Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-04 / 253. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 4. Közélet 5 Beszélgetés Kulcsár Máriával, a Fórum Információs Központ megbízott igazgatójával magyarországi és uniós forrásokról Pályázni már tudni kell Az új feltételek megnehezítik a szervezetek dolgát, a beérkezett pályázatok egy része nem megfelelő. Ezen szeretnénk segíteni. (Képarchívum) A Fórum Információs Központ és a Gömöri Ifjúsági Társaság egynapos tréninget tartott azoknak, akik magyarországi, rövidesen pedig uniós pénzekre kívánnak pályázni. Az első tapasztalatokról kérdeztük a tréning vezetőjét. SZILVÁSSY JÓZSEF Mi késztette a Fórum Információs Központot a tréningek megrendezésére? Elsősorban azok a nehézségek és gondok, amelyek évek óta ismétlődnek a magyarországi pályázatok meghirdetésénél és elbírálásánál. A szervezetek nagy része csak ezekből a forrásokból tud pályázni tevékenységére, programjaira, mivel azok annyira erősen kötődnek a kisebbségi kultúrához, hogy hazai vagy más külföldi alapítványok céljaival nem összeegyeztethetők. Kezdetben ezek a pályázatok nagyon egyszerű és könnyen teljesíthető feltételekhez voltak kötve, hiszen a támogatók fő célja az volt, hogy minél szélesebb körnek tudjanak segíteni. Ez a helyzet az utóbbi években fokozatosan változott, a magyarországi támogatók követelményei szigorodtak, a hangsúly áttolódott a szakmaiságra. Az új feltételek megnehezítik a szervezetek dolgát, ez abban is megnyilvánul, hogy a kiírásokra beérkezett pályázatok egy része nem felel meg a követelményeknek, vagy nagyon nehezen értékelhető a bírálók számára, ami jelentősen csökkenti az egész rendszer hatékonyságát. Ezen szeretnénk segíteni a tréningekkel, javítani a szervezetek esélyeit a sikeres pályázásra és megkönnyíteni a kuratóriumok munkáját is. Szigorításokat említett. Ezek nem érintik negatívan a magyar szervezeteket? » A találkozókon mi magunk is rengeteg információt, ösztönzést, új ötletet kapunk a . . résztvevőktől. \\ Szükségesek a szigorítások, hiszen minden közalapítvány a polgárok adóit osztja szét a szervezetek között, így működésüket teljesen ádát- hatóvá és tárgyüagossá kell tenniük. Mi sem szeretjük, ha nem tudjuk, mire fordítja az állam az általunk termelt javakat, milyen célokra fordítja adónkat. Ez tehát jó is, mert növeli az emberek bizalmát. És ne felejtsük el, hogy évről évre nagyobb a „tülekedés” ezekért a forrásokért, hiszen mindig újabb szervezetek alakulnak, az adományozók anyagi lehetőségei pedig végesek. Kell tehát egy tárgyilagos és megbízható elbírálási rendszer. A komolyabb követelményeknek pedig inkább pozitívan kellene hatniuk: arra kell ösztönözze a szervezeteket, hogy tanuljanak, fejlődjenek, és ezzel erősödjenek: jobban helyt álljanak nem csak a magyarországi forrásokért folytatott versenyben, de más területeken is. Mik voltak a rozsnyói tréning tapasztalatai? A legfontosabb a résztvevők véleménye. Szükségesnek tartják ezeket a képzéseket, és még többre lenne igény. Felmerült a probléma, hogy a kezdő szervezeteknek sokszor még áttekintésük sincs arról, valójában hány ilyen támogató működik, milyen területeken és hogyan érhetők el. A szervezetek számára rendkívül fontos a találkozás lehetősége is. Igénylik a személyes kontaktust, a tapasztalatcserét, a problémák megvitatását. így könnyebbé válik az együttműködés, egymás kölcsönös támogatása, ami az egyik legfontosabb feltétele a sikerességnek. Hiszen a közös összefogás, a kölcsönös segítség lehet az egyik legerősebb pillére a szektor és az egyes szervezetek fejlődésének. Kérem, mutasson be olvasóinknak egy ilyen tréninget. Minden találkozó tartalmát a résztvevők igényeihez alakítjuk, így megtörténhet, hogy soron következő rimaszombati vagy a soorjai képzés forgatókönyve merőben más lesz, mint az elsőé. Alapvetően arra törekszünk, hogy a résztvevők megértsék a pályázati rendszer alapelveit. Megtanulják a tervezést, vüágo- san és kézzel foghatóan fogalmazzák meg a célt. Ezután már jöhet a konkrét munka - a cél eléréséhez szükséges lépések tervezése, az anyagi fedezet tervezése, a költség- vetés elkészítése. Beszélnünk kell a résztvevőkkel arról is, mivel erősíthetik még esélyeiket, hogyan mutassák be a szervezetet, eddigi eredményeiket. Rozsnyón szerencsés egybeesések folytán vendégünk volt az Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (RISZI) két képviselője is, akik a támogatók szemszögéből mutatták be a budapesti ifjúsági- és a sportminisztérium programjait. El tudták mondani azt is, mire számíthatnak a pályázók a következő évben, hol találnak információkat a programokról. Legfőképpen arra törekszünk minden képzésünknél, hogy biztassuk az embereket, ne adják fel az első sikertelenségek után, hogy legyenek aktívak, keressék és ragadják meg a lehetőségeket. Milyen folytatása lehet ezeknek a képzéseknek a jövőben? Terveznek egyáltalán valamilyen folytatást? Ezeken a találkozókon mi magunk is rengeteg információt, ösztönzést, új ötletet kapunk a résztvevőktől, így már az előadások közben azon törjük a fejünket, mi legyen a következő lépés? Ami most leginkább hatott ránk, az az információk hiánya és igénye. Ebben az irányban kezdünk hát gondolkodni. Már ott a helyszínen sikerült ennek megnyerni az említett iroda képviselőit, akik készséggel vállalták, hogy regionális találkozókon tájékoztassák az ifjúsági szervezeteket programjaikról. Erre már volt is példa éppen Rozsnyón, ahol a pályázati kiírások idején a szervezetek első kézből tájékozódhattak, és helyben konzultálhattak terveikről, pályázataikról. Ezek az élő kapcsolatok növelik pályázati esélyeiket, segítik az együttműködést támogató és támogatott között. Megpróbálunk tehát kialakítani valamilyen modellt, hogy az alapítványok képviselőit lecsábítsuk a régiókba, hogy javítsuk az információ- áramlást, és növeljük ezzel a konzultációs lehetőségeket olyan területe\\ Megpróbáljuk f az alapítványok képviselőit lecsábítani a régiókba, hogy javítsuk az információ- . áramlást. V ken, ahol erre egyébként nincs mód. Természetesen már nem csak a magyarországi forrásokra gondolva, hiszen sok szervezet pályázhatna itthon is, ha ismerné a lehetőségeket. A pályázások tekintetében mi várható az uniós csatlakozás után? Tovább kell bővítenünk a képzési lehetőségeket: kezdőknek és haladóknak egyaránt, hiszen az uniós források esetében már valóban csak a jól felkészültek rúghatnak labdába. És mivel az Európai Unió egyik legfőbb követelménye programjainál a partnerség, tehát segíteni kell a szervezeteknek a partnerségek építésében egymás között és a többi szféra képviselőivel. Munka tehát lesz bőségesen számunkra is és a pályázó szervezetek számára is. Anna Záborská 4500 koronából próbál megélni egy hónapig, s egyáltalán nem bánná, ha sikerülne lefogyna A képviselőnő belekóstol a kisnyugdíjas életébe ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Anna Záborská, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke ebben hónapban mindössze 4500 koronából akar megélni. Még szeptemberben a Szlovák Rádió égjük hallgatója nyilvánosan provokálta a képviselő asszonyt: szemére vetette, hogy a képviselői fizetésből könnyű tanácsokat osztogatni és a reformokat túlélni, de próbálna csak egy nyugdíjból vagy munkanélküli segélyből megélni! A KDH képviselőnője elfogadta a kihívást, és megígérte: egy hónapig nem egész ötezerből fog gazdálkodni. Már októberben elkezdte volna a „kísérletezést”, azonban hosszabb ideig részt vett az Európai Parlament ülésén, Strasbourgban. „November 1-jétől a hónap végéig az összes kiadásomat pontosan feljegyzem, és bebizonyítom, hogy ennyiből is ki lehet jönni. Természetesen a képviselői kötelezettségeimmel összefüggő kiadásokat, például a telefont vagy a benzinköltséget nem számolom, mert szerintem, aki csak négy és fél ezerből él, annak biztosan nincs mobilja és kocsija” — mondta a keresztény- demokrata politikus. Azt nem árulta el, a havi lakbért, villany- és gázszámlát beszámolja-e, illetve hogy ha ezt kifizeti, mennyi marad élelemre. Azt viszont nem bánná, ha lefogyna, bár nem hiszi, hogy az olcsó étel egészséges is. A kezdet mindenesetre nehéz volt, hiszen a hétvégén volt a halottak napja, és már a gyertyákat, mécseseket is felszámolta. Az útiköltséget viszont nem, mert - mint mondta - ha ezt is beszámítaná, a 4500 koronából nem jutott volna el hozzátartozói sírjához egy közép-szlovákiai városkába. Az útiköltséget így a képviselő asszony félje állta, (t, ú) A nyilatkozatok szerint folytatni kell a visegrádi négyek együttműködését az európai uniós csatlakozás után is Kerülték a kényes kérdéseket az államfők ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A visegrádi országok államfőinek tegnapi értekezletén a várakozásokkal ellentétben nem került szóba a második világháború után kitelepítettek kérdése úgy, ahogy azt nemrégiben a német és a lengyel köztársasági elnök felvetette. A házigazda Mádl Ferenc a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Csehország, Lengyel- ország, Magyarország és Szlovákia államfőinek közös meggyőződése, hogy az országaik közötti együttműködést az európai uniós csatlakozás után is szükséges folytatni. .Átfogó, stratégiai célkitűzéseket illetően meg fogjuk találni a közös cselekvés, az együttműködés alapjait” - szögezte le, hozzátéve: konkrét ügyekben a résztvevő országok érdeke eltérhet egymástól, ez azonban természetes egy nemzetközi együttműködés esetén. Rudolf Schuster szlovák államfő a határon átnyúló együttműködés fontosságát emelte ki. Szerinte a négy ország az uniós csatlakozás után is egymásra lesz utalva, és nemcsak akkor, amikor majd a szavazatokat fogják számlálni. Úgy vélte, a négy országnak különleges határrezsimet kellene bevezetnie, amely az uniós tagságig lenne érvényes; mintegy felkészülve arra, amikor a schengeni határok másutt fognak húzódni. Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök szerint a visegrádi együttműködés folytatása önmagában érték, hiszen a korábbi évek komoly eredményeket hoztak. Václav Klaus cseh államfő szerint a jövő májusi uniós csatlakozás semmilyen törést nem fog okozni a visegrádi országok együttműködésében. Az államfők egyetértettek abban, hogy az együttműködés konzultatív politikai szerepe rendkívül fontos. Mádl Ferenc szerint az elnökök véleménye, hogy a V4-nek a jövőben is gyakorlat-orientáltnak kell lennie, de konkrét ügyekben továbbra is a kormányok felelőssége dönteni. Rudolf Schuster kérdésre válaszolva kijelentette: a találkozón nem volt szó arról a magyar javaslatról, amely belevenné a ldsebbségek jogait az EU alkotmányába, de a szlovák álláspont ebben a kérdésben nem változott. Közölte: a jövő évben Pozsonyban találkozik a négy államfő. (TASR, MTI) Wlllmí MM WIMlmtM Szlovákia rendesen fizeti a tagságot Pozsony. Szlovákia azon 13 ENSZ-tagország közé tartozik, melyek időben befizették a rájuk eső idei tagdíjat és egyéb anyagi kötelezettségeket. Szeptember végéig összesen 2,38 milliárd dollárral tartoztak a tagállamok, októberben pedig át kellett csoportosítani a békefenntartásra szánt összegeket a működési költségekhez, hogy anyagüag ne omoljon össze a szervezet. (TASR) Prokeš mint elnökjelölt? Pozsony. Elképzelhető, hogy Jozef Prokešt indítja köztársaságiel- nök-választáson az SNS azon szárnya, mely Peter Súlovskýt tartja elnökének és nem fogadja el Ján Slotát. Bár ezt maga Súlovský jelentette be, a hír Prokešt is meglepte, ugyanis neki elfelejtettek erről szólni. Egyelőre nem kíván indulni és jobb jelöltről is tud, de annak nevét nem árulta el. (TASR) Elbocsátások a rádiónál is Pozsony. Jövő márciusig mintegy 150 alkalmazottjától válik meg a Szlovák Rádió, jelentette be tegnap Jaroslav Rezník. A közszolgálati médium igazgatója szerint ezzel 950-re csökken az alkalmazottak száma, az elbocsátásokkal racionalizálni próbálják a műsorgyártást és természetesen pénzt is spórolnának. (SITA) Harminchat helyi ifjúsági szervezet Pozsony. Harminchat helyi szervezete alakult országszerte az MKP ifjúságpolitikai bizottságának, már az összes járásban van csoport- tájékoztatta lapunkat Farkas Iván, a bizottság elnöke. Néhány járásban már komoly tevékenységet fejtenek ki a szervezetek, szakmai eszmecseréket, valamint találkozásokat szerveznek politikusokkal, és felmerült egy országos találkozó meghirdetése, ahol a csoportok megismerkednének egymással, (ncs) Fiatalkorúaknak is öntenek Pozsony. Legsúlyosabb büntetésként akár egy év szabadságvesztés is kiróható arra a pincérre, aki szeszes italt szolgál fel fiataloknak, a vendéglők, diszkók személyzete azonban, úgy tűnik, javíthatatlan. -A rendőrség ezúttal a Zsolnai kerület szórakozóhelyeit ellenőrizte a hétvégén, és 41 ilyen esetet tapasztalt. A kerületi rendőrkapitány szerint súlyos pénzbüntetéseket szabnak ki a vendéglőkre, sőt, a szülők ellen is eljárás indul, mivel nem ügyelnek eléggé fiatalkorú csemetéjük nevelésére. (TASR) RÖVIDEN Rusko egyelőre nem indít újabb alelnökjelöltet Lepaktál az ellenzékkel? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ANO csak akkor indít újabb jelöltet a parlament alelnöki posztjára, ha meg tudja szerezni az ellenzék támogatását, jelentette be tegnap Pavol Rusko. A pártelnök korainak tartja azokat a feltételezéseket, hogy Jirko Malcháreket, az ANO alelnökét jelölnék. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egyszerűen üres marad az alelnöki poszt, mivel a Ľubomír Lintnerrel történtek után ebben a kérdésben már nem bíznak a koalíciós partnerekben. Azt, hogy többen a koalícióból úgy nem támogatták az ANO jelöltjét, hogy előzetesen megígérték, Rusko a koalíciós szerződés megszegésének tekinti, konkrét ellenlépéseket mégsem tervez az ANO. Vladimír Meéiar szerint az ügy nem most kezdődött-, hiszen Pavol Rusko is csak 93 szavazatot kapott, amikor a parlament alelnöke lett, s ebből 35 a HZDS-től származott, így sok kormánypárti honatya akkor sem voksolt az ANO jelöltjére, (s, t) Hétköznapi korrupció: csúsztatunk, ha kell, ha nem Adni, kapni jó? ÚJSZÔ-HÍR Pozsony. - A korrupcióhoz két ember kell: aki ad, és aki elfogadja - mutatott rá Ivan Gabala, a Korrupció issza a vérünket kampány szervezője. - Sajnálatos, hogy a legtöbb esetben akkor is adunk vagy lefizetünk valakit, ha azt senki nem kéri - állítja Gabala. A felvilágosító kampányt, amely a hétköznapi korrupció ellen harcol, a Polgári Szem ötlötte ki, két hónap alatt 100 iskolában tartanak előadást, több hivatalt is felkeresnek, és pozitív tapasztalatokat szereztek már a kórházakban és a rendelőintézetekben is. Fontosnak tartják, hogy már a diákok tisztában legyenek azzal, hogyan kerülhetik ki a korrupciót. A beszélgetések során kiderült, hogy a legtöbben arra számítanak, hogy az egyetemi felvételikor találkoznak korrupcióval.- Fontos lenne, hogy ha valaki korrupcióval találkozik, ne féljen feljelentést tenni a rendőrségen. A korrupcióellenes törvények azért kellenek, hogy a polgárok biztonságban érezhessék magukat - nyilatkozta Ján Hrubala, a kormányhivatal korrupcióellenes osztályának vezetője, (ncs) A Phare 2003 támogatást 2006-ig lehet felhasználni 57 millió eurót kapunk ÚJSZÓ+flR Pozsony. Sajnos Szlovákia eddig kockáztatta, hogy a Phare támogatások egy részéhez nem jut hozzá, mert a szerződéseket az utolsó pillanatban köti meg - mondta Eric van den Linden. De ez nem csak hazánkra jellemző, hanem a többi csatlakozásra váró országra is, tette hozzá. Szlovákia 57,1 millió eurót kap 33 projek- tumtra a Phare 2003-as programja keretében, a támogatást 2006 végéig lehet felhasználni. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Éric van den Linden, az Európai Bizottság pozsonyi nagykövete tegnap írta alá a Phare európai uniós pénzügyi alapról szóló emlékeztetőjét. Linden bízik benne, hogy Szlovákia az ezzel összefüggő szerződéseket folyamatosan megkötni. - Szlovákia valószínűleg 94 százalékát tudja felhasználni november 30-ig a 2001-es Phare- programnak-közölte Csáky. (ncs) A támogatott területek ♦ korrupció elleni harc ♦ idegenforgalom ♦ bíróságok ♦ közigazgatási reform ♦ kis- és középvállalkozások ♦ a határvédelem megerősítése ♦ roma integrációs programok
