Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-22 / 268. szám, szombat

fl Régió ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 22. Meggyilkolta a csecsemőjét Vágújhely. Csecsemőgyilkos­ság miatt indított eljárást a rendőrség egy 17 éves vág- újhelyi lány ellen, aki röviddel a szülés után halálra szurkálta gyermekét. Az esetre egy orvos hívta fel a rendőrök figyelmét, aki az eltitkolt szülés után két nappal kivizsgálta a lányt, mi­vel az még mindig vérzett. A gyermekgyilkos a rendőröknek először azt állította, hogy a cse­csemő holttestét egy táskában az udvaron lévő kukába dobta, a kicsi tetemét mégis a lakásá­ban találták meg. (SITA) Barátnőjével és magával is végzett Ólubló. Megölte barátnőjét,, majd önmagával is végzett egy 26 éves helyi férfi. A lánynak a torkát vágta el, magát pedig felakasztotta. A két holttestre a lány szülei bukkantak a fia­talok lakásában.(SITA) Ismeretlen anyag ölte meg a férfit Kunešov. Robbanás okozta a halálát egy 19 éves fiatalem­bernek egy ház felújítása so­rán. Testvérével a tetőszerkeze­tet javították, amikor a tragikus baleset bekövetkezett. A rend­őrség egyelőre nem tudja, mi volt pontosan a robbanást oko­zó anyag. Az ügyben nyomozás indult, mert elképzelhető, hogy a férfiak tiltott robbanó­anyaggal dolgoztak. (TASR) Népművészeti gálaműsor Dunaszerdahely. Holnap 14 órakor tartják Dunaszerda- helyen a Bíborpiros Szép Ró­zsa népzenei vetélkedő orszá­gos döntőjének gálaműsorát. Az érdeklődők a művelődési központ színháztermében hallgathatják és tekinthetik meg Nyitra-vidék, Csallóköz, Mátyusföld, Gömör, Nógrád, Kassa-környék, Bodrogköz és Ung-vidék legjobb népdaléne­keseit, népdalköreit és citera- zenekarait. (ú) Négy bőgős egy csárdában Kassa. A négy ország kultúrá­ját bemutató Visegrádi Napok keretében ma este a Thália Színházban négy kiváló dzses­szmuzsikus, a szlovák Juraj Griglák, a lengyel Krzystof Scieranski, a cseh Pavel Jakub Ryba és a magyar Pege Aladár emlékezik közösen a világ állí­tólag legjobb basszistájára, a néhai Jaco Pastoriusra. Nem­csak saját zenekaraikkal mu­tatkoznak be, hanem közösen is improvizálnak, (juk) Czibák Mária tárlata Királyhelmec. Czibák Mária képeiből nyílik ma kiállítás a Privat Caféban. A képzőmű­vész akvarelljei, olajjal festett képei a bodrogközi táj jellegze­tességeit ábrázolják. A tárlat év végéig tekinthető meg. (am) Képviselői fogadónap Zsély. Hétfőn 15 órától képvi­selői fogadónapot tart a közsé­gek vezetőinek, a civil szerve­zetek képviselőinek és a polgá­roknak Hammerlik Richárd MKP-s képviselő. A találkozón Besztercebánya megye két MKP-s képviselője, Molnár Ka­talin és Jámbor László is jelen lesz. Az érdeklődők a Középső- Ipoly Mente Régionális Fejlesz­tési Ügynökségének székhe­lyén, a helyi mezőgazdasági szaktanintézetben találkozhat­nak a képviselőkkel, (szász) A üzemanyag-vezeték vagy pedig a turbókompresszor meghibásodása miatt teljesen kiégett egy farönköket szállító kamion fülkéje a szoroskői emelkedőn. A kamion fékvezetékei is elégtek, ezért a 24 tonnás rakományt szállító jármű az út menti árokban kötött ki. A kár félmillió korona. (Stela Krausová felvétele) Az MKP kormánytagjai Rozsnyón tartottak konferenciát, ma Szepsiben lesz fórum Jövőképet a régióknak! Rozsnyó. Jövőképet a régiók­nak! címmel tegnap az MKP kormánytagjai és vezető poli­tikusai tájékoztató konferen­ciát tartottak a városban. Ma Szepsiben lesz hasonló rendezvény. KOVÁCS ÁGNES A Rozsnyói járás MKP-s polgármes­tereinek és a helyi szervezetek elnö­keinek elsőként Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter számolt be mezőgazdaságunk jelenéről és vár­ható jövőjéről az Európai Unióban. Elmondta, az előző megbízatási idő­szak óta a dotációk odaítélésének módszerében történt a legnagyobb változás. Míg a múltban szubjektív alapon ítélték meg a támogatásokat, jelenleg a lobbizás lehetősége is ki­zárt. A Rozsnyói járásban például több mint 71 ezer hektár, erdős terü­letté vált földre nem adtak dotációt. A miniszter jelezte, hogy ezen a té­ren is sok volt a visszaélés. Ugyan­csak nagy változást jelent, hogy a múltban mellőzött szőlőtermelők idén 267 millió korona támogatást kaptak. A miniszter felhívta a gaz­dálkodók figyelmét, hogy azok is kérvényezhetnek állami támoga­tást, aldknek egy hektár földjük van (akár több darabban is), s ugyanez vonatkozik a félig-meddig önellátó farmokra is. A minisztérium kezdet­ben 78 pályázatot kapott, mostanra azonban már 680 beadvány érke­zett. Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter a struk­turális alapokkal kapcsolatos egyes tévhiteket oszlatta el. Figyelmezte­tett, hogy az uniós támogatás nem ajándék, hanem saját projektumok támogatására szolgál. Ugyancsak Szlovákia többéves lemaradását em­lítette, valamint azt, hogy a minisz­térium kezdeti szakembergárdája csak a szükségletek egyharmadának tudott eleget tenni. „Jelenleg mind­ezek ellenére a legjobbak között va­gyunk, és a kételkedőknek bebizo­nyítjuk, hogy az MKP képes a vidék- fejlesztésre” - mondta Gyurovszky. Bejelentette, hogy míg a 2000-től 2002-ig a Kassa-vidéki járásban bér­lakásépítésre 140 millió koronát használtak fel, a Rozsnyói járásban csak 22 milliót. Szigeti László okta­tási államtitkár az új oktatási tör­vény problematikáját járta körül. Mint mondta, a törvény több anyagi forrást nem biztosít az iskolák szá­mára, ám áttekinthetőbbé teszi a fi­nanszírozási rendszert. Statisztikai adatok alapján elmondta, az iskola- köteles gyerekek száma csökkent, a pedagógusoké pedig növekedett, s mert ez a helyzet nem tartható, több iskolát is megszűnés fenyeget. Ugyanakkor ismertette a törvény azon rendelkezéseit is, amelyek alapján indokolt esetekben lehetsé­ges fenntartani a tanintézmények működését. A konferenciát követő vitában főként Simon Zsolthoz és az időközben megérkező Miklós Lász­ló környezetvédelmi miniszterhez intéztek kérdéseket a jelenlévők. Szolgáltatásokat biztosító és idegenforgalmi kis- és középvállalkozásokat segítenek Inlcubátorház nyílt Rozsnyón KOVÁCS ÁGNES ' Rozsnyó. Az induló mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő inkubá­torházat adott át tegnap a városban Gyurovszky László építésügyi és ré­giófejlesztési miniszter Dieter Thiellel, az Európai Bizottság szlo­vákiai küldöttségének első tanácso­sával közösen. Thiel megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy a beruházás az unió nyújtotta anyagi támogatás ellenére is csak akkor lesz sikeres, ha a helyi vállalkozók életképes tervekkel áll­nak elő. „Készüljenek fel arra, hogy az Európai Uniótól származó támo­gatás valóban csak segítség az önök által elvégzendő munkához” - hangsúlyozta. A Regionális Vállal­kozói és Információs Központ által megvalósított több mint 370 ezer eurós, a PHARE 2000-es program­ból is finanszírozott beruházástól a vállalkozói kedv fokozódását, új munkahelyek teremtését várják. A város a felújítási munkálatok költsé­geiből 1,7 millió korona önrészt vál­lalt, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium pedig 2,9 millió koro­nával járult hozzá az épület felsze­reléséhez. A 20-25 vállalkozónak helyet adó épületben különféle szolgáltatáso­kat biztosítanak. Az első évben 70, majd 50, végül a harmadik év folya­mán 30 százalékos támogatást él­vezhetnek az inkubátorház „lakói”, akiknél a kidolgozott projektumok alapján egy bizottság dönti el, hogy alkalmasak-e erre a támogatásra. A 2700 négyzetméter alapterületű épületben kizárólag csak szolgálta­tásokat nyújtó és az idegenforgalom terén tevékenykedni kívánó kis- és középvállalkozások kaphatnak he­lyet. Szlovákiában a rozsnyói a ki­lencedik átadott inkubátorház. A városi ingatlan iránt egyelőre két vállalkozó érdeklődik Átépülhet a tornalj ai betonmonstrum SZÁSZI ZOLTÁN Tornaija. Két befektető érdeklődik a Tornaija Dél lakótelepén közel két évtizede befejezetlenül álló, egykor egészségügyi központnak tervezett, omladozó betonmonstrum megvá­sárlása iránt. Lapunk értesülései szerint a több mint egy hektáros tel­ken lévő, a magyar határátkelőhely felé vezető főút mellett, és a strand­fürdőtől is alig egy kilométerre lévő befejezetlen épületben a két vállal­kozó a város szempontjából hasz­nos szolgáltatásokat szeretne bizto­sítani. Az egyik tervezet szerint a kétszintes épületben szociális ott­hont alakítanának ki, a másik pan­zió, bevásárlóközpont, vendéglátói­pari egység építésével számol. A lakótelep és a város mindkét meg­oldás esetében jól járna. A szociális otthonok szolgáltatásaira ugyan­csak nagy szükség van ebben a régi­óban is, mert az igénylőknek gyak­ran éveket kell várniuk, míg végre helyet kapnak egy-egy ilyen intézi ményben. A másik érdeklődő a strandfürdőre építi vállalkozói ter­vét. A városvezetés év végéig kérte a jelentkezőket, hogy készítsék el és nyújtsák be tervezeteiket, hogy az ingatlant már a jövő év elején meg­vásárolhassák. A község jövőre szociális lakások építését is tervezi Marcelházán tegnap új bérlakásokat adtak át V. KRASZNICA MELITTA Marcelháza. Örömteli tény, hogy az ország déli területein is egyre több község él a bérlakásépítés le­hetőségével. Tegnap Marcelházán adtak át egy 14 lakásból álló épüle­tet. A háromszobás lakások alapte­rülete 55-75 négyzetméter között mozog, eszerint változik a havi bér­leti díj is, mégpedig 1980-tól és 2700 koronáig. „Kezdetben közel 40 család érdeklő­dött a lakások iránt, ám a bérlők fi­zetőképességére vonatkozó szigorú előírásoknak a kérvényezőknek alig a fele felelt meg - tájékoztatta la­punkat Keszegh Béla polgármester. - A jelentkezők zöme fiatal, még gyermektelen pár, illetve egy- és két­gyermekes család. Vannak közsé­gek, ahol kisebb bérlakásokat építe­nek, mi azonban úgy gondoltuk, hogy ma már nem teldnthetjük lu­xusnak, ha a fiatal családoknak kez­dettől van nappali, háló- és gyerek­szobájuk is.” Az építkezést március elején Gö- rözdi Terézia tervei alapján kezdte az Agrostav Részvénytársaság, és november elején már meg is történt az épület műszaki átadása. A beru­házást 7 millió koronával támogatta az építési és régiófejlesztési minisz­térium, az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) pedig ugyancsak 7 mil­lió koronás, 30 éves futamidejű, 3,9 százalékos kamatú hitelt nyújtott a községnek. Emellett 100 ezer koro­nával járult hozzá a mozgáskorláto­zott személy részére kialakított lakás költségeihez, az említett minisztéri­um pedig további 621 ezer koronát biztosított az infrastruktúra kiépíté­séhez. „A községnek 374 ezer koro­nás önrészt kellett felmutatnia” - tette hozzá a polgármester. Keszegh a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy a volt termelőszö­vetkezet irodaházában, amelyet a község már korábban megvásárolt, jövőre 6-8 szociális lakást szeremé­nek kialakítani. Ugyancsak jövőre kezdenék meg a csatornahálózat építését, amelyet a tavaly átadott, de egyelőre csak ráhordásos alapon működő szennyvíztisztítóra kömé­nek rá. A polgármester egyben örömmel számolt be arról, hogy a tisztítóállomás építésére felvett köl­csön kamatait öt éven keresztül az Új Kézfogás Közalapítvány pályáza­tán a napokban elnyert pénzből tud­ják fedezni, ami összesen 6-7 millió forint támogatást jelent a község számára. A tegnapi ünnepélyes át­adáson jelen volt Kása Zoltán, az ÁLA igazgatója is. A tegnap átadott épületben 14 háromszobás lakás kapott helyet (Vas Gyula felvétele) A kassai repülőakadémián egykor kétezer diákra nyolcvan gyakorlógép jutott, ma háromszázötvenre egy, és időnként az is működésképtelen A pilótaképzés mélyrepülése vagy szárnyalása jön? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A tervek szerint jövőre kettő helyett már csak egy tisztképző aka­démián tanulhatnak a katonai pálya iránt érdeklődők. A kassai és a liptószentmiklósi akadémiát jövő jú­niusig kellene összevonni úgy, hogy a civil műszaki képzés a kassai műe­gyetem szárnyai alatt folyna. A lé­pésre mindaddig várni kell, amíg a parlament jóvá nem hagyja a vonat­kozó törvényt. Ehhez azonban a tör­vényhozásnak november végéig el kellene fogadnia a összevonásról szóló törvényt. A leendő katonai pilóták - bár jelen­legi épületükben maradnának - hi­vatalosan a liptószentmiklósi intéz­mény diákjai lennének. A jelenlegi formájában még hét hónapig létező intézmény új rektorát paradox mó­don a múlt héten nevezte ki Juraj Liška védelmi miniszter. Peter Kandráčra a meglehetősen hálátlan „likvidátori” szerep hárul, ám he­lyesnek tartja a döntést. „A kassai katonai repülóakadémia a nyolcva­nas években élte fénykorát. Akkori­ban arra is volt pénz, hogy hallgató­ink igazi gépeken gyakorolhassa­nak, akár évi 12 000 órát is. Ma a tel­jes szlovák légierő gépei ennek egy- harmadát töltik a levegőben. A nö­vekvő költségek miatt döntött úgy a minisztérium, ahogyan döntött” - magyarázta a rektor. A kassai intéz­mény részben a műszaki egyetem egyik karaként működik majd to­vább, néhány százezer koronás va­gyonának civil része a műegyetemé lesz, a katonai jellegű vagyon pedig a védelmi tárcáé marad. Áz oktatás jellege a civil műszaki képzéshez kö­zelít majd, a katonai pálya iránt ér­deklődők pedig kiegészítő képzést kapnak. A repülőakadémián egykor kétezer diák tanult, a hangárokban pedig nyolcvan gyakorlógép parkolt. Ma a hallgatók száma nem éri el a három­százötvenet, és egyetlen gépen kell osztozniuk - már amikor az Albatros éppen működőképes. Az új rektor szerint emiatt sem lehet tovább halo­gatni a tervezett lépést, a személyes érzelmeket pedig félre kell tenni. A változás az alkalmazottakat is érinti. Jelenleg 185 fő dolgozik köz­alkalmazotti státuszban, a hadsereg kötelékébe tartozó tanárokra és ku­tatókra igényt tart a liptószent­miklósi akadémia, illetve a műegye­tem, a többiekre viszont nem lesz szükség, mivel gondnokokból és egyéb kisegítőkből van elég a mű­egyetemen is. Egyelőre nem tudni, hányán kerülnek az utcára az intéz­mény megszűnése után. Az új rektor szerint az iskola felké­szült az ország NATO-csadakozásá- ra, ám könnyelműség lenne azt állí­tani, hogy azonnal elkezdődhet a katonai pilóták csúcsszintű képzése. „Ez elsősorban anyagi kérdés, hi­szen a modern gépeket meg kell vá­sárolni. Jelenleg nincs rájuk pénz, ám nálunk fejlettebb államok sem engedhetik meg maguknak, hogy pilótáik a legkorszerűbb repülőkön gyakoroljanak. Szlovákiának kicsi, de életképes légvédelemre van szük­sége” - véli a rektor. Jozef Stank egykori miniszter a kas­sai közvélemény nyomásának en­gedve új tervezet kidolgozását java­solta, amelyben az intézmény éssze­rűbb, akár polgári célokra való ki­használása is szerepel. Az új kor­mány védelmi miniszterének, Ivan Šimkonak azonban nem tetszett az ötlet, ó mindenképp egy meglévő egyetemhez akarta csatolni az aka­démiát, és javaslatát az illetékes szakemberek jóvá iš hagyták.

Next

/
Thumbnails
Contents