Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-06 / 255. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 6. Nagyszünet Folytonosan hatvan különböző nemzetiségű tudós dolgozik kutatói ösztöndíjjal Németországban Képezzük magunkat az Unióban! A Humboldtianát 1860-ban alapították Berlinben (Képarchívum) A DAAD-t (Deutscher Akademischer Austausch Dienst), azaz a Német Akadé­miai Csereszolgálatot a német főiskolák hozták részre. A szervezet feladatul tűzte ki a főiskolai kapcsolatok ápolá­sát a külfölddel, és az egyete­mi hallgatók, a továbbképzés­ben résztvevők és a kutatók csereakcióját szorgalmazza. PÉNZES TlMEA Programjai minden egyes államnak és minden szaknak szólnak, és egy­részt német diákokat juttatnak ki külföldre, másrészt egyéb nemzeti­ségűeket hívnak meg Németország­ba. A DAAD 1925-ben alapult, majd 1950-ben újraalakult, ezennel már bejegyzett magánjogi szervezetként. Eddig kétszázharminc főiskola és 126 hallgatói önkormányzat a tagja. A DAAD Bonnban székel 425 mun­katárssal, száz munkatársuk pedig a világ különböző tájain szorgosko­dik. Csupán 2002-ben 47 ezer aka­démikust támogattak csereprog­ramjaikon belül, éves és szemeszteri ösztöndíjakat nyerhet el náluk diák és kutató, illetve nyelvkurzusokat vagy szaktanfolyamokat látogathat Németország területén belül. Aki ösztöndíjat nyert el valaha náluk, to­vábbra is igényelhet évente 200 euróért ingyen szakkönyveket, és a támogatás az EU-bővítés után sem szűnik meg. Az elbírálás két lépcsős folyamatban történik: először a Ma­gyar Ösztöndíjbizottság válogatja meg a jelentkezőket, aztán a DAAD megszitálja a kézhez kapott pályá­zatokat. Az egykori DAAD-ösztöndíjasok általaiéban internetes kapcsolatot tartanak fenn egymással, helyi szer­vezetekbe tömörülnek, illetve bárki rendszeresen informálódhat ren­dezvényekről, pályázati lehetősé­gekről a DAAD folyóiratából, amely az internetén is megtalálható.' Idén ősszel Piliscsabán volt a szerve­zet találkozója, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetemen, tunely 1992 óta működik, de gyökerei jóval mé­lyebbre húzódnak: gondoljunk csak Pázmány Péter kardinálisra és esz­tergomi érsekre, aki Nagyszombat­ban jezsuita egyetemet hozott létre. A találkozó kisebb egységekre bom­lott, ki-ki érdeklődési témájának megfelelő csoportot választhatott. A továbbképzés csoport programját követtem figyelemmel. Dr. Jutta Allmendinger, a müncheni egyetem tanszékvezetője, aki szociológiát, pszichológiát és szociálpszichológi­át végzett Mannhaimben, majd a Harvardon tanult, vezette a beszél­getést. Bevallása szerint Németor­szágban a főiskolák nem készültek fel, hogy a továbbtanulást biztosít­sák, inkább a direkt állás- és munka­hely-orientáltság jellemző rájuk. Magyarországon ezzel szemben di­vatos továbbtanulni, egyrészt a pro­fesszorok is extra fizetést kapnak ér­te, másrészt kecsegtet a titulusi cím. Dr. Hronszky Imre, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezetője fel­tárta a magyar oktatáspolitika hely­zetét: az utóbbi években megválto­zott a helyzet, ugyanis általában fi­zetni kell a továbbtanulásért, a posztgraduális, azaz a PhD- képzésért. Nem ritka, hogy valaki dönt úgy, hogy doktorira adja a fejét. Pedig manapság gyakran nem kap PhD titulussal rendelkező diák mun­kát, mivel úgymond túlképzett. Né­metországban, akár Magyarorszá­gon is inkább a másod- és harmaddiploma a divatos, egymás után vagy párhuzamosan: az alap­képzésért nem űzetnek, a többiért azonban már Igen. Azonban mígn másod- és harmaddiploma két kü­lönböző szakterületen folyik, a to­vábbtanulás egyazon területen tör­ténik. Vegyünk csak egy példát: Általában nyelvtudással, nyelvtörté­net- és irodalomelmélet-vizsgákkal a német szakos hallgatók nem talál­nak a munkapiacon állást, hát jogot vagy külkereskedelmit kénytelenek tanulni másoddiplomaként, vagy magántanfolyamokat végeznek el. Ha kutatásra vagy továbbtanulásra adják a fejüket, akkor pedig a szak­jukon belül választanak leszűkített kutatási témát. Dr. Hronszky Imre, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezetője be­vallotta, hogy az Audi cég inkább ki­fizeti a műszaki egyetem posztgra­duális képzését, hogy a szükséges munkaerőt kapja. Kutatói labort rendeztek be és PhD-képzést finan­szíroznak, de más nagy cégek sem kivételek. A végzettséget nem az ál­lam, hanem a cég ismeri el. Általá­ban külföldön, belföldön egyaránt négy módja van, hogy valaki promoveáljon. Mindkét államban gond, hogy a tanároknak, professzo­roknak nincs ideje a kutatómunká­ra, csak kompromisszumokkal. Ha kutatnak, a diákjaikat hanyagolják el, és a diákok tartanak kiselőadáso­kat, ha pedig külföldön vagy odaha­za kutatnak, és kutatói szabadságot vesznek ki, az egyetemnek nincsen belőlük haszna. Viszont az egyetem­nek megfelelő kvalifikált munkaerő­vel kell rendelkeznie, hiszen hét- évente jön az ellenőrzés, mennyi a diplomás, mennyi vett részt nemzet­közi konferencián, hányán dolgoz­tak projekten, mennyi a doktori titu­lus. Tehát nem könnyű a helyzetük, több elvárásnak kell megfelelniük. Az egyik diák panaszkodott, hogy a kutatási projektek nem jutnak el a diákokig, hanem lenyúlják a taná­rok, és a diákok így nem tudnak ab­ban közreműködni. Németország­ban, ha egy professzor projektet dol­goz ki, akkor a pénzösszegből köte­les PhD-s diákokat segéderőként al­kalmazni. Magyarországon nem kapnak általában kutatói ösztöndí­jat a tanárok, és a diákok így hálából csupán ajándékokat kaphatnak. És az sem ritka, hogy a tanárok elcse­nik a diákjaik ötleteit, és saját mun­káikban használják fel őket. Hiszen hogyan is lehetne egy tanárnak évti­zedeken át folyton új ötlete? Az egyetemek szeretnék visszaállíta­ni, hogy ne legyen kreditrendszer, tehát a diák ne vehessen fel bármi­kor bármilyen tanegységet, például ne kezdje a kortárs irodalommal, és ne fejezze be az antikvitással, mivel általában a tanegységek egymásra épülnek. Ezzel újra kiszűrhetnék, hogy a diák ne járjon hét-nyolc évig egyetemre. A találkozón jelen volt Dr. Kuba At­tila is, aki a magyar Humboldt Egyesület elnöke, a szegedi egye­tem professzora, az ő előadásából idézek még befejezésül. A Humboldtianát 1860-ban alapítot­ták Berlinben és 1925-ben újraala­kult, majd 1953-ban bonni szék­hellyel kezdte el működését. Tudo­mányosan magasan képzett akadé­mikusokat támogat, hogy kutatói ösztöndíjhoz juthassanak, és kuta­tásukat Németországban végez­hessék. Ehhez havi 2-3 ezer euró üti a markukat. A Humboldtiana évente ötszáz kutatói ösztöndíjat oszt szét és emellé száz díjat. Foly­tonosan kb. hatvan különböző nemzetiségű, nyolcezer tudós dol­gozik kutatói ösztöndíjjal Néme­tországban. Az egyesület évi kiadá­sa 72, 2 millió euró. Az Alexander von Humboldt Alapít­vány magyar ága, a Humboldt Egye­sület 1991-ben alapult, reál- és hu­mánágakra egyaránt összpontosít. 1996-ban már nemzetközi konfe­renciát szerveztek Pécsett, két éve pedig Budapesten a Magyar Tudo­mányos Akadémián. Rendszeresen újságot és almanachot adnak ki. Je­lentkezni negyven éves korig lehet azzal a feltétellel, hogy PhD- tanulmányokat folytat az illető, illet­ve már doktorált. Az ösztöndíjat a nyertes 6-12 hónapra kaphatja. A DAAD a www.daad.de vagy a www.scholarship.hu/aktulis/daad . htm honlapján, a Humboldtiana pe­dig a www.humboldt-foundation.de vagy a www.humboldt.hu honlapon tekinthetők meg. AKI NEM HISZI Hogy tegyünk különbséget a régi és új tojás között? KÍSÉRLET Ez a hét sem telik kísérletezés nél­kül, sőt, a mostanival még anyukád­nak is a segítségére lehetsz, ha va­csorakészítésnél azon tanakodik, vajon jó-e még a tojás, vagy sem. Egészen egyszerűen el lehet dönteni egy gyors kísérlettel, így nem lesz kockázatos megenni a tojásból ké­szült vacsorát! Te még talán nem jársz abban a cipőben, hiszen a főzés ilyenkor még inkább az anyukákra marad, de ha mégis érzel olykor né­mi indíttatást a konyhai teendők iránt, és szeretsz kiskuktaként ott lá­batlankodni anyukád körül, akkor jól figyelj, mert egy dologban már biztosan fogsz tudni segíteni neki. Előfordul, hogy az ember összekeve­ri a régebbi és az új tojásokat, gon­dolván, úgyis tudni fogja, melyik­melyik. Amikor viszont eltelik egy hét, bizony mégsem emlékszik rá, és nagyon bosszantó egyenként ellen­őrizni őket, no, meg miért is kockáz­tassunk, hogy egy rossz tojás elront­sa a többit, aztán mehet az egész család az orvoshoz. Ma megtudhatod, hogyan külön­böztesd meg a jó tojásokat a régiek­től, s meglátod, gyerekjáték az egész. Aztán legközelebb, ha anyu­kád ezen mérgelődik, megvillogtat­hatod tudásodat, ő pedig nagyot néz majd! A kísérlethez mindössze a követke­zőkre lesz szükséged: egy tál, víz, só, tojások. A tárgyak rendszerint elsüllyednek a vízben, kivéve, ha könnyebbek an­nál, vagy azonos súlyúak az általuk kiszorított víz súlyával. Van azonban egy másik megoldás, ha a vizet nehezebbé tesszük, mint a tárgy, ezt pedig úgy érhetjük el, hogy sót oldunk fel benne. Ha már a tojásról van szó, akkor jó, ha tudod, hogy édes vízben a tojás elsüllyed, mert nehezebb a víznél. A sós vízben azonban lebeg. Minél ré­gebbi egy tojás, annál kevesebb sót kell tenni a vízbe ahhoz, hogy lebeg­ni kezdjen. Ha tehát minimális sót tettél még csak a vízbe, és a tojás le­begni kezd, akkor ott már valami nem stimmel. A legnyugodtabb ak­kor lehetsz, ha sok sót oldottál fel, és a tojás csak akkor emelkedik fel. Ennyi az egész, és az a pár perc meg­éri, hogy ellenőrizd őket, ha nem vagy biztos benne, hogy frissek, így megkímélheted magad és a családo­dat egy gyomorrontástól. Érdekes­ségként még megemlíteném, hogy a nagy sótartalmú vizekben, mint ami­lyen például a Holt-tenger, még a legsúlyosabb ember sem tud el­süllyedni. Úgy lebeg a vízen, mint egy parafa dugó. Nem kell mást ten­nie, csak ráfeküdnie a vízre és akár még egy újságot is elolvashat, mert nem fog elsüllyedni. Ugye, milyen érdekes? Próbáld csak ki te is! (s, he) Ha szeretsz kiskuktaként ott lábatlankodni anyukád körül, akkor jól figyelj, mert egy dologban már biztosan fogsz tudni neki segíteni (Képarchívum) PÁLYÁZATFIGYELŐ Aktuális pályázatok AJÁNLÓ Pegazus alkotópályázat A Szlovákiai Magyar írók Társasága 2003-ban is meghirdeti irodal­mi alkotópályázatát középiskolás korú alkotók részére az alábbi ka­tegóriákban: I. kategória: vers II. kategória: próza III. kategória: tanulmány, kritika. Beküldési határidő: 2003. november 30. Pályázhatnak szlovákiai, itthon vagy Magyarországon tanuló kö­zépiskolások magyar nyelvű alkotásokkal. A pályázat jeligés. A nevet és címet, valamint a látogatott középis­kola megnevezését, elérhetőségeit kérjük lezárt borítékban mellé­kelni, amelyre csak a jeligét kell ráírni. A jelige az oldalszámokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen! Egy pályázó több alko­tással is pályázhat. Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik. Az értékes díjakat 2004 áprilisában, a Költészet Napjához közeli idő­pontban adják át ünnepélyes keretek között. Cím: SMSS / SZMÍT, Laurinská 2, 815 08 Bratislava 1. (cs) Coedu tudásháló versenye A Coedu tudásháló verseny célja, hogy megismertesse a diákokat az internet lehetőségeivel, megtanítani őket a projekt alapú munkára, a csapatmunkára és az internet-alapú alkalmazások használatának elsajátítására. Ez a verseny megmutatja a diákoknak és szüleiknek is, hogy az internet hasznos, értékes tartalmak tárhelye, amelyeket a diákok maguk szereznek meg és hasznosítanak tananyagaikban. Ez alkalommal a határon túli magyar diákokat és pedagógusaikat is be kívánják vonni a megmérettetésbe. A versenyen 12-19 éves diá­kok felnőtt segítőkkel 3-8 csapatokba tömörülnek és adott témakö­rökben elektronikus tananyagokat készítenek a Coedu tudásháló rendszer segítségével. Egy csapat egy pályázattal indulhat a verse­nyen. A csapattagoknak nem kell ugyanabban az országban, vagy egyazon településen élniük, továbbá nem szükséges sem egy osz­tályba, sem ugyanabba, illetve ugyanolyan típusú iskolába járniuk. A verseny támogatja a különböző országokban, településéken, illet­ve iskolákban tanuló, más-más technikai forrásokkal és hozzáférési lehetőségekkel dolgozó diákok interneten keresztül megvalósuló együttműködését. Egy diák a versenyen való részvételre alkalmas, amennyiben- a nevezés napján betöltötte a 12. évét, de még nem töltötte be a 20. életévét- nincs nappali tagozatos hallgatóként nyilvántartva felsőoktatási intézményben és általános- vagy középiskolai tanuló, valamint ren­delkezik saját e-mail címmel és érti és beszéli a magyar nyelvet. A versenyre csak kialakult csapatok nevezhetnek. A verseny feltéte­le, hogy a csapatoknak a verseny ideje alatt rendelkezniük kell mi­nimum egy munkaállomással (internet-kapcsolattal rendelkező PC- vel), amelylyel zavartalanul dolgozhatnak a pályázatukon. Az idei versenyt az alábbi kategóriákban írjuk ki: olimpia, szabad művészetek, országismeret, európai integráció, környezetvédelem, informatika, idegen nyelvek, egyéb. A versenyre nevezni kizárólag a verseny honlapján lévő online ne­vezési lap kitöltésével lehet. A nevezés 2003. november 27-én in­dul. A verseny eredményeként elkészülő tananyagok bárki számára sza­badon hozzáférhetők lesznek az interneten. A versenyben résztvevő munkák elbírálásakor fontos szempont, hogy azoknak alkalmasnak kell lenniük iskolai oktatásban történő felhasználásra. A tavalyi ver­seny máig is elérhető tananyagai eleget tesznek ezeknek a követel­ményeknek, és ezeket - visszajelzéseink alapján - használják is egyes iskolákban a törzsanyag kiegészítéseként. A versenyre való nevezés mindenkinek ingyenes. A verseny 2003 novemberétől 2004 májusáig zajlik. A verseny vé­gén a győztes csapatok nagy értékű informatikai eszközökben és egyéb nyereményekben részesülnek. A verseny tavaly óriási sajtó- visszhanggal futott, ez volt Magyarország első diákok számára kiírt online tananyagkészítő versenye Magyar Bálint oktatási miniszter úr védnökségével. Soha nem jelentkeztek itthon ennél többen, elektronikus vagy internetes versenyre. 1100 résztvevővel és 247 csapattal indult útjára ez a megmérettetés. Referenciának kérem, tekintsék meg a verseny tavalyi honlapját: www.verseny.coedu.hu . (he) VIGYORGÓ Orbit- Mi az, szádban van és indexel? _?- Az Orbit rágó megelőzi a fog­szuvasodást! Idegen- Honnan lehet felismerni a mes­sziről jött idegent? _?- Közelről. Rendkívüli alkalom A skót kisvárost földrengés sújtot­ta. Az egyik romház alatt csodá­val határos módon egy sértetlen embert találtak, aki egy üveg whiskyt szorongatott. Az egyik mentő rászól a sokkban lévő em­berre:- Igyon egy kortyot, mindjárt job­ban lesz!- Nem, nem. Ezt csak rendkívüli alkalmakra tartogatom! Ötös-Apu, a padszomszédom, Pisti ötöst kapott - újságolja iskolából hazaérve apukájának Peti.- Ez egyáltalán nem lep meg. Pis­ti olyan, mint az apja, az pedig nagy tökfilkó. - mondja az apa.- Apu, én is ötöst kaptam. - bökte ki Peti. A természet furcsa fintora (vicclap.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents