóbbi­ak körében jóval nagyobb például a kivándorlási szándék, mint a tömbvi­déken. A szakember szerint ha ez a folyamat erősödik, nagyfokú de­mográfiai változásokat idézhet elő a közösségen belül. Lazar úgy véli, a szövetségnek a jövőben elsősorban a fiatalok tömeges kivándorlását kelle­ne megelőznie új gazdasági, nevelési és szociális stratégiák révén. a nemzeti kisebbségek helyzetének szoros viszonyáról - mondta Né­meth Zsolt. A szerződéstervezetbe bekerült megfogalmazás nem tükrö­zi ugyan pontosan az eredeti ma­gyar törekvéseket, amelyek szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek kol­lektív jogairól kellett volna említést tenni. A képviselő szerint azért je­lent mégis áttörést, mert a kisebbsé­gi jogok mind ez ideig egyetlen uni­ós szerződésben, semmilyen formá­ban nem szerepeltek. Szerinte erről a pontról tovább lehet majd lépni; erre az adja a reményt, hogy az EU- tagállamok gyakorlatában a kollek­tívjogok, sőt az autonómia általáno­san elterjedt intézmény. A kérdés az, hogy a nemzeti gyakorlatoktól sike­rül-e valamüyen módon a közösségi normák felé elmozdulni. Washington. Egymilliárd dollárt kért az Irak elleni tavaszi amerikai hadművelet megkezdése után az ellenállásra Szaddám Húszéin volt iraki elnök egy kézírásos levelének tanúsága szerint. Az amerikai ABC hírtelevízió mutatta be a levelet, amelyet szövetséges katonák talál­tak Irakban. A március 19-i dátu­mot viselő kéziratot az iraki köz­ponti bank elnökéhez címezték. A diktátor azt kérte benne, hogy 920 millió dollárt és 90 millió eurót fo­Brüsszel. Az Európai Unió jövő évi bővítése után az Európai Parlament (EP) folytathatná a nemzeti kisebb­ségek jogai érvényesülésének rend­szeres megfigyelését, de nemcsak a tíz új tagországban, hanem mind a 25-ben. Ezt javasolta tegnap Brüsz- szelben Tabajdi Csaba. A nemzeti ki­sebbségek és az európai állampol­gárság témaköréről rendezett érte­kezlet vitájában megállapítást nyert, hogy az Európai Uniónak nincs ki­sebbségi politikája, hiszen az euró­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Rakéta robbant a kabuli amerikai nagykövetségtől mintegy 300 méternyire tegnap kora este, alig két órával azután, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisz­ter az afgán fővárosban tárgyalt Hamid Karzai államfővel. Áldozat­ról nincsenek hírek. A robbanás helyszínén rendőrök és katonák kezdték meg a kutatást. Ugyaneb­ben a körzetben van a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) főhadiszállá­sa is. Egy magas rangú kabuli rend­őrtiszt a tálibokat, illetve a Hezb-i Iszlámi szervezetet gyanúsította a támadással, amelynek szerinte az volt a célja, hogy megzavarják a Loja Dzsirga jövő hétre tervezett kabuli Prága. A cseh képviselőház szerdán jóváhagyta a 2004-es költségvetést, amelyben rekordmértékű, 115 milli­árd koronás hiányt terveznek. A be­vételi oldal 754, míg a kiadási 869 milliárd koronával számol. Az új költségvetésbe a kormányzat már beépítette az államháztartási reform legfőbb elveit is. A 200 tagú testület­ben a jelenlévő 198 képviselő közül 98 koalíciós képviselő támogatta a kormány javaslatát, míg 95 ellenzé­ki képviselő ellene szavazott. Hár­man tartózkodtak, négyen pedig hi­ányoztak. A költségvetést még az ál­Budapest. A Gallup legfrissebb köz­vélemény-kutatási eredményei sze­rint a Medgyessy Péter miniszterel­nökkel elégedeúenek aránya novem­berben volt a legmagasabb ebben a ciklusban. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy a miniszterelnököt most érte el a korábbi, kedveződen intézkedések hatása. További zuha­nás várható, ha a költségvetésben el­fogadott megszorító intézkedésekjö- vőre életbe lépnek. Török Gábor és Simon János politológus szerint a nyári, kedvezőtlen hatások először csak a legnagyobb kormánypárt nép­szerűségét csökkentették, majd ez szép lassan átterjedt konkrét politi­kusokra is. Megjegyezték ugyanak­lyósítsanak fiának, Kuszajnak és Hekmat Mezian Ibrahim pénzügy- miniszternek. Hírszerzési forrás­ból a televízió úgy értesült; hogy a pénzt feltehetően még aznap át is adták, és később páncélszekré­nyekből jó része elő is került. Nincs meg azonban 132 millió dollár, amely valószínűleg ma is azoknak az iraki fegyvereseknek szolgál anyagi fedezetül, akik gerillahar­cot folytatnak az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Vélhetően ugyanabból a pénzből fedezik sok iraki polgár hallgatását is. 25 országban figyeljék a kisebbségi jogok érvényesülését Új magyar javaslat MTI-HÍR Nem sokkal Donald Rumsfeld távozása után Robbanás Kabulban Elfogadta a 2004-es költségvetést a cseh parlament Derűlátó a kormányzat ÚJ SZÓ-HÍR Elégedetlen a miniszterelnökkel a lakosság fele Medgyessy zuhanása ORIGO pai közösség jogrendszerében nincs kötelező előírás a nemzeti kisebbsé­gek vonatkozásában. Felvetődött az a kérdés, hogy hol magasabb a ki­sebbségi védelem: az EU-ban, vagy a leendő tíz tagállamban. A hozzászó­lók általában úgy ítélték meg, hogy a tíz csatlakozónál. Ez paradox hely­zet, mert az Európai Unió az or­szágjelentések során komoly nyo­mást gyakorolt a tagjelöltekre és el­sősorban az uniónak köszönhető, hogy elmúlt 8-10 évben lényegesen előrehaladott a kisebbségvédelem a tagjelölt országokban. gyűlését. E tanácskozáson fogadnák el Afganisztán új alkotmányát. Egy amerikai katonai illetékes közölte, hogy Rumsfeld biztonságos körül­mények között elhagyta az országot. A Pentagon vezetője először Mazari- Sarifban tárgyalt az északi terület két rivális hadurával, Atta Moha­meddel, a Dzsamiát-i-Iszlámi ta- dzsik többségű milícia parancsnoká­val és Abdul Rasid Dosztummal, a Dzsumbis-i-Milli tádzsik frakció ve­zetőjével. A két hadúr továbbra sem vesz tudomást a kabuli kormány in­tézkedéseiről. Rumsfeld sajtóérte­kezletén elutasította azokat a felté­telezéseket, melyek szerint a meg­döntött tálib rendszer harcosai meg­akadályozhatják a jövő júniusra ter­vezett afganisztáni választásokat. lamfőnek is alá kell írnia, hogy élet­be lépjen. A felsőház, a szenátus, a költségvetés kérdésében nem illeté­kes. Bohuslav Sobotka pénzügymi­niszter kijelentette: „az államháztar­tási reform nélkül a hiány 180 milli­árd korona lett volna”. Szerinte a költségvetés alapján 2004-ben növe­kedni fog a cseh gazdaság, alacsony lesz az infláció és megnőnek a reál­bérek. Az államháztartási kiadáso­kat a kormányzat fokozatosan csök­kenteni kívánja, s 2005-ben például a tervek szerint 114 milliárd lesz a hi­ány. A kormány azzal számol, hogy a jövő évben 29 milliárd koronával na­gyobb lesz az adóbevétele, (-kés) kor, hogy a korábbi miniszterelnö­kök esetében is megfigyelhető volt hasonló változás. Simon János poli­tológus úgy véli, a miniszterelnök helyzetét külön megnehezíti, hogy rajta kívül nevelt lánya „viselt dolgai” is napvilágot látnak. Ráadásul a gaz­dasági nehézségeken túl morálisan is erodálódott a kormány, nemcsak a brókerbotrány, hanem legutóbb pél­dául „a söjtöri dorbézolás” miatt is. A szakértő szerint a Medgyessy- kormány esetében azért ilyen szem­betűnő a változás, mert a korábbi kormányok nem tették ilyen magas­ra a mércét. „Az MSZP túl nagy elvá­rásokat geijesztett magával szem­ben. A népszerűsége pedig ráment arra, hogy ezeket az elvárásokat nem tudta maradéktalanul teljesíteni.” A szórványban élőknél jóval nagyobb a kivándorlási szándék, mint Székelyföldön Nem megosztottak a magyarok MTI-JELENTÉS A kedvezménytörvény és az állampolgárság kiterjesztése csak külső feltétel lehet Az autonómia az egyetlen esély MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents