Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-24 / 269. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 24. Közélet 5 Interjú Vladimír Pirošíkkal, a Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség jogászával Lesz hajlandóság önkorlátozásra? RÖVIDEN Újra kaphatunk amerikai támogatást Washington. George Bush államfő pénteki döntésével az USA részben feloldotta Szlovákia és néhány további európai állam hadserege anyagi támogatásának tilalmát. Washington korábban azért állította le a támogatásokat, mert a világ ötven országa, köztük Szlovákia sem volt hajlandó aláírni azt a kétoldalú egyezményt, mely alapján az USA állampolgárait kivonták volna a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) hatásköre alól. (SITA) Dubček után Schustert is kitüntették Bologna. Európa legrégibb felsőoktatási intézménye, a Bolognai Egyetem díját vehette át a hétvégén Rudolf Schuster. A szlovák államfő szerint a kitüntetést nemcsak ő, hanem az egész ország kapta. „Ez azt jelenti, hogy külföldön elfogadnak minket, esetleges hibáinkkal együtt” - jelentette ki Schuster. Az egyetem díját 1988-ban Alexander Dubček is megkapta, akinek a kitüntetés megtiszteltetés és veszély is volt egyben, hiszen nem volt biztos, hogy a díj átvétele után még beengedik Csehszlovákiába. (TASR) Pulóver, egy ezres és minden rendben Pozsony. Vizsgálati fogságban végezte négy pozsonyi rendőr, akik kínai árusoktól fogadtak el csúszópénzt. Általában a piacon csaptak le az árusokra, akik sosem adtak számlát, s azzal fenyegették őket, hogy ezért 100 ezer koronás bírságot is kiszabhatnak rájuk. A kereskedőkkel minden esetben sikerült egy-két ezer koronában kiegyezni, s megesett, hogy a csúszópénz mellé még pulóvert is kaptak „ajándékba” a korrupt egyenruhások. (TASR) Magyarok a kitüntetésre javasoltak közt Pozsony. A kormánynak szerdán kellene elfogadnia annak a húsz személynek a névsorát, akiket az államfő január elsején, Szlovákia megalakulásának 11. évfordulója alkalmából kitüntet. A Pribina- kereszt második fokozatára terjesztik fel többek közt Dobos Lászlót, ugyanazon kitüntetés harmadik fokozatára pedig a világ- és Euró- pa-bajnok komáromi kajak négyest is (TASR) Miért nem voltunk keményebbek? Pozsony. A kommunista párt vezető szerepe 1989 után csak jogilag szűnt meg, hiszen vezetői átszivárogtak a demokratikus pártokba, és néhányban a mai napig vezető pozíciókat töltenek be, jelentette ki tegnap Bárdos Gyula az SZTV egyik vitaműsorában. Az MKP frakcióvezetője szerint a kommunista nomenklatúra vezetőit tíz évre félre kellett volna állítani. „Ha 1989-ben igazi és nem bársonyos forradalom lett volna, ma nem volna gond a kommunistákkal” - mondta. (SITA) Mentsük meg őket a fagyhaláltól Pozsony. Akár a fagyhaláltól is megmenthet egy hajléktalant az, aki új hálózsák vásárlásánál leadja régi hálózsákját az egyik pozsonyi sportboltban. Az akciót a Nota Bene hajléktalanlap kiadója szervezi, a hálózsákokat a Patagonia Outdoor boltjában lehet leadni, ahol így egy új hálózsák vásárlásához 300 koronás kedvezményt is adnak. A hálózsákokat ezután a lapot árusítók között fogják szétosztani. Tavaly télen hét hajléktalan fagyott meg Pozsony utcáin, az akcióval a hasonló eseteket szeretnék idén elkerülni. (TASR) Orbán Viktor ismét apa lesz Budapest. Ötödik gyermekét várja az Orbán család. A Hajdú-bihari Naplóban néhány napja napvilágot látott értesülést a Fideszben semmilyen módon nem kívánták kommentálni, jóllehet a párt szőkébb vezetése már hetek óta tud a hírről. A volt kormányfő felesége, Lévai Anikó negyedik gyermekét három éve hozta világra, így az Orbán család több ponton is túlteljesítette a „három gyerek, három szoba, négy kerék” tételt, amelyben az akkori miniszterelnök a Fi- desz-kormány családmodelljét fogalmazta meg. (i) Bugár nem tudja rávenni anyósát a vagyonbevallásra Egyeztetnek Šimkóval A korrupció ellen harcoló polgári szervezetek szerint értéktelen papírfecnivé válhat az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény-tervezet. Vladimír Pirošík szerint a honatyák aláaknázták a norma egyik alappillérét. A Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség jogászával beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A parlament alkotmányjogi bizottságának döntése szerint a törvényből kikerül az a megkötés, hogy a képviselők közeli hozzátartozóinak is kötelezően vagyonbevallási kell tenniük. Mi erről a véleménye? Azzal érvelnek, hogy aki át akarja íratni a vagyonát valakire, a felesége helyett egy távolabbi rokont is választhat, így a közeli családtagok vagyonbevallásának nincs értelme. Roman Vavrík SDKÚ-s képviselő szerint például előfordulhat, hogy a feleség vagy a férj megtagadja a vagyonbevallás benyújtását, mert például megromlott a házasságuk, vagy éppen válnak. Nem lenne igazságos, ha családi problémái miatt büntetnének valakit, Vavrík érvelésének van logikája. Ahelyett, hogy a családtagokat is vagyonuk ismertetésére köteleznénk, elfogadható az is, hogy a képviselő a saját vagyon- bevallásához mellékelne becsületbeli nyilatkozatot, melyszerint nincs tudomása arról, hogy házastársának és gyermekeinek illegális bevétele volna. Ez nem olyan változtatás, amely miatt az egész törvényt a papírkosárba kellene hajítani. ^ 150-ből 90 képviselő sose fogja megszavazni egyik kollégájuk esetében Ön szerint ez a másik módosításról már nem mondható el? Az eredetileg javasolt 76 szavazat helyett 90 voks kellene ahhoz, hogy a parlament megállapítsa az összeférhetetlenség tényét, és ennek következtében a honatya elveszítse mandátumát. Ha a végső szavazás során elfogadják ezt a módosítást, akkor az egész norma gumitörvénnyé válik. Lehet majd rágni, mint a gittet, de nem lesz jobb a mečiari időszakban elfogadott, máig hatályos törvénynél, csak a polgárok megtévesztését fogja szolgálni. Ezzel ugyanis aláássák a törvény egyik alappillérét. Milyen pillérekre gondol? Az egyik a minél szélesebb hatókör, a nyitottság, azaz a nyilvánosság bevonása. A másik a törvény érvényesíthetősége, vagyis hogy összeférhetetlenség esetén hatékonyan lehessen fellépni. És ez utóbbit teljesen aláaknázták... Miért gondolja ezt? Elképzelhetetlennek tartok olyan parlamenti felállást, hogy bármely képviselő esetében összejönne a szükséges 90 voks. 150-ből 90 képviselő sose fogja megszavazni egyik kollégájuk esetében sem az összeférhetetlenséget. Gál Gábor, az alkotmányjogi bizottság tagja szerint igen, mert nem tapasztalt olyan kollegialitást a képviselők között, hogy indokolt esetben ne vonják meg valakitől a mandátumot. Szerinte óvatosan kell ezt a kérdést kezelni, mert a honatyákat a polgárok választották, senkit sem lehet csak úgy megfosztani a mandátumától. Ha pedig módosul a választójogi törvény és nő a karikázások súlya, akkor az emberek valóban beleszólhatnak abba, kijusson a parlamentbe. És a polgároktól kapott bizalmat más képviselők ne vonják meg... Erre csak azt mondom, hogy a jelenlegi törvény nyolc éve hatályos, és bármennyire foghíjas, azért lehetővé tett bizonyos ellenlépéseket a szembetűnő összeférhetetlenséggel szemben. 1995-től azonban egyszer sem fordult elő, hogy kimondták volna az összeférhetetlenséget, pedig számtalanszor csak a vak nem láthatta, miről van szó. Ezért nincs okom naivan azt gondolni, hogy egy csapásra megváltozik a helyzet, hogy hirtelen a képviselők másképp fognak viselkedni, és szükség esetén összegyűlne a 90 szavazat. Ha ez a változtatás valóban a javaslat alapfilozófiáját támadja, akkor előterjesztője, az igazságügyi miniszter miért nem emelte fel a hangját? Nem túlozza el a dolgot? Nem, ez valóban alattomos támadás a törvény ellen. Nem hiszem, hogy a miniszter úr azért nem tiltakozott a módosítás ellen, mert egyetért vele. Kezdettől fogva szigorú törvényt szorgalmazott, inkább a parlamenti pártokból ösz- szeállított politikai bizottság próbálta enyhíteni. Dániel Lipšicnek valószínűleg elkerülte a figyelmét, mert a Vavrík-féle testület egyszerre több indítványt is megfogalmazott. A tárcavezető minden bizonnyal a műhelyéből származó másik, a vagyon eredetéről szóló törvény miatt is elfoglalt volt. A Vavrík-féle bizottságnak az a feladata, hogy a törvényt a parlamentben politikailag elfogadhatóvá tegye? Igen. Sajnos a „politikai elfogadhatóság” rettenetes eufemisztikus kifejezés. A gyávaság szépítgetése. Azt jelenti, hogy a képviselők képtelenek önmagukat korlátozni, önmaguk ellen hatékony fegyvert törvénybe foglalni. Ezért van már hatodszor a parlamentben ez a törvény, ezért volt sikertelen az előző öt próbálkozás. A képviselők - mihelyt egy kicsit is szigorítottak volna a tervezeten - mindig megfutamodtak. Említette a vagyon eredetéről szóló törvényt, mely az összeférhetetlenségi jogszabállyal együtt állítólag a korrupcióellenes harc fontos eszköze lehet. Gál Gábor MKP-képviselő a jogszabállyal kapcsolatban nem helyeselte, hogy a bizonyítási eljárás átbillenne a vádlott oldalára: a bíróság előtt már nem a felperes bizonyítaná, hogy a vádlott törvénytelenül szerezte vagyonát, hanem fordítva, azaz a gyanúsítottnak kellene igazolnia a legális eredetet. Végre egy értelmes vélemény! A vagyon eredetéről szóló törvényt kezdettől fogva, amióta csak Robert Fico e jogi gúnyiratot először említette, populista koncert kíséri. Sajnos erre a kormánykoalíció is ráharapott. Szerencsére időről időre észérvek is megfogalmazódnak, annak meg különösen örülök, hogy ez egy kormánypárti, ráadásul egy magyar képviselő szájából hangzott el. Több alkotmányjogász, a főügyészség és számos független jogi szakértő figyelmeztetett már arra, hogy a törvény politikailag ellentmondásos, szokatlan és valószínűleg retroaktív, azaz visvisszamenőlegesen is hatályos lenne. Az elmúlt háromezer évhen, a római hagyományok alapján a bűnösséget mindig a felperesnek kellett bizonyítania, és egyáltalán nem normális, ha ezt most megfordítjuk, azaz az alperesnek kell bizonygatnia ártatlanságát. Független jogászként ezzel nem tudok egyetérteni. Természetesen nem akarom, hogy az országban újgazdagok futkossanak, akik összeharácsolták, összelopták vagyonukat, viszont ezt máshogyan kellene orvosolni. Attól tartok, sokan Strasbourgba mennének, és az európai bíróság például a retroaktivitás miatt nekik adna igazat, azaz ezen újgazdagoknak az adófizetők pénzéből még kártérítést is kellene fizetni. A törvény valószínűleg alkotmányellenes. Egyébként korábban emiatt nem támogatták Fico hasonló tervezetét. Jobb volna, ha mégis a felperesnek kellene bizonyítani az alperes bűnösségét? Ez a standard és tiszta megoldás. A polgári törvénykönyv ismeri az indokolatlan vagyonszerzés fogalmát, és az a normális, hogy ha valaki rólam azt állítja, hogy én jogtalanul szereztem a vagyonomat, akkor ne nekem kelljen védekeznem, hanem ő bizonyítsa állítását. Ugyanis ő állít valamit, ő akarja, hogy elismerjék az igazát. Esetemben az ártátlanság vélelme érvényes. Ellenkező esetben, azaz ha nekem kellene bizonyítanom ártatlanságomat, a bűnösség vélelméről beszélnénk, ami abszurdum. Ez a törvény sajnos éppen ezen az abszurd elven alapszik. Ez viszont azt jelenti, hogy a diszkriminációellenes törvény is rossz? A norma lehetővé tenné, hogy a diszkriminációs ügyek bíróság elé kerülhessenek, ott viszont már nem a diszkriminált személynek kellene bizonygatnia a hátrányos megkülönböztetést, hanem az ezzel vádolt személynek vagy szervezetnek kellene ennek ellenkezőjét. hogy kimondták volna az összeférhetetlenséget, pedig számtalanszor csak a vak nem láthatta, miről . van szó. > Igen, az antidiszkriminációs törvény e része alapvetően rossz és beteges, ellentétben áll a római jog hagyományaival. Ellenzék mindenféle diszkriminációt, ennek ellenére állítom: ezt nem így kell orvosolni, ez jogilag nem tiszta megoldás. Ismer olyan példát, ahol ez a fajta bizonyítás érvényesül? Ez az Európai Unió egyik irányelve, mely a szélhámosok kezébe erős fegyvert ad. Konkrét példát mondok: jelentkezem egy hirdetésre, és bár először úgy tűnik, megkapom a munkát, az utolsó pillanatban elutasítanak. Mérgemben feljelentem a céget, mondván: homoszexuális hajlamaim miatt nem alkalmaztak, egyébként okos és ügyes vagyok. Szemrebbenés nélkül magas kártérítést követelek, pedig valójában alkalmatlan vagyok a munkára. A cég hogyan bizonyítsa igazát? Természetesen a törvény a gyakran diszkriminált romákon vagy egyéb kisebbségeken akar segíteni, csakhogy a csalóknak is óriási lehetőségeket teremt. Szerintem jobb volna, ha a felperes bizonyítaná, hogy diszkriminálták, és a bíróságot meggyőzné, hogy alkalmas a meghirdetett munkára. Hangsúlyozom: a kisebbségeket és a hátrányos helyzetűeket védeni kell, de nem olyan módszerrel, melyből főleg a szélhámosoknak lehet hasznuk, aminek megint csak az érintett kisebbségek innák meg a levét. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Koalíciós partnerként nem a Szabad Fórum platformmal, hanem továbbra is az SDKÚ-val fogunk tárgyalni, ugyanakkor a parlamentben természetesen az Ivan Šimko köré csoportosuló honatyákkal is egyeztetünk majd” - jelentette ki Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a JÓJ televízió tegnap déli vitaműsorában. Bugár nem zárta ki, hogy Šimkóék saját frakciót, sőt új pártot alapítanak, akkor viszont át kell majd értékelni a koalíciós szerződést. Vladimír Mečiar HZDS-elnök szerint Šimko elveszíti arcát, és a politikában ellehetetleníti magát, ha az SDKÚ-ban marad. A volt védelmi miniszter kijelentésével kapcsolatban, hogy a kormányfő visszaél a titkosszolgálati értesülésekkel, Mečiar leszögezte: Mikuláš Dzurinda óriási hibát követett el, s le kellene mondania. „Mivel nem rendelkezhetünk ugyanazokkal az információkkal, nehéz hibáról beszélni. A módszer azonban mindenképpen rossz” - reagált Bugár. A választójogi törvény tervezett módosítása kapcsán Mečiar úgy véli, nem elég a választókörzetekről vitatkozni, hanem az egész rendszert kellene átalakítani, például a többségi rendszer bevezetését kellene fontolóra venni. „Ilyesmiről akkor beszélhetnénk, ha Szlovákiában stabil politikai színtér volna. A többségi rendszer az MKP és a nagyobb pártok, mint például a HZSD és a Smer számára előnyös, de a rendszer megváltoztatásához széles politikai konszenzusra van szükség. Mindenképpen tárgyalni kell, és még van esély a négy választókerület elfogadtatására is” - mondta Bugár. Az összeférhetetlen- ségitörvény-tervezetet a HZDS elnöke papírra vetett káosznak tartja, és nem helyesli, hogy a képviselőkön kívül azok hozzátartozói is vagyonbevallási nyújtsanak be. „Az anyósom velünk lakik, hogyan bírjam rá, hogy vallja be a vagyonát? Neki csak annyi köze van a képvise- lősködésemhez, hogy időről időre telefonon letolják őt énmiattam” - jegyezte meg az MKP elnöke, aki szerint a honatyákról nem szabadna eleve azt feltételezni, hogy gazemberek. Bugár a mandátum megvonásával kapcsolatban is óvatosságra int, ugyanis meggyőződése szerint a választóktól kapott bizalmat nem lehet olyan egyszerűen megvonni a képviselőktől. A vagyon eredetéről szóló jogszabály- tervezetről, mely a korrupcióellenes harc szempontjából ugyancsak fontos, abban egyezik Bugár és Mečiar véleménye, hogy a javaslat jelenlegi formájában az alkotmányosság határát súrolja, (sza) MEGKÉRDEZTÜK Gál Gábor parlamenti képviselőt a vagyon eredetéről szóló törvénytervezetről Az MKP-t az a bírálat érte a sajtóban, hogy tagjai igyekeznek „kiherélni” a gyanús vagyonok eredetét firtató törvénytervezetet, amely hamarosan második olvasatban kerül a parlament elé. Hogyan magyarázná ezt a helyzetet? A törvény céljával természetesen egyetértünk, de nem szeretnénk, ha a polgárok felesleges zaklatásnak lennének kitéve az állam részéről. A törvény több pontját a civil szervezetek is támadták, mert jelenlegi formájában szerintük is súrolja az alkotmányosság határát. Olyan módosításokat próbálunk keresztülvinni, hogy ne kezdődhessen boszorkányüldözés, ne robbanjon ki „felje- lentgetősdi” az országban. Ön szerint hogyan lehetne ennek elejét venni? Vannak, akik azt mondják: vagy radikálisan lép a parlament, vagy nem is érdemes foglalkozni a dologgal. Mondok egy konkrét példát. Bár a törvényben szerepel, hogy névtelenül nem lehet feljelentést tenni, én ezt nagyon egyszerűen meg tudom kerülni. Csak felütöm a telefonkönyvet, kinézhetek belőle egy nevet és címet, aláírom és elküldöm a levelet, így névtelenül jelentettem fel valakit. Ezért inkább azt szorgalmazzuk, hogy magánszemélyek helyett csak az állami szervek tehessenek feljelentést, hiszen a közigazgatás is sok esetben tud az illegálisan szerzett tulajdonról. Több más dologban is pontosítást javaslunk, ilyen például a bizonyítási teher vagy az óvadékba helyezett pénz sorsa. Fontos továbbá, hogy a természetes személyek nem kötelesek eltenni a számlákat. A törvény nem kötelez arra, hogy ha valaki építkezik, minden számlát meg kell őriznie. így aztán, ha ellenbizonyítania kellene vagyona eredetét, nem biztos, hogy dokumentálni tudná, mit menynyiért vett. Az MKP tehát finomításokat akar eszközölni a törvénytervezetben? Igen, de a koncepciót illetően is vannak kifogásaink, ilyen például a pénz öt évre való letétbe helyezése. Ha mondjuk valakinek ingatlana van, ám készpénze nincs, és nem tudja bizonyítani vagyona eredetét, a végrehajtó eladhatja az ingatlant, mivel az óvadékot csak készpénzben lehet letenni. Ha az illetőnek öt év után sikerül bizonyítania, hogy legálisan jutott vagyonához, a házát már nem adja vissza senki. Az ilyen eseteket szeretnénk megelőzni. (Képarchívum)
