Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-19 / 265. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 19. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 MOZ« POZSONY HVIEZDA: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 17.30, 20.30 MLADOSŤ: Adaptáció (amerikai) 15.15,17.30,20 AU PARK- PALACE: Nemo nyomában (amerikai) 14, 14,40, 15.20, 16.20, 17, 17.40, 18.40, 19.20, 21.40 Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.30, 16.40, 18.50, 21.10 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 14.20, 15.10, 16.10, 17.10, 18, 19, 20, 20.50, 21.50 Golyóálló szerzetes (amerikai) 20.15 Hasrapacsi (cseh) 15.40 Ütődött ügynökök (fran­cia-spanyol) 16 Kill Bill (amerikai) 18.20, 20.40 Bad Boys 2 Már megint a rosszfiúk (amerikai) 19.40 Oviapu (amerikai) 14.50 A Ka- rib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 17.20, 20.25 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 15.20,17.30 Fullasztó ölelés (ame­rikai) 19.50 Fehér oleander (amerikai) 21 Órák (amerikai) 15,17.20 Adaptáció (amerikai) 18.10, 20.35 PÓLUS - STER CENTURY: Nemo nyomában (amerikai) 14, 14.20, 15.15, 16.15, 16.35, 17.30, 18.30, 18.55 Golyóálló szerzetes (amerikai) 20, 22.10 Mátrix - For­radalmak (amerikai) 14.30, 16.20, 17.10, 18.50, 19.45, 20.45, 21.30, 22.25 Adaptáció (amerikai) 21.50 Amerikai pite 3 - Az eskü­vő (amerikai) 16, 18.05, 20.10, 22.15 Ütődött ügynökök (francia­spanyol) 15.30, 17.45 Kill Bill (amerikai) 19.50, 22.05 A Karib-ten- ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 19 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 16.05, 21.10 KASSA TATRA: Vágta (amerikai) 17, 19.30 CAPITOL: Mátrix - Forradal­mak (amerikai) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Nemo nyomában (ameri­kai) 16, 18 A Mindenéó (amerikai) 20 IMPULZ: Széftörők (ameri­kai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Oviapu (amerikai) 17.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Fullasztó ölelés (amerikai) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Az olasz meló (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Merülés a félelembe (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Trükkös fiúk (amerikai) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15,18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint, a rosszfiúk (amerikai) 13.45,16.30, 19.15 Balhé (kanadai-angol) 15.45,17.45,19.45 Birkanyírás (ameri­kai) 16.15, 18.15, 20.30 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14, 16.45, 19.30 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 14,16,18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13,15.15,17.30,19.45 Mátrix- Forradalmak (amerikai) 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 A Mindenóó (amerikai) 18 Az olasz meló (amerikai) 15, 17.15, 19.30 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 15.30, 20.15 Ma este Kassai Csongor a Déja vu klub vendége Még dalra is fakad Összefoglaló az V. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválról, melynek Szepsi és Buzita adott otthont Nána - zsinórban harmadszor Pillanatkép a fesztiválról (Bodnár Ottó felvétele) ELŐZETESÜNK Pozsony. Kassai Csongor lesz a ven­dége ma a pozsonyi Déja vu klub­nak. Ő azon kevés hazai magyar művészek közé tartozik, akik szlo­vák vonalon sikeres karriert futot­tak be, s manapság a legfoglalkozta­tottabb színészek közé tartozik. Profi pályáját a kassai Tháliában kezdte, majd a filmművészeti főis­kola elvégzése után a Szlovák Nem­zeti Színházhoz került. Közben meghatározó arcává vált a Radosi- nai Naív Színháznak (Radošínské naivne divadlo). Az utóbbi években a legtöbb hazai forgatású filmben szerepelt. Egy zsidó fiút alakított az Élet minden áron című cseh film­ben, amelyet Oscar-díjra is jelöltek. A fűm rendezője, Ján Hfebejk mondta Csongorról: „Ő egy géniusz! Van a filmben egy hosszabb mono­lógja, amelyet eredetileg ki is akar­tam hagyni, mert sokan azt taná­csolták, hogy nem fog bejönni. Nos, mikor azután az amerikai vetítésen ehhez a részhez értünk, ahol több percen keresztül csak az arca volt látható, a közönség spontánul fel­szisszent. Ilyen művész Csongor!” Ő maga úgy mondta, álmában sem re­mélt akkora sikert, mint amilyet ez a film hozott számára, annál is in­kább, mert kezdetben még a szlovák nyelvtudásával is gondjai voltak. Aki többet akar megtudni róla, ma 18 órától látogasson el a Deja vu klub­ba, ahol ígérete szerint Csongor dal­ra is fakad, (sd) A Csemadok és a Pódium Színházi Társaság főszervezé­sében ötödik alkalommal ren­dezték meg a falusi színját­szók fesztiválját. Az országos rendezvénynek immár negye­dik alkalommal Szepsi és Buzita adott otthont, az el­múlt hét végén. LAKATOS KRISZTINA Első kis jubileumát ülte a fesztivál, amely amellett, hogy igyekszik tar­tani magát eredeti célkitűzéséhez - hogy elsősorban olyan csoportok­nak adjon lehetőséget a bemutatko­zásra, a megmérettetésre, a tapasz­talatra, amelyek akár színvonalukat, akár műfajukat tekintve nem fértek bele a Jókai Napok keretébe -, ap­ránként de folyamatosan változik is. Ami a legszembeötlőbb módosulás: nevet kapott, mégpedig Egressy Bé­niét, aki a rendezvénynek helyet biz­tosító régió kollektív emlékezetébe nemcsak az Erkel-operák szöveg­könyveivel, a Szózat megzenésítésé­vel írta be magát, hanem azzal is, hogy egy évig kántortanítóskodott Szepsiben. És vannak olyan változá­sok, amelyeket leginkább azok lát­hatnak, tapasztalhatnak, akik ab­szolválták már a szemle egy-két év­folyamát. A visszatérő csoportok nagy része eleve igényesebb önma­gával szemben, ami az előadások színvonalán jótékonyan megmutat­kozik. Vélhetőleg nem csak a pro­dukciókat követő megbeszélések a „ludasak” ebben, hanem az is, hogy az együtteseknek lehetőségük van megtekinteni egymás bemutatkozá­sát. Talán több tanulható ebből, mint akárhány vérprofi előadásból, hiszen a legszerencsésebb minta, ha nagyjából egyforma körülmények és lehetőségek között működő csapa­tok eredményeit vetheti össze ki-ki a saját meggyőződése szerint. (Az idei színjátszó fesztivál egyik szomorú és meghökkentő története éppen e kér­dés körül bonyolódott: volt olyan csoport, amelyik határozottan nem kívánt élni a lehetőséggel; legalább­is csak így tudtuk értelmezni, hogy az autóbuszt is elutasították, amely díjmentesen szállította volna őket a másnapi programokra. Pedig a gömörhorkai Szivárványban tánco­ló lányok talán érdekesnek találták volna, milyen más világok léteznek azon túl is, mint amit csoport- vezetőjük képvisel az ötvenes-hetve­nes évek dalaira nosztalgiázva, a tel­jes gardróbot felvonultatva...) A minőségi változás abban is meg­mutatkozik, hogy tavaly úgy döntöt­tek a szervezők, külön kategóriában értékelik a hagyományőrző produk­ciókat és a színjátékokat. (A kétfajta előadásmódot nehéz ugyanis össze­vetni ugyanazon színházi kritériu­mok alapján.) A címet az Új Szó egyik rendőrségi híre alapján adtam írásomnak. Szí­vesebben választottam volna ugyan szerényebbet - pl. Mire jó a nyelv­tan? -, de ki olvas ma ilyen című cik­keket? Hiszen még a pedagógusok közül is többen azt vallják, hogy ma­gát a nyelvet kell tanítani, nem pe­dig az unalmas nyelvtannal gyötörni a tanulókat. A magamfajta „meg­átalkodott” mégis azt állítja: a nyelv­tan elfogadható ismerete nélkül nem lehet megbízható nyelvtudásra szert tenni. Persze a szilárd nyelvta­ni ismeretekre még rá kell - és már rá is lehet - építeni a készségfejlesz­tést: a nyelv helyes használatának kialakítását. Levegőbe nem lehet vá­rat építeni! Hogyan taníthatnánk meg bárkit is pl. arra, hogy az alá­rendelő összetett mondatok szer­kesztésekor a jelzői szerepű utaló­szót az elé a mondatrész elé tegye a főmondatban, amelyre mint jelzett szóra a mellékmondat tartalma vo­natkozik, illetve úgy szerkessze meg a jelzői mellékmondatot, hogy az mint tartalmasabb beszédegység helyettesítse a formális, keveset Kezdjük hát a folklórszekcióval, az­az a dramatizált népi játékokkal. A három nap alatt láthattuk az áji Ár- valányhaj Vegyeskórust, amely a Szentcsalád-járás hagyományát vit­te színre népi oratórium formájá­ban, néhány igazán szép, emelke­dett pillanattal ajándékozva meg a közönséget. A Női Ének- és Hagyo­mányőrző csoport Csécsről - a kate­gória idei győztese - jó szokásához híven a falusi asszonyok humorát kí­nálta; Téli esték című összeállításuk­ban elsősorban a unaloműző sza­badszájú trécselés művészetébe ve­zettek be bennünket, s nem melles­leg egy sor népi mesterség csínját- bínját mutatták meg (bár a fürge uj­jak a poharakhoz, kupicákhoz is sű­rűn odakaptak). A Csemadok balog­falai alapszervezete Fürtöcskék cso­portja Farsang címmel hozott népi játékot, nagy derültséget keltve a menyasszonynak öltöztetett bábu és az élemedett korú szerelmes vőle­gény kettősével. Minden bizonnyal megérne egy mi­sét végiggondolni, miféle változáso­kon ment keresztül a faluközössé­gek hagyományos szokásvilága az elmúlt évtizedekben, szakértelem hiányában viszont megelégszem az­zal, hogy végigélveztem, miként vált természetes részévé ennek a világ­nak a Csendes éj, természetes kifeje­zőeszközévé a népviselet helyett a talán ha magyarosnak nevezhető öl­tözet. Imigyen tágítva a folklór foga­lomkörét, hajlanék arra, hogy a Bódvavendégi Hagyományőrző Csoport Férjek iskolája című előadá­sát is ebbe a tagozatba soroljam, hi­szen amiből merítettek, folklór az is, csak éppen az újabb rétege: a száj- hagyomány útján teijedő viccek, tréfás beszólások, szentenciaszerű, humorosnak vélt megállapítások vo­nulata. Sőt, innen nézve és gondol­va egy nagyot és merészet, ha nem is a népi, de a népiesch kategóriában vélem felfedezni a nagykürtösi Pa­mondó utalószót a jelzett szó előtt, ha az illető nem ismeri az alárendelő összetett mondatok funkcióját, szer­kesztésük formai megoldásait (pl. az utalószó szerepét, összefüggését a mellékmondattal stb.)! Bizony az utalószó és a mellékmon­dat közti kapcsolatteremtés gyakran sikerül rosszul még a lapokban is - a szóbeli közléseket nem is említve. Már az is bosszantja az olvasót, ha a helytelen mondatszerkesztési mód értelmetlenséget okoz, hogyne bosszantaná hát, ha félretájékoztat­ja! Ez utóbbi eset történt most is na­pilapunk említett rendőrségi híré­ben. Ez a következő formában jelent meg: „A rendőrségnek tegnap kora reggel sikerült megtalálnia annak az idős házaspárnak a gyilkosait, akik csütörtökről péntekre virradó éjsza­ka ölték meg brutális módszerrel a két idős embert.” A mondat tartal­mából az első olvasásra kb. ez marad meg bennünk: megtalálták annak az idős házaspárnak a gyilkosait, ame­lyik két idős embert megölt. De újra- olvasásra kényszerít az a körülmény, hogy az ő gyilkosaikat találták meg, vagyis ez azt jelenti: ők is halottak már. Mi történt valójában? Tömeg­lóc Varietas Diagnózis című kabaré­jának a helyét is, hiszen ennek az előadásnak a vázát szintén a viccek, a csasztuskák és a palóc Kató néni al­kotta. (Egyébként is, az előadásokat nézve komolyan megfordult a fejem­ben, hogy ezt az egész dolgot a tiszta forrással pár unatkozó urbánus talál­ta ki a többi unatkozó urbánus szóra­koztatására. Mondjuk, megkérde­zem az egyik echte népi szereplőt, va­jon az általuk bemutatott szokások ma is ének-e a falujukban. Erre a vá­lasz: hát, ez konkrétan már nem, de vannak más szokások, például kará­csonykor a községháza elé járnak énekelni, áll ott ugyanis egy nagy fenyő. íme a hagyomány születése...) De téljünk át a látott színművek és az azokat bemutató színjátszó együttesek sorára. Nem volt véletlen a sorrend, hiszen szakállas színházi közhely, hogy a jó darabválasztás fél siker, s a szepsi és buzitai fesztiválon is gyakran szóba került, egy-egy rossz választás mennyire tette lehe­tetlenné a továbblépést, vagy éppen mennyiben korlátozta az amúgy ki­dolgozott játék hatását. Pozitív és negatív példák egyaránt akadtak. Láthattuk a Bodrogközi Színjátszó Csoportot Királyhelmecről, Móricz Zsigmond A tej című népszínművé­vel. Esetükben a darab jó választás­nak bizonyult, lendületes játékkal keltették életre a figurákat, s ma­gunkban ahhoz is csak gratulálni tudtunk, hogy nem erőltették (ránk) tovább a „veretes” kortárs drámá­kat. Lendületes játékban nem volt hiány az ebedi Égyszeregy Színját­szó Csoport előadásában sem, s csak sajnálni tudtuk, hogy Katkó József Mutatványosok című vígjátéka nem bizonyult színpadképes nyersanyag­nak, a jobb sorsra érdemes együttes kezében sem. Ebedről idén két cso­port érkezett, a helyi Csemadok színjátszói Bónyi Adorján Egy kis senki című színművét - amolyan két világháború közötti szalondráma, gyilkosság? Talán valakik bosszút álltak a két gyilkoson, s mivel a tör­vény tiltja az önbíráskodást, őket is letartóztatták? Elolvasva a további két mondatot is, sejtjük - de csak sejtjük hogy talán „csak kettős gyilkosság” történt: egy idős házas­pár az áldozat. De ők nyüván ártatla­nok voltak. Nem öltek meg senkit. „Bűnös” a hír szerkesztője volt, hi­szen - akaraüanul is - rágalmazott. Mi okozta a félreértést? Az első tagmondatban (mint fő­mondatban) van egy kijelölt jelzői szerepű annak utalószó. Ennek az volna a szerepe, hogy szorosabbra fűzze a főmondat kapcsolatát a mel­lékmondattal. A mellékmondatnak meg - szerepe szerint - azt a mon­datrészt kellene kifejeznie tagmon­dat formájában, amelyet az utalószó helyettesít. Ez esetben „az idős há­zaspárnak” birtokos jelző (melyik kérdésre felelő) kijelölő jelzőjét. A mondatot figyelmesen elolvasva azonban könnyen megállapíthatjuk, hogy a mellékmondat értelme tulaj­donképpen a gyilkosait tárgyra vo­natkozik, hiszen az ezzel a szóalak­kal jelölt személyek azok „akik csü­törtökről péntekre virradó éjszaka vezérigazgatóval, kutyát sétáltató inassal, emancipált kisasszonnyal... - hozták, miközben a csapat átlag- életkora kb. tizennégy év körül moz­gott, s a szöveg elmondásán kívül másra nem maradt energiájuk. Ha­sonló eredményt hozott Moliere Botcsinálta doktora a szesztai Kisve- réb Színjátszó Csoport előadásában. Csak remélni lehet, hogy a fiatalok játszókedve megmarad, s jövőre ró­luk is elmondhatjuk: visszajöttek, láttuk, minket meggyőztek... A bátorkeszi Keszínpad hagyomá­nyaihoz hűen idén is musicalt ho­zott, ezúttal a Popfesztivált, melyet átgondolt, jól szerkesztett előadás­ban tálaltak. Sőt: most először ke­resztet vetettek a play backre, s élő­ben adták elő a dalokat. Azok is meg­kapták a magukét, akik a „zenés-tán­cos huszarettet” szeretik: Cserháti Lajos Huszárkisasszony című nép­színművét a Csemadok Ipólynyéki Alapszervezetének Színjátszó Cso­portja adta elő, saját megzenésítés­ben, nyalka katonatisztekkel, lobogó trikolórral, nadrágba-mentébe búj­tatott leányzóval - naivan, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. És persze idén is itt volt a Nánai Színjátszó Csoport, Goldoni Miran- dolinájával - ezzel az előadással megismételték korábbi sikereiket, s Labiche Első vizitje és Moliere Kép­zelt betege után zsinórban harmad­szor nyerték el a fesztivál fődíját. A nánaiak Juhász Mária irányításával egységes, összeforrott, tájainkon sa­játos stílusú csapatot alkotnak, igazi, élvezetes színházat csinálnak, s amellett, hogy következetesen járják az útjukat, újra és újra képesek az újításra, az előadásaikban évről-év- re meglepnek bennünket valami ap­ró, de zseniális ötlettel. A versenyprogramon kívül láthat­tunk a fesztiválon példa értékű ven­dégelőadásokat, diákos humorral fűszerezett balladaösszeállítást rög­tön kettőt is: a füleki Apropó Kisszín- padnak a Jókai Napokon nívódíjat nyert, Átkozott gyötrelem című elő­adását, valamint a Selmecbányái Művészeti Alapiskola Yemelo szín­játszó csoportja Szlovák balladák csokra című produkcióját. Azt pe­dig, hogy a felnőtt színjátszás sem agonizál, az őrsújfalui ES? Színház bizonyította Liptai-Góth Hamar egy asszonyt című bohózatával, mellyel az idei Jókai Napokon nagydíjat nyertek. Mit is kívánhatna mást az ember egy jubiláló fesztiválnak, mint sok ilyen színvonalú előadást, a saját felfede­zettjei előadásában is. Meg persze azt, hogy nőjön, gyarapodjon, tere­bélyesedjen a rendezvény. De - s ta­lán nem őrről meg senki, ha hozzá­teszem: - csak módjával. A magam részéről ugyanis nem szívesen ál­doznám fel a családias hangulatát és a közvetlenségét a legpompásabb körítés kedvéért sem. ölték meg brutális módszerrel a két idős embert”. Ezzel a mellékmon­dattal is érthető lett volna a mondat, ha nincs a főmondatban utalószó, mert a gyilkosait tárgy közvetlenül a mellékmondat előtt áll, s rávonat­koztatható. íme: A rendőrségnek tegnap kora reggel sikerült megta­lálnia az idős házaspárnak a gyilko­sait, akik csütörtökről péntekre vir­radó éjszaka ölték meg brutális módszerrel a két idős embert. Ez le­hetett volna tehát az egyik megol­dás. A másik meg az utalószós for­ma, persze olyan tartalmú mellék- mondattal, amely „az idős házaspár­nak” (szerkezetes) birtokos jelzőnek kijelölő jelzői értelmű bővítménye­ként fogható fel. Tehát: A rendőrségnek tegnap kora reggel sikerült megtalálnia annak az idős házaspárnak a gyilkosait, amelyiket csütörtökről péntekre vir­radó éjszaka ölték meg brutális módszerrel. A nyelvtani tájékozatlanság - egy kis nyelvi gondaüansággal (néha nem olvassuk el, amit leírtunk) - látjuk, milyen kellemeüen helyzetbe hoz­hatja a szerzőt, szerkesztőt, lapot egyaránt.------. ^ J Já n Hfebejk csak szuperlatívuszokban tud beszélni róla (Petr Jedinák felvétele) Szívesebben választottam volna szerényebb címet - pl. Mire jó a nyelvtan? de ki olvas ma ilyen című cikkeket? Nyelvtani tájékozatlanságból - tömeggyilkosság JAKAB ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents