Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-08 / 257. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 8. Csinálja velünk, ha... Koleszterintartalma miatt nem kellene teljesen száműzni a táplálkozásból ezt a tejterméket Házi torna relaxáltan CSIDER TIBOR Az emberek többsége nemcsak azért idegenkedik a mindennapos test­mozgástól, mert jótékony hatásáról nincsenek élményeik, hanem, mert úgy érzik, erre nincs „idejük“. Még inkább így van azoknál, akik nap mint nap egyoldalú fizikai munkát végeznek. Ok azok, akik úgy gon­dolják, „eleget mozognak“. El kell ismernem, a mai „hajtás“ mellett nem sok embernek van le­hetősége arra, hogy szakember irányítása mellett, tanfolyamsze­rűén járjon tornázni, mozogni. Ezért tartom hasznosnak, ha né­hány, házilag végezhető gyakor­latsorozatot leírok, + és - jellel megjelölöm azokat a fázisokat, ahol a mozgásban résztvevő iz­mok feszességére és lazaságára kell ügyelni. Lendületes malomkörzés nyolcszor, (l.ábra) Törzshajlítás előre karkeresztezéssel (1. ütem), majd lassú törzsemelés döntésbe, karok magastartásban. A fej emelt és a hátizmok megfeszül­nek. (2. ütem). (2.ábra) Terpeszállásban törzshajlítás előre bokaérintéssel (1. ütem), törzseme­lésben törzsfordítás jobbra (balra), a karok tarkóra emelésével erőtelje­sen „összezárjuk“ a lapockákat. Terpeszállásban előrehajlás közben lendületes kartartáscsere (1. ütem), majd törzsemelés döntésbe (lapos hát), ismét karbantartáscserével. Törzsdöntésben a hát- és vállizmok feszülnek (2. ütem). (3. ábra) Mellső középtartásból lendületes páros karlendítés jobbra (balra) térdrugózással. Magastartásból a könyök hátrafeszí­tésével kezünket leengedjük a tar­kónk mögé (1. ütem). A lapocká­kat erősen „összehúzzuk“, majd oldalsó középtartáson át a kart is­mét magastartásba emeljük (2. ütem). (4. ábra) Térdelőtámaszból karral lassan előrecsúszunk majdnem egyen­súlyvesztés helyzetéig (a törzs ho- morított helyzetbe kerül), majd lassan visszaemelkedünk térdelő­támaszba. (5. ábra) Sarokülésben a kar előrenyújtva, a tenyér a földön támaszkodik, a hát gömbölyű (macskahát) (l.ütem). A vállat előretolva és a fejet emelve átmegyünk homorí- tásba, anélkül, hogy a kezünket el­mozdítanánk, majd macskaháttal visszamegyünk sarokülésbe (2. ütem) (6. ábra) Térdelőtámaszban a két kar kö­zött oldalirányú törzshullámokat végzünk. (Vállunk végig elöl ma­rad a csuklók vonalában!) Sarokülésben kéztámasz elöl. A két kezünk között homorított törzzsel, emelt fejjel „kibújunk“ (a hátizom feszül), szegycsontunk a talajt érinti, majd felemelkedve, macskaháttal visszatérünk a kiin­duló helyzetbe. Hason fekvés, a kar hátsó rézsútos mélytartásban. Karunkat lassan előreemeljük magastartásba (1. ütem). Mindkét karunkkal nyúj­tózkodunk (2. ütem). Hossztenge­lyünk körül megfordulva a há­tunkra fekszünk (3. ütem), majd felülünk és karral ismét nyújtózko­dunk (4. ütem). Hanyatt fekvésben néhány perces relaxáció, izomcsoportonként lazí­tással fejezzük be a gyakorlást. Vaj a táplálkozásban TÁPLÁLÉKUNK okszor olvashatjuk a táplálkozással foglal­kozó cikkekben, hogy csökkenteni kell a zsírdús élelmiszerek fogyasztását