Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-06 / 255. szám, csütörtök
2003. november 6., csütörtök 1. évfolyam, 11. szám PÁLYÁZATFIGYELŐ A tanulói kulcskompetenciák AJÁNLÓ Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerű fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlődését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. A pályázat célja: A kulcskompetenciák kialakítását és megerősítését szolgáló programok és módszerek kidolgozása a különböző műveltségterületekhez, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlődése egymást erősítő, integrált folyamattá válhat. A pályázatok koncepcióját úgy kell kialakítani, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezők fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerű - élményszerző - módszerek alkalmazására van szükség. Ilyen módon kell a támogatást igénylő szakmai tervnek integrált módon mindhárom fejlesztési terület feladataiból részt vállalnia. 1. A gondolkodás fejlesztése Problémamegoldó gondolkodás: az életből vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tűnő tények és körülmények kiválasztása. Induktív gondolkodás: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenőrzése. Deduktív gondolkodás: a logikai képességek életkoronként változó módszerű fejlesztése. Korrelativ gondolkodás: a valószínűségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerűségek felismerése és értelmezése. Analógiás gondolkodás: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása. Kritikai gondolkodás: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékű megismerése, védelme és cáfolata, a két oldalon egymást váltó szereplőkkel. 2. A megismerési képességek fejlesztése információszerző és - feldolgozó képesség: az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége, kommunikációs képesség, szövegalkotási képesség, a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történő eligazodás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. 3. A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése: a személyes képességekbe vetett hit, az ismeretszerzés, iránti belső motiváció, belső értékrend és értékek felé való orientálódás, együttműködési, döntési és életvezetési képesség, a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közreműködés igénye. A pályázók köre: közép- és általános iskolai tanárok, szakmai munkaközösségek, illetve velük együtt dolgozó informatikus szakműhelyek. Az egyetemek és főiskolák tanárképző karainak szakmódszertani munkacsoportjai általános vagy középiskolában tanító pedagógusokkal együttműködve pályázhatnak. A pályázatra rendelkezésre álló keret: 30 millió forint. A kuratórium elsősorban a tanulókat életszerű és élményszerű személyes tapasztalatokhoz juttató pedagógiai módszerek (pl. kísérletezés, szituációs játék, önkifejezési lehetőséget adó tevékenységek, projektmunka, alkotótábor, pályamunkák) kidolgozását kívánja ösztöndíjjal támogatni. A pályázónak be kell mutatnia, hogy az általa eltervezett tanulói tevékenységek miként szolgálják a pályázati kiírásban szereplő kulcskompetenciák fejlődését. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a módszertani fejlesztés koncepcióját és folyamatleírását, 2. a pályázó munkaközösség rövid bemutatását, amely kitér arra, milyen eddigi - a témába vágó - közös tevékenységet folytattak - az esetleges referenciamunkák megjelölésével, 3. költségvetést - feltüntetve az iskola, ületve a fenntartó által vállalt önrész arányát, 4. megvalósítási ütemezési tervet. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek más iskolák által köny- nyen adaptálható programot dolgoznak ki, esetleg több iskola közös tevékenységére építenek. A pályázat formai feltételei: A pályázatot 2003. november 15-ig kell benyújtani, ületve feladni a KOMA címére (1054 Budapest, Báthory u. 10.). Pontosan és teljesen kitöltött és aláírt adatlap. A nyomtatvány átvehető, vagy közepes méretű, felbélyegzett, megcímzett válaszborítékkal igényelhető Budapesten a KOMA titkárságán, illetve a megyei pedagógiai intézetekben, valamint letölthető az internetről (a KOMA honlapjáról: www.koma.hu ). A pályázatot kísérő adatlapot három, a pályázatot és a mellékleteket két-két példányban kell benyújtani (a melléklet lehet pl. videokazetta, CD-ROM, kiadvány). Eredményhirdetés: 2004 januárjában várható, (pf, he) iskolautca@ujszo .com A szülők egyre fásultabbá válnak. A gazdasági nehézségek, a munkanélküliség hatással van a tanárok munkájára is. A közös munka során közelebbi kapcsolatba kerülhet diák és tanár (Vas Gyula felvételei) lj másképpen címmel október 27-e és 29-e között rendhagyó tanítás folyt a Csallóközaranyosi Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Az iskola vezetése az Illyés Közalapítvány pályázatán 100 ezer forintot nyert oktatáson kívüli tevékenység támogatására. Ebből a pénzből finanszírozták a programok nagy részét, de a szülői munkaközösség is hozzájárult megvalósításukhoz. „Sajnos az utóbbi években iskoláinkban háttérbe szorult a nevelés, intézményeink oktatóközpontokká alakultak, ahová a diákok egyre kevésbé szeretnek járni - mondta Hegedűs Katalin igazgatónő. - Tapasztalataink szerint a gyerekek és a szülők is egyre fásultabbá, érdektelenebbé válnak, a gazdasági