Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-08 / 257. szám, szombat
Nyugdíjreform A nyugdíjkorhatár emelkedése a nők esetében születés éve öt- vagy több- gyermekes nő háromegygyermekes nő kétgyermekes nő egygyermekes nő gyermektelen nő 1947 53 év 54 év 55 év 56 év 57 év 1948 53 év 54 év 55 év 56 év és 9 hónap 57 év és 9 hónap 1949 53 év 54 év 55 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 6 hónap 1950 53 év 54 év és 9 hónap 56 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 59 év és 3 hónap 1951 53 év és 9 hónap 55 év és 6 hónap 57 év és 3 hónap 59 év 60 év 1952 54 év és 6 hónap 56 év és 3 hónap 58 év 59 év és 9 hónap 60 év és 9 hónap 1953 55 év és 3 hónap 57 év 58 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 61 év és 6 hónap 1954 56 év 57 év és 9 hónap 59 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év 1955 56 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 60 év és 3 hónap 62 év 62 év 1956 57 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 61 év 62 év 62 év 1957 58 év és 3 hónap 60 év 61 év és 9 hónap 62 év 62 év 1958 59 év 60 év és 9 hónap 62 év 62 év 62 év 1959 59 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év 62 év 62 év 1960 60 év és 6 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 1961 61 év és 3 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év . 1962 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év A nyugdíjkorhatár emelkedése a férfiak esetében A születés éve 1944 előtt 1944 1945 1946 és később Nyugdíjkorhatár 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év NYUGDÍJKiiHJKM / muMOUBUfTl A mellékletet készítette: Lajos P. János, fevételek: Somogyi Tibor és archív Januártól indulhat a reform A parlament újra elfogadta az államfő által visszaadott, a szociális biztosításról szóló jogszabályt, most már tehát biztos, hogy 2004. január elsejétől gyakorlatban is megkezdődik a nyugdíjrendszer reformja. Az életbe lépő jogszabály teljesen átalakítja a már létező, vagyis a generációk közti szolidaritáson alapuló, felosz- tó-kirovó elven működő jelenlegi rendszert. Emelkedik a nyugdíjkorhatár, változik a Szociális Biztosító gazdálkodása, a befizetett járulékokat név szerint, külön célalapokban tartja majd nyilváá az intézmény, új módszer szerint emelkedik a már kiszabott nyugdíjak összege és változik a januártól nyugdíjbavonulókjáradékának kiszámítása. Az alapelv, tehát, hogy a mindenkori aktív korosztály járulékaiból fedezik az aktuális nyugdíjakat, ezzel a jogszabállyal még nem változik. A nyugdíjspórolást a következő, jelenleg a második olvasatban lévő, a rendszer tőkefedezeti elven működő pillérét meghatározó törvény teszi majd lehetővé. Magával a reformmal egyetért a lakosság nagyobbik része, a demográfiai mutatók változása, a lakosság csökkenése, a népesség várható elöregedése sokakat meggyőzött arról, hogy a jelenlegi rendszer hosszútávon életképtelen. A végrehajtást azonban sokan kifogásolják: a kiskeresetűek alacsonynak tartják a jogszabály alapján kiszabható nyugdíjakat, mivel januártól életbe lép a rászolgáltság elve az új nyugdíjak kiszámításánál. Nő a különbség a kiskeresetű és a nagyobb jövedelemmel rendelkező lakosok nyugdíjjáradéka között. A rászolgáltság elvének túlzott alkalmazását kifogásolják jobboldali elemzők is: szerintük a felosztó-kirovó elven működő pillérnek elsősorban a szolidaritást kellet volna biztosítania a társadalom egyes rétegei között, a nyugdíjak közti különbségeket a második pillér életbe lépésével lehetett volna elérni. Az eredeti elképzeléshez képest is jelentős mértékben változott az első pillért szabályozó norma. A kormánynak csak részben sikerült betartania ígéretét, így a járulékok mértéke csak a munkaadók esetében csökkent, az alkalmazottak néhány tized százalékkal többet vezetnek majd el fizetésükből a Szociális Biztosító kasz- szájába. A Kereszténydemokrata Mozgalom javaslatára ugyan minden gyermek után 0,5 százalékkal csökken az egyik szülő nyugdíjjárulé- ka, ennek kompenzálására viszont emelték a befizetést a biztosító tartalékalapjába: az intézmény 2,5 helyett 2,75 százalékot fordíthat az egyes alapok közt keletkező hiány pótlására. A tartalékalapba való befizetés a nyugdíjspórolásról szóló törvény elfogadásával tovább emelkedik, a kivetési alap 4,75 százaléka a hiány fedezésére szolgál majd. Ily módon megoldódni látszik a kezdetben legnagyobbnak mutatkozó probléma: az átalakulás miatt keletkező hiány. A privatizációs bevételből származó 65 milliárd korona segít áthidalni a kezdeti nehézségeket, a jelentős mértékűre növekedett tartalékalapból pedig hosszútávon finanszírozható lesz a hiány, állítja Ľudovít Kaník szociális miniszter. Úgy tűnik, hogy a módosításoknak köszönhetően betartható lesz a Koalíciós Tanács azon javaslata, mely szerint a biztosító hiánya nem lépheti át a GDP 1 százalékát. A képviselők a szociális érzékenységük bizonyításaképpen a Magyar Koalíció Pártja javaslatára hároméves átmeneti időszakot hagytak jóvá, mely során az újonnan kiszabott nyugdíjakat módosított képlet alapján számolják ki: a kiskeresetűek nyugdíja magasabb lesz, az átlagot jóval meghaladó keresetűek nyugdíja viszont alacsonyabb lesz. Egyes képviselők szerint azonban várható, hogy az átmenet hosszabb lesz, ehhez azonban már a 2006. után felálló új parlament jóváhagyására lesz szükség. A szociális biztosításról szóló törvény szabályozza a beteg-, a rokkant-, és a balesetbiztosítás rendszerét is, januártól jelentős változások várhatók ezeken a területeken is. A legnagyobb újdonság, hogy a betegség első 10 napjában a munkaadó fizeti a táppénzt, a mely az első három napban csak a bruttó bér 25 százaléka. A 25 százalék is a képviselők indítványának köszönhető: a kormány csak 18 százalékos bérpótlékot javasolt ebben az időszakban. A jogszabály visszaadásával Rudolf Schuster jelentősen megnehezítette a koalíció és a Szociális Biztosító helyzetét. Az előbbinek 76 szavazatot kellett összegyűjtenie az ismételt elfogadáshoz, az utóbbi viszont újabb egy hónapig bizonytalanságban élt: nem tudta, milyen törvény végrehajtására készüljön 2004. január elsejétől. További érdekessége az államfő által a visszaadott törvényekhez fűzött magyarázatnak, hogy csak egyetlen, szinte csak kozmetikai jellegű javaslatot tartalmazott: Rudolf Schuster egyszerűen azt kérte, ne fogadják el a jogszabályokat, mivel azok hátrányosan érintik a lakosság egyes rétegeit, ami csak burkoltabb kifejezése annak, hogy neki nem tetszik a kormány elképzelése. Ezt az eljárást kétségbe vonják egyes alkotmányjogi szakértők is.
