Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-22 / 268. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 22. Közélet 5 Interjú Mihók Gáborral, a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség irodavezetőjével Régiófejlesztés az Ung-vidéken Az Ung-vidéken is működik olyan központ, ahol az ér­deklődőknek ingyen adnak felvilágosítást az aktuális pá­lyázati feltételekről, és egyéb információkkal segítik a vál­lalkozások fejlesztését. Mi­hók Gáborral, a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfej­lesztési Szövetség irodaveze­tőjével beszélgettünk. LECZO ZOLTÁN Mikor és milyen céllal alakult a szövetség? Még 1992-ben. A régióban műkö­dő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások révén szeret­ünk volna hozzájárulni a térség gazdasági felemelkedéséhez. A ha­tárokon átívelő gazdasági tevé­kenységet is hatékonyabbá akartuk tenni, kialakítva a szükséges kap­csolatrendszert és adatbázist. Fő­leg a kezdetekben krónikus infor­mációhiány volt tapasztalható, hisz az internet használata sem volt még mindennapos. A vállalko­zók nagyon kevés információval rendelkeztek, s mi elsősorban ezen akartunk változtatni. Milyen kis- és középvállalkozá­sok működnek a régióban? Általában a mikrovállalkozások, tehát olyan „családi” vállalkozá­sok, melyek tíz embernél keveseb­bet foglalkoztatnak. Ezek igénylik a legtöbb segítséget. Nemcsak az információátadás területén, ha­nem a hitelkérelmek elkészítését illetően is. Az elmúlt tíz évben nőtt a vállal­kozások száma a régióban? A kezdetekben több vállalkozás alakult, de 30-40 százalékuk egy évig sem működött. Általában nem rendelkeztek megfelelő tőkeforrá­sokkal és a tapasztalat is hiányzott. Manapság kevesebb új vállalkozás indul, de azok, amelyek legalább egy évig működnek, rendszerint talpon maradnak, sőt fejlődni tud­nak. Ebben mi is segítünk a támo­gatási programok közvetítésével. Milyen konkrét segítséget tud­nak nyújtani? Van egy alapszolgáltatási csoma­gunk, amely ingyenes. Tájékoztat­juk ügyfeleinket a helyi és a nem­zetközi támogatási rendszerekről, » A kilencvenes évek elején több vállalko­zás alakult, de 30-40 százalékuk egy évig sem működött. \\ szakmai találkozókat szervezünk, partnerkapcsolatokat közvetítünk, segítünk a különböző hitelkérel­mek és pályázatok elkészítésében. Pályázatokat is ingyen készíte­nek? Azokat az alapinformációkat, ame­lyek egy sikeres pályázat elkészíté­séhez kellenek, ingyen adjuk a vál­lalkozónak. Ha valaki azt kéri, hogy a pályázatát mi készítsük el, azt egy szerződés alapján, bizo­Kelet-Szlovákiában nagyon kevés vállalkozó rendelkezik akkora magántő­kével, amelyet önerőként felmutathatna egy uniós pályázat elnyeréséhez (Szabó Bernadett felvétele) nyos anyagi szolgáltatás ellenében elvégezzük. Milyen egyéb forrásokból gaz­dálkodnak? Pályázati forrásokból, illetve saját bevételeinkből. Állami támogatást nem igényeltünk, az irodának most két állandó alkalmazottja van, és több külső munkatárssal dolgozunk. Alapfilozófiánk, hogy csak olyan, általunk kidolgozott pályázatért fogadunk el pénzt, amely sikeres volt. Néhány hónappal az uniós csat­lakozás előtt nő a vállalkozók pályázókedve? Ä régióban elindultak azok a kez­deményezések, melyek az uniós tá­mogatások megszerzését hivatot­tak elősegíteni. A mi vidékünkön azonban nagyon kevés vállalkozó rendelkezik akkora magántőkével, amelyet önerőként felmutathatna egy uniós pályázat elnyeréséhez, annak ellenére, hogy vannak olyan támogatási rendszerek - pl. az Új Kézfogás Közalapítványnál -, ame­lyek segítik a pályázatokhoz szük­séges önrész megteremtését. Na­gyobb az igény a különböző mi­nisztériumok által meghirdetett nemzeti támogatási rendszerek el­nyerésére. Olyan vállalkozóval, aki valamelyik előcsatlakozási prog­ramból kapott volna támogatást, mi nem állunk kapcsolatban. Az Új Kézfogás pályázatai meny­nyire népszerűek? Tevékenységünk kétharmadát az Új Kézfogással