nehézségek, a munkanélküliség kihatással van a mi munkánkra is. Ezért úgy gondoltuk, hogy olyan programot próbálunk kínálni a gyerekeknek, ami egyrészt az iskolát teszi vonzóbbá számukra, másrészt enyhíti azt a szakadékot, ami a tanár és diák között tátong.” Az első napon a felső tagozatosok részére sportdélelőttöt szerveztek, a kicsik töklámpásokat faragtak, sárkányt készítettek. Délután őszköszöntő műsort adtak az alsó tagozatos gyerekek, a szülők pedig süteménybörzét tartottak; a sütemények eladásából származó bevétel az iskola számláját gyarapítja. „Jó volt tapasztalni, hogy sok olyan szülő is eljött, aki eddig nemigen fordult meg iskolánkban - árulta el Várady Kornélia igazgatóhelyettes. - A második nap környezet- védelmi, egészségügyi, közlekedés- biztonsági előadások hangzottak el, számtalan gyakorlati bemutatóval egybekötve. A gyerekek megtapasztalhatták, mit jelent a gyakorlatban a hulladékosztályozás, miként kell mesterséges légzést adni stb.” A harmadik nap a kézműves-mesterségeké volt, szakavatott mesterek tanították a fafaragást, a kosárfonást, gyékény- és hálószövést, az agyagozást, de lehetett gyöngyöt fűzni, rongybábut és bőrdíszeket készíteni. Az igazgatónő elárulta azt is, hogy jövő tanévtől testnevelés-tagozatos iskolává szeretnének válni. Ez azt jelenti, hogy a heti két kötelező tornaóra mellett minden nap lennének sportfoglalkozások, a diákok érdeklődési körének megfelelően. Természetesen a községben már eddig is nagy súlyt fektettek a helyileg jelentős hagyományokkal bíró sportokra: a labdarúgásra, a kézilabdára és az atlétikára. Az utóbbi sportágnak főként a község hajdani segédlelkésze, Kóczán Mór emléke miatt adóznak, aki kiváló sportolóként az 1912-es olimpián gerelyvetésben bronzérmet szerzett. Az ő nevét viseli az iskola szomszédságában található sportcsarnok is; az iskola tornatermén kívül itt tartanák a sportfoglalkozásokat. A kicsik töklámpásokat faragtak, sárkányt készítettek A nemzetközi pályázat célja, hogy felkeltsék a középiskolás diákok érdeklődését a közügyek iránt Olvassunk napilapot, hasznosítsuk az információkat! KOVÁCS ÁGNES A rozsnyói P. J. Šafárik Gimnázium III. D. osztálya lelkes Új Szó-olvasó lett. Az osztályba 13 darab jár ebből a lapból, amelyet egy német alapítvány, a Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítvány fizetett elő. Az osztály fele az Ifjúság-Iskola-Gazdaság nevű nemzetközi programban vesz részt, amelybe 12 szlovákiai, ebből hét magyar középiskola kapcsolódott be. Ezek között található a rozsnyói gimnázium is. Szaniszló Gabriella, a projekt koordinátora elmondta, hogy három alapfeltételt kellett teljesíteni ahhoz, hogy részt vehessenek a projektben. „A résztvevő diákok nem lehettek negyedikesek, mivel ez egy hosszabb átfutású projekt, továbbá német nyelvet kell tanulniuk és végül a koordináló tanárnak is tudnia keü németül”. Németországban már hat éve működő pályázatba az elmúlt évek során Csehország, Lengyelország és Magyarország is bekapcsolódott, az idén szlovéniai és szlovákiai középiskolák jelezték szándékukat. Az iskolák minden országban neves napilapokkal dolgoznak majd együtt, így Szlovákiában a Sme és az Uj Szó lettek a partnereik. A ül. D osztályból 12 tanuló vesz részt ebben a pályázatban, amelynek első fázisa az volt, hogy a projekt koordinátorait Drezdába hívták szakmai tájékoztatásra. „Különféle információs anyagokat kaptunk, amelyeket a német órákon átveszünk majd a diákokkal. Ezen kívül keresni kellett a diákoknak olyan témát, amely a régiójuk gazdaságával függ össze.” A rozsnyói gimnazisták a helyi Kulturális-kereskedelmi Központ gazdasági kihasználtságát figyelik és dolgozzák majd fel. (Az intézmény épülete évekig félkész állapotban állt, amelyet végül tavaly sikerült befejezni, azonban kihasználtsága közel sem üti meg a gazdaságosság mércéjét). A diákok a témában közvélemény-kutatást készítenek, ellátogatnak a kulturális intézmény rendezvényeire, meginterjúvolják a polgármestert és az intézmény dolgozóit. Az összegyűjtött anyagból pedig minimum 20 oldalas szakdolgozatot készítenek, amely Aachenbe kerül kiértékelésre. Végül a győztes csapat meghívást kap Berlinbe. A diákok egyelőre azért vetették bele magukat az újságolvasásba, hogy amennyire lehet, elsajátítsák az újságírás tudományát, és megvizsgálják az Új Szó, és később a Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági híreit. A pályázat célja, hogy felkeltsék a középiskolások érdeklődését a közügyek iránt és megtanítsák őket hozzáértően újságot olvasni. A pályázat 1500 euróval azt is ösztönzi, hogy a programban résztvevő diákok csereakcióban vendégül lássák egymást. „Mi már ezen is dolgozunk. Sikerült megismerkednem Wolfsburgból egy szimpatikus tanárnővel” - jelezte Szaniszló Gabriella. A rozsnyói gimnazisták az előkészítő fázis végeztével a választott témáról folyamatosan írásokat közölnek majd až Új Szó hasábjain. Szaniszló Gabriella elmondta, hogy a tanulók szeme akkor csillant fel igazán, amikor megtudták, hogy ők is írhatnak az újságba. A III. D osztályból 12 tanuló vesz részt ebben a pályázatban, amelynek első fázisa az volt, hogy a projekt koordinátorait Drezdába hívták szakmai tájékoztatásra (Vályi István felvétele) Rendhagyó tanórák V. KRASZNICA MELITTA
