Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-21 / 267. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 46. számában feltett kérdésre a helyes válasz: László Béla. E héten az 500-500 koronát Ipolyi Monika nánai, Zala Zsuzsa ipolysági és Mikóczy Lajos vásárúti olvasónk nyerte. Gratulálunk! Szellemi táplálék a kávézóban Kassa. Délutáni beszélgetős műsorral rukkol ki a Csemadok Kassai Óvárosi Szervezete, a Thália Színház és a Szövetség a Közös Célokért. Havonta egyszer újságírók faggatnak ismert személyiségeket, főleg a kultúra területéről. A beszélgetés a Vasárnapi vendégség címet kapta, az első vendégek Beke Sándor színházalapító rendező, aki az idei évadban két darabot is színpadra állít Kassán, Gál Tamás színművész, a Thália Színház társulatának új tagja, és Sallai Zoltán, az ország egyik legnépszerűbb zenekara, a No Name billentyűse, aki a zenei aláfestésről is gondoskodik. Helyszín a Márai Stúdiószínház földszinti kávézója, a kezdés időpontja: vasárnap 15 óra. (juk) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Pillantás a hídról 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI POZSONY PÓLUS - STER CENTURY: Nemo nyomában (am.) 14.20, 15.15, 16.15, 16.35, 17.30, 18.45, 19.25, 21.35 Hajó a vége (am.) 19.45, 21.50 Golyóálló szerzetes (am.) 20.50 Mátrix - Forradalmak (am.) 14.05,14.55,16.45,17,40, 20.20, 21.05 Kill Bill (am.) 18.50 KASSA TATRA: A bálnák ura (új-zél.-am.i) 17 A Wiew from the Top (am.) 19, 19.30 CAPITOL: Mátrix - Forradalmak (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Nemo nyomában (am.) 16,18 David Gale élete (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A Szövetség (am.) 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Köztünk marad (szí.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Kill Bill (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Fullasztó ölelés (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Adaptáció (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az órák (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 15,17.15,19.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (am.) 16.30, 19.15 Balhé (kan.-ang.) 15.45, 17.45, 19.45 Kegyetlen bánásmód (am.) 16, 18, 20.15 Kill Bill (am.) 15.30, 19.45 Kontroll (magy.) 18.30, 20.30 Mátrix - Forradalmak (am.) 15,17.30,20 Némó nyomában (amerikai) 14,15,16,17,18 AZ MKKI HÍREI IRODALOM ÉS EMLÉKEZÉS Pozsony. Hétfőn 17 órakor az Irodalom és... rendezvénysorozatunk következő találkozójának témája az emlékezés. Vendégeink: Balogh Róbert (Pécs), Vári György (Budapest). A rendezvényen a beszélgetést Benyovszky Krisztián irodalom- történész, valamint Forgács Miklós rendező vezeti. Balogh Róbert Pécsett született 1972-ben, s 1993 óta publikál rendszeresen irodalmi lapokban. Első kötete 1995-ben jelent meg Helyi érdekű útvesztő címmel, majd az Egy hónap faun 1998-ban, 2001ben pedig harmadik kötete Harmadik kötetem címmel. Kritikái, tanulmányai és más írásai számos sajtótermékben, illetve folyóiratban jelentek meg. Vári György jelenleg a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék és az Irodalomtudományi Doktori Iskola Narratív kutatócsoportjában doktorandus hallgató. Kritikái, tanulmányai a magyarországi hetilapokban és irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Monográfiája Kertész Imréről 2003-ban a budapesti Kijárat Kiadó gondozásában látott napvilágot Kertész Imre: Buchenwald fölött az ég címmel. A Szlovák Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása A gótika remekei ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nagy ünnepnek minősítették a Szlovák Nemzeti Galéria munkatársai, hogy az intézményben tegnap megnyithatták a Gótika című nagyszabású kiállítást, amely a nemzeti galéria Szlovák művészet- történet elnevezésű sorozatának újabb fejezete. E bemutató körülbelül háromszáz gótikus alkotást - oltárrészleteket, táblaképeket, Mária- szobrokat, Krisztus-szobrokat, vallási