Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-20 / 266. szám, csütörtök

2003. november 20., csütörtök 1. évfolyam, 12. szám KÖNYVAJÁNLÓ Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája ISMERTETÉS „Közeledik az év vége, ajegyek lezárásának az ideje. Ekkor a negyedi­keseknél nyomtalanul eltűnik az osztálynapló. Senki sem tud felvilágo­sítást adni, hol lehet.” Efféle konfliktushelyzetbe bármelyik pedagógus belecsöppenhet, és legyen bármilyen jó nevelő, elképzelhető, hogy ta­nácstalanul tárja szét a karjait. Szekszárdi Júlia könyve többek közt a fenti problémák felmerülésekor alkalmazható megoldásokat foglalja össze. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy az emberi kapcsola­tok nélkülözhetetlen „kellékei” a nézeteltérésekből, félreértésekből fa­kadó konfliktusok. Ezek - bár a vitában lévő felek ezt gyakran nem ve­szik észre - legtöbbször építően hatnak a konfliktusba került szemé­lyek közötti kapcsolatra. Ugyanakkor sajnos az is előfordul, hogy egy problémára nem sikerül megoldást találni, a felek nem tudnak meg­egyezni, és a nézeteltérés elfajul. Ahol emberek vannak, ott tehát konfliktusok is előfordulnak: a buszpá­lyaudvaron sorban állás közben, hivatalos teendőink elvégzésekor is. Az oktatási intézmények - ahol egyszerre több generáció képviselői töltik napjaikat - a konfliktusokat leginkább példázó helyszínnek mondhatók: az iskolákban egyszerre állhat elő konfliktushelyzet a pe­dagógusok, a diákok, és a szülők között, és nem ritkán személyes konf­liktusok is nehezítik a pedagógusok, diákok mindennapjait. Dr. Szekszárdi Júlia könyve ezen konfliktusok felismerésének lehetősé­geiről, elemzéséről és kezeléséről szól olymódon, hogy minden olvasó­ba önt egy kis lelket. A pedagógia elmélete csak a ‘60-as években kezdett foglalkozni a konf­liktussal mint önálló kategóriával, és a konfliktuspedagógia is csak az utóbbi évtizedekben alakult ki. Létrejötte elsősorban a nevelő és a ne­velt, iskolai viszonylatban a pedagógus és a diák megváltozott kapcso­latának köszönhető. „A szociálpszichológiai kutatások eredményei iga­zolják, hogy a konfliktusok gyakoriságának egyik döntő meghatározó­ja az az általános feszültségi szint, amelyben a társadalom, az intéz­mény, a csoport, az egyén él. A pedagógiai munka során különösen nagy hatással van mindenre az adott iskola légköre, szellemisége, a tantestület illetve a tanulócsoportok tagjai közötti kohézió, az egyének empátiájának, toleranciájának, kommunikációs és kapcsolatteremtési képességének szintje, a külső és belső közvélemény tartalma, minősé­ge.” - íra a szerző. Szekszárdi Júlia a konfliktusok fajtáinak, jellegzetességeinek bemuta­tását követően felhívja a figyelmet az egyes nézeteltérések pedagógiai funkciójára is. Mert hiszen elmondható, hogy az iskolai konfliktusok majdnem mindegyike konstruktív elemként építhető be a pedagógiai folyamatba, hiszen többek közt felhívják a figyelmet azokra a jelensé­gekre, amelyekre különben nem derülne fény, A szerző ezen túl arra is vállalkozik, hogy a konfliktuskezelés típusait és lehetséges változatait az olvasó elé tárva - konkrét gyakorlatok és helyzetelemzések révén - példákat mutasson a megfelelő pedagógiai stratégiákra. Az általunk röviden bemutatott könyv 2002-ben, a Veszprémi Egyete­mi Kiadó gondozásában jelent meg. (he) Ha baleset történik, azért kizárólag a vevő a felelős A veszélyes játékok NÉPSZABADSÁG A vizsgálat azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők jobban ismerik jogaikat Szülők és az iskola ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskolák nem fordítanak kellő energiát arra, hogy dokumentumaikat megismertessék a szülőkkel (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) Karácsony közeledtével beköszönt a játékkereskedők főszezonja: a követ­kező hetekben a vevők megrohanják az üzleteket, hogy beszerezzék a ki­csiknek a fa alá valót. A játékválasz­ték mesés, de az árak is többnyire mesébe illőek. A biztonság rovására spórolni még­sem szabad, hiszen a bizonytalan származású, aluljárókban kínált ter­mék súlyos balesetet okozhat. Ideá­lis lenne, ha vásárlás előtt mindenki átböngészné a betiltott játékok listá­ját. Persze a kísértésnek nehéz ellen­állni, ha az ember szembetalálja ma­gát a játéküzletben borsos áron kí­nált plüssmackó félárú hasonmásá­val az utcán. Nehéz ellenállni, de - mondhatni - kötelező, mert az al­kalmi árust később sosem találjuk meg; ha baleset történik, azért kizá­rólag a vevő felelős. A fogyasztóvédelmi felügyelők is gyakrabban térnek be ilyentájt a játéküzletekbe és a piacokra, no meg a vámudvarokba. Amit a vámkezeléskor kivonnak a forga­lomból, az már be sem kerülhet az üzletekbe, nem jut el a vásár­lókhoz és a gyerekekhez sem. Ok­tóberben nagyjából tízféle játék akadt fenn a rostán. A Baby Rattle színes csörgőről (kí­nai import) például kiderült, hogy a megengedettnél nagyobb meny- nyiségben tartalmaz nem engedé­lyezett, enyhén toxikus ftálsav- észter lágyítót, amely a szervezet­be kerülve egészségkárosító hatá­sú. A termék forgalmazását azon­nali hatállyal megtiltották, csak­úgy, mint a Safety Toys nevű, kü­lönböző színben, kutya, nyuszi, zsiráf és elefánt formában készített PVC csipogó játékét, amely szintén mérgező anyagokat tartalmaz. A legtöbb veszélyesnek bizonyult játéknak nincs neve, nem tüntették fel a származási helyét, és nincs rajta a CE jelölés sem, amely az áru biztonságos voltát szavatolja. Van azonban olyan áru is, amelyik sza­bályosnak látszik, megbízhatónak tűnik, mégis óvakodni kell tőle. A legtöbb veszélyesnek bizonyult já­ték a Távol-Keletről származik. A játékvásárlás aranyszabálya, hogy ki kell próbálni az árut: azt a macit, amelyiknek könnyen kipiszkálható a szeme, jobb a boltban hagyni - selej­tezésre. Ha a szemüket könnyen kipiszkál­hatjuk, ne vegyük meg: a gyerek le­nyelheti. Az alábbi termékek árusí­tása TILOS: A fogyasztóvédelmi hatóság az idén több veszélyes elektromos karácsonyfadísz és já­ték forgalmazását megtiltotta. Ugyancsak veszélyes elektromos cikk a ZL 02312503-9 jelű gyer­mekjátékszerű lámpatest. A betil­tott játékok listájára kerültek a kö­vetkezők is: D249 Buffoon Bell Mo­unt műanyag csörgő, Golden ele­mes kitömött textilkutya, Yoyo lab­da, San Salubrious No. 2806 mű­anyag játék ventilátor, No. 203 Lucky Hell Copter műanyag ele­mes helikopter, továbbá az alábbi légsűrítős rendszerű játék piszto­lyok: Star Model Air Sport Gun Series 98, Pistolet a Air Comprime Hong Zhi No 139, Cate Pistol No. 3508. A zok a szülők, akiknek iskoláskorú gyerme- I kük van, gyakran j nincsenek tisztában ammmm jogaikkal és kötele­zettségeikkel. A Kurt Lewin Alapítvány vizsgálatot vég­zett a szülői jogok érvényesülésé­ről. A kutatás során a legfontosabb dimenzió a szülők tájékozódáshoz való jogának érvényesülése volt, emellett a szabad iskolaválasztás, valamint a szülői érdekérvényesí­tés és önszerveződés területeit vontuk részletes elemzés alá. A vizsgálat kérdőíves módszerrel va­lamint interjúk készítésével ké­szült országszerte 9 faluban, 3 vá­rosban, 1 megyeszékhelyen és a fő­város egyik kerületében. A kérdő­íveket, melyeket az iskola vagy a. vizsgálat készítői juttattak el hoz­zájuk, a szülők önként töltötték ki. TÁJÉKOZOTTAK A SZÜLÖK? A kutatásról készült jelentés első része a szülők tájékoztatáshoz való jogával foglalkozik. A legelső kér­dés, amely ebben a témában fel­merül, hogy vajon a szülők milyen mértékben vannak tisztában saját jogaikkal. A kérdések az osztály­zattal, bizonyítványosztással, fe­gyelmezéssel voltak kapcsolato­sak, és olyan módon tették fel őket, hogy a szülőknek bizonyos szituá­ciókról el kellett dönteniük, hogy jogszerű-e. Az öt kérdésből a szü­lők kb. 17%-a egyre sem tudott he­lyesen válaszolni, míg mindössze 1,7% volt azok aránya, akik mind az öt kérdésre helyesen feleltek. A vizsgálat azt mutatja, hogy a ma­gasabb iskolai végzettséggel ren­delkező szülők jobban ismerik jo­gaikat, mint az alacsonyabb vég­zettségűek. A jogok ismerete az egyes kérdéskörök alapján is válto­zik. A szülők a személyes adatok védelmével kapcsolatban látnak a legtisztábban a jog erdejében, míg az intézmény-hatalom dimenziójá­ban (pikkelő tanár, bizonyítvány kiadásának megtagadása) tapasz­talható a legnagyobb bizonytan- ság. A legtöbben (a megkérdezet­tek kb. 53%-a), arra a kérdésre ad­tak helyes választ, mely azt tuda­kolta, hogy a tanár ismertetheti-e a gyermek érdemjegyét a többi szülő nyilvánossága előtt. (A helyes vá­lasz „nem”, mivel az érdemjegy személyes adatnak minősül, így a szülő hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.) A vizsgálat tanúsága szerint a szü­lők nemcsak jogaikat nem ismerik hiánytalanul, hanem az iskola do­kumentumainak tartalmát sem, sőt olykor azok létezéséről sincs tu­domásuk. A kérdezők ebben a té­makörben arról kérdezték a szülő­ket, hogy tisztában vannak-e bizo­nyos dokumentumok (házirend, szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program) létezésével és azok tartalmával. Az ismeretek hiányát részben az okozza, hogy az iskolák nem fordítanak kellő ener­giát arra, hogy dokumentumaikat megismertessék a szülőkkel, sőt azokat nem ritkán „bizalmas” ira­tokként kezelik, holott az lenne a feladatuk, hogy ezekről a doku­mentumokról minél szélesebb kö­rű tájékoztatást nyújtsanak. A HÁZIREND A szülők a leginkább a házirend meglétével vannak tisztában, mi­vel az iskolák egyre inkább töre­kednek arra, hogy ezt a dokumen­tumot eljuttassák a szülőkhöz. A szülők és az iskola közötti kap­csolattartás legfőbb eszköze a szü­lői értekezlet. Ez a fórum sokszor megfelelő a szülők kellő tájékozta­tására, ám ez nem minden esetben van így. A szülők egy része ugyanis nem megy el a szülői értekezletek­re. Ennek oka lehet időhiány (a szülőnek annyit kell dolgoznia a megélhetésért, hogy nem tud el­menni az értekezletre, esetleg több gyermeket nevel egyedül, és a szü­lői értekezletek egy időpontban vannak), de sok szülő azért nem megy el, mert a szülői értekezleten „pénzt kérnek” tőle. Valóban sok­szor előfordul, hogy az iskola a szülői értekezleten különböző okokból (tankönyv, egyéb tansze­rek, kirándulások) pénzt szednek a szülőktől. Sok tanár feladatának érzi, hogy az osztályába járó gyer­mekek szüleivel rendszeres kap­csolatot tartson, és a gyermeket érintő fontos kérdéseket megbe­szélje velük. A SZÜLŐ ÉL VÁLASZTÁSI JOGÁVAL? A jelentés második része az oktatá­si intézmény szabad megválasztá­sának jogával foglalkozik. Ennek kapcsán a kutatók vizsgálták, hogy a szülők élnek-e választási joguk­kal, és ha igen, milyen szempontok alapján választják ki a megfelelő intézményt. Az eredmények azt mutatják, hogy sok szülő nem vá­laszt, vagyis nem mérlegeli a kü­lönböző intézmények kínálta lehe­tőségeket, pedagógiai programok közötti különbséget, sőt sokszor nincs is tudatában választási lehe­tőségének. Azok, akik választanak, rendkívül eltérő szempontok alap­ján teszik ezt. Sokan nem intéz­ményt választanak, hanem tanítót (sok iskolában tartanak bemutat­kozó napokat, ahol a szülők többé- kevésbé megismerhetik a tanító­kat). Sokat számít, ha a szülő már hallott valamit az adott iskoláról, esetleg az idősebb gyermek is oda jár vagy járt, sőt, olyan is előfordul, hogy a szülő oda íratja gyermekét, ahova ő járt annak idején. További szempont, hogy a szülők mit vár­nak el az iskolától. Sokan a szigorú, kemény oktatási módszert részesítik előnyben, míg mások számára a gyermekközpon­túság, a kellemes légkör a fonto­sabb. Többen hivatkoztak az iskola felszereltségére, valamint az iskola tágabb környékére, mint a válasz­tás szempontjára. A SZABAD ISKOLAVÁLASZTÁS Az iskolaválasztás nem minden szülő számára jelent szabad vá­lasztást. A hátrányos helyzetű csa­ládok gyermekei esetében a leg­többször kényszer az iskolakezdés. Fontos, hogy a tanulói létszám nö­vekedése vagy csökkenése hatással van az iskola működésére, kilátá­saira, ennek nyomán az iskolák egyik csoportja mindent megtesz, hogy biztosítsa a megfelelő létszá­mot, míg egy másik csoportja válo­gat a gyermekek között. Azt gon­doljuk, hogy a szabad iskolaválasz­tás még nem valódi szabadság. Mindaddig nem is lesz az, ameddig a családok és a települések jelentős hányadát a hiány és a nélkülözés jellemzi. Az iskolaválasztásról leír­tak célja határozottan nem a sza­bad iskolaválasztás rendszerének kritikája, hanem az esélyegyenlőt­lenség, a tankötelezettség és isko­lai pluralizmus hiányának bemuta­tása. Szabadelvű iskolarendszer, szabad iskolaválasztás, az egyének igényeinek magas fokú és differen­ciált kielégítése nem létezhet tár­sadalmi jólét nélkül. A szülők önszerveződése és érdekér­vényesítése egyre intenzívebb. A szülők számos esetben adnak han­got véleményüknek szervezetten, és sok törekvés megvalósításához is a szervezett fellépést választják. Ez elősegíti nemcsak az egyes célok ki­harcolását, hanem új ötletek, új kez­deményezések létrejöttét is. (n, he) Sokan a szigorú, kemény oktatási módszert részesítik előnyben, míg mások számára a gyermekközpontúság, a kel­lemes légkör a fontosabb

Next

/
Thumbnails
Contents