való együttműködés te­szi ki. Ennek a magyar kormány ál­tal létrehozott szervezetnek a fő cél­ja a határon túli magyarlakta vidé­keken működő vállalkozások fej­lesztése. A meghirdetett programok egyik szlovákiai koordinátora a mi irodánk. A 2002-es évben 86 álta­lunk közvetített pályázatot bírált el kedvezően az alapítvány. A juttatá­sok összege meghaladta a 18 millió koronát, s ezek többsége vissza nem térítendő támogatás volt, melynek 70 százaléka az ország nyugati területeire, 30 százaléka Bodrogközbe és az Ung-vidékre ke­rült. Az egyik legnépszerűbb a ka­mattámogatási program volt - csak a mi irodánk 74-et közvetített. Ezek egy része az elsődleges privatizáci­óra felvett hitelekhez, másik része fejlesztésre és beruházásokra igé­nyelt kölcsönökhöz, illetve a terme­lőeszköz- és pénzügyi lízinghez nyújtható kamattámogatás volt. 2002-ben a szűkebb régióba nyúj­tottak úgynevezett mikrohitel tá­mogatást, több mint 1,3 millió ko­rona értékben. Ez a visszatéríten­dő, ám kamatmentes hitel a családi vállalkozásoknak nyújtható. Idén már 12 millió koronát osztottunk szét, több mint negyven pályázó­nak. További húsz pályázat várja az elbírálást, ahol a támogatási igény meghaladja a 6 millió koronát. Te­hát a pályázói kedv növekszik, de még mindig nem a megfelelő mér­tékben, hisz sokkal több támoga­tást is tudnánk közvetíteni. Az Új Kézfogás pályázatait csak az önök irodáján keresztül lehet megszerezni? Az alapítványnak kiépített vállal­kozásfejlesztési hálózatrendszere van. Jelenleg több mint tíz hasonló központ működik az országban, például Komáromban és Galántán is. Ám sok nyugat-szlovákiai vállal­kozó hozzánk fordul kérelmével. Több mint százötven kérelmet köz­vetítettünk idáig. Kamattámogatás esetén a vállal­kozók készpénzt kapnak? Igen, ha befizették az igényelt hi­tel után járó kamatot, s az erről szóló bankszámlakivonatot eljut­tatják irodánkba. Mi ezután ne­gyedévenként, visszamenőleg át­utaljuk számlájukra a kamattámo­gatást. Ha nem tudja törleszteni a hitelt, természetesen nem jogosult a kamattámogatásra sem. Mikro­hitel esetében, ha a vállalkozó iga­zolja kiadásait, mi átutaljuk szám­lájára az igényelt összeget. Egyéb­ként január elsejétől a kisvállalko­zókat támogató kölcsön egymillió forintról másfél millióra emelke­dik. Ez elsősorban fejlesztésekre lesz igényelhető, a régi feltételek mellett - kétéves futamidővel, aminél fél év türelmi idő kérhető, és marad az eddigi kamatmentes­ség. Ezt csak kisvállalkozások igé­nyelhetik, amelyeknek éves for­galma nem haladja meg a 15 mil­lió forintot. Milyen más programjai vannak az Új Kézfogásnak? A 2004-es évben valószínűleg az egyik legnépszerűbb az ún. saját- erő-kiegészítő támogatás lesz az uniós vagy a nemzeti támogatási programokhoz szükséges önrész kiegészítésére. A vállalkozónak a saját erő felével kell rendelkeznie, a másik felét 3,75 millió forintos felső határral, vissza nem téríten­dő támogatás formájában megpá­lyázhatja az Új Kézfogástól. Erre nemcsak vállalkozók pályázhat­nak, hanem önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, egyesü­letek és más nonprofit szervezetek. Ezenkívül támogatás nyújtható az ISO és a HACCP minőségbiztosítási rendszerek megszerzéséhez. Újab­ban élelmiszeripari vállalkozások Alapfilozófiánk, ~ hogy csak olyan, általunk elkészített pályázatért fogadunk el pénzt, amely sike- * * rés volt. > > is pályázhatnak, de a támogatás nem haladhatja meg az egymillió forintot. Négy ilyen pályázatot közvetítettünk eddig, de ez a szám a csatlakozás után jelentősen meg­emelkedik. Nőtt a kiállítások és üz­letember-találkozók szervezésére igényelhető támogatás összege is. A hazai, a magyarországi és a regi­onális rendezvényekre 100 000, a nemzetközi kiállításokra 250 000 forint igényelhető. Oktatással kapcsolatos támoga­tást adhat-e a közalapítvány? Vissza nem térítendő támogatás nyújtható olyan oktatási progra­mok megvalósításához, amelynek célja az előcsatlakozási programok ismertetése, a pályázatok megfele­lő színvonalú előkészítésének ok­tatása. Ezt csak szervezésre igé­nyelhetik, pályázhatnak önkor­mányzatok, egyesületek és nem nyereségorientált szervezetek. A képzéshez kérhetnek tandíjtámo­gatást, de ez nem haladhatja meg a hallgatói tandíj felét: rövidebb tar­tamú, 14-16 órás képzés esetében ez 6750forint/fő, hosszabb tanfo­lyamoknál 26 750 forint/fő. RÖVIDEN Fico, harminc felé Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Smer nyerne 28,5 százalékkal, derült ki a Focus közvélemény-kutató leg­frissebb felméréséből. A második helyen a HZDS áll 16 százalékkal, a harmadik helyet az MKP szerezte meg 10,7 százalékkal. A KSS 9,1, a KDH 8, az SDKÚ 7,3 százaléknyi szavazatot kapna. A parla­mentbe az SNS 6,1, az ANO 5 százalékkal kerülne be. A megkérde­zettek 13,6 százaléka nem menne el szavazni, (ú) A MOL-t is érdekli a román Petrom Budapest. Tegnap előzetes ajánlatot tett a MÓL a román olajipari vállalat megvásárlására. Az SNP Petrom értéke egymilliárd dollár (34,3 milliárd korona) körül mozog, a privatizációt 2004 májusáig szeretnék lebonyolítani. A magyar olajipari óriáson kívül kilenc to­vábbi jelentkező van a Petromra, köztük az ÖMV és a Gazrom is. A MÓL komoly jövőt lát a román olajiparban, de egyelőre még csak érdeklődnek, jelezte a vállalat szóvivője. (TASR) Visszavette a bank a tévesen kiadott pénzt Pozsony. Nem sokáig örülhettek pénzüknek azok a pozsonyi egye­temisták, akiknek az egyik malomvölgyi kollégiumban lévő banko­mat egy hete százkoronások helyett ötszázasokat adott ki. A bankok ezekben a napokban az automata által kiadott többletpénzt a szám­latulajdonosok előzetes értesítése nélkül levették a számlákról. Reklamálni nem lehet, mivel a szerződésekben az áll, hogy a jogta­lanul felvett pénzt a számlatulajdonos köteles visszafizetni. (TASR) Új üzemeltető a „csallóközi expressznél"? Pozsony. Jirko Malchárek azt javasolja, hogy 2004-től a Pozsony- Kúty és Pozsony-Dunaszerdely vasútvonalon a járatokat ne az állami, hanem a Pozsony megye által létrehozott regionális vasúttársaság üze­meltesse. Az ANO képviselője szerint ezzel az állam több mint 20 mil­lió koronát spórolna meg, mivel a ŽSSK által kért 67,5 millió korona helyett a megye 45,5 millióból meg tudná oldani a közlekedést. Javas­latát a 2004-es költségvetési vita során kívánja beterjeszteni. (SITA) Megálljt az összeférhetetlenségnek! Csonkolják a tervezetet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Fogatlan papírtigrissé, ér­téktelen papírfecnivé válhat az összeférhetetlenségi alkotmánytör- vény-tervezet - adott hangot aggo­dalmának Vladimír Pirošík, a Me­gálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség jogásza. Szerinte a parla­ment alkotmányjogi bizottsága a héten lényegesen megcsonkította a jogszabályt, egyik alappillérét tá­madta meg. A Roman Vavrík (SDKÚ) nevével fémjelzett szűkebb politikai bizottság ugyanis felvetet­te: ahhoz, hogy a parlament megál­lapítsa az összeférhetedenség té­nyét, és ennek következtében az adott honatya elveszítse mandátu­mát, az eredetileg javasolt 76 szava­zat helyett 90 voksra legyen szük­ség. Az alkotmányjogi bizottság ezt az indítványt jóváhagyta, és a végső parlamenti szavazás során is java­solni fogják e módosítás elfogadá­sát. „Nem hiszem, hogy valaha is ki­alakulhatna olyan politikai légkör, melyben összejönne a szükséges 90 szavazat” - mondta lapunknak Pirošík. Gál Gábor, az alkotmányjogi bizott­ság tagja ezzel nem ért egyet. Érdek­lődésünkre leszögezte: nem tapasz­talt olyan kollegialitást a képviselők között, hogy indokolt esetben ne vonják meg a mandátumot attól, aki ezt megérdemli. „Óvatosan kell ezt a kérdést kezelni, mert a honatyákat a polgárok választották, senkit sem le­het csak úgy megfosztani a mandá­tumától. Ha pedig módosul a válasz­tójogi törvény úgy, hogy nő a kariká- zás jelentősége, akkor az emberek valóban beleszólhatnak abba, kit ül­tessenek a parlamentbe. Nem lenne helyes, ha valakitől a képviselők vonnák meg a polgároktól kapott bi­zalmat” - szögezte le lapunknak a magyar képviselő, aki szerint a tör­vénytervezet a jelenlegi formájában is hatékony fegyver lehet a korrup­cióellenes harcban, (sza) Zajacot, Lipšicet és Kaníkot is leváltanák Egyeztet az ellenzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A három ellenzéki párt el­nöke megállapodott, hogy nem tá­mogatják a jövő évi költségvetést, mert az rossz és antiszociális - jelen­tette be tegnap Robert Fico, a Smer elnöke Vladimír Mečiarral (HZDS) és Jozef Ševccel folytatott tárgyalá­sát követően. Egyetértettek abban is, hogy megpróbálják leváltani Rudolf Zajac egészségügyi, Dániel Lipšic igazságügyi és Ľudovít Kaník szociá­lis minisztert, de abban nem egyez­tek meg, mikor terjesztik a parla­ment elé a bizalmatlansági indítvá­nyokat. Az biztos, hogy Zajac lesz az első, neki azért kellene távoznia, mert az egészségügyi reformok kö­vetkeztében „az emberek élete forog kockán”. Abban viszont nem egysé­ges az ellenzék, hogy melyik fő­ügyészjelöltet támogassa a parla­mentben. „Arra szavazunk, aki ga­rantálja az ügyészség függetlensé­gét” - mondta Fico. (ncs) A civil szféra Szlovákia volt washingtoni nagykövetét szeretné látni a köztársasági elnök posztján Felkérték Bútorát, hogy induljon a választáson ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Martin Bútorát akarjuk köztársasági elnöknek! - így össze­gezhető a „Jó elnökért” kezdemé­nyezésbe tömörülő művészek, em­berjogi aktivisták és a polgári szer­vezetekben tevékenykedő több tu­cat ember óhaja. Tegnap mintegy ötven ismert személyiség szólította fel Szlovákia volt washingtoni nagykövetét, hogy induljon a jövő tavaszi államfőválasztáson, mert szerintük az országnak tisztessé­ges elnökre van szüksége. „Jó ál­lamfőt akarunk. Furcsán hangzik? Túl közönséges? Inkább komoly­nak, méltóságteljesnek és tekinté­lyesnek kellene lennie? Csakhogy aki nem jó, azt nem lehet tisztelni. Aki nem jó, az rossz. Az ország első embere viszont nem lehet az. A jó ember szívélyes, bátor, becsületes, tisztességes és igazmondó egyben. És Martin Bútora nem hazudik” - méltatta beszédében a civil szerve­zetek választottját Martin Porubjak rendező, a petíciós bizottság elnö­ke. Ahhoz, hogy Bútora indulhas­son, 15 ezer aláírást kell összegyűj­teni, vagy valamelyik pártnak kell felvállalnia a jelölését. Mihelyt Bú­tora igent mond, elkezdik az alá­írásgyűjtést. „Nem szabtunk határ­időt, de bízom benne, nem fogja magát kéretni, mint a menyasz- szony az esküvő előtt, és igent mond” - tette hozzá Porubjak. Zuzana Kronerová színésznő sze­rint Bútora személyében olyan el­nökünk lehetne, akiért nem csak hogy szégyenkeznünk nem kelle­ne, hanem még büszkék is lehet­nénk rá. „Bútora a Nyilvánosság az Erőszak Ellen egyik alapító tagja volt, sohasem lépett be semmilyen pártba, és már a rendszerváltás előtt többször bizonyította bátor­ságát és gerincességét” - tette hoz­zá Boris Strečňanský, az Ekopolis Alapítvány alkalmazottja, Bútora közeli munkatársa. A polgári szer­vezetek fontosnak tartják, hogy a nép által közvetlenül választott ál­lamfő a nép jelöltje legyen, és ezút­tal ne az összes rossz megoldás kö­zül a legkisebb rosszat, hanem a le­hető legjobbat válasszuk. „Talán naivul és idealistán hangzik, de mindent megteszünk azért, hogy Bútoráról minden polgár a lehető legtöbb információt megkapja, és ezek alapján támogassa” - szögez­te le Filip Vagač aktivista. Az aláírók között szerepel például Csekes Erika jogász, Marián La- buda színész, és Miroslav Kusý po­litológus. (sza) Simon Zsolt (balra) földművelésügyi miniszter a homonnai húsfeldolgozó­ban. Az üzem tegnap - az ágazaton belül elsőként - megkapta az Európai Bi­zottság bizonylatát, hogy megfelel valamennyi uniós normának. (ČTK-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents