Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-11 / 259. szám, kedd
2003. november 11., kedd 7. évfolyam, 11. szám A kvóták által meghatározott termőterület és/vagy termékmennyiség garanciát jelent arra, hogy a termelő a termékét értékesíteni tudja Azonosítási számmal Kvóták, intervenciós és alapárak (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Európai Unió agrárszabályozási rendszere az egyes tagországok számára megszabott termelési kvóták alapján működik, minden ország számára a kvóta által meghatározott termőterület és/vagy termék- mennyiség egyúttal garanciát is jelent arra, hogy a termelő az árut értékesíteni tudja. A kvóták által megszabott piacszabályozási rendszerben ugyanis a termékértékesítés esetleges zavara esetén intervenciós támogatás lép érvénybe. Ha a szabadpiaci terményforgalomban az adott termék ára az intervenciós alapár alá csökken, az unió kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakban a felajánlott termékmennyiséget intervenciós áron felvásárolja termelőktől. Az unióban az intervenciós időszak általában november 1-től május 31-ig tart. Az intervenciós készleteket a közösség piacán belül vagy a külpiacokon értékesítik. Az alábbiakban összzefoglaljuk az egyes termékfajtákra Szlovákia számára megszabott kvótákat. A gabonafélékből a szlovákiai agrár- termelőknek 800 ezer hektárnyi termőterületet szabtak meg kvótaként, ami az átlagosnak vett 4,06 tonnás hektárhozam esetén 3,2 mülió tonnányi mennyiségnek felel meg. A termelők számára az unióba való belépés után tonnánként négyezer korona feletti áron adhatják majd el a gabonájukat, a búza minimális tonnánkénti ára ugyanis 101 euro. Természetesen a piaci ár ezt jóval meghaladja, s általában nem csökken 5 ezer korona alá. A tejtermelésben az ország termelői számára megszabott kvótamennyiség 1 millió 13 ezer tonna, amelyet az egyes régiók termelői között osztanak el. A kvóta teljesítése nem okozhat gondot, hiszen a tejtermelés hazai szintjének fejlesztése nyomán kialakult kapacitások feltehetően képesek a jóváhagyott mennyiség kitermelésére. Az unióban a tejpiac szabályozására évente három intézményes árat határoznak meg: a tej irányárát, amely a 3,7 százalékos zsírtartalmú tejre vonatkozik A 2000-2005-ös időszakra megszabott irányár 3,098 euro/tonna ugyanakkor ez nem a garantált ár. A tejpiaci beavatkozások ugyanis elsősorban a vajra és a sovány tejporra irányulnak meghatározott intervenciós árakkal. A vaj intervenciós ára 32,82 euro/tonna, a sovány tejpor intervenciós ára 20,552 euro/tonna. Az állattartásban 28 080 húsmarha és 305 ezer juh és kecske kvótázott mennyiségét hagyták jóvá az unióba való belépésünk idejére, ezekre a mennyiségekre az unió által megszabott egyéb feltételek teljesítése alapján közvetlen támogatás is igényelhető lesz. A marhahúspiacon az intervenciós ár 1,56 euro/kg, az Idas kategóriájú vágott test piaci alapára 2,224 euro/kg. Ha a piaci ár az említett 2,224 eurós alapár alá csökken, magántárolási támogatás lép érvénybe. A hústermelésre hasznosított szarvasmarhák után közvetlen támogatás is igényelhető, mégpedig a bikák után egyszeri 210 euro darabonként, tinók után kétszer 150 euro darabonként. A sertéspiacon két központilag megállapított ár érvényesül: az alapár és az intervenciós ár. Az alapárat minden év július 1-től a rákövetkező év június 30-ig határozzák meg, az E minőségi kategóriába tartozó húsra vonatkozik. Az intervenciós ár akkor lép érvénybe, ha a piaci ár a megszabott aíapár 103 százaléka alá csökken. Az intervenciós ár a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet alacsonyabb, mint az alapár 78 százaléka és nem lehet magasabb, mint az alapár 92 százaléka. Fontos megjegyezni, hogy a piacon csak a szabályosan nyilvántartott és megfelelő jelzéssel ellátott állatokat lehet értékesíteni. A cukorpiac szabályozására elfogadott kvóta termelőink számára 207 ezer 432 tonna cukor előállítás teszi lehetővé. A hazai termelés jelenlegi szintje ennél alacsonyabb, de a kapacitások elegendőnek tűnnek a megszabott kvóták teljesítéséhez. Az uniós cukorpiac szabályozásában a termelési kvótát a cukorra, az izoglukózra és az inulinra állapítják meg. A garantált ár csak a kvótán belül megtermelt mennyiségre vonatkozik, a fehér cukor intervenciós ára az előző évekkel megegyezően 631,9 euro/tonna, a nyerscukor intervenciós ára 523,7 euro/tonna. A répatermelők számára kiindulási alapként a cukorrépa alapárát 47,67 euro/tonna-ban határozták meg, ebből számítják ki a répatermelőnek kifizetendő árat, ami a répa alapára és a fizetendő illeték különbsége A, B és C kvótával megszabott mennyiségekre. A szlovákiai szőlőtermelők számára egyelőre gondot jelent a kvótaként elfogadott 22 ezer 227 hektár szőlő- terület biztosítása, hiszen a felmért és nyilvántartásba vett szőlőparcellák nagysága alig éri el a 18 ezer hektárt. Az unió szőlő- és borpiacának szabályozására egyrészt nyilvántartási, adatszolgáltatási és ellenőrzési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat alkalmaznak, másrészt az előírásokkal a borpiaci egyensúly fenntartását szorgalmazzák. Ezek az előírások kifejezetten az asztali borokra vonatkoznak. A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük a a szőlőterületekről a fajtaválasztéktól kezdve a termőképességig, ezeket az adatokat általában tíz évenként ellenőrzik. A termelőknek pincekönyvet kell vezetniük, és must-, valamint borkészletüket rendszeresen be kell jelenteniük a kormányzat illetékes hatóságának, amely azt az unió központjába továbbítja. A pontos nyilvántartás minden támogatási igénylés alapkövetelménye. (sz) Egyszerűsített területalapú támogatások az Európai Unió agrárszabályozásában - ezekre a területekre nem szabnak meg kvótákat Pontosan kitöltött támogatási kérelmeket kell benyújtani ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az Európai Unió agrárszabályozásában a szántóföldi növények piacszabályozási rendszere lehetőséget ad arra, hogy a területalapú támogatásokat egyszerűsített rendszerben folyósítják. Erre azok a gazdálkodók jogosultak, akik 92 tonnánál kevesebb gabona termeléséhez szükséges, vagy annál kisebb termőterületre adtak be támogatási igénylést, így ők területpihentetés nélkül is hozzájuthatnak az éves támogatáshoz. Ebben az esetben azonban a gabona, az olaj, a fehérje- és rostnövények termeléséért egy egységes, nem termékspecifikus, a gabonafélék alapján levezetett területalapú támogatást kapnak. Annak érdekében, hogy a termelő jogosult legyen a területalapú támogatásra, egy részletes és pontosan kitöltött támogatási kérelmet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatósághoz, nálunk ez a Mezőgazda- sági Kifizetési Ügynökség lesz. A kérelem benyújtási határideje általában május 15, a tagállamok azonban ettől eltérő időpontot is megállapíthatnak. A megkésett beadványok esetében azonban minden késedelmi nap után a támogatás összegének egy részét levonják (naponta 1 százalékot). E támogatásokra való bejelentkezéshez a tagországokban ún. terület-bejelentési lapokat bocsátanak a termelők rendelkezésére, amelyek kitöltési tájékoztatókat és formanyomtatványokat tartalmaznak. Ezeket a termelőknek pontosan ki kell tölteniük, és vissza kell juttaniuk az illetékes nemzeti hatósághoz. A területi támogatásra való bejelentkezés fontos eleme a területi bevallás. Minden területet, amelyre a támogatást igénylik, fekvés, területnagyság és hasznosítás alapján fel kell sorolni a bejelentésben. A területalapú támogatásokat a tagországok országos szinten meghatározott ún. bázisterületre vehetik igénybe, amelyet az eddigi szabályozás alapján az 1989-1990-1991 években erre a termelésre használtak. Nálunk ennek a területnek a nagysága 2 millió 83 ezer hektár, erre a területre jár majd az egyszerűsített támogatás, az EU által jóváhagyott 25 százalékos nagyságrendben. A területalapú támogatásra jogosult területekre nem szabnak meg kvótát a növények vetésterületére, illetve termésmennyiségére vonatkozóan. Az uniós szabályozás szerint a szántóföldi növények területalapú támogatása azokra a területekre érvényesíthető, amelyek az adott tagállamban éghajlati és mezőgazdasági termelés szempontjából erre alkalmas régióban találhatók. A terület- alapú támogatásra a 0,3 hektártól nagyobb termőterületek művelői jogosultak, nálunk egyelőre 0,3 - 1 hektár közötti sávban szabták meg az igénylés előzetes feltételeit, a területnagyságot a közösséggel való egyeztetés és jóváhagyás után pontosítják, a legfrisebb hírek szerint várhatóan 1 hektárra. A kérelem által lefedett területre az adott évben csak egy támogatási igénylés adható be. (sy) A gazdasági állatok nyilvántartása Ismeretes, hogy az EU rendkívül pontos és részletes nyilvántartási rendszer működéséhez köti az agrárágazatba folyósítandó támogatásokat. Ennek megfelelően a támogatásra jogosult ágazatok számára nálunk is ki kellett dolgozni és jóvá kellett hagyatni az uniós jogszabályokkal összhangban levő nyilvántartási és azonosítási rendszereket. Az állattartásban a gazdasági állatok központi nyilvántartásának kidolgozásával és vezetésével az SZK Állami Tenyészintézetét bízták meg. A központi nyilvántartás az állatartó telepeken, farmokon kötelezően vezetett nyilvántartás adataira, illetve az ezek alapján kidolgozott jelentésekre épül. A szarvasmarhák központi nyilvántartásában az állatok egyéni azonosítási számok alapján regisztrálják, tehát a rendszerbe minden állat önálló azonosítási számmal kerül bele, szemben a sertések nyilvántartásával, amely csoportok szerinti azonosítási elveket alkalmaz, az állatokat a csoportra jellemző azonosítási számmal látja el. A központi nyilvántartás lényege, hogy a vágóállatok piacán az unióba való belépés után csak nyilvántartott állatot lehet majd értékesíteni, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki például kettőnél több sertést nevel, s azt értékesí(lllusztrációs felvétel) teni akarja, be kell jelentkeznie a gazdasági állatok nyilvántartásába. Aki nem regisztráltatja magát, nem adhatja el az állatokat a vágóhídra, mivel a kidolgozott nyilvántartási rendszer a felvásárlótól is megköveteli az átvett állatok eredetének igazolását. A rendszer alapja az összes gazdasági állat azonosítási számmal való ellátása, amelyet vagy füljegy formájában, vagy tetoválással helyeznek el maradandó formában az állatok fülébe vagy a testére. A nyilvántartás bevezetésére kidolgozott és elfogadott rendelet nemcsak a gazdasági állatok, hanem az állatok tulajdonosainak vagy tartóinak nyilvántartását is kötelezővé teszi, tehát a nyilvántartásban az állatok mellett azok tulajdonosait, tartóit is azonosítani lehet. A rendszert havi jelentések alapján folyamatosan időszerűsítik, s vélhetően jóval pontosabb adatbázist szolgáltat majd például a sertéspiac pillanatnyi helyzetének megállapítására, mint az eddigi piaci rendtartás. Az állatok központi nyilvántartását szabályozó rendelet teljes szövegét a szerdai számban közöljük. (yl)
