Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-12 / 260. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. Kiállítás - Pozsonyi műtermek 2003 Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a Parlamentka kávéházban a Pozsonyi műter­mek 2003 című csoportos kiállítást, amelyen pozsonyi magyar képzőművészek - Jaksics Ferenc, Schrantz György, Nagy József, Kovács Éva, Maxon Edit, Kalita Gábor és Nagy Zoltán - munkáiból lát­ható válogatás, (tébé) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nagy szerencse 19 KASSA THÁI.IA SZÍNHÁZ: Csalódások 15,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16 Kill Bill (amerikai) 18,20.30 MLADOSŤ: Adaptáció (amerikai) 15.15,17.30,20 AU PARK - PALACE: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 14.20, 15.10, 16.10, 17.10,18,19,20,20.40,21.50,22.50 Bad Boys 2 - Már megint a rossz­fiúk (amerikai) 14.40,17.40,20.40 Amerikai pite 3 - Az esküvő (ame­rikai) 14.30,16.40,18.50,21.10 Vágta (amerikai) 15.40 A Karib-ten­ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 17.40, 20.30 Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 14.10, 16.25, 18.40, 21 Nem fé­rek a bőrödbe (amerikai) 15.20,17.30 Hasrapacsi (cseh) 19.50, 22.20 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 15 Trükkös fiúk (amerikai) 15.30 Kill Bill (amerikai) 17.50, 20.15, 22.30 Oviapu (amerikai) 14.40, 16.50 Fullasztó ölelés (amerikai) 19.20,21.20 Órák (amerikai) 17.15,19.40, 22.05 Fehér oleander (amerikai) 18.30, 21.30 PÓLUS - STER CENTURY: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 14, 14.40, 16, 16.40, 17.20,18.40,19.20, 20.20,21.20, 22 Adaptáció (amerikai) 21 Ameri­kai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.05, 16.05, 18.10, 20.15, 22.25 Órák (amerikai) 20.25 Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16.10 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 17.35 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.10,16-55,19.50 Kill Bill (amerikai) 19.45, 22 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 15.20, 18.15 Oviapu (amerikai) 15.25 David Gale élete (amerikai) 21 KASSA TATRA: Köztünk marad (szlovák) 16.30, 18.15 Adaptáció (ameri­kai) 20 CAPITOL: Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15'.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16 Hasrapacsi (cseh) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Terminátor 3 - A gépek lázadása (amerikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Mindenóó (amerikai) 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Jégkorszak (amerikai) 17.30 Terminátor 3 - A gé­pek lázadása (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: David Gale élete (amerikai) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kill Bill (ame­rikai) 16.30,19.15 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15, 16.15, 18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45, 16.30, 19.15 Birkanyírás (amerikai) 20.30 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 16.45,19.30 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 14, 16,18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13, 15.15, 17.30, 19.45 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 A Mindenóó (amerikai) 13.30,17.30 Az olasz meló (amerikai) 15,17.15,19.30 Po­kolba a szerelemmel (amerikai) 15.30, 20.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-német) 14.30 A Szövetség (amerikai-német) 15.45,18 Nagy József grafikája A zongoratanárnő, a Ken Park, a Maléna és egyebek Erotikus filmek hete ELŐZETESÜNK Dunaszerdahely. A Lux mozi és az NFG-l-FILM klub Erotikus filmek hete címmel holnaptól filmszemlét rendez, amelyen - miként a cím is utal rá -, olyan mozgóképeket mu­tatnak be, amelyek története a nagy szenvedélyek, az erotika körül fo­rog. A műsorban szerepel a nagy vi­hart kavart osztrák film, A zongora- tanárnő, amely egy véresen komoly sztori a nemi vágyakat felkorbácsoló szadisztikus hajlamokról, a másik lény iránt érzett birtoklásvágyról, az elszabadult pusztító, gyilkos indula­tokkal fűtött karriervágyról, a szép­érzék és a kegyetlenség együttélésé­ről egy személyben. A testi együtdé- tet leplezetlenül, nyers total plánok­ban megmutató Intimitás című fran­cia-olasz film is A zongoratanárnő­höz hasonló, meghökkentő alkotás, igaz, kevesebb vérrel. Ez az opus ar­ra keresi a választ, adhat-e teljes ki­elégülést az érzelmek nélküli, lecsu­paszított szex. Larry Clark és Ed Larchman rendezők is közeli képek­ben, pőreségében mutatják meg az érzelmi zavarodottságból az erő­szakhoz és a lecsupaszított szexhez menekülő kamaszhőseik testi kielé­gülését a Ken Park című filmben. E merész opust az Egyesült Államok­ban csak cenzúrázva vetítették. A testi vágyak és az erotika ugyancsak mozgatóerői a Maléna című mozi történetének, de sokkal visszafogot­tabb, romantikusabb, nosztalgi- kusabb tálalásban jelennek meg, olyan sajátos olaszos atmoszférate­remtéssel, ahogy azt Giuseppe Tor­natorétól, a film rendezőjétől koráb­bi alkotásaiból megszoktuk. Nézhe­tő és élvezhető, csodálatosan fény­képezett művészfilmet forgatott Julie Taymor a botrányokat kavart mexikói festőnő, Frida Kahlo életé­ről. A Salma Hayek főszereplésével készült Frida nem csak a festőnő fér­fiakhoz és nőkhöz egyaránt érzett vonzalmáról, szeretetéhségéről, tra­gédiákkal teli, kalandos életéről szól. Azt is finom, szürrealisztikus képsorokkal tárja fel, miként vetült Frida lelke a festővászonra, hogyan születtek ma már az egész világon keresett képei. A vetítések időpontja: naponta 19.30 és 21.30. (tébé) V. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál - november 28-tól december 6-áig új helyszínen, a Palace Cinema termeiben Világot járt, díjazott újdonságok Pozsony. A Pozsonyi Nemzet­közi Filmfesztivál harmad­szor költözik. Két évig az Istropolis adott neki otthont, aztán két esztendőn át a Pólus - Ster Centuryben tar­tották, idén az ötödik évfo­lyamot ismét új helyszínen, az Auparkban lévő Palace Cinema vetítőtermeiben ren­dezik meg november 28-tól december 6-áig. TALLÓSI BÉLA A fő programba, az első- és máso­dik filmes rendezők versenyébe ez­úttal tizennyolc játékfilmet sorol­tak be a világ legkülönbözőbb he­lyeiről. Köztük olyan filmeket is, amelyek más fesztiválokon már dí­jat nyertek, mint a kínai Vakakna, amely hazájában leleplező társa­dalomkritikai éle miatt feketelistá­ra került, Berlinben viszont győz­tes lett az elsőfilmesek kategóriájá­ban. A versenyfilmek között szere­pel továbbá ifj. Alekszej German (az ismert orosz rendező, Alekszej German fia) Utolsó vonat című munkája, amely viszont a velencei fesztiválon nyerte el a zsűri külön- díját. Vladimír Morávek színházi rendező első játékfilmjét, az Una­lom Brünnbent is beválasztották a versenybe, ugyanúgy, mint az egész világba eljutott Osama című afgán mozgóképet is. Az európai film szekcióban is kínál a fesztivál olyan ínyencségeket, amelyek nagy érdeklődésre tart­hatnak számot. Ebbe a rendezők igyekeztek olyan opusokat megsze­rezni, amelyek a kontinens leg­újabb filmtermésének legjavából valók. Köztük Muri Bilge Ceylan tö­rök rendező Uzah című munkája, amely előbb Cannes-ban elnyerte a zsűri nagydíját, utóbb pedig a Film- kritikusok Világszövetségétől (FIP- RESCI) megkapta Az év filmje mi­nősítést. Itt lesz a dán rendezőóri­ás, Lars von Trier Dogville című al­kotása, a francia filmet Francoise Ozon Swimming Pool, az olasz fil­met pedig az Itáliában élő török rendező, Ferzan Ozpetek Karlovy Varyban díjazott Szemközti ablak című opusa képviseli. A tavalyi ve­lencei fesztiválon a legjobb játék­filmnek járó Arany Oroszlánnal ju­talmazott opust, Peter Mullan munkáját, A Magdolna nővéreket is láthatjuk majd a pozsonyi szemlén ugyanúgy, mint a tavalyi berlini filmfesztivál Arany Medvével ki­tüntetett filmjét, Paul Greengraas rendezését, a Véres vasárnapot. Az árral szemben elnevezésű szek­cióban, mint minden évben, ezúttal is a független, kísérletező mozgó­képes alkotásokat kínálják a feszti­válrendezők. Olyan munkákat, amelyek az újszerű megszólalásra, a filmnyelv megújítására tesznek kísérletet, tartalmi vagy formai szempontból próbálnak újat hozni, s bár ezeket a leggyakrabban hang­zatos közönségsiker nem kíséri, a filmműfaj, a filmművészet fejlődé­sét erőteljesen befolyásolják. E szekcióban szerepel majd egyebek közt Andrej Koncsalovszkij leg­újabb rendezése, a Bolondokháza, Álekszander Szukorov trilógiájá­nak befejező darabja, az Apa és fia, valamint Pálfi György Hukkle cí­mű, több rangos nemzetközi feszti­válon jelentős díjakkal kitüntetett alkotása. A Zoom szekció ezúttal a norvég filmművészet jelen helyzetét pró­bálja meg felvillantani nyolc nagy­Lars von Trier Dogville című filmje is szerepel a pozsonyi szemle műsorán (Képarchívum) játékfilmmel, két dokumentum­filmmel, hét rövidfilmmel, vala­mint a híres lillehammeri norvég filmiskola hallgatóinak három munkájával. A Premierfilmek szekcióba nem­zetközi fesztiválokon bemutatott, esetleg díjat nyert alkotások kerül­nek be, olyanok, amelyeket Szlová­kiában még semmilyen más film­szemlén nem vetítettek, tehát itt­honi premierjüket a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon tart­ják. Mint például a velencei feszti­válon több, köztük a legjobb fil­mért járó Arany Oroszlánnal kitün­tetett Visszatérés, Andrej Zvjagin- cev orosz rendező munkája, vagy a Coen fivérek legújabb romantikus komédiája, a Kegyetlen bánásmód. A pozsonyi szemlén több olyan fil­met is bemutatnak, amelyet Euró­pai Filmdíjra (az EFA - az Európai Filmakadémia díjára) neveztek be. Minimálisan két olyan alkotást lát­hatunk majd, amelyet az év film­felfedezésének járó Fassbinder- díjra jelöltek. Továbbá két olyan mozgókép is szerepel a program­ban, amelyeket a nem európai fil­mek kategóriában jelöltek az Euró­pai Filmakadémia díjára - Takeshi Kitano A szamuráj, valamint Clint Eastwood A titokzatos folyó című munkája. Az Európai Filmdíjak át­adását december hatodikán tartják Berlinben. A pozsonyi fesztiválra meghívott vendégek neveit még nem árulták el a szervezők. Annyit lehet tudni, hogy elsősorban rendezőket hívtak meg a szemlére: eddig tizennyolc neves rendező jelezte vissza rész­vételi szándékát. Dušan Bajin rendező inkább a komédiára hegyezte ki a dolgot, ami ennél az Egressy-darabnál nem szerencsés Portugálból Portugália, Pestből Pozsony JUHÁSZ KATALIN Egressy Zoltán európai hírű drá­maíró, Portugál című darabját csak Csehországban három színház játssza, és máris hat nyelvre fordí­tották le, nagy meglepetésemre szlovákra is. A beharangozó sajtótájékoztatón az alkotók váltig bizonygatták, hogy Kassára nem a pozsonyi siker miatt került a darab, és amikor megkérdeztem, tudnak-e arról, hogy Miskolcon is most kezdik ját­szani a Portugált, a művészeti veze­tő kapva kapott az alkalmon, hogy Egressy művének közép-európai si­kerszériájáról beszéljen. Nem tudóm, siker lesz-e az isten háta mögötti faluban játszódó tra­gikomédia a kassai Állami Színház csicsás falai között, talán szeren­csésebb lett volna mégis a kamara- színházba költöztetni, ott talán a rendező is merészebb eszközökhöz nyúlt volna. Dušan Bajin ugyanis inkább a komédiára hegyezte ki a dolgot, ami ennél a darabnál nem szerencsés. Mert vajon van-e kétségbeejtőbb egy csendben vege­táló vidéld alkoholistánál, vagy egy huszonöt éves hajadonnál, aki falu­si szemmel nézve már vénlány, így gyorsan hozzá kellene mennie a korban hozzá illő egyetlen fiatal­emberhez, aki viszont egy szánal­mas tahó? Van-e reménytelenebb helyzet, mint a hitelbe vedelő, munkát hiába kereső helyi móka­mesteré, akinek fővárosi extaxis- ként ráadásul már összehasonlítási alapja is van? És mihez kezdjen az a fiatalember, aki pont fordítva, egy összkomfortos fővárosi házasság­ból menekül vidékre, hogy aztán a pénzes asszonyka fülön fogva vigye vissza? Ilyesmikkel nem jó viccelődni. Egressy Zoltánnak sem ez lehetett a szándéka, azt meg duplán nem akarhatta, hogy a nagyérdemű minden trágár beszóláson vagy ká­romkodáson hangosan röhögjön. A kassai közönség előtt azonban, úgy látszik, ritkán emlegetnek nemi szerveket, vagy sosem j^tak még vidéki kocsmában. Vagy jártak, de ők ott is választékosán beszéltek. Vagy nem beszéltek választékosán, de máson szívesebben nevetnek, mint saját magukon. Vagy saját ma­gukat nem tudják elképzelni ezek­nek az embereknek a bőrében. És itt a baj, nyilván ettől félt a rendező is, mivel a színészek tudatosan rá­játszanak a realisztikus hozzáállást kívánó figurákra. Retek, a kirúgott rendőr (Michal Soltész) szinte parodisztikusan bunkó. Az alkoho­lista nőt játszó Dana Košická in­kább idegbetegre veszi a figurát, a részvét lehetőségét sem hagyva meg a nézőnek. Marián Prevendar- čík annyira túljátssza a fővárosi en- tellektüel-szerepet, hogy akkor is álmodozón a fellegekbe néz, ha be­szél valakihez, vagy bort rendel. A felesége, Adriana Krúpová pozso- nyias kiejtésével mulattatja a nagy­érdeműt ahelyett, hogy könyörtele­nül visszarángatná férjét a valóság­ba. Egyébként nem a fordító Deák Renáta ödete volt Budapestből Po­zsonyt csinálni, a Fradiból pedig szlovák hokiválogatottat. Az erede­tiben a falu népe az FTC-t várja, hogy a csapat egy barátságos meccs erejéig színt hozzon életükbe. Itt meg a világbajnok hokisták játsza­nának focimeccset (sic!), mert jég­pályát azért nem mert Egressy szö­vegébe applikálni a rendező. A stilizált, teátrális játékmód és a harsány karikírozás azt eredmé­nyezi, hogy a néző hátradől a szék­ben, és mindenen hahotázik, amit lát. Tönkrement sorsokon hahotáz- ni pedig nem illik. A színészek kö­zül a Csipeszt, illetve szlovákul Pištát játszó Róbert Šudík tűnik ki a szerepéhez képest szimpatikus visszafogottságával, Jozef Úradník kocsmárosa szintén hihető figura. Masnit kettős szereposztásban ala­kítja Soňa Petrillová és Alena Ďu- ránová, ez utóbbi ártatlanabb, kis- lányosabb, bár szerepbeli korához mérten ez a tinilányos naivitás kis­sé fura. A szlovákul „Portugália” címen futó Portugál (a mondanivaló ezzel is tompul, az eredeti cím ugyanis egy hangulatra, érzésre utal) talán ar­ról szól, hogy mindenki vágyik va­lamire, valahová, de senki nem tesz semmit ennek érdekében. Talán ar­ról is szól, hogy nem lehet „büntet­lenül” belépni egy idegen környe­zetbe és feldúlni az ottani stabil vi­szonyokat. Sőt, arról is szólhat, hogy az ember hazudhat környeze­tének, de önmagának már nehe­zen. Kassán a nagy harsányko­dásban elvész a valódi tragédia, a kocsmároslány tragédiája, akit a messziről odacseppent, Portugáliá­ba igyekvő idegen simán elszédít romantikus szövegelésével min­denféle tengerparti gitárosokról, távolba merengő halászokról, az­tán veszi kalapját és továbbáll. A napok örök, eseménytelen kör­forgását illusztrálandó néha vad ragtime csendül fel a színpadon, a szereplők pedig gyorsítva mutatják be, milyen monoton is az életük. Ezzel a maradék hangulatot is sike­rül szétrombolniuk. A legvégén pe­dig, amikor gyorsan „függöny”-t kellene kiáltani, viliódzó fényben lassítottfilmes mozgásokat imitál­nak, és felhangzik Jaro Filip „My sme národ holubičí” (Galamblelkű nemzet vagyunk) kezdetű dala. A közönség aztán ezt dúdolgatja kife­lé menet. Dušan Tažík díszlete tetszetős, an­nak ellenére, hogy az általam eddig látott Portugál-előadások kocsma­belsőjéből Kassán terasz lett, a pontfényekkel imitált csillagok pe­dig egy ideig a sétálgató szereplők ruháján láthatóak. A zenekari árok­ba vizet önteni viszont teljességgel felesleges volt, a stégen üldögélő halász pedig ne telepedjen át egy laza mozdulattal a színpadi korlát­ra, mert a tóparton általában nincs ilyesmi. A kassai Állami Színház új művé­szeti vezetésének nem titkolt célja, hogy a kamaraszínház közönségét becsábítsa a nagyszínházba. Ezt azonban eléggé vitatható kompro­misszumok árán teszik. A „más­ság” - csodák csodája - így is jelen van, az előadás elején például rendre nagy csodálkozást kelt az idült alkoholistát játszó Dušan Skokan, amint „monterkyban” a nézőtéren terem, keresgéli helyét, felállítja az embereket, úgy kell őt kivezetni, hogy végül a színpadra dülöngéljen fel. Régi trükk, de úgy látszik, nem mindenki látott még ilyesmit Kassán. Jelenet az előadásból (Fotó: a kassai Állami Színház archívumából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents