Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-06 / 255. szám, csütörtök

VÁLLALKOZUNK AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE 2003. november 6., csütörtök 2. évfolyam, 2. szám Napjainkban világszerte probléma a magas adóterhelés és a túlszabályozottság, ami a legtöbb országban automatikusan kikényszeríti az egyszerűsítés igényét Kereszttűzben az adómódosítások Adórendszerünk útvesztőhöz hasonlítható (Pavol Majer fevétele) ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ övő májustól lénye­gesen bővül azok­nak a köre, akiknek kettős könyvelést fog kelleni vezetni­ük. A hozzáadottér- ték-adóról szóló új törvény ugyanis ezt azok számára is kötelezővé teszi majd, akiknek az éves bevételeik meghaladják az 1,5 millió koronát. Peter Papanek, a pénzügyminisztérium szóvivője sze­rint ezzel közelebb hozzuk az Euró­pai Unió e területen érvényes jogal­kotását. A vállalkozók azonban már most tiltakoznak a könyvelés módjá­nak megváltoztatása ellen. A pénz­ügy ezzel az adócsalókat szeremé kordában tartani, a kettős könyvelés ugyanis a tárca szerint pontosabban kimutatja a vállalkozók kiadásait és bevételeit. A vállalkozók ezzel nem érthetnek egyet, szerintük ugyanis a kisvállal­kozók gazdálkodását nagyon jól fel lehet mérni az egyszerű könyvelés­sel is. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy a kisvállalkozók az egyik legbecsületesebb adózók közé tartoznak. A kettős könyvelés beve­zetését azonban azért sem javasol­ják, mert sok esetben az új módszer­re való áttérés magát a vállalkozást is veszélyeztetheti. Ha ugyanis ma­guk képtelenek lesznek elkészíteni könyvelésüket az új módszerrel, ak­kor profi könyvelőket kell megfizet­niük. Jövőre azonban változások várha­tók az adózás tekintetében is. Jelen­legi adórendszerünket sokan olyan útvesztőhöz hasonlítják, amelyben néha még a legtapasztaltabb adó­szakértők is eltévednek. Fontos fel­tételnek számít, hogy az adórend­szer áüátható legyen az adóalanyok számára. Elsősorban az állam szá­mára fontos, hogy az adózás legyen olcsó és egyszerűen betartható. En­nek köszönhetően alacsonyabb adó­kulcsok mellett is, több pénz folyhat be az államkasszába. Ezzel függ ösz- sze a teljesítmény ösztönzésének az elve: az adózás ne nagyon legyen progresszív, amely visszafogja, vagy esetleg eltünteti a teljesítményeket. A pénzügyminisztérium ezek alap­ján dolgozta ki az adóreform alapel­veit. A legfontosabb változásnak az számít, hogy bevezetik az egységes, 19 százalékos jövedelemadó-kul­csot, amiben sok nyugat-európai or­szágot is megelőzünk. Az Európai Unióban ugyan több or­szágban is megvan az akarat az adó­rendszer átfogó harmonizálására, az EU-tagállamok egyelőre azonban csak azokon a területeken és olyan mértékig harmonizálták adórend­szereiket, ahol és amennyire az egy­séges belső piac megvalósításához szükséges volt. Az adózási kérdések­ről mind a mai napig egyhangúan döntenek a tagállamok: ha egyetlen EU-tagállam érdekeit is sérti a terve­zett új szabályozás, megakadályoz­hatja annak létrehozását. A közvetett adókat valamely termék vagy szolgáltatás árában fizetjük meg, és az eladón keresztül jut el a költségvetésbe. Ezek az adók szoro­san kapcsolódnak az adásvételhez, az áruk és szolgáltatások mozgásá­hoz. A tagállamok adószabályaik összehangolásakor elsősorban ezek­kel a területekkel foglalkoznak. A másik csoport a közvetlen adóké, amelyeket meghatározott eljárás so­rán közvedenül az adóhivatalnak fi­zetünk be. Ezek az adók kevésbé kapcsolódnak a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és sze­mélyek szabad mozgása) megvaló­sulásához. E téren így sokkal kisebb mértékű a nemzeti szabályok össze­hangolása. A személyi jövedelemadóra nincs közös szabályozás, így változás itt sem várható. Csupán azt az általá­nos elvet kell érvényesíteni, hogy a többi EU-tagország állampolgárait is a szlovák állampolgárokéval egyenlő módon kell kezelni. A helyi adókra sincs közös szabályozás, de a helyi adókedvezményeknél figye­lembe kell venni az egységes ver­senyszabályokat. Az egységes belső piacon az áruk és szolgáltatások sza­bad mozgása mellett fontos a tagál­lamok közötti gazdasági tevékeny­ség akadályainak megszüntetése. A közvetlen adók területén elsősorban olyan közös szabályok születtek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vál­lalatok két vagy több része adózási szempontból tagállamok között is ugyanúgy működhessen, mintha ugyanabban a tagállamban lenné­nek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyfajta egységes társasági adó létezne az Európai Unióban. Világszerte probléma a magas adó és a túlszabályozottság, ami hozza magával az egyszerűsítés igényét. Az amerikai adóreform kidolgozói ezt például azzal indokolták, hogy az Egyesült Államok nem elég gaz­dag ország ahhoz, hogy tartósan el­viselje a progresszív adóztatás telje­sítmény-visszatartó hatását. A Rea- gan-féle adóreform hatására bizo­nyos kategóriákban a költségvetési bevételek a háromszorosát tették ki, mint enélkül volt várható. Amíg a nagy jövedelműek 25 %-kal több adót fizettek, a megoldás a szegé­nyeknek kedvezett. Az adatok sze­rint ekkor az USA adófizetőinek 80 %-a 15 %-os (lineáris) adóként élte meg a terheket, amit ezután folya­matosan kísért az adósávok infláci­ós indexálása. Nőttek a beruházá­sok, s az adóbevételek. Ezen idő­szakban működőképes volt a cél, hogy az adópolitikát kiszabadítsák a „költségvetési politika fogságából“, de közben jelentkeztekjárulékos ha­tások (Az inflációs pénzteremtés és az eladósodás - a gyengébb korlát átlépése.), ami tanulságos. Ezek a lépések mindenhol adócsökkentési lépéseket provokáltak, amelyek az­óta is folytatódnak. Angliában 25-40 % lett az adó, ahol a többség 25 %-os lineárisnak tekinthető adókulcsot használ. Ezt az okot is figyelembe kell venni (mármint az alacsony adót) a gyorsan fejlődő Távol-Keleti (kis­tigris) országok vizsgálatánál: Taj­van, Dél-Korea, vagy Hong-Kong, ahol 17 % az adó (1988). Svédor­szágban számításokat végeztek eb­ben az időben, s az eredménye, ha lineáris adórendszert alkalmazná­nak, az 12 %-os növekedést ered­ményezne. Ezek után bevezették az „évszázad adóreformját“, ami szűkítve minden kedvezményt, nagyrészt egyetlen, helyi adót vet ki, s csak a magasabb jövedelmek­nél van +25 % adó. Ezzel a megol­dással az adóalanyoknak az adóbe­vallás nagyrészt megszűnt. Lénye­gileg az adóhatóság és az admi­nisztráció intézi, (mi) „INTERFRUCT 1 Cash&Carry Interfruct - új színek a szlovákiai piacon BEMUTATÓ Október közepén magnyílt Pozsonyban, a Vajnorská utcában az Interfruct áruházlánc negyedik nagyáruháza. A cash&carry, vagyis "fizesd és viheted" rendszerrel működő áruházláncról elmondható, hogy egyre nagyobb riválisa a hasonló rendszerrel működő nagyáruházaknak. A kevésbé informált olvasó talán azt gondolná, hogy az Interfruct név mögött egy gyümölc­sökkel, zöldségekkel kereskedő cég áll, a helyzet azonban egészen más. Az Interfruct rak­táráruházban - amely leginkább egy hatalmas ABC áruházra hasonlít - minden megtalál­ható, amit egy élelmiszerbolt csak kínálhat. Az élelmiszerek bőséges választéka mellett ter- •mészetesen a friss zöldség, gyümölcs és húskészítmények is, valamint a háztartásban és a konyhában használatos egyéb kiegészítők, papír- és vegyiáruk, és mindez 3 500 négyzetméternyi alapterületen.- Kéthetente akciós árakkal várjuk a kedves vásárlókat. Árpolitikánk alapvetően homogén, vagyis akciós áraink általában minden áruházunkra érvényesek - mondja Dr. Havas Ferenc, az Interfruct Slovakia cég vezérigazgatója. Áruházaink: INTERFRUCT Cash and Carry, Stará Prievozská 2, Bratislava Nyitvatartási idő: Hétfő - Péntek: 7.00 -19.30, Szombat: 7.30 -16.30, Vasárnap: 8.00 -15.00 INTERFRUCT Cash and Carry, Vajnorská 127/A, Bratislava Nyitvatartási idő: Hétfő - Péntek: 7.00 - 19.30. Szombat: 7.30 - 16.30, Vasárnap: 8.00 -15.00 INTERFRUCT Cash and Carry, Bratislavská ulica 441, Trenčín Nyitvatartási idő: Hétfő - Péntek: 7.00 -19.00, Szombat: 7.30 -16.30, Vasárnap: Zárva INTERFRUCT Cash and Carry, Svitská cesta 2, Poprad Nyitvatartási idő: Hétfő - Péntek: 7.00 - 19.00, Szombat: 7.30 - 16.30, Vasárnap: 8.00 -14.00 INTERFRUCT Élelmiszer, háztartási és vegyi áruk áruháza nagybani árakon Olcsó árak! Próbálja ki! Limonádé - narancs, citrom, kóla, 2 L UP 1369

Next

/
Thumbnails
Contents