Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-10 / 258. szám, hétfő
Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 10. ANGOLRA MBHHH Quote: A man’s got to do what a man’s got to do. A woman must do what he can’t. (Rhonda Hansom) Phrasal verb: put (something) down Definition: to write or type words or numbers. (This phrasal verb has more than one meaning) E.g.l: I hope you don’t mind that I put down in words how wonderful life is when you’re in the world (A lyric in Your Song’ by Sir Elton John). E.g.2:1 have to put all this information down on paper or I’ll forget it. This phrasal verb can be separated. (E.g.2) Phrasal verb: go over (something) Definition: to examine, discuss or consider something carefully. (This phrasal verb has more than one meaning) E.g.l: I’ve finished the story but I need to go over it to check for spelling mistakes and that kind of thing. E.g.2: Could we go over this again? There are some parts I don’t understand. This phrasal verb can’t be separated. Test Singer Bobby Brown, Whitney Houston’s husband, is ordered to stand trial on driving charges that ______ six years. 1. go back, 2. backed, 3. went back, 4. are back. Joke The Young Ventriloquist A young ventriloquist is touring the clubs and stops to entertain at a bar in a small town. He’s going through his usual run of silly blonde jokes when a big blonde woman in the fourth row stands on her chair and says, „OKjerk, I’ve heard just about enough of your denigrating blonde jokes. What makes you think you can stereotype women that way? What do a person’s physical attributes have to do with their worth as a human being? It’s guys like you who keep women like me from being respected at work and in my community, of reaching my full potential as a person. ..because you and your kind continue to perpetuate discrimination against not only blondes but women at large., .all in the name of humor.“ Flustered, the ventriloquist begins to apologize, when the blonde pipes up, „You stay out of this mister, I’m talking to that little bastard on your knee!“ Correct answer to the test question: 1. go back (Králik Róbert) SZÓTÁR ♦ examine - vizsgál ♦ consider - megfontol ♦ spelling mistakes - helyesírási hibák ♦ is ordered to stand trial on driving charges - közlekedési kihágás miatt bíróság elé állítják ♦ ventriloquist - hasbeszélő ♦ entertain - szórakoztat ♦ silly blonde jokes - bugyuta szökés viccek ♦ jerk - balfácán, hülyegyerek ♦ denigrating - befeketít, rossz hírbe hoz ♦ perpetuate - folytonos VIGYORGÓ Kínai költségtakarékos megoldás (vicclap.hu) Kapitány A luxushajó kapitánya bejelenti az utasoknak:- Hölgyeim és uraim, van egy rossz és egy jó hírem. A jó az, hogy 11 Oscart nyerünk... Lökött A tanár meg akarja viccelni a másodikosokat. Kérdése így hangzik:- Ha egy hajó 45 méter hosszú és 15 méter széles, akkor hány éves vagyok én?- 50 éves - válaszol Pistike.- Hogyan számoltad ki? - kérdi megdöbbenve a tanár.- Egyszerű - válaszol Pistike - van egy bátyám, aki 25 éves, de csak félig lökött. Komp- Olvastad, hogy már megint átúszta valaki a La Manche- csatornát ?- Hát, nem akadt senki, aki megmondta volna neki, hogy komp is közlekedik? Flegma Egy süllyedő hajón nagy az idegeskedés, csak egy ember ül nyugodtan. Az egyik utas elismerően:- Uram, ön nem fél?- Nem az én hajóm! Papagáj A tengeri luxushajón minden este fellép egy bűvész. A kapitány papagája - mivel állandóan látja a mutatványokat - kifigyeli, és folyamatosan magyarázza a közönségnek:- Nézzék csak, ez egy másik kalap!- Nézzék, eldugta a virágot az asztal alatt!- Hé, miért áll a teljes pakli ászokból? A bűvész nagyon dühös, de a kapitánnyal nem akar ujjat húzni, így kénytelen eltűrni a papagáj beszólásait. Aztán egyik nap a hajó léket kap és elsüllyed. A bűvész nagy nehezen felkapaszkodik egy úszó roncsdarabra. Amikor ott pi- heg, leszáll mellé a papagáj, és megszólal:- Oké, feladom. Hová tüntetted a hajót? Győri Attila: Olyan szerencsém van, hogy Pozsonytól Királyhelmecig szinte mindenütt élnek barátaim Találjuk ki régiónkat! Cyőry Attila: Úgy érzem, a mai fiataloknak sokkal nagyobb esélyeik vannak, mint az előző nemzedékeknek együttvéve (Somogyi Tibor felvétele) A Családi Könyvklub nyilvános esszépályázatot hirdetett, melyről lapunk hasábjairól is értesülhettetek az olvasók. Az ötlet szülőatyját, Győry Attilát, a Családi Könyvklub vezetőjét a pályázat céljáról és megszületésének körülményeiről kérdeztük. HORVÁTH ERIKA A Találjuk ki régiónkat! elnevezésű esszépályázatot mindenki, aki hallott róla, jó ötletnek tartja. Mikor találtad ki ezt az ödetet, és miért éppen a fiatalok véleményére vagy kíváncsi? Az ödet már adva volt, hiszen a magyar televízióban sokáig figyeltem Hankis Elemér kiváló műsorát, ‘Találjuk ki Magyarországot! címmel. Gondolom nemcsak Magyarországon, hanem nálunk is hasonló identitásproblémák, illetve pesszimista hangulat, félelem és a frusztráció. A Találjuk ki régiónkat! című projekt csak egy egyszerű gondolat. Távol álljon tőlem, hogy kisajátítsam, s ezzel nem azt akarom bebizonyítani, milyen jó fej vagyok. Mit is érnék vele? Akkor van ennek a gondolatnak értelme, ha a diákok is magukévá teszik. Sót, tovább megyek, ha csak egy pillanatra átgondolja valaki régiójának jövőjét, felemeli a fejét, s körülnéz, hogy ahol éppen áll, az pont a világ közepe. Na, akkor lesz a gondolatnak brutális ereje! És ha ez a kollektív gondolat végre testet ölt, s az hömpölyögve elindul, nincs semmi, ami az útjába állhatna. És miért pont a fiatalok? Az utóbbi időben szinte divat lett szapulni őket. Én szerencsés vagyok, mert sokat beszélgetek a diákokkal, s úgy érzem, nincs semmi gond, s enyhén szólva túlzás, amit a fiatalok számlájára írnak. Felgyorsult időben, illetve a kialakult gazdasági helyzetben valóban nehéz megfelelni a társadalom követelményeinek, s persze hogy a legkönnyebb őket kritizálni. Ugyanakkor fenntartom a véleményem, hogy a mai fiataloknak van jövőképük, s csak idő kérdése, hogy kibontakozhassanak. Olyan információs dömping bombázza őket, hogy sokkal bonyolultabb számukra az élet, mint az előző nemzedékeknek. Megjegyzem, az egész térség a tanulás stádiumában van. Most tanulunk élni, mit akarunk akkor a fiataloktól? Ki és hogyan jelentkezhet a pályázatra? A pályázattal speciálisan a legdinamikusabb közeget, a középiskolásokat szólítottuk meg. A napokban juttattuk el a diákokhoz a középiskolai pedagógusok segítségével a Téka Könyvklub különleges, karácsonyi könyvkatalógusát. A katalógusban is bemutattuk a pályázatot, ületve a jelentkezési feltételeket. November 30-ig várjuk a diákok munkáit a Családi Könyvklub címére. Ugyanakkor nagyszabású könyvakciónkkal a magyar alapiskolákban is bemutatkoztunk, hiszen a Téka és a Glóbusz Könyvklub is már a kisdiákok kezébe került. A mai fiatalok elég nehéz helyzetben vannak, régiónkban nagy a munkanélküliség. Azoknak, akik most pályakezdők, nehéz megalapozniuk saját egzisztenciájukat. A pályázat egyik témája éppen ez, miszerint milyen jövőképe van egy szlovákiai magyar diáknak az ezredfordulón. Te hogy látod ezt? Úgy érzem, a mai fiataloknak sokkal nagyobb esélyeik vannak, mint az előző nemzedékeknek együttvéve. Persze a fiatalok között is vannak gyengébb képességűek, de hangsúlyozom, én azokról beszélek, akik megértették az idő szavát, s látják az előttük kitáruló ajtókat, akik tanulnak, készülnek a jövőre, a közelgő uniós csatlakozásról pedig úgy vélekednek, mint egy nagyszerű kihívásról, versenyről, ahol a maguk fiatalos lendületével van mit keresniük, s igenis felveszik a kesztyűt! Mi a célja ennek a kezdeményezésnek? Én itt élek, s igenis itt akarok élni, mert itt jó élni, s jó lenni! Büszke vagyok a régiómra, spéciéi a Csallóközre, a városomra, Dunaszer- dahelyre. Tele vagyunk jobbnál-jobb arcokkal, egyéniséggel, bárki bármit is mond. S aki nem ezt hiszi, az próbálja meg, menjen el innen, s majd meglátja, megérzi, hogy miről beszélek. Ha Magyarországon a pesz- szimizmus és a kisebbségi komplexus üyen erős a társadalomban, nálunk, szűkebb közösségünkben vajon milyen lehet a hangulat? Tudnunk kell, mint Kipling Dzsungel könyvében a vadaknak, a törvényt: „Egymáshoz tartozunk!