Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-19 / 265. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 19. Európai unió Az osztrákoknál a hatos lottó a nyerő, a görögök és a szlovákok a sportfogadásra esküsznek A pénzügyi bűncselekmények szaporodására számítanak Szerencsejátékok Európában Keleti bűnbandáktól tart az uniós rendőrség Az ötös lottó sok európai or­szágban létezik, de sehol sem olyan népszerű, mint Magyarországon. A 4 milli­árd 860 millió forintosra duzzadt nyeremény jelenleg a legnagyobb Európában, Szlovákiából is „szerencselo­vagok” ezreit csábítja a határ menti lottózókba. De mi a helyzet a más európai orszá­gok szerencsejáték-piacán? ÖSSZEÁLLÍTÁS Amióta világ a világ, pontosabban azóta, amióta kitalálták a szeren­csejátékot, az emberek játszanak és költenek: totóznak, lottóznak, kaparnak, pörgetnek, gyűjtöget­nek, kivágnak és beküldenek, mert hátha egyszer sikerül. Az elmúlt tíz évben szerte Európában a totó-lot­tó játékok és sorsjegyek egyre nép­szerűbbek lettek. Mára a piac több mint ötven százalékát teszik ki eze­ket a játékok. De a kaszinókban a rulettasztalnál és a játékauto­matáknál is határtalanul játsza­nak, akik tehetik. Ugyanakkor a szerencsejáték mind a mai napig az a terület az EU-ban, ahol fenn­maradtak a nemzeti határok, va­gyis a szerencsejáték-szervezés minden tagállam saját belügye ma­radt. Még a szerencsejáték definíciójá­ban sem egységesek az országok. Az egyes tagállamok szabadon meghatározhatják a szerencsejá­tékok számát és azt, hogy melyik típusú szerencsejátékot engedélye­zik magántulajdonban működni. Magyarország gyakorlatilag már a csatlakozási szerződésben kikötöt­te, hogy a szerencsejáték szerve­zésben fenntartja az állami mono­póliumot. Elképzelések ugyan már születtek egy közös európai lottó­ról, de erre - ha egyáltalán lesz is ilyen - még minden bizonnyal so­káig kell várni. Székely Gábor, a magyarországi Szerencsejáték Rt vezérigazgatója szerint két törekvés is van. Egy­részt gondolkodnak a több orszá­got átívelő lottózás megszervezé­sében, másrészt viszont a nemzeti lottótársaságok arra törekszenek, hogy európai szinten minél jobban együttműködjenek. Ez persze még nagyon gyerekcipőben jár. Bár nin­csen közösségi előírás ezen a terü­leten, közösségi kezdeményezé­sek, megállapodások azért már léT teznek. Ilyen például az európai lottótársaságok etikai kódexe, amelyet a tagállamok irányadónak tekintenek. Ebben az etikai kódex­ben rögzítették a minden országra vonatkozó magatartási szabályo­kat, mint például a játékosok érde­keinek a védelmét, valamint a nemzeti lottótársaságok önálló te­vékenységének a biztosítását saját országukon belül. Ami az utóbbi időben megjelenő határokon át­nyúló internetes szerencsejátékok miatt vált igazán jelentőssé. Az, hogy melyik a legnépszerűbb szerencsejáték, tagállamonként változik. De az elmondható, hogy kontinensünkön Spanyolország­ban a legnagyobb a játékszenve­dély, ott aránytalanul többet költe­nek a tippelésre, csakúgy, mint a skandináv országokban vagy ép­pen az olaszoknál. Az osztrákoknál a hatos lottó a nyerő, míg a görö­gök és a szlovákiai állampolgárok a sportfogadásban járnak az élen. Közép-Európában a magyarok vá­sárolják a legtöbb lottót, totót, sorsjegyet. Valószínűleg ehhez az is hozzájárult, hogy Magyarország a lottónál nyugat-európai mintára átvette a halmozódó nyeremény­alap-rendszert. Székely Gábor az MTV-ben nyilat­kozva elmondta, Nyugat-Európá- ban, ahol a bruttó nemzeti termék sokkal magasabb a magyarországi­nál, körülbelül háromszor annyi pénzt költenek az emberek szeren­csejátékra. „Ezzel szemben a kö- zép-kelet-európai országok, tehát a volt szocialista országok tekinte­tében a magyarok kb. kétszer any- nyit költenek szerencsejátékra, mint a többiek: a lengyelek, a cse­hek, a szlovákok.” Jelenleg Magyarországon hat ka­szinó működik, 40 ezer játékgépen lehet pénzt veszíteni vagy nyerni, ületve tucatnyi fajta sorsjegyet le­het megvásárolni. Az EU országai­ban alapkövetelmény, hogy a pén­zek útja átlátható legyen. így pél­dául az is, hogy mennyit költöttek az ilyen bevételekből szociális cé­lokra. Dr. Vitai Etelka, a Szerencsejáték Felügyelet jogi főosztályának veze­tője: „Az EU tagállamaiban jellem­ző, hogy a szerencsejáték szerve­zésből származó extra profitot na­(Juhász László illusztrációs felvétele) gyobb arányban közvedenül nonprofit szervezetek útján, vagy pénzügyi alapok útján, egészség- ügyi, jóléti, szociális és kulturális célokra fordítják. Tehát nagyon meglepő az, hogy Máltán közvetle­nül állami beruházásra fordítják.” Finnországban például ez a pénz közvetlenül az Oktatási Minisztéri­umba folyik be, míg Portugáliában a játékkaszinók bevételéből köz­vetlenül az idegenforgalmat támo­gatják. De egyes európai országok­ban stílusosan jut belőle a szenve­délybetegségek kezelésére is. Ma­gyarországon csakúgy, mint a leg­több helyen Európában, az extra bevételek jelentős része szociális, kulturális és sporttámogatásra megy el. „Hollandiában például jótékonysá­gi lottószervezés folyik, de más or­szágokban is van példa arra, hogy közvetlenül karitatív jellegű sze­rencsejáték szervezésre kerül sor, például Spanyolországban a kór­házak közvetlenül bocsáthatnak ki sorsjegyeket, s nyilvánvaló, hogy ezt jóléti célra fordítják” - mondta Vitai Etelka, (mtv, ú) MTI-HÍR A közös európai rendőrség szerint a jövő évi uniós bővítés egyúttal a szervezett bűnözés terjeszkedését is jelentheti. Az Europol elsősorban az embercsempészetet tartja a fő ve­szélyforrásnak, de számol azzal is, hogy a bűnbandák célba veszik az Unió által kínált támogatásokat. A hágai székhelyű szervezet arra fi­gyelmezteti a jelenlegi tagállamo­kat, hogy az orosz, albán és más nemzetiségű bűnöző csoportok a jö­vőre csatlakozó országokba teszik át székhelyüket. A szervezett bűnözés hatalmas mér­tékű térnyerésétől tart a közös euró­pai rendőrség az EU jövő évi bővíté­se után - áll abban a bizalmas jelen­tésben, amelyet hétfőn szellőztetett meg egy vezető brit napilap. A The Times által megtekintett 27 oldalas jelentésben az Europol - az EU bél­és igazságügyi együttműködésének keretében kialakított európai rend­őrségi központ - arra figyelmezteti a tagországokat, hogy a tíz új csatla­kozó ország illegálisan terjesztett áruk és szolgáltatások tömegének lesz „forrása, tranzitútja és célor­szága” egyszerre. A hágai székhelyű Europol szerint szervezett nemzetközi bűnbandák máris készülnek az EU-bővítésre. Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy ezek a bandák megkezdték te­vékenységük és tagjaik átcsoporto­sítását a csatlakozó országokba, amelyek egyben az illegális pénzek befektetésének központjaivá is vál­tak. Az uniós rendőri szervezet sze­Belgium lakosságának egynegye­de depressziós, illetve élete során már küszködött alkoholfüggőség­gel, s az utóbbi egy évben minden kilenc emberből legalább egy szembesült valamilyen pszicholó­giai problémával, derül ki egy fel­mérésből. A kutatókat igencsak meglepték az adatok. A statisztika eddig azért volt félrevezető, mert - mint most kiderült - a pszichológiai problé­mával küszködő betegeknek csu­pán egyharmada fordult orvoshoz. A szakembert felkereső betegek 20 rint az Észtországban, Litvániában, valamint Bulgáriában, Romániá­ban, Albániában, Oroszországban és az egykori Jugoszlávia területén működő bűnbandák jelentik a leg­nagyobb veszélyt az EU-ra. A jelen­tés szerint több százezer illegális bevándorló becsempészése és en­nek társadalmi, gazdasági és politi­kai következményei ma már veszé­lyesebbek, mint a kábítószer-csem­pészet. Az Europol számít a pénz­ügyi bűncselekmények szaporodá­sára is, arra, hogy a szervezett bű­nözés célba veszi az unió által kí­nált támogatásokat, hamisított euróval és „mosott pénzekkel” árasztja el az EU-t - áll a The Times által idézett jelentésben. Az Europol szerint csak az utóbbi egy évben ezer új szervezett bűnö­zői csoportot azonosítottak az EU- ban, ahol így már négyezer ilyen szerveződést tartanak nyilván, 40 ezer taggal. A jelentés szerint az orosz bandák a legerősebbek; ezek máris ,jól be­ágyazódtak” Finnországban, Své­dországban, Dániában és a balti ál­lamokban. Főleg pénzmosásra, zsa­rolásra és embercsempészetre sza­kosodtak, és kíméletlen erőszakkal lépnek fel a vetélytárs bandák ellen - áll a jelentésben. Az Europol a tagországoknak meg­küldött figyelmeztetésben szorgal­mazza az uniós államok nemzeti jogszabályainak nagyobb mérvű összehangolását főleg a pénzmosás és az illegális bevándorlás terén, és sürgeti a közös rendőri fellépést a hálózatok irányítóival szemben. százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem részesítették megfelelő keze­lésben, mindössze nyugtátokat, antidepresszánsokat írtak fel neki, ám pszichológiai segítséget nem kapott. Egy tanulmány szerint a társada­lom gyakran túlságosan alábecsüli a mentális betegségek jelentősé­gét, pedig az ilyen kórban szenve­dők többségének havonta legalább nyolc napig csökken a teljesítőké­pessége, jelentősen romló életmi­nőség mellett. A pszichológiai problémákra leg­inkább érzékenyek a nők, a fiata­lok, illetve az egyedül élők. A betegeknek csupán egyharmada fordult orvoshoz Depressziósak a belgák EURO.HU-HÍR A svéd népszavazás rontotta az egységes pénz megítélését Irina Vega, a csinos európai parlamenti képviselőnő a környezetvédelmi bizottság elkötelezett tagja Kevés az európárti dán INFORMÁCIÓ Arányait tekintve többségben van­nak azok a dánok, akik támogatják országuk csatlakozását az európai közös valutához, de számuk csök­kent azóta, hogy szeptemberben a svédek nemet mondtak az euróra - derült ki egy felmérésből. A PLS Ramboell közvélemény kutató adatai szerint a megkérdezettek 49 százaléka támogatta az euróöve­zeti csatlakozást, ezzel az arányuk mérséklődött az előző, augusztusi felmérésben szerepelt 54 százalék­ról. A 997 megkérdezett 38 száza­léka ellenezte az euró bevezetés, ez növekedés az augusztusi 36 szá­zalékhoz képest. Dániában 2000 szeptemberében népszavazást tartottak az euróról és akkor a szavazók 53:47 arány­ban elutasították azt. A 15 EU tag­állam közül három, Dánia, Svédor­szág és Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek. (Fnet) UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Fogyasztóvédelem Hozadékok © a fogyasztóvédelmi előírások szigorúbbak lesznek, főként a RAPEX elnevezésű információs rendszer bevezetésével, amely a veszélyes termékek listáját tar­talmazza © az üzletekben az egységárat fel kell tüntetni az árukon az elektronikus kereskedelem bevezetése © a közös pénznem bevezetésé­vel egyszerűsödnek a külföldi vásárlások Kockázatok 0 az előzetes ellenőrzés meg­szűnésével Szlovákia belső pia­cára olyan termékek is bejuthat­nak, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak 0 szigorúbb és hatékonyabb pi­aci ellenőrzést kell bevezetni Képregényben magyarázza magát az EU MTI-HÍR A képregény műfajához nyúlt az Eu­rópai Parlament, hogy könnyebben érthetővé tegye a bonyolult európai uniós politikát. A Zavaros vizek című képes kötet­ben a bemutatott kalandok ugyan csupán a képzelet szüleményei, de a leírt eljárások hűek a valósághoz - áll a 40 oldalas alkotásban, amelyet elsősorban ifjú olvasóknak szántak. Az elbeszélés főhőse Irina Vega, a csinos európai képviselőnő. A kör­nyezetvédelmi bizottság elkötelezett tagjaként nem csak az Európai Unió vízügyi irányelveiért száll síkra, si­kerül felfedeznie egy vegyipari kon­szern bűnös üzelmek is, amely csőd­be akaija vinni a törvénytervezetet. A könyv fő célja, hogy az EU tör­vényhozói és lobbistái, valamint más érdekcsoportok munkamódjá­ról tájékoztasson - idézte a parla­ment propagandaosztályát a Frank­furter Allgemeine Zeitung című né­met napilap. A Zavaros vizek egyes képviselők mérgelődését is kiváltot­ta. Ók a költségeket bírálták, vala­mint az ezáltal a parlament munká­járól alkotott képet. A vegyipari üz­letág európai fedőszervezete, a Cefic is nehezményezte, hogy az EU- kiadvány kedveződen színben tüne­ti fel az üzletágat. A legtöbb képvise­lő és EU-ismerő dicsérte a publikáci­ót. Hasznos, vitára késztet, és nem utolsó sorban elmagyaráz olyan szakkifejezéseket, mint a közös dön­tés, a közös álláspont vagy a máso­dik olvasat. Az EU-törvényhozás - mindenek­előtt a környezet és a gazdaság terü­letén - közvedenül kihat az emberek és a vállalatok mindennapi életére - mondta egy EP-képviselő. Vélemé­nye szerint üdvözlendő minden olyan megjelenítés, amely ezt szem­léletessé teszi a polgárok számára. A képviselő hozzáfűzte: szívesen látná Irina Vegát frakcióbeli munkatársai között. Egy év múlva esedékesek az európai választások. Valószínűden azonban, hogy addigra valamelyik párt listás helyet biztosítana a bele­való képregényhősnőnek. A franciaországi Angouleme-ben megtartott 30. nemzetközi kép­regényfesztiválon díjat is kapott az ingyenesen terjesztett rajzos kiad­vány, mivel a legjobb - képre­génnyel megvalósított - kommuni­kációs kampánynak találták. Az Európai Bizottság egyébként már az 1990-es években kísérletet tett ar­ra, hogy képregénykötetek segítsé­gével tegye érthetőbbé a közösségi politikát. A környezetvédelem és a vegyipar, illetve az uniós dilemmák érzékeltetésével pedig - nem uniós megrendelésre ugyan, de - sikere­sen kísérletezett A főbiztos (The Commissioner) című regényében Stanley Johnson, illetve az abból ké­szült 1998-as filmben George Sluizer rendező is. Az új kolléganő. Roger Helmer EP-képviselő Irina Vega társaságában. (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents