Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-10 / 258. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 10. Mindentudás egyeteme 9 Meglátni és alakítani a korábban nem láthatót. Először Clinton ösztönözte hivatalosan a nanotudományos kutatást: A gyorsan születő eredményeket képtelen „utolérni" a tesztelés Út a nanovilágba Egy harmatcsepp nagyító ha­tását valószínűleg már a tör­ténelem előtti ember észlelte. A fénymikroszkóp Leuven- hook általi felfedezése után a pár évtizede már atomi fel­bontást adó elektronmikro­szkóp kifejlesztése követke­zett. Még újabb ödet volt a pásztázó elv felfedezése, de különösen annak általánosí­tásai - ismertette a Mindentu­dás Egyetemén Gyulai József a nanotudományhoz vezető út állomásait. GYULAI JÓZSEF ELŐADÁSA Az pásztázó elv lényege, hogy egy nagyon kicsiny ponton valamivel (fény, részecske) „megpiszkáljuk” a vizsgálandó anyagot, mire az vala­mivel, például elektronkibocsá­tással válaszol. Az elektronok szá­mát (áramot) megméijük. Ezt köve­tően egy szomszéd ponton végezzük el ugyanezt, és így tovább. Az egyes jeleket megjelenítjük - például egy képernyőn sorba rendezve, s ezzel előáll a vizsgált anyag valamilyen tulajdonságának a „képe”. így fejlő­dött ki a pásztázó elektronmikro­szkóp (Ruska, Nobel-díj, 1986) és a pásztázó alagútmikroszkóp (Binnig, Rohrer, Nobel-díj, 1986). A pásztázó alagűtmikroszkóphoz évtizedek műszaki fejlesztése és egy nagy ötlet kellett: felismerni, hogy az ún. piezokerámiák zsugorodása-tágulá- sa a ráadott elektromos feszültség függvényében reprodukálható és atomi méretű alakváltozást eredmé­nyez, azaz atomi méretű pásztázási tesz lehetővé.' EZt követően azután „elszabadultak” az ötletek, és mára már vásárolható pásztázó atomerő- mikroszkóp, pásztázó optikai mik­roszkóp sok-sok változatban, pász­tázó mágneses mikroszkóp, pásztá­zó (elektromos) kapacitás-mikro­szkóp, amelyekkel vizsgálható a nanovilág. MINDENTUDÁS EGYETEME széles körű vizsgálata még nem ve­szélyezteti egyes cégek vezető pozí­cióját, e tanulmány egy-két évente korszerűsített tanulmánysorozattá bővült, ez az International Techno­logy Roadmap of Semiconductors [A Félvezetők Nemzetközi Techno­lógiai Útvonala]. A Roadmap nem sci-fi, tudós vélemények szerint reá­ami radioaktív lévén ugyanúgy ki­válthatja a tévedést.) Mindennek a veszélyét azonban redundáns szer­vezéssel, többszörözéssel nagyrészt ki lehet küszöbölni. Persze a költsé­gek hatványozottan nőnek - példa­ként összevethetjük egy repülőgép elektronikájának megbízhatóságát egy pár centes órachipével. A miniatürizálás kérdése a Föld lak­hatóságának fenntartása szempont­jából is kulcskérdés: tízmilliárd em­ber léte csak rendkívül szervezett formában képzelhető el. Noha so­kan még marginalizálják a megújuló energiaforrások szerepét, az évszá­zad végére jelentősnek kell lennie az atom/ fúziósenergia és a megújulok részesedésének. A napenergia az időnek akár több mint 70 százaléká­ban is képes lehet ellátni az igénye­ket, „amikor a legnagyobb szükség van rá”. Ha a klímagépünk áramát helyben termeljük meg napenergiá­Nanoméretű biochip, ahogy az Infineon ma meg tudja csinálni lis. A kétévenkénti korszerűsítés programja pedig agresszív fejlődést takar: a mai koncepció már a 2015- ig terjedő időszakra van szabva. A miniatürizálásnak nemcsak az azonnal látható előnyei döntőek (kis méret, kis fogyasztás stb.), ha­nem a megbízhatóság is megnő az integrációs fokkal. Minél többet zsú­folunk be az áramkörbe az emberi intelligenciából, annál ritkábban A szén nanocsövekböl felépülő integrált áramkor ötlete Mindez nem teljesen idegen a min­dennapi élettől sem. A korábbi le­mezjátszóink „pick-up”-ja már vala­mi ilyesmit csinált, de a számítógép rögzített mágneses adatainak kioí- vasója, és különösképpen a CD-olva- sók miniatűr lézere is nagyon ha­sonló elvet valósít meg. Még izgalmasabbá tette mindezt, hogy egyik-másik módszerrel akár egyes felszíni atomokat meg lehet fogni, máshová tenni, vagy éppen a kívánt helyre „odalökdösni”. MINIATŰR ÁRAMKÖRÖK Gordon Moore, az Intel kereskedel­mi igazgatója 1974 táján üzleti terv készítése közben vette észre, hogy a gyár képes évente megkétszerezni az egy chipen elhelyezett tranziszto­rok számát. Arra tette le a garast, hogy ez még pár évig lehetséges lesz. Hogy harminc évig, azt maga sem gondolta. A Moore-törvényt először az USA félvezetőgyárainak konzorciuma kezdte professzionáli­san vizsgálni a National Roadmap of Semiconductor Industries [A Félve­zetőipar Nemzeti Útvonala] című tanulmányban, mert azt akarták megtudni, hogy mit kell annak érde­kében tenni, hogy a trend folytatód­jék. A nagy érdeklődés és a szakma multinacionalitása következtében, valamint amiatt, hogy a lehetőségek kell annak tőlünk, tévedni képes emberektől bármit is kérdeznie. Vannak véleúen események is: pél­dául ha az áramkör érzékeny részei­be radioaktív részecskék csapódnak, ezek elektronokat váltanak id, ami a tranzisztorok áttöltődése révén egy­szeri tévesztéssel (single event upset) jár. (A radioaktív szennyezés nem feltétlenül kozmikus vagy kato­nai eredetű: az olcsó áramkörök műanyag tokjában például jelentős tóriumszenynyezés szokott lenni, bői, akkor nyugodtan járhat, nem okoz környezeti melegedést. A di­rekt napenergia felhasználásában az időeltolódás minimális, legfel­jebb a nappal megtermelt energiá­val az éjszakákat melegítjük kissé. NANOTUDOMÁNY KÜLÖNFÉLE TERÜLETEKEN A nanoméretű számítógép olyan el­vekre épül, amelyeknél valamilyen atomisztikus fizikai mennyiség veszi át a tranzisztor kapcsolószerepét. Ilyen lehet az elektronok spinje, ug­rás a szupravezető-nem-szuprave- zető állapot között stb. A kvantum­számítógép megvalósítását befolyá­soló legfontosabb törvény talán az ún. Pauli-féle kizárási elv. Ez azt mondja ki, hogy egy olyan kvantum- mechanikai rendszerben, ahol „ér­zik” egymást a részecskék (fermi- onok), nem lehet két részecske telje­sen azonos állapotban, legalábbis a spinjeiknek különbözniük kell. Ez adta az ötletet ahhoz a géphez, a kvantum-sejtautomatához, amely­nek az amerikai kifejlesztésében egy magyar tudós, Csurgay Árpád aka­démikus is részt vett. Itt először egy fémpontokból álló rendszert hoznak létre egy szigetelő felületén oly mó­don, hogy a pontokra helyezett elektronok egymással vonzó-taszító kapcsolatban legyenek. Minden pontra két elektront helyeznek, me­lyek - taszítván egymást - átlósan helyezkednek el. Ha egy ponton át­lökjük a rendszert, átbillen, mint egy dominósor. Ha az útvonalakat, összecsatlakozásokat különböző hosszúságúra készítjük, az ilyen sor képes algebrai feladatok (össze­adás, szorzás stb.) végzésére. Persze csak nagyon-nagyon alacsony hő­mérsékleten. Más elvű, lényegében a mai tran­Az első nanocsövünk GYULAI JÓZSEF fizikus Hódmezővásárhelyen született, tanár szakon végzett. Tanárkodon, majd az MTA egyik szegedi kutatócsoportjába került. Egy, a Caltech-be (USA) elnyert ösztöndíj után a KFKI-ban, illetve annak egyik utódintézetében kamatoztatta a tudását. Egyetemi tanár a BME-n, és alapító igazgatója volt a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetnek. Életpályájának mintegy harmadát nagyne­vű amerikai, francia és német egyetemeken tölthette, munkatársai­val együtt. Szülővárosának díszpolgára. zisztorokhoz hasonló gépet valósít meg a szén nanocsövekre alapozott integrált áramkör. A szén nano- csövet 1991-ben Iijima fedezte fel. Az ún. egyfalú változatban ezek ke­letkezése úgy képzelhető el, mintha grafitból egyeden síkot lehasítanánk és csővé tekernénk. Az összetekerés módjától függ, hogy a keletkező nanocső fémes vagy félvezető tulaj­donságú lesz-e. A Magyar Tudomány című folyóirat októberi száma a nanotechno- lógiával foglalkozó tematikus szám, amelyben a hazai kutatások egy je­lentős szegmensét sikerült megjele­níteni. A műszaki mikrotudo- mánytól indulva az informatikai nanotudományon át a fizikai, opti­kai nanokutatásokon keresztül a ké­miai és biológiai nanotudományig mutatja be a magyar eredményeket. A kis országoknak célszerű a „réske­resés” stratégiáját követniük: meg kell keresni azokat a pontokat, ahol a saját eszközeinkkel mások által észre nem vett vagy más okból nem művelt területeken tudunk figye­lemre méltót alkotni. Ilyen terület­nek bizonyult a lepkék szárnyán a fotonikus kristályok tulajdonságai­nak felfedezése, amit több külföldi napilap is közölt a tudományos ol­dalain. A mikromegmunkálás témá­ja is olyan, ahol a hazai eszközök, le­hetőségek elegendőek ahhoz, hogy figyelmet keltő eredmények szüles­senek. Ezen az alapon jöttek létre azok a konzorciumok, amelyek az Európai Unió „Mesterséges szaglás” néven futó prioritásához vezettek. E program végcélja a kábítószer-, rob­banószer-, környezetkárosító gáz­molekulák mérése, azonosítása. Az egyik elv egy szabályozható mikro- fűtőtestre alapozódik, amelyre kata­litikus anyagok vihetők fel, és az égéshő mérésével lehet az anyago­kat mérni, a katalizátorral azonosí­tani. A témában jelenleg egy hatele­mű chip kifejlesztése folyik környe­zetvédelmi célokra (szeméttelepek kigőzölgésének figyelésére). A chipen egy új rendszerű, mik_ roméretű gázáramlásmérő is van, amely úgy méri az átszivattyúzott gáz mennyiségét, hogy egy ilyen fű­tőtest hőimpulzussal kissé felmele­gíti az alatta áramló gázt és egy - meghatározott távolságban létreho­zott - hőmérőnek kialakított érzéke­lővel mérjük, hogy mennyi idő múl­va ér oda a melegített gáz. REÁLISSÁ VÁLÓ VÍZIÓK való felhasználására. Az egyikben a molekula forgó rúdjára ültetnek egy pálcaalakú molekulát, amely együtt forog az ATPase-zal, a másiknál ma­ga az ATPase-t dobja fel a felszaba­duló energia. Gyulai professzor kutatócsoportja biokompatibilis chipeket is készített már, például olyanokat, amelyek elektródáival csiga-neuronokat tudtak stimulálni hosszú időn át, azaz a neuron kellemesen érezte magát a tápoldatba merített chipen. A Genomics biochipjének előállítá­sához is a félvezetők eszköztára kell, de a rögzített és aktivált fehér­jék jelének detektálása fluoreszcen­ciával, optikai képfeldolgozással történik. GONDOK, DILEMMÁK Az emberiséget a fosszilis anyagok okozta energiabőség elkényeztette egy sok nagyságrenddel nagyobb termelékenységgel, mint amit a Nap-élet tenne lehetővé. A civilizá­ció eszközeit nem „növesztjük”, ha­nem „termeljük”. A termelés lénye­ge, hogy - a minőségi követelmé­nyek határain belül - azonos („klón- szerű”) termékeket állítunk elő, nagy tömegben, gyárakban. zAz élővilág evolúciós fejlődésének lényege ezzel szemben az önrepro­dukció, és ha egy-egy kis hiba (mu­táció) csúszik be, az új minőséget annak tartós, örökített fennmaradá­sa teszteli. A mai ipar megbízható- sági követelményei óriásiak, az élő­világ sokkal több hibával fejlődik. Gondoljunk például egy repülőgép elektronikájára - úgy, hogy éppen benne ülünk. Akiemelkedő minősé­gű (például katonai) áramköröknél legfeljebb minden 1010 elvégzett művelet esetén lehet egyetlen té­vesztést tudomásul venni, de még ez sem jelent katasztrófát: a mai gyors számítógépek - a kormány tényleges elfordítására kiadandó parancsot megelőzően - akár sok százszor újra ellenőrizhetik a gya­nús eredményt. Ezt a megbízható­ságot a nanotechnikai szimulációra kínálkozó élővilág aligha tudja pro­dukálni. Egy nanotechnológiai „termék” tesztje a természetes kiválogatódás gyorsított változatát igényelné. Azaz nem fogadható el, hogy arról a ge­nerációk sora („vevői elégedett­ség”?) döntsön. Minden nagy tudo­mányos eredménynél fontos, hogy az alkalmazást megelőzze a gondos hatásvizsgálat, e szabály betartása azonban nem jellemzi az emberisé­get. így folyamatukban kell az ered­mények hatásairól meggyőződ­nünk. Vajon felkészültünk-e a mik­roelektronika utáni időszak fejlemé­nyeire? Készítette az M&H Communi­cations szabad felhasználásra, a szerzői jogok korlátozása nélkül. A vüág nagyon sok lehetséges és fantasztikus álmot álmodott meg a nanotechnológia terén. A bio- nanomotorok lehetősége például abban rejlik, hogy a biológiában a forgómozgás néhány célra kiállta az evolúció próbáját. Áz ún. Adeozin- trifoszfát (ATPase) a sejtek energia- ellátásának kulcsa. Ez a molekula kémiai energiát alakít forgómozgás­sá. Egy másik ilyen „bevált” forgás az E. Coli baktérium csillója (flagel­lum), a baktérium helyváltoztatásá­nak eszköze. Ez a csóvává tekeredő fonalrendszer két irányban is képes forogni, és elviszi a baktériumot on­nan, ahol „rosszul érzi magát”. Vonderviszt Ferenc személyében magyar kutató is részt vett abban a munkában, amely a csilló növekedé­sét, működését vizsgálta Japánban. Modellkísérletek folynak a moleku­lának mesterséges nanomotorként MjfMÄSTlSUSf tatomé' A lepkék „férfiszépségét" adó fotonikus kristályok farrás: Búb t. P.-Báiint Zs.,

Next

/
Thumbnails
Contents