“ Olyan szerencsém van, hogy Pozsonytól Királyhelmecig szinte mindenütt élnek barátaim, s lenyűgöző az a sok szín, nyelvjárás, megfizethetetlen érték, amire büszkék lehetünk! Hogy mi a cél? Találjuk ki régiónkat! Mit tehetünk érte? És most nem egy mozgalomra gondolok, hanem az egyéni kapacitásokra célzok, akikben igenis ott van az a bizonyos plusz energia, amit tehet a régiójáért. Nem pénzért és nem is a háláért- hanem önmagáért, az ajándék, az ajándékozás kedvéért! És ha megteszi, biztosra veszem, hogy megérzi, milyen sokkoló, boldogító érzetet kap vissza! Én a kollégáimmal itt a Családi Könyvklubban úgy érzem, ami minket illet, a magunk módján tesszük a dolgunkat. A célunk az, hogy olyan fogalommá alakuljon a Családi Könyvklub, mint például ha azt mondom, Új Szó vagy Csema- dok. Ugye nem kell magyarázni, mire gondolok? Ebbe az elit klubba szeretném bevezetni a Családi Könyvklubot is, s be is vezetem, csak idő és mérhetetlen munka a függvénye a célunk elérésének. Hiszem, hogy a célunk magasabb rendű egy sima marketing stratégiánál, hiszen sikereink révén olyan helyzeteket teremtünk szolgáltatásunkkal, ami lehetővé teszi a közösségért való munkát. Ez az érzés, illetve öntudat olyan energiákat szabadít fel bennem, hogy csak ajánlani tudom mindenkinek, diáktól nyugdíjasig. Mik a díjak? A pályamunkákat a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai által létrehozott kuratórium fogja elbírálni. Az öt legjobb pályaműt az Új Szó Gondolat című melléklete fogja vitaindító céllal közreadni december 12-én. Természetesen a Családi Könyvklub részéről is számíthatnak ajándékokra a diákok. A 10 legjobb pályaműt beküldő diáknak 1000-1000 korona értékű könyvutalványt ajándékozunk. Azt hiszem, a felsorolt díjak csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sokkal többet jelent ez az akció - jó, ha ezt tudja mindenki - a közéletnek, a társadalmunknak, és persze legfőképpen a diáknak! Hát nem megéri gondolkodni, alkotni? Ez a Családi Könyvklub üzenete! A fiatalok hajszolják a nyelvvizsgákat, sokaknak kevés az egy diploma, mindjárt kettőt akarnak szerezni Hát hová fog jutni ez az ország? BŐD TITANILLA A kérdés egy idős néni szájából hangzott el, amint álmélkodva nézte az iskolába tartó diákok tömegét. Tényleg, ki fog dolgozni? Mi lesz ebből az országból? Hát szörnyűek ezek a fiatalok. Bezzeg a néni idejében nem volt ilyen lazsálás! Dolgozni kellett! Úgy bizony! Kislány korától fogva segített a ház körül, ellátta a jószágot vagy vigyázott a testvérire. Hatvan éve mos, főz, vasal az urára. Vezeti a háztartást, nevelte a gyerekeket, később az unokákat, és mindig azt tanította nekik, hogy a szorgalom, a munkabírás a boldog élet titka. Fáj a szíve, ha látnia kell, hová tart a világ. A fiatalok csak lebzselnek, henyélnek, eszük ágában sincs megfogni a kapát, és látástól vakulásig hajlongani a földeken! És most ez az új módi! Nézzünk csak körül, vasárnapoként egy tűt se lehet leejteni a fővárosba tartó buszokon, annyi a diák rajtuk. Egyszerű asszony ő, mire lett volna az integrálszámítással meg a többi tudománnyal? Elég, ha tudja a maga tudományát. Nem csoda, ha nem érti, hova sietnek ezek a mai fiatalok. (Képarchívum) Csak a főiskolával foglalkoznak, kibújnak az otthoni feladatok alól is, mondván, nekik tanulni kell... (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Mindenki törekedik arra főiskolára, egyetemre! És mindezt csak egy papír miatt! Persze, a mai fiatalok már nem ismerik a szerénység fogalmát. A nénit mindig úgy tanítottak, a kevéssel is be kell érni. Neki ugyan nincs diplomája, mégis többet tud akármelyik főiskolát végzett nagyképű alaknál! Többet tud... az életről! Mert az ő idejében... Akkor még minden más volt. Mindenki elvolt a maga kis portáján, nem vágyott többre. Egyszerű asszony ő, mire lett volna az integrálszámítással meg a többi tudománnyal? Elég, ha tudja a maga tudományát. Nem csoda, ha nem érti, hova sietnek ezek a mai fiatalok. Hajszolják a különféle nyelvvizsgákat, sokaknak kevés az egy diploma, mindjárt kettőt akarnak szerezni. Csak a főiskolával foglalkoznak, kibújnak az otthoni feladatok alól is, mondván, nékik tanulni kell... Hát hová fog jutni ez az ország? Mi lesz így Szlovákiával, ha már mindenkinek lesz diplomája? Ki fog akkor kapálni? Ki fog akkor dolgozni? Diáktársaim, na hagyjuk elveszni az országot! Ne döntsük teljesen romlásba! Hagyjuk ott a tanulmányainkat, ragadjunk kapát, s virágoztas- suk fel a világot! S ha véletlenül nem sikerül, ha kiderül, hogy mégsem a néninek volt igaza? Sajna. De tévedni emberi dolog...
