Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-12 / 260. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 12. Európai unió Európai régiók a génkezelésmentes övezetekért - a tudósok is vitatkoznak, ártalmasak-e a GMO-k Génkezelt vagy bio legyen? Még homályos a génkezelt zöldségek jövője (Képarchívum) Brüsszel. Az EU-tagállamok hétfőn decemberre halasz­tották a döntést arról, jóvá­hagyják-e az első olyan ké­relmet, amelyet egy geneti­kailag módosított termény­nek az uniós piacokon tör­ténő forgalomba hozatalára nyújtottak be - közölték az Európai Bizottság illetékesei. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az EU-ban pénteken lépett hatályba a genetikailag módosított szerveze­tek (GMO) címkézéséről és nyomon követhetőségéről szóló új közösségi irányelv, amely elvben szabaddá te­heti az utat ezek forgalmazásának engedélyezése előtt. A brüsszeli bizottság a Bt-11 jelzésű génkezelt étkezési kukorica behoza­talára vonatkozó engedélykérelmet terjesztette a tagállamok sza­kértőiből álló bizottság elé. A termé­ket, amelyet az Egyesült Államok­ban zöldségkonzerv formájában és pattogatott kukoricaként is fogyasz­tanak, egy rovarfélével és egy gyo­mirtó szerrel szemben tették geneti­kailag ellenállóvá. Uniós illetékesek tájékoztatása sze­rint a szakértői bizottság további pontosításokat kért az engedélyké­relemmel kapcsolatban, s úgy dön­tött, hogy ezek megérkezéséig nem foglal állást róla. A szavazásra és az esedeges engedélyezésre így a testü­let december 12-én esedékes legkö­zelebbi ülésén kerülhet sor. A döntést ilyen esetekben minősített szavazattöbbséggel kell meghozni. Ha a szakbizottságban ez nem lesz meg, a kérelmet a miniszterek taná­csához fogják továbbítani, amely ugyanüyen módon dönthet. A jóváhagyás és az elutasítás mellett van egy harmadik lehetőség is: ha a tanács három hónapig nem foglal­kozik a kéréssel, az ügy visszakerül a bizottság elé, amely akkor saját ha­táskörében hozhat döntést. Az EU-ban 1999 óta de facto mora­tórium van érvényben új génkezelt termékek forgalomba hozatalára. Mivel az engedélyezéshez uniós szintű jóváhagyásra van szükség, ez a tagországok egy részének ellenál­lása miatt hivatalos tilalom nélkül is fenntartható volt. Az unióban mind ez ideig alig egy tucatnyi GMO-t engedélyeztek, 1998 óta pedig egyáltalán nem ad­tak ki újabb engedélyeket. A mosta­ni de facto tilalom a környezetvédel­mi miniszterek megállapodása alap­ján van érvényben. Közben az EU tíz régiója - köztük Toscana, Baszkföld és Felső-Ausztria - hatóságai azt követelik az EU Bi­zottságtól, hogy térségük génkezelt növényektől mentes övezet marad­hasson. A szövetségbe tömörülő - brit, osztrák, francia, spanyol, né­met és görög - területi egységek szi­lárd elhatározása, hogy a költséges, és ráadásul egészségügyi szempont­ból továbbra is vitatott genetikaüag módosított mezőgazdasági termé­kek (GMO) továbbra is ki legyenek tiltva e térségekből. Olyan ez, mint Dávid és Góliát küzdelme - jelentet­te ki Joseph Stockinger, Felső-Auszt- ria regionális mezőgazdasági mi­nisztere, hozzátéve, hogy a térség mindennek ellenére akár egymaga is szembeszáll, sőt, ha kell perre vi­szi a dolgot a brüsszeli bizottsággal. Az Európai Unióra évek óta megle­hetősen nagy nyomás nehezedik, főleg az európai piacokról a tilalom miatt kimaradó Egyesült Államok részéről, ahol egy ideje általánosan elterjedt és sokkal kevésbé vitatott ez a mezőgazdasági termelési eljá­rás. Az Egyesült Államok júniusban a szabad kereskedelem szabályai­nak megsértése miatt pert indított az Európai Unió ellen. Az Európai Unió megpróbál olyan gyakorlati szabályozást kidolgozni, amely mind a hagyományos, mind a génkezelt, mind pedig a biotermelés számára azonos lehetőségeket nyújt az unió területén. A génkezelt ter­mékekkel kapcsolatos egyik legsú­lyosabb aggály, az úgynevezett ke- resztbefertőzés, azaz a hagyomá­nyos termesztésű és a génkezelt nö­vények szinte óhatadan, véletlen- szerű kereszteződésének kérdése. A génkezelt termékekkel szemben legnagyobb ellenállást tanúsító felső-ausztriai térség mezőgazdasá­gi vezetése szerint az unió végrehaj­tó szervei nem vették kellőképpen figyelembe mindazokat