Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-20 / 266. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 20. Iskola utca Két évvel ezelőtt 311, tavaly pedig 317 határon túli szlovák nemzetiségű hallgatója volt a hazai egyetemeknek Az iskola biztonsági tervezetét az igazgató dolgozza ki Külföldi hallgatók nálunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A külföldi hallgatók kis százalékának sikerül csupán megfelelő szinten elsajátítania a szlovák nyelvet (Képarchívum) elkövetkező A években nem változik jelen- f a tősen a hatá­ron túli szlo­vák és a külföl­di idegen ajkú hallgatók támoga­tására szánt ösztöndíjak rendsze­re, derül ki a kormány által nem­régibenjóváhagyott, a hazánkban tanuló külföldi hallgatóknak jut­tatott anyagi támogatások rend­szeréről szóló tervezetből. Az ok­tatási tárca a rendelkezésére álló szűkös anyagiak miatt az elfoga­dott koncepció értelmében a 2004/2007-es időszakban sem az ösztöndíjasok száma, sem a jutta­tás mértéke nem változik. Szlová­kiában évente 70 határon túli szlovák, illetve 48 idegen ajkú külföldi állampolgársággal bíró, tanulni vágyó fiatal kaphat ösz­töndíjat. ÖSZTÖNDÍJAS KÜLFÖLDIEK Szlovákia évente több tízmillióval járul hozzá a fejlődő országokból érkezett, hazai egyetemeken ta­nulmányaikat folytató fiatalok képzéséhez. A 2001/2002-es tan­évben 188 külföldi hallgató ta­nult ösztöndíjasként Szlovákiá­ban, közülük 129-en folytattak magiszteri szintű, 59-en pedig doktori tanulmányokat. Tavaly 174 fejlődő országbeli fiatal ta­nulhatott magiszterként, illetve doktoranduszként a Szlovák ál­lam támogatásával idehaza. Egyetemeinken jelenleg kétszáz fejlődő országbeli külföldi fiatal tanul ösztöndíjasként. Közülük 152-en folytatnak magiszteri szintű tanulmányokat, 48-an pe­dig posztgraduális képzésben vesznek részt. Idén mintegy 22 külföldi ösztöndíjas hallgató sze­rezheti meg diplomáját, illetve doktori címét a hazai felsőoktatá­si intézményekben. A nyelvi elő­készítőt a tervek szerint 35-en fe­jezik be. Két évvel ezelőtt 311, ta­valy pedig 317 határon túli szlo­vák nemzetiségű hallgatója volt a hazai felsőoktatási intézmények­nek. Idén összesen 337 külföldi szlovák fiatal folytatja tanulmá­nyait az országban. 5000 KORONA HAVI TÁMOGATÁS Szlovákia évente mintegy 20 mil­lió koronát fordít a fejlődő orszá­gokból érkezett tanulni vágyó fia­talok támogatására. A magiszteri szintű tanulmányokat folytató külföldi egyetemisták jelenleg ha­vonta 5 ezer koronás ösztöndíj­ban részesülnek. A posztgraduá­lis képzésben részvevő hallgatók havi 6 ezer korona juttatást kap­A szlovákiai felsőoktatási intézményekben oklevelet szerzett pályakezdő külföldiek nagy része, tanulmányai be­fejezésével nem tér vissza hazájába (Képarchívum) nak a szlovák államtól. Vala­mennyi külhoni egyetemista mind tanulmányai kezdetén, mind pedig befejeztével 1000- 1000 korona egyszeri támogatás­ban részesül. A nyelvi és szakmai felkészülést szolgáló tanfolyamok résztvevői havonta 5 ezer koronát kapnak. A jóváhagyott koncepció értelmé­ben a jövőben többlettámogatás révén is segítenék a külföldi hall­gatókat. Az elképzelések szerint a magiszteri tanulmányokat folyta­tó hallgatók évi 600, a doktoranduszok évi 1 500 koro­nás kiegészítő támogatást kapná­nak kimagasló tanulmányi ered­ményeik (legfeljebb 1,3-as átlag) esetén. Figyelembe véve az érin­tettek tavalyi tanulmányi előme­netelét, az említett lehetőség mintegy 40 egyetemistát érinte­ne. AZ ÖSZTÖNDÍJ FELTÉTELEI Adatvédelem az EU-ban V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A múlt év szeptember 1- én hatályba lépett 428/2002-es, a személyes adatvédelemről szóló tör­vény értelmében valamennyi iskolá­nak 2003. március elsejéig ki kellett volna dolgoznia a saját biztonsági tervezetét (bezpečnostný projekt). Információink szerint azonban ezt a kötelességét a mai napig számtalan oktatási intézmény - pontosabban iskolaigazgató, illetve a nem jogala­nyi intézmények esetében a polgár- mester - elmulasztotta. Napjainkban talán még nem szente­lünk elég figyelmet az adatvédelem kérdésének, európai uniós csadako- zásunkat követően azonban kiemelt helyet kap majd. Ezért is szeretnénk ismételten felhívni az érintettek fi­gyelmét e kötelességük teljesítésére. A tervezet kidolgozása során talán az a legnagyobb probléma, hogy az említett törvény széleskörű és szigo­rú követelményeket támaszt a fele­lős személyekkel szemben. Ugyan­akkor minden iskola más-más felté­telek között működik, emiatt az ok­tatásügyi minisztérium nem adott ki egységes útmutatót a tervezet kidol­gozását illetően. A biztonsági terve­zet részét képezi többek között az adott intézményben használt infor­mációs rendszerről szóló kötelező nyilvántartás, többféle meghatal­mazás, a tanárok és más alkalmazot­tak iskoláztatásáról szóló jegyző­könyvek stb. „Mi egy szolgáltató cé­get kértünk fel a tervezet kidolgozá­sára, amelyik 2500 koronáért hét napon belül iskolánkra szabva elké­szítette ezt a több mint 20 oldalas dokumentumot - mondta lapunk­nak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. - Ezt az utat tudom tanácsolni igaz­gatótársaimnak is, hiszen így bizto­sak lehetnek benne, hogy minden előírásnak megfelel majd a terveze­tük és az adatvédelmi hivatal esetle­ges ellenőrzése során sem merül fel hiányosság.” A biztonsági tervezet többek között azt tartalmazza, hogy az igazgató milyen adatokat kérhet a diákok­tól, az alkalmazottaktól, a szülők­től. A diákok esetében ilyen adat például a születés idejére, helyére, a születési számra, a lakhelyre, az állampolgárságra, a nemzetiségre vonatkozó adatok, de az egészségi és mentális állapotra vonatkozó in­formációk is. „Ez utóbbiakat a szü­lők gyakran nehezményezik, de az iskolának tudnia kell, hogy nem epilepsziás-e véletlenül a gyerek, milyen okból kéri felmentését a testnevelés-oktatás alól stb. - ma­gyarázta Andruskó. - Természete­sen valamennyi adat kizárólag az iskola belső használatára szolgál, ezeket mi harmadik személynek nem adhatjuk ki. A tanárok adatait is bizalmasan kell kezelni, az ő sze­mélyes adatait feldolgozó admi­nisztratív dolgozókat tehát ugyan­úgy ki kell iskolázni a törvényből eredő kötelességeiről, mint a taná­rokat.” Vannak olyan adatok, ame­lyek begyűjtéséhez az érintett sze­mély írásos beleegyezése szüksé­ges, de olyanok is, amiket semmi­lyen körülmények között nem kér­het az igazgató sem a diákoktól, sem a szülőktől, sem az alkalma­zottaktól. Ilyenek például a faji, politikai, vallási meggyőződésre, a szexuális beállításra, párttagságra vonatkozó információk. A problé­ma tehát összetettebb, mint első lá­tásra tűnik, ezért érdemes szakem­ber segítségét kérni. Az Andruskó Imre által említett társaságot a 052/4322 138-as telefonszámon érhetik el az érdeklődők. Az ipari hazahozza a kereskedelmit? A diákokért vannak Az ösztöndíj megszerzésének felté­tele egyebek mellett valamely ha­zai felsőoktatási intézmény által kiállított felvételi igazolás, továbbá a jelölt megfelelő szintű szlovák- nyelv-tudása. A legtöbb hallgató egyébként Szerbia és Montenegró­ból, Romániából, valamint Magya­rországból érkezik. A szlovákiai egyetemek külhoni hallgatói köré­ben leginkább az orvosi tanulmá­nyok kedveltek, ugyanakkor sokan választják közülük a nemzetközi külkereskedelmi kapcsolatok, a menedzsment, valamint az infor­matikai szakot is. NEM TÉRNEK HAZA Az elmaradottabb országok fiatal­jainak támogatását elősegítő prog­ram sikerességét nagyban csökken­ti az a tény, hogy a szlovákiai felső- oktatási intézményekben oklevelet szerzett pályakezdő szakemberek nagy része, tanulmányai befejezé­sével nem tér vissza hazájába, hogy szülőföldjén kamatoztassa meg­szerzett tudását, és közvetett mó­don ezáltal járuljon hozzá hazájá­nak fejlődéséhez. Ennek oka főként abban keresendő, hogy a pályakez­dő részben biztosabbnak látja jövő­jét tanulmányai színhelyén, rész­ben nem talál képesítésének meg­felelő munkahelyet szülőföldjén. A program sikertelenségének másik oka, hogy a külföldi hallgatók csu­pán kis százalékának sikerül meg­felelő szinten elsajátítania a szlo­vák nyelvet, (érvé) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Jövő tanévtől új feje­zet kezdődik a tizenöt évvel ez­előtt Nagysurányba költöztétett középfokú kereskedelmi szakkö­zépiskola, ma kereskedelmi aka­démia életében. A két első szlo­vák és egy magyar évfolyam a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola égisze alatt is­mét visszakerül a városba. Diákjai pedig Kassák városának előnyeit és kulturális történéseit ugyan­úgy élvezhetik, mint más érsekúj­vári középiskolákban tanuló kor­társaik. Szigeti László oktatásügyi állam­titkár, a nem régi érsekújvári MKP-s lakossági fórumon, a gim­názium magyar tagozatának kü­lönválását követően, jelentős si­kerként említette az egykor Nagysurányba száműzött intéz­mény városbeli hagyományának újraélesztését. Bábi László, a Jed­lik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskola igazgatója ezzel kap­csolatban lapunknak elmondta, hogy az iskolaügyi miniszter jóvá­hagyását követően még meg kell várniuk, hogy a nágysurányi isko­lát annak jelenlegi formájában ki­vonják az oktatási intézmények hálózatából. „Szerencsés helyzet­ben vagyunk, mivel az idei tanév­ben felvételizők jövő év március végéig adhatják be jelentkezési lapjukat a választott iskolára. Már most figyelmeztetjük az alapisko­lás pályaválasztási tanácsadókat arra, hogy iskolánk mellett a ke­reskedelmi akadémia egy magyar és két szlovák osztályt nyit Érsek­újvárban. Intézményünkben az egykori érsekújvári közgazdasági iskola tizenkét pedagógusa tanít jelenleg is, és két szlovák, vala­mint egy magyar osztályunk van évfolyamonként a műszaki-infor­mációs szolgáltatások szakon“ - jegyezte meg Bábi László. A nyitrai megyei önkormányzat oktatásügyi bizottságának érsek­újvári képviselőjétől Forró László­tól azt is megtudtuk, folyamatban vannak már a tárgyalások a me­gye és a város vezetése közt az egykori Božena Nemcová utcai alapiskola épületével kapcsolat­ban, ahol megnyitnák az említett osztályokat. Nem ez lesz a város­ban jövő év szeptemberétől az egyetlen változás az oktatásügy területén. A Kollár és a Jánošík utcai szlovák tannyelvű óvodákat a városi képviselő-testület dönté­sére még az idei tanévben kiiktat­ják az oktatási intézmények háló­zatából. A Kollár utcán találhatót a Cirill-Metód utcai, a másikat a Pavol Blaho utcai magyar és szlo­vák nyelvű oktatási intézmények­kel vonják közös igazgatás alá. Takarékossági szempontok miatt költözött a városközponti bölcső­de a Nyitra-parti óvodával közös épületbe, a város vezetése szerint évi négymillió koronával csök­kennek ezáltal az intézménnyel kapcsolatos kiadásaik. Bábi László, a Jedlik Ányos Elektro­technikai Ipari Középiskola igazga­tója (Csuport István felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents