Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-06 / 255. szám, csütörtök
22 VÁLLALKOZUNK ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 6. A cégek az elmúlt időszakban jobban együttműködnek a rendőrökkel, ezért az elmúlt évben sokkal jobb eredményeket értünk el a bűnözők kinyomozásánál Szlovákiai vállalkozók és a korrupció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ endórségünk idén R is több száz olyan esetet regisztrált, amikor vállalkozó- ______ kát zsaroltak. Az mmmmm elmúlt időszakban a vállalkozók azonban jobban együttműködnek a rendőrökkel, ezért sokkal jobb eredményeket értünk el a bűnözők kinyomozásánál - állítja Vladimír Palkó belügyminiszter. Szerinte a vállalkozóknak még nyitottabb- nak kellene lenniük a rendőrség felé, hiszen elsősorban az ő érdekük, hogy felszámolják a szervezett bűnözésnek ezt a fajtáját. Míg a zsarolókkal csak a vállalkozók egy része találkozott, a korrupció az a terület, amellyel szinte mindegyikük kénytelen szembenézni. Vállalkozóink többsége azonban még mindig ügy gondolja, hogy a korrupcióval elsősorban a rendőrségnek kellene megbirkóznia, míg magukat elsősorban áldozatoknak tekintik. Korrupció- ellenes lépések bevezetéséről saját cégükben csak elenyésző esetben hoznak döntést. Legalábbis ez derül ki abból a felmérésből, amit a Focus közvéleménykutató intézet végzett el a Transparency International Slovensko (TIS) száVannak azonban pozitív példák is. A legutóbbi ilyen kezdeményezésre alig egy hónapja került sor, amikor a Szlovák Vállalkozók Szövetsége és 24 cég képviselője aláírta a korrupcióellenes chartát, amelyben fő célkitűzésüknek a kenőpénz elleni harcot tekintik. „Nem ajánlunk fel senkinek, és nem fogadunk el senkitől kenőpénzt“ - áll a vállalkozók által elfogadott nyilatkozatban. Ebben a szellemben szeretnék irányítani az alkalmazottaikat is, velük együtt kialakítva a cégek korupcióellenes programját. A kezdeményezés aláírói rendszeresen közzéteszik majd cégük tulajdonosi összetételét, éves jelentésüket, és azokat a szerződéseket, amelyeket közpénzekből finanszíroznak. Azok a vállalkozók, akik aláírásukkal csatlakoztak a chartához, ígéretet tettek arra, hogy a jövőben az Interneten közzéteszik, mely politikai pártokat és mozgalmakat támogattak. Ezekért a támogatásokért az ígéreteik szerint semmilyen ellenszolgáltatást nem kérnek a támogatott pártoktól. A chartát a Transparency International dolgozta ki, és első aláírói között olyan cégek voltak, mint a Slovnaft, a VÚB Bank, a Coca-Cola, a Pepsi Cola, a Molex Slovakia és a Szlovák Vasutak. Ezek a cégek felelősséget vállaltak arra is, hogy közzéteszik a közalkalmazottakkal való találkozásaikat, ezek idejét és az ott elhangzottakat is. Ennek a jelentőségét akkor mérhetjük fel, ha tudjuk, hogy korrupcióra elsősorban ott kerül sor, ahol a vállalkozói és a közszféra találkozik. A Focus közvéleménykutató intézet által megkérdezett vállalkozók fő okként elsősorban a hivatalnokok szabad mozgásterét és csekély felelősségét nevezték meg. Az egyik legkorruptabb területnek a privatizációt tekintik, az elmúlt időszakban azonban a közbeszerzésben is hasonló mértékű korrupciót jeleztek. Vállalkozóink háromnegyede szerint a korrupció szinte mindent áthat. Nem számít meglepőnek azonban az sem, hogy a sorban a következő legkorruptabb területnek a bíróságokat, és azokat a hivatalokat nevezték meg, ahol az engedélyeket adják ki. A korrupció mértéke egyenes arányban nő a hivatal kizárólagos monopóliumának növekedésével. A licencek kiadását ugyan a vállalkozók többsége nem sorolja automatikusan a korrupt területek közé, háromnegyedük azonban úgy gondolja, hogy kenőpénz nélkül szinte lehetetlen hozzájutni az engedélyhez. A száz megkérdezett vállalkozó közül csak egy gondolta azt, hogy a licenc kiadásához nem kell kenőpénzt fizetni. A kenőpénzre többnyire azért van szükség, hogy a licenchez gyorsabban hozzájuthassanak. Az elmúlt időszakban ugyan a médiák is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a licencek odaítélésénél felmerülő korrupciónak, a változások csak minimálisak. Vállalkozóink ennek ellenére azt gondolják, hogy a korrupció felderítésénél az egyik leghatékonyabb eszköznek a médiák számítanak. A megkérdezettek több, mint fele gondolkozik így, ami azt bizonyítja, hogy a jogérvényesítésben a vállalkozók elvesztették bizalmukat a bíróságokban. Többségük a korrupció felszámolásában ezért elsőrendű feladatnak tekinti a bíróságok hitelének a visszaállítását. A sorban a közhivatali etika növelése és a hivatalnokok mozgásterének a csökkentése következik. Hogy a korrupció felszámolásában a vállalkozóknak is lépnie kellene, azt csak a vállalkozók töredéke gondolja. Csak minden'ötödik vállalkozó cégénél vannak beépítve korrupcióellenes elemek. Ebből kétféle következtetést vonhatunk le. A vállalkozóknak vagy megfelel a jelenlegi helyzet, vagy pedig úgy gondolják, hogy az első lépést nem nekik kell megtenniük a korrupció felszámolásában. A korrupció azonban nem csak az egyes államoknak okoz problémát, de jelen van a nemzetközi kereskedelemben is. Példaként a külkereskedelmi cégek említhetők, amelyek a külföldi piacokon való megélhetés érdekében nem egyszer hatalmas összegű kenőpénzt fizetnek. Épp ezért a nemzetközi gazdasági intézmények is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a korrupció felszámolásának. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1997-ben elfogadta a korrupcióellenes dokumentumát, amely a nemzeközi kereskedelemre összpontosított. Eszerint a nemzetközi kereskedelemben a hivatalnokoknak juttatott kenőpénz bűnténynek számít. Ennek ellenére a korrupció felszámolásában továbbra sem sikerült jelentősebb áttörést elérni. A Transparency International 1999 és 2002 között végzett el egy felmérést, amely a kenőpénz megítélését vizsgálta. A kenőpénz megítélésére kidolgozott speciális indexük (BPI) 0-tól 10- ig mozoghat. Minél magasabb az index, anál biztosabb, hogy az illető ország vállalkozói a nemzetközi kereskedelemben nem élnek a kenőpénz adta lehetőségekkel. A felmérést a következő országokban végezték el: India, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Argentína, Brazília, Kolumbia, Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Marokkó, Nigéria, Dél-Afrika. A felmérésből kiderült, hogy a legkorruptabb vállalkozók a kínaiak és dél-koreaiak közül kerülnek ki. Az európai országok közül Olaszország, Franciaország és Spanyolország számítanak korruptabbnak. (mi) A korrupció mindent áthat (Ľuboš Pile fevétele) A vállalkozások legnagyobb akadálya Szlovákiában (%) Jogérvényesítés 65 Rossz törvények 60 Adózás 54 Korrupció 53 Átláthatatlan közbeszerzés 35 (Forrás: PÁS) Pályázati felhívás Az Új Kézfogás Közalapítvány (Budapest) pályázatot hirdet vállalkozásfejlesztési központok működtetésére. A részletes feltételek a www.ukka.hu honlapról 2003. október 31-től letölthető Pályázati Felhívásban és Adatlapon találhatók. A pályázatok postára adásának határideje: 2003. november 15. A pályázatról további információ kérhető: Új Kézfogás Közalapítvány Szoó György Budapest, 1052 Deák Ferenc u. 10 00-361-266-7669, e-mail: titk@ukka.hu Vállalkozást alapítani az esetek többségében egyáltalán nem könnyű feladat Nehéz kezdetek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ idei év elején 4 A __ ezerrel kevery sebb vállalkoM » W zót regisztráltak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ebből is látszik, hogy vállalkozást alapítani és úgy vezetni, hogy az ne menjen rövid időn belül tönkre egyáltalán nem könnyű feladat. Ezért mielőtt úgy döntenünk, hogy vállalkozunk erre a feladatra, nem árt utánajárni annak, hogy mivel is jár egy vállalkozás beindítása. Információkat természetesen az ismerősöktől és barátoktól is szerezhetünk, aki azonban valóban szakmai tanácsra vágyik, annak ajánlhatjuk a kis- és középvállalkozásoknak szánt honlapot, ami a www.msponline.sk internetes címen érhető el. Itt a vállalkozás beindításáról szóló információk mellett azt is megtudhatjuk, mely intézmények nyújtanak pénzügyi támogatást a vállalkozóknak. Ha munkanélküliként döntünk úgy, hogy a segély helyett saját vállalkozásba kezdünk, akkor a járási munkaügyi hival munkaközvetítőjénél jelezhetjük szándékunkat. Kedvező esetben a hivatal ingyenes tanfolyamán is részt vehetünk. Vállakózásunkhoz a hivatal pénzügyi támogatást is nyújthat, ám ez nem kötelessége. Tavaly például 9122 munkahelyet sikerült így létrehozni, ezekre fejenként 73 ezer koronás támogatást nyújtottak. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy az általunk kigondolt vállalkozásnak van-e esélye a régiónkban, akkor felkereshetjük az egyik regionális tanácsadó és információs központot, amely a Kis- és Középvállalkozók Nemzeti ÜgynökgHI Vállalkozásunkhoz az állam támogatást is nyújthat (Ľuboš Pile fevétele) ségének (NARSMP) egysüttműkö- désével minden kezdő vállalkozónak 3,5 órás ingyenes tanácsadást nyújt, és 100 koronás óradíjért a vállalkozói tervünk kidolgozásául 1361 ban is segítenek. A NARSMP mikrohiteleket is nyújt a vállalkozóknak. Bővebb információkhoz a www.nadsme.sk internetes honlapon juthatunk hozzá, (mi)