relikviákat stb. - sorakoztat fel az 1250-nel és az 1550-nel határolt időszakból. Az értékes műtárgyakat hazai gyűjteményekből, valamint magyarországi, csehországi és lengyelországi múzeumokból, galériákból kölcsönözték a pozsonyi kiállításra, amely 2004. március 21-éig tekinthető meg az Esterházy-palotá- ban és a Vízikaszárnyában. A Gótika című kiállításhoz tartozik egybemutató a Pozsonyi Városi Múzeumban is: itt régi liturgikus könyvek illusztrációiból látható válogatás. A nemzeti galériában rendezett kiállításhoz Szlovák művészettörténet - Gótika címmel egy 880 oldalas könyv is megjelent, amelyben harminchat hazai és külföldi - magyar, cseh, német - szerző szakírása elemzi a korstílust. (tébé) Szent Ilona szobra Nagyszombatból, 1400 körül Hosszú idő után újra: lengyel filmhét a pozsonyi Tatra moziban. Zanussi, Wajda, Hoffman és a többiek Mostoha sorból lép most elő Michal Zebrowski szerepet kapott Wajda új filmjében is (Miloš Fikejz felvétele) Csaknem tizenöt évvel a rendszerváltás után, amióta a szlovákiai mozik alig játszottak kelet-európai filmeket, az amerikai szuperprodukciók unalmassá vált áradata mellett végre változni látszik a helyzet. Jeles lengyel rendezők idén és tavaly bemutatott alkotásaiból kínál három napra szóló válogatást a pozsonyi Lengyel Intézet, valamint a Barok és a Continental Film. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bár a lengyel filmgyártás az elmúlt tizenöt év alatt sem stagnált, Szlovákiába inkább csak a híre jutott el ennek. Főleg fesztiváltudósításokból, televíziós híradásokból. Legutóbb például Robert Glinski Szia, Tereska! című filmje gyűjtött díjakat a világban, köztük Karlovy Vary fesztiválján. De íme, még a legragyogóbb díj is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a forgalmazók megvegyék a filmet, így aztán a divattervezői pályáról álmodó, nehéz életű kamaszlány sorsát, akit varrodabeli barátnője tanít meg lopni, hazudni és húzni, inkább csak a tévécsatornák műsoraiból csemegéző, eredeti ízekre vágyó nézők ismerhetik. Mellesleg épp Glinski nyilatkozta nemrég: „A lengyel filmgyártás helyzete jelenleg igen nehéz, mivel Lengyel- országban nincs állandó finanszírozási rendszer. Sem állami, sem televíziós támogatással nem számolhatnak az alkotók.” Az utóbbi évek három jelentős (történelmi) filmje is idegen pénzekből, külföldi támogatással jöhetett csak létre. A szlovák forgalmazók azonban ezeket az alkotásokat sem vették meg. Andrzej Wajda, Jerzy Hoffman és Filip Bajon nagy költségvetésű és magas (lengyelországi) nézettséget elért rendezéseit így aztán nálunk kevesen láthatták. A Duna Televízió jóvoltából szerencsére a Pan Tadeusz és a Tűzzel-vassal is házhoz jött, a Tavaszelő bemutatása azonban még várat magára. A Tűzzel-vassal létrehozásához Jerzy Hoffmannak 16 millió dollárra volt szüksége, amelyet lengyel és nemzetközi bankok, cégek, magánbefektetők és különböző biztosító társaságok adtak össze. Ez a XVII. századi lengyel- ukrán-orosz, „vadkeleti” történet sem a színészek teljesítményében, sem a díszletekben, sem a kosztümökben, sem a csatajelenetekben nem maradt el a hollywoodi szuper- produkciók mögött. Látta is vagy hétmillió ember, ami hatalmas közönségsiker Lengyelországban. De ugyanez elmondható a Wajda rendezte Pan Tadeuszról is, amely Adam Mickiewicz elbeszélő költeménye (!) alapján született. Költségvetése ugyan „mindössze” hárommillió dollár volt, nézőinek száma azonban még a hétmilliót is meghaladta. Filip Bajon az első világháború után vérben és könnyben újjászülető Lengyelország családi krónikáját vitte filmre a Tavaszelővel, Hoffman és Wajda alkotásával azonban nem tudta felvenni a versenyt, hiszen maga a film alapjául szolgáló regény, Stefan Zeromsld alkotása is elmarad Henryk Sienkie- wicz és Adam Mickiewicz regénye mögött. Nem jutott el hozzánk Jerzy Kavalerowicz tizennyolc millió dollárból forgatott Quo vadisa sem, amely Sienkiewicz Nobel-díjas regénye alapján készült. Minden bizonnyal ehelyett kaptuk meg Ridley Scott Gladiátorát, amely témájában ugyan nem hasonlítható a Quo vadishoz, időkeretében és képi látványvilágában azonban igen. És ez csak négy film a sok közül, amelyektől az elmúlt tizenöt év során megfosztatott a hazai néző. Hogy 2003 őszén hol tart a lengyel filmgyártás, azt csak most, november 24-e és 27-e között tudjuk meg, amikor a Varsó-Pozsony elnevezésű rendezvényen az idei és a tavalyi lengyel termés legsikeresebb alkotásait láthatjuk. Jan Jakub Kolski nevét azok ismerhetik, akik hallottak korábbi, Mesz- sze az ablaktól című alkotásáról, amely a cseh Jan Hrebejk rendezte Élet mindenáron-nal (Musíme si pomáhať) rokon. A második világháború évében egy lengyel házaspár (Hrebejknél természetesen egy cseh pár) befogad egy zsidó nőt (Hrebejknél egy zsidó fiút), aki a férfi főhőstől gyereket szül (Hrebejknél a nő hálózza be eme célból a fiút). Kolski új filmje, a Pornográfia (ez lesz a szemle nyitó darabja november 24-én, este fél kilenckor az alkotók részvételével) Witold Gombrowicz műve alapján készült. A történet 1943-ban játszódik vidéki miliőben, ahová a két főhős, Fryderyk, a rendező és Witold, az író meghívásra érkezik, s bár a háború vihara még messze jár, kettőjük fölött már különös villámok cikáznak. Egy tízéves kislány a hőse Andrzej Jakimowski Figyelj csak! című filmjének. Kínokkal teli otthoni élete elől egy elhagyott birtokra menekül, ahol éjjeliőrként dolgozó egykori tanítója mellett talál vigaszra. Krzysztof Zanussi Kiegészítés című alkotásának középpontjában egy rokonszenves medikus áll, aki nem tudja eldönteni, hogyan tovább? Orvos legyen vagy szerzetes? Az isteni jelre vár, egyelőre azonban mindhiába. Kedvesét mindeközben erős bűntudat gyötri, mivel úgy érzi, szerelme útjában áll. Új filmmel jelentkezett Andrzej Wajda is. A Janusz Gajos, Andrzej Severyn, Katarzyna Figura, Daniel Olbrychski és Roman Polanski (!) főszereplésével készült Bosszú drámai címe egy klasszikus lengyel vígjátékot takar. Többet el sem árultak róla a szemle szervezői, de ebből is kitűnik: a hetvenhét éves mester egy kis időre bizonyára megunta a fajsúlyos történelmi és politikai drámákat, s akárcsak Szabó István a most elkészült Júliának lenni című produkciójával, ő is inkább az önfeledt szórakoztatást választotta. Nem ül a babérjain Jerzy Hoffman sem. A Régi legendával egy újabb történelmi tablót állít elénk, ezúttal a IX. századból, amikor Ziemek, az ifjú vadász nem nyugszik bele a kegyeden Popiel fejedelem döntésébe, mely alapján szerelmét, a szépséges Dziwát fel kell áldozni az isteneknek. A film két főszereplője a lengyel mozi immár legendás alakja, Dániel Olbrychski és a fiatal lengyel film új sztárja, Michal Zebrowski, aki az Agnieszka Holland rendezésében készülő Jánošíkban is komoly feladatot kapott. Az idei trencsénteplici fesztiválon Arany Kulcs Díjjal jutalmazott Edi, Piotr Trzaskalski rendezése is szerepel a pozsonyi szemlén. Edi barátjával együtt vashulladékot gyűjt, s az ebből befolyó pénzből tengeti életét. De mert okos és olvasott fiú, a helybéli banda tagjai arra kényszerítik: legyen az ő tizenhét éves húguk tanítója. A baj akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy terhes a lány, és mindenki Edit tartja a születendő gyerek apjának. A mában játszódik Marek Koterski filmje, az Egy furcsa ember napja is, amelynek hőse egy elvált, magányosan élő tanár. Fiát a bírósági döntés alapján a volt felesége neveli, labilis idegállapota újabb és újabb kellemetlen helyzetekbe sodorja. Különös szokásai-szertartásai annyira megnehezítik az életét, hogy a végén már embergyűlölővé válik. Julius Machulski hőse is itt él a közelünkben: Janek, a Szuperprodukció főszereplője véres tollú filmkritikus, aki könyörtelenül odamond mindenkinek. Egy televíziós talk-show- ban a jó forgatókönyv alapkövetelményeiről beszél, amikor az elnök, bizonyos Koniecpolski agyából kipattan az ötlet: újon akkor egy remek forgatókönyvet az ő régi szeretőjének. Janek nem a felkéréstől retten meg, hanem attól a „piszkos ösz- szegtől”, amelyet az elnök mozgat. Szemlezáróként pedig egy kétórás zenés dokumentumfilmmel szolgálnak a programszervezők. A Végállomás: Woodstock a minden évben Zaryban zajló, immár legendássá vált rockfesztiválról ad kétórás tudósítást. Jakimowski filmje öt díjat nyert a Gdanski fesztiválon, Kolski remeke négyet, és eljutott a velencei mustrára is, Koterski munkáját ugyancsak nagy elismerés övezte Gdanskban. Minden okunk megvan arra, hogy kíváncsian váijuk e nem mindennapi kínálatot. Bodó Sándor, a Magyarország határain túli magyar muzeológia és néprajzi kutatás „szürke eminenciása" 60 esztendős Ünnepség a múzsák kertjében LISZKA JÓZSEF Amikor egy készülő tisztelgő kötet szerkesztői rádöbbentettek, hogy Bodó Sándor rövidesen betölti hatvanadik életévét, elgondolkodtam, mikor is ismerkedtünk meg személyesen? Hát, annak bizony két évtizede, egy Egerben rendezett, a Magyarország határain kívüli magyar néprajzi kutatások eredményeit, lehetőségeit felmérő konferencián, ahol házigazdaként olyan közvetlen barátsággal fogadott, mintha már akkor is ezer esztendeje ismertük volna egymást. És azóta is, ha segíteni kellett, mindig lehetett-le- het rá számítani: szerényen háttérbe húzódó személyében biztos erkölcsi támaszt és gyakorlati segítséget is kaphatott az a kolléga, intézmény, amely arra rászorult, s korábbi munkásságával azt ki is érdemelte. Tudom persze, hogy Bodó Sándor életében, szakmai pályafutásában ez a „határon túli” vonulat „csak” egy vékonyka szelet, hiszen a miskolci és az egri múzeumban is konkrét múzeumépítő, tudományszervező és publikációs tevékenységet folytatott, majd ezt országos szinten folytatta későbbi munkahelyén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Köz- gyűjteményi Főosztályának az élén, illetve 1996-tól a Budapest Történeti Múzeum főigazgatójaként. Közben a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke, és egyetemi oktatóként is tevékenykedik a Miskolci Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem műemléki szakmérnök-oktatásában. Néprajz- kutatóként főleg a népi állattartás kutatásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Mindennek tudatában hadd legyek mégis némileg önző és a határon túli néprajzi kutatások támogatásában kifejtett erőfeszítéseit értékeljem, azokra emlékezzek, emlékeztessek, azokért mondjak köszönetét a szlovákiai magyar néprajzi kutatás nevében is. Amikor Balassa Iván és Ujváry Zoltán felvetette egy olyan néprajzi folyóirat megindításának a szükségességét, amely elsősorban a szomszédos országok magyar néprajzkutatói dolgozatait lenne hivatott közölni, Bodó Sándor ezt, minisztériumi főosztályvezetőként hatékonyan támogatta, így jöhetett létre a Néprajzi Látóhatár, amely az elmúlt tíz esztendőben több mint 200 tanulmányt adott közre. Ebből 30 érinti a mai szlovákiai magyarok népi kultúráját, ami végső soron szép szám, ha figyelembe vesszük, hogy milyen kevesen vagyunk néprajzzal foglalkozók, és hogy milyen mértékben megnövekedett a publikációs lehetőségek száma idehaza is (a Bodó Sándor tiszteletére, Viga Gyula, Holló Szilvia Andrea és Cs. Schwalm Edit szerkesztésében, Vándorutak - Múzeumi örökség címen megjelentetett tanulmánykötetben éppen ezekről az eredményekről számolhattam be). A 2003. november 14-én, a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett születésnapi ünnepséget egy - szintén a „határontúliság” jegyében rendezett - tanácskozás nyitotta meg, amelynek keretében a környező országok magyar muzeológiai gyűjteményeit mutatták be a kérdés hivatott ismerői. A szlovákiai magyar múzeumi gyűjteményekről Danter Izabella adott plasztikus áttekintést. Ezt követően kollégák, barátok köszöntötték az ünnepeltet. E sorok írója a Fórum Kisebbségkutató Intézet nevében fejezte ki köszönetét és jókívánságait.