a tudomá­nyos tényeket, amelyeket a génke­zelt termények a környezetre, a tér­ség növényvüágára, és az ott folyó biotermelésre jelentenek. Az EU az érvelést eddig elutasította. Az Európai Unió bizottsága által előteijesztett legutóbbi javaslatban is az szerepel, hogy még a bio jelö­léssel ellátott termények esetében is 0,3,-0,7 százalék a megengedett génkezelt összetevők aránya. Óriási kereskedelmi érdekek forog­nak kockán, mivel a kistermelők képtelenek bármit is profitálni ebből a technológiából - mondta Annie Hote-Chalbos, a franciaországi aqui- taniai térség helyi mezőgazdasági vezetője. Épp ezért folyamatosan alaposan figyelemmel kell kísér­nünk a GMO-arányokkal kapcsola­tos adatok pontos feltüntetését az egyes termékeken. Miközben az EU lehetővé teszi, hogy az egyes európai térségek saját ma­guk dönthessenek a genetikailag módosított termékekről, az unió ve­zetése azt ellenzi, hogy az érintett térségek az uniós normáknál szigo­rúbb kritériumok szerint szabályoz­zák a megengedett GMO-arányokat és azok jelölését. Az Európai Unió szimpátiával kezeli a génkezelt termékekkel kapcsola­tos aggodalmakat, teljes betiltásuk­ra azonban semmilyen vonatkozás­ban nincs mód - jelentette ki Julien Mousnier az EU Környezetvédelmi hatóságainak egyik szóvivője. A tudomány jelenleg erősen me­gosztott abban, hogy a genetikaüag módosított magvakból biztonsággal fogyasztható élelmiszerek, vagy bor készül-e, Uletve az ilyen takarmány károsítja-e valamilyen formában az állatállományt. Amennyiben igen, lehetséges, hogy ezek a jelenleg rej­tett veszélyek több generációra tönkre tehetik az ilyen magvakkal valamilyen formában, vagy okból szennyezett gazdaságokat. A szakemberek előtt egyértelmű vá­laszok helyett egyelőre jobbára csak kérdőjelek tornyosulnak - mondta Friedrich von Baringdorf az Európai Parlament mezőgazdasági Bizottsá­gának alelnöke. A skandináv félsziget az érméken úgy néz ki, mint egy petyhüdt hímtag - állítólag bosszúból Újrarajzolnák az euró-bankjegyeket ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha hinnénk a sokmillió európai pol­gár zsebében és pénztárcájában la­puló euró-bankjegyeknek, akkor el kellene fogadnunk, hogy Ciprus és Málta elsüllyedt, nem létezik. Az ér­me térképével pedig az a gond, hogy Svédországot petyhüdt nemi szervként ábrázolja. A két földközi tengeri szigetország, Ciprus és Mál­ta Magyarországgal együtt, jövő év májusában csatlakozik az Európai Unióhoz, és szeretnék elérni, hogy a közös európai pénz bankjegyein lé­vő térképen ők is szerepeljenek. „A kérdést már felvetettük az Európai Unió illetékeseinek” - jelentette be a sajtónak a ciprusi pénzügyminisz­ter, Markosz Kiprianu. „Miután mi is tagjai leszünk az uniónak, a bank­jegyet kinézetén muszáj lesz változ­tatni” - véli a miniszter. Az Európai Központi Bank egyelőre nem rea­gált a felvetésre. Az euró bankjegyeit Robert Kalina, az osztrák jegybank munkatársa tervezte, miután megnyerte a mun­kára kiírt pályázatot, maga mögé utasítva negyvennégy vetélytársát, szerte Európából. Kalinát 2001-ben az Év emberévé választották Auszt­riában. Nem a mostani az első prob­léma az euró térképeivel, hiszen mind a bankjegyen mind érméken megörökített ábrázolás túlélt már egy-egy botrányt. A bankjegyen sze­replő Európa-rajzolatról egy francia cég tavaly januárban azt állította, hogy az ÉKB a térképet egyszerűen eltulajdonította. Állításukat azzal próbálták bizonyítani, hogy a bank­jegyeken szereplő reprodukcióraj­zok az eredeti változat hibáit is tar­talmazzák. Az európai jegybank ve­zetői a vádra azt nyilatkozták, hogy a felhasznált műholdas Európa-tér- képek felhasználási jogát még 1997-ben megszerezték egy osztrák cégtől. A jogi eljárás végeredmé­nyéről egyelőre nem érkezett hír. Áz érméknek már a tervezésekor is kirobbant a vita a tagországok kö­zött amiatt, hogy Luxemburg és Portugália nem volt jól kivehető az „írás” oldalon lévő térképen, nem látszott a határ Írország és Észak-ír- ország között, illetve, hogy a 2500 küométeres körzeten kívül eső terü­letek lemaradtak a térképről. (A nyolc érme írás oldalát az eurózóna államaiban egyformán verték, ezek Európa térképét mutatják. Az egy-, két- és ötcentesen a Föld közepén fekszik a kontinens, a tíz-, húsz- és ötvencenteseken Európát ország­határokkal, az egy- és kéteuróson pedig országhatárok nélkül ábrá­zolják.) Tavaly februárban, nem sokkal az euró bevezetése után saj­tóhírek szerint a svéd diplomácia fejezte ki rosszallását - igaz, nem hivatalos úton - azért, mert az or­szágukat magában foglaló skandi­náv félszigetet az euró-érméken úgy ábrázolta a vésnök, hogy arról különösebb rosszindulat nélkül is egy petyhüdt hímtag juthat az eszébe mindenkinek. Akkor sokan úgy vélték, hogy a különleges for­ma nem véletlen, így álltak bosszút a skandináv államokon: Svédor­szág mindmáig nem vezette be az eurót, a térképről teljesen lemaradt Norvégia pedig nem lépett be az Európai Unióba. (FNet, euro.hu) Új világítótorony az uniós honlapok tengerében www.europrojekt.sk ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Új internetes portállal gazda­godott az Európai Üniós alapokkal foglalkozó honlapok tárháza. A www.europrojekt.sk címre látoga­tók azonban jóval többet találnak, mint amennyit vártak, ez a honlap ugyanis rendet vág a káoszban: cso­portosít, rendszerez, konkrét kérdé­sekre ad válaszokat, és mellesleg támpontot ad a további kereséshez. A kassai székhelyű Novitech rész­vénytársaság által működtetett por­tál alig egy hónapja él, ezalatt 26 500-an látogatták meg, ami napi át­lagban 413 érdeklődőt jelent. Reiter Flóra, a hatfős tartalomfejlesztő sze­mélyzet tagja lapunknak elmondta, hogy míg a legtöbb hasonló portál kizárólag a strukturális és a kohézi­ós alapokkal foglalkozik, ők a többi pályázati lehetőséget is részletesen ismertetik. Helyet kaptak az oldalon azok a kutatási és fejlesztési, vala­mint oktatási támogatások is, ame­lyeket nem Pozsonyon keresztül, ha­nem egyenesen Brüsszelben kell megpályázni. „Ezekről a lehetősé­gekről nálunk nagyon kevesen tud­nak, ráadásul mivel angolul kell pá­lyázni, nem sokan próbálkoznak meg vele” - mondta Reiter Flóra, hozzátéve, ha az ingyenes portálon valaki kedvére való lehetőségre lel, náluk nemzetközileg elismert szak- képesítéssel rendelkező, segítőkész menedzsereket is talál. Rudolf Ta- káč, a kezdeményezés vezetője el­mondta, külön kiemelik a pályázati felhívások határidejét, ami a szöve­gekben általában apró betűs rész­ként szerepel, ezért sokszor elkerüli az emberek figyelmét. A kassai szak- tanácsadásnak pedig máris olyan si­kere van, hogy Pozsonyból is jelent­keztek. A 142 letölthető dokumen­tumot, 246 felhívást és pályázati le­hetőséget, valamint 233 linket tar­talmazó honlapra a regisztráció in­gyenes, a speciális témakörök iránt érdeklődők pedig rendszeresen hír­levelet kapnak az őket érintő újdon­ságokról. (juk) Az ELI biztosa számon kérte a diszkriminációt tiltó törvényt Védeni kell a melegeket TASR-HÍR Brüsszel. A Szlovákiában még el­fogadásra váró, diszkriminációt til­tó törvénynek kimondottan rendel­keznie kell a szexuális másság alap­ján történő megkülönböztetésről is, egyébként ellentétben fog állni az európai előírásokkal - jelentette ki tegnap Anna Diamantopolou, az EU szociális és foglalkoztatási biz­tosa. Ha Szlovákia jövő májusig nem fogadja el a homoszexuálisok megkülönböztetését is tiltó jogsza­bályt, abból akár bírósági ügy is le­het, figyelmeztetett a biztos. Az Eurpai Parlamentben tartott szemi­náriumon felszólalt Joke Swiebel EP-képviselő is, aki szintén bírálta a szlovák törvényhozást, amiért az nem hajlandó törvénybe foglalni a saját nemükhöz vonzódok jogait. Belföldi ész. Mivel az Európai Unióban csak a cukornádból készült sze­szes italt hívhatják rumnak, egy szlovák cég ezzel a megoldással készül a csatlakozásra. (Juhász László felvétele) UNIÓS PLUSZOK ES MÍNUSZOK Kis- és középvállalkozások Hozadékok © a felvásárlási feltételek javulá­sa, a partnercégekkel való együttműködési lehetőségek fejlődése © külföldi befektetések szá­mának növekedése, amely a termelékenység fokozódásá­ban, a münkanélküliség csök­kenésében mutatkozik meg Kockázatok © a hazai piacon nő a konku- rencia © külföldre távozhatnak a szakemberek © a termékeknek meg kell fe­lelniük az uniós előírásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents