Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-28 / 273. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 28. Peking hiába fenyegetőzött Tajpej. A tajvani parlament tegnap olyan népszavazási törvényzáradékot fogadott el, amely Peking fenyegetései ellenére megváltoztatja a sziget alkotmányát. A törvényjavaslat értelmében az ország elnökének joga van kiírni a népszavazást a függetlenségről, ha Kína megtámadná Tajvant. Kína már több ízben megtorlással fenyegette az 1949 óta de facto független szigetországot, ha jogüag is el akarna szakadni az anyaországtól. Peking Tajvant a mai napig lázadó tartománynak tekinti. (MTI) Perelnek a bosnyák asszonyok Szarajevó. Kárpótlási pert indít az ENSZ és a holland kormány ellen a boszniai háborús áldozatok hozzátartóit tömörítő Srebrenica asszonyai szervezet. A kárpótlási követelés eléri az egymilliárd dollárt. A világszervezettel szembeni igényüket egy amerikai, a holland kormánnyal szembeniét egy holland bíróság elé terjesztik be. Nemzetközi adatok szerint 7-8 ezer muzulmán férfit gyilkoltak meg 1995 nyarán, amikor a boszniai szerb csapatok elfoglalták Srebrenicát, amely ENSZ-vé- dett övezet volt. (MTI) Felhívás Ratko Mladics hoz Belgrád. George Robertson leköszönő NATO-főtitkár Belgrádban önkéntes feladásra szólította a hágai törvényszék egyik legkeresettebb vádlottját, Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. „Ha hallja a tévében, amit mondok, s ha igazi hazafinak tartja magát, akkor méltóságteljesen, önként feladja magát Hágának, nem várja meg, amíg elfogják” - közölte Robertson, miután tárgyalt Goran Szvilanovics szerb-montenegrói külügyminiszterrel. Robertson az üzente Mladicsnak, hogy a nemzetközi közösség nem nyugszik, amíg nem áll az igazságszolgáltatás elé, ezért fel kell fognia, hogy bujkálásával csak árt az országnak. (MTI) Függetlenedő Mussolini-unoka Róma. Kilép a Nemzeti Szövetségből (AN) és a függeden képviselők közé ül át az olasz törvényhozás alsóházában a duce unokája, Alessandra Mussolini. Az AN egykor újfasiszta párt volt, az utóbbi években a jobbközép felé közelített, s új helyet határozott meg magának a politikai palettán. Ma a Silvio Berlusconi kormányfő vezette jobbközép koalíciónak a tagja, főtitkára, Gianfranco Fini a miniszterelnök-helyettesi posztot tölti be. Bár soraiban még ott vannak a Mussolini-időszak iránt nosztalgiát érző idős fasiszták, egészében véve ma az egyik legmérsékeltebb politikai erőnek számít a jobbközép térfélen, ami elsősorban Fini személyének köszönhető. (MTI) A duce unokája - egyébként Sophia Loren rokona - sikeres modell és színésznő szeretett volna lenni (Képarchívum) Kofi Annan ENSZ-főtitkár a válság kezelésére összekötő csoportot hozott létre - mégsem állomásoztatnak majd kevesebb amerikai katonát Irakban Szaddám olyan, mint tű a kazalban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York/Bagdad/Moszul. Az iraki válság kezelésére összekötő csoportot hozott létre Kofi Annan, az ENSZ főtitkára. A világszervezet szóvivője, Fred Eckhard elmondta: a testület hétfőn tartja meg első ülését. Tagjai: az Irakkal határos hat ország (Szaúd-Arábia, Jordánia, Szíria, Törökország, Irán és Kuvait), Egyiptom, amely rendkívül fontos szerepet játszik a térségben, valamint a BT öt állandó tagja és öten a nem állandó tagok közül, úgymint Németország, Angola, Chile, Pakisztán és Spanyolország. Feladatuk az lesz, hogy egyeztessék az Irakkal szomszédos és a világ más övezeteiben lévő országok elképzeléseit az arab országban kialakult helyzettel kapcsolatban. A csoportban részt vevő államokat ENSZ- nagyköveteik képviselik a világszervezet New York-i székhelyén esedékes megbeszéléseken. Az összekötő csoportnak tanácsadójellege lesz. Amerikai katonák öt irakit, köztük egy 12 éves gyermeket lőttek le szerda este az észak-iraki Moszul közelében. Iraki rendőrségi és kórházi források szerint a szövetséges haderő ellen háborút viselő fegyveres gerillák támadtak az amerikaiakra, akik viszonozták a tüzet. Az összecsapásban további négyen két iraki és két amerikai - súlyosan megsebesültek. Szaddám Húszéin még mindig Irakban van, de állandóan változtatja helyét, és eddig semmi sem bizonyítja, hogy ő állna a koalíciós erők elleni gerillamozgalom élén - jelentette ki egy amerikai tábornok. Raymond Odierno, a Tikrítben állomásozó 4. gyalogos hadosztály parancsnoka, a Szaddám utáni hajtóvadászat vezetője ugyanakkor elismerte, hogy ez ügyben nem történt jelentős előrehaladás. Ismeretes, hogy Szaddám fejére 25 millió dollár vérdíjat tűztek ki az amerikaiak. Meghalt egy volt iraki tábornok, amikor tegnap az amerikai katonák őrizetbe vették a szíriai határ közelében lévő el-Káim településnél. Mint a bagdadi amerikai katonai parancsnokság közölte, az iraki légelhárítás egykori parancsnoka, Abed Hamid Mauhús természetes halállal hunyt el. Már fogoly volt, amikor hirtelen rosszullétre kezdett panaszkodni, majd összeesett. Az újraélesztési kísérletek nem hoztak eredményt. Azt nem tartalmazta az amerikai közlemény, hogy tulajdonképpen miért vették őrizetbe az extábornokot. Az iraki átmeneti kormányzótanács vezetője tegnap találkozott az ország legbefolyásosabb síita vallási méltóságával, hogy eloszlassa az ajatolláhnak a hatalomátadás amerikai menetrendjével kapcsolatos aggályait. Ali Huszeini asz- Szisztani ajatolláh megnyerése - állítólag azt kifogásolja, hogy a tervezet nem szavatolja Irak muzulmán identitásának megőrzését és másodrendű szerepre kárhoztatja az iraki népet - kulcsfontosságú a lakosság 60 százalékos többségét kitevő síiták támogatásának megszerzéséhez és a terv elfogadtatásához. A kormányzótanács soros elnöke, Dzsalál Talabáni most megpróbálja meggyőzni az ajatolláht, hogy a hatalomátadás terve, amely júliusig irányozza elő egy szuverén kormány beiktatását és 2005 végéig demokratikus választások megtartását, választ ad a kifogásaira. Miközben Irakban tartanak a hatalomátadás körüli egyeztetések, az USA úgy határozott, hogy több ezer további tengerészgyalogost küld jövőre az arab országba a felkelők elleni küzdelemre. Donald Rumsfeld védelmi miniszter három pótlólagos zászlóalj és kísérő logisztikai egységek Irakba irányítását rendelte el a 2004 elején esedékes váltás részeként. A Pentagon korábban közölte, hogy jövő májusig a mostani 130 ezerről 105 ezerre csökken az Irakban szolgáló amerikai katonák állománya, a döntéssel azonban visszaáll az eredeti létszám. Bagdadban is megünnepelték tegnap az amerikai katonák a Hálaadás Napját (Reuters-felvétel) Legkorábban tíz év múlva vonulnak ki a Grúziában állomásozó orosz csapatok Nem állítják le, inkább gyorsítják a kerítés építését Teljes a jogi zűrzavar Tbiliszi/Moszkva. Határozat- képtelenség miatt nem tudott összeülni tegnap reggel és még délben sem az ügyvezető grúz parlament, ezért délutánra halasztották a tanácskozást. Pedig sokat árthat a csúszás: nagyon gyorsan kellene dönteni sok fontos kérdésben. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ így például arról, hogy meghossz'ab- bítsák-e az elnökjelöltségre jelentkezés határidejét. Ez elvileg lejárt, de a meglehetősen zavaros jogi viszonyok között komoly formában felmerült a hosszabbítás lehetősége. Jellemző, hogy az eddigi négy elnökjelöltön kívül máris jelentkezett egy ötödik is, neki viszont egyelőre se igent, se nemet nem tudtak mondani arról, hogy indulhat-e. Az egész jogi zűrzavar alapja az, hogy jóllehet a grúz legfelsőbb bíróság megsemmisítette a november 2-i parlamenti választások eredményeinek egy részét, de az egyénileg indult, közvedenül választható jelöltek eredményeit nem. A bonyodalom miatt továbbra is bizonytalan, mikor tarthatják meg az új választást, amelynek győztesei felválthatják a jelenlegi parlamentet, amelyben továbbra is a lemondott Eduard Sevardnadze elnök hívei vannak többségben. Igaz, Mihail Szaakasvili ellenzéki vezető szerdán azt mondta, hogy a január 4-i elnökválasztással egy időben fogják megtartani az újabb parlamenti választást is. Délutáni rendkívüli ülésén a parlament új minisztereket választott több kulcsfontosságú tárca élére. A képviselők Nino Budzsanadze ideiglenes államfő javaslatára jóváhagyták Zurab Zsvanija jelölését az államminiszteri tisztségre. Ez Grúziában a második legfontosabb végrehajtó hatalmi tisztség az államfő után. Zsvanija a két napja lemondott Avtandil Dzsorbenadzét váltja a tárca élén. Zsvanija a gazdasági válság megoldását nevezte az új grúz vezetés legfontosabb feladatának, emlékeztetve arra, hogy az ország a gazdasági összeomlás szélén áll. Legkorábban tíz év múlva vonulnak ki Grúziából a kaukázusi köztársaságban állomásozó orosz csapatok. Jurij Balujevszkij, az orosz vezérkari főnök első helyettese azzal indokolta a csapatkivonás elhúzódását, hogy Oroszországban nincs elegendő olyan támaszpont, ahol el lehetne helyezni a Grúziát elhagyó katonákat. Ugyanakkor elismerte: Grúzia stratégiai fontosságú Oroszország számára. Elárulta a Nyugat Sevardnadzét? London. Eduard Sevardnadze megbuktatott grúz elnök szerint a Nyugat elárulta, bár jórészt ő mentette meg a világot az atomkatasztrófától. A The Daily Telegraphnak azt mondta: ha a hidegháborút annak idején nem állítják meg, kitört volna a harmadik világháború. „Mi mentettük meg a világot... nem azt mondom, hogy én egyedül, de én játszottam az egyik legfontosabb szerepet.” Azt mondta, a hidegháború idején 40 ezer szovjet harckocsi volt Európában, ezek „24 óra alatt az Atlanti-óceán partján lehettek volna”. Sevardnadze az USA-t vádolta megbuktatásának megszervezésével. Néven nevezte Richard Miles tbiliszi amerikai nagykövetet, aki szerinte alapvető szerepet játszott abban, hogy az ellenzéknek sikerült őt eltávolítania a hatalomból. (MTI) Munkaszerződés, biztosítás és védőoltások nélkül dolgoznak a magyarok Bagdadban Kalasnyilcovos iraki védte őket ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az Irakban elhunyt magyar fiatalember családja nem tudja, mikor temetheti el Varga-Balázs Pétert. Bárándy György, a családot képviselő ügyvéd arra kérdésre, hogy a hozzátartozók igényt tartanak-e kártérítésre, kijelentette: „az attól függ, mi lesz a tényállás”. Hozzátette: „a család álláspontja az, hogy büntedenül ne lehessen ilyet tenni, ha tényleg valakinek a helytelen cselekedete miatt következett be a halál”. A külügyi szóvivői tájékoztatás szerint az Irakban november 17-én lelőtt magyar fiatalember földi maradványait tartalmazó koporsót Bagdadból Kuvaitba, majd pedig Kuvaitból a németországi Rams- tein amerikai támaszpontra szállították, s tegnapra várták Magyarországra érkezését. A Magyar Hírlap viszont tegnap azt írta, Varga-Balázs Péter családjának 18 havi munkabérnek megfelelő összeget fizet a ToiFor Hungary Kft. A lap értesülései szerint a cég alkalmazottai havonta 400 ezer forintot keresnek tisztán Irakban. Az informátor azt mondta, hogy átlagosan napi 50 dollár fizetést kap 15-20 alkalmazott. Ebből elszámolási vita is volt azokkal, akiknek ugyanennyi pénzt ígértek euróbán. „Plusz napi 10 dollárt kaptunk kajára, és a veszélyesebb övezetekben is voltak pótlékok. Havonta négy- százezer forintot lehetett összeszedni.” Egy hazatért munkatárs elmondta: „aláírt munkaszerződés, biztosítás és védőoltások nélkül dolgoztak-dolgoznak, sokszor életveszélyben a cég alkalmazottai”. A lapnak nyilatkozó férfi több hétig egy házban lakott Varga-Balázs Péterrel. Arról is beszámolt, hogy nemcsak őt, hanem a legtöbb Bagdadba érkező magyart sok csalódás éri. Mire kiért, kiderült, hogy az első időszakot egy bagdadi belvárosi szállodában kell tölteniük, ahol éjszakánként folyamatos volt a puskaropogás, később családi házakba költöztették őket. Azokat egy kalas- nyikovos iraki védte. A ToiFor Hungary Kft. fél éve van jelen Irakban, ahol szerződést kötött az amerikai kormány nevében eljáró Kellog, Brown&Root céggel tábori wc-k telepítésére és üzemeltetésére. „Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy magyar sofőr és két arab alkalmazott reggel a bagdadi telephelyről egy szippantós kocsival elindult a megadott laktanyába, és ott egy nap alatt először 130, később már akár kétszáz vécét is kiszippantott és gőzborotvával kitakarított”’ - mondta a magyar informátor. Ő maga megfelelő jogosítvány nélkül vezetett teherautót, és mint mondta, csak egy igen rövid, egynapos oktatást - de nem kiképzést - kapott arról, milyen helyzetben hogyan viselkedjen a veszélyes övezetekben. Nem kapott oltást, és nem kötött biztosítást sem. (m, mho) Izrael rákényszerül a területi engedményekre MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tel-Aviv. Ariel Sáron tegnap először ismerte el, hogy a béke érdekében kormánya kénytelen lesz területeket átadni a palesztinoknak. Az izraeli kormányfő tel-avivi sajtóértekezletén jelentette ezt be, de sem a kiürítendő helységekről, sem a várható visszavonulás határidejéről nem volt hajlandó nyilatkozni. Sáron, aki hosszú időn át az Izrael által megszállt területeken létesült zsidó telepek védelmezője volt, nemrégiben kijelentette: az izraeliek és a palesztinok közötti feszültség enyhítésére egyoldalú lépésekre készül, amit mostani sajtóértekezletén sem fejtett ki. Megerősítette ugyanakkor, hogy az Izrael biztonsága szempontjából lét- fontosságúnak ítélt ciszjordániai előretolt telepek fennmaradnak. Zeév Bőim izraeli helyettes védelmi miniszter néhány órával a kormányfői sajtóértekezlet előtt közölte, hogy Izrael legalizálni kíván több ciszjordániai zsidó telepet, amely az elmúlt három évben engedély nélkül létesült. Az izraeli szándék a közel-keleti rendezést célzó nemzetközi útiterv nyilvánvaló megsértése, és ellentmond a zsidó államnak az USA-val szemben vállalt kötelezettségével is - írta az AP amerikai hírügynökség. Sáron elismerte, hogy számos kérdésben nem egyezik Izrael és az USA véleménye, de hangsúlyozta: a biztonságot érintő kérdésekben nem hajlik meg a washingtoni bírálatok előtt. Kijelentette, hogy Ciszjordániában nem állítják le, hanem éppenséggel gyorsítják a biztonsági kerítés építését, mert az elengedhetetlen Izrael védelme szempontjából. Az izraeli politikusok különösebb megrendülés nélkül fogadták az Izraelnek adott hitelgarancia csökkentéséről szóló szerdai amerikai bejelentést, míg a palesztinok keveslik a szankciót. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy Amerika ezzel a lépéssel semmilyen politikai nyomást nem tud gyakorolni Izraelre. Zalman Sóval miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, hogy Izrael száAmerika ezzel a lépéssel semmilyen politikai nyomást nem tud gyakorolni. mára állampolgárainak biztonsága többet ér, mint a pénzátutalások. Cipi Livni, a bevándorlók beilleszkedésével foglalkozó miniszter elmondta: Izrael számára az a fontos, hogy a biztonsági kerítés által minél nagyobb számban kerüljenek izraeli területre a telepeken élő izraeli állampolgárok. Az amerikai kormányzat közel 290 millió dollárral kevesebb hitelfelvételt garantál Izrael számára, amiért a zsidó állam folytatja telepek létesítését a palesztin területeken. Ez azt jelenti, hogy Izrael ugyanezen összeghez magasabb kamatokért juthat az USA- ban, a három év alatti kifizetésre kerülő további 9 milliárd dollárra viszont továbbra is érvényes az amerikai garancia. Elsőként Havel kapja a havi százezer koronát Államfői nyugdíj ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Százezer korona lesz a cseh exállamfők nyugdíja. Erről szerdán este döntött a cseh képviselőház. A volt államfők anyagi juttatásáról szóló törvényt hónapokig tartó éles vita előzte meg. A korábbi változatot februárban azért utasította el a parlament, mert a többség túl magasnak találta a javasolt 160 ezer koronás összeget. A képviselők egy része még a mostaninál is kevesebb pénzt adott volna az államfőknek hivatalból való távozásuk után. A javaslatot még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A cseh exelnöknek a havi százezerből névlegesen 50 ezer jár nyugdíjként, a másik 50 ezerből asszisztensét és irodájának bérleti díját kell fizetnie. A törvény szerint a cseh államfők hivatalból való távozásuk után szolgálati gépkocsi használatára is jogosultak, de gépkocsivezető nélkül. Személyi védelemre az exel- nököknek automatikusan nincs joguk, de ha kérik, a belügyminiszter dönthet egy vagy két testőrről, akit az állam fog fizetni. A törvény korábbi változata sofőrrel, személyi védelemmel és az iroda állami fenntartásával is számolt. Ezt a nyugdíjat elsőként Václav Havel fogja megkapni, aki majd 13 évet töltött el a csehszlovák, illetve cseh köztársasági elnöki bársonyszékben, (-kés)
