Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-06 / 255. szám, csütörtök
12 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 6. KEZES NÉLKÜL! A MAXIHITEL egyedisége abban rejlik, hogy tekintet nélkül a hitel nagyságára havonta csak 1999 koronát törleszt! Ráadásul, ez a fix mini törlesztőrészlet a hitel érvényessége alatt magában foglalja az ön életbiztosítási díját is. Gyorsan és egyszerűen kap 25 000, 50 000 vagy 75 000 Sk készpénzhitelt bármire - 1999 koronáért havonta! A MAXlHITELt csak az ISTROBANK - az osztrák BAWAG bankcsoport tagja kínálja. bäRäg <©> ISTROBANKA www.istrobanka.sk , e-mail: info@istrobanka.sk , Call Centrum: 0850 111 999 A teljes fogyatkozás idején, amely 25 percig fog tartani, a Hold fénylő képe megváltozik Teljes holdfogyatkozás lesz most hétvégén Tstjss' Míffegirafeistíte, te-S#ss- fegvafesás kesäem - 02 SS pete L^éssjfe^!bg^<aás 'i«ég* - 64 Ara 64 pwt Penjrctbea-A foö hatóny teM árnyékai IMS» AHcsöútjaaz árnyékon*; (A szerző grafikái) Ez év utolsó, nálunk is látható holdfogyatkozása a hétvégén lesz. Egy teljes holdfogyatkozás tanúi lehetünk majd a késő esti, illetve kora hajnali órákban feltéve, hogy az idő is úgy akarja. MÉHES OTTÓ A fogyatkozás látható fázisa November 9-én kezdődik éjfél után 32 perccel a nyolcadikáról kilencedikére eső éjszaka. Ekkor érinti először a Hold a Föld sötét belső árnyékát (az umbrát), amelybe teljesen bele fog merülni. A teljes fogyatkozás fázisa hajnali 2 óra 6 perckor kezdődik és 2 óra 31 percig fog tartani. Ez egy viszonylag rövid kimenetelű teljes fázis lesz, mivel - ahogy a mellékelt ábrán is látni - a Hold a teljes árnyék legalsó részén halad át. A sötét árnyékot a Hold 4 óra 4 perckor fogja teljesen elhagyni, ami egyben a látható fogyatkozás vége is lesz. A teljes fogyatkozás idején, amely 25 percig fog tartani, a Hold fénylő képe megváltozik, elsötétül és valószínűleg lehetetlen lesz majd bármilyen szabadszemes alakzatot megfigyelni rajta. HOGY JÖN LÉTRE EGY FOGYATKOZÁS? A Hold a Föld körül kering, amely viszont a Napot futja körbe egy év alatt. Telihold idején a Föld mindig a Nap és a Hold között van (lásd a mellékelt ábrát), olyan esetekben azonban, amikor mind a három égitest csaknem tökéletesen egyvonal- ban fekszik, a Föld árnyéka rávetődik a Holdra és azt mintegy elfedi, elsötétíti. De úgy is el lehet képzelni az egészet, hogy ilyenkor a Hold egyszerűen áthalad a Föld árnyékán. Attól függően, hogy mennyire pontos a Nap-Föld-Hold felállás, a Hold teljesen áthaladhat a belső sötét árnyékon (teljes holdfogyatkozás) vagy csak egy része merül bele (részleges holdfogyatkozás). A Holdfogyatkozásnak van még egy másik, kevésbé látványos típusa is, az úgynevezett félámyékos holdfogyatkozás, amikor a Hold csak a belső sötét árnyékot (umbrát) körülölelő félárnyékon (penumb- rán) halad át anélkül, hogy a belsőt érintené. Mivel ez az árnyék sokkalta halványabb mint a központi, a fogyatkozás sem lesz ilyenkor annyira feltűnő, illetve szabad szemmel nem is igen látható. Mivel a félámyék a sötétebb belső árnyékot kívülről öleli körbe, ezért minden holdfogyatkozás az első fázissal, a félárnyékossal kezdődik, majd azzal végződik is. A mostani fogyatkozás eme fázisa még szombaton éjfél előtt 23 óra 15 perckor lesz, és kora reggel 5 óra 22 perckor végződik. Holdfogyatkozás geometriája A Nap, Föld és Hold helyzete Korábban nem ismertek olyan halakat, melyek a végbelükkel hangot tudnak adni Szellentéssel kommunikálnak INDEX Kanadai biológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a herin- gek szellentéssel kommunikálnak a víz alatt, írja a New Scientist. Korábban nem ismertek olyan halakat, melyek a végbelükkel hangot tudnak adni, és olyan halakat sem, melyek ilyen magas, sivító hangot produkálnak. „Pontosan úgy hangzik, mint egy sípoló pukizás” - nyilatkozta Ben Wilson, a vancouveri British Columbia Egyetem kutatója a New Scientistnek. Wilson és kollégái egyelőre nem tudják, miért adják ki a heringek ezt a hangot, ám az első kutatási eredmények arra mutatnak, talán ennek segítségével képesek rajokban maradni a halak sötétedés után is. „Meglepő és érdekes” - véli Dennis Higgs, az ontariói Windsor Egyetem vízi akusztikai szakértője a felfedezésről. Tudomása szerint ez lehet az első ismert alkalom, hogy a halak magas frekvenciájú hangot használnak kommunikációra. Az amerikai Maryland Egyetem vízi bioakusztikai szakértője, Arthur Popper bevallja, sosem gondolta volna, hogy ilyesmi létezik, ám mint mondta, „a halak nagyon különös dolgokra képesek”. AZ ÚSZÓHÓLYAGRA GYANAKODTAK A kutatók régóta tudják, hogy a halak úszóhólyagjuk rezegtetésével mély hangú morgásokat és zörejeket adnak ki, így kommunikálva társaikkal. Az úszóhólyag felfújásával illetve leengedésével a halak merülésüket képesek szabályozni. A biológusok először arra gyanakodtak, hogy az általuk felfedezett sípoló hangot is az úszóhólyagjukkal keltik a halak. Ekkor azonban észrevették a halak végbeléből felfelé sorjázó apró buborékokat, melyek kibocsátása összhangban volt a sípolással. így feltételezhető volt, hogy a hangot az úszóhólyagból a végbélen át távozó levegő kelti. CSAK LEVEGŐ A kutatócsoport ekkor döntött úgy, hogy PÚZÁS (Periodikusan Úszóhólyagból Záróizmon Átbocsátott Sípolás) névre kereszteli a jelenséget. Wilson ugyanakkor rámutatott: az emberi szellentéssel ellentétben a halak alhangjait nem az emésztésből származó gázok okozzák, mivel a hangok gyakorisága etetés után sem változik. A kutatók azt is megpróbálták kideríteni, vajon a halak félelmükben szellentenek-e, mintegy vészjelzésként. A halak által kibocsátott PÚZÁS-ok száma azonban akkor sem változott, ha vizüket egy cápa szaganyagaival illatosították. MÁS HALAK NEM HALLJÁK Három megfigyelés összegzésével végül arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a halak PUZÁS-sal kommunikálnak. Először is, amikor több hering van egy akváriumban, a kutatók halanként nagyobb számú PÚZÁS-t regisztráltak. Másrészt a heringek csak sötétedés után zajon- ganak, feltehetőleg azért, hogy közöljék társaikkal helyzetüket. Harmadrészt pedig, a biológusok tudják, hogy a heringek képesek az ilyen frekvenciájú hangokat érzékelni, míg a halak többsége nem. így PÚZÁS útján tudnak kommunikálni, anélkül, hogy a ragadozók értesülnének hollétükről. Wilson leszögezi, hogy jelenleg vélekedésük egyelőre csak elmélet. Ám a felfedezés mindenképpen hasznos, mondta a New Scientistnek. A he- ringrajokat az általuk kibocsátott PÚZÁS alapján követhetik majd a kutatók, éppúgy, ahogy a bálnákat és delfineket füttyük alapján. A halászok számára kézzelfogható haszonnal is járhat ez a felfedezés. »15 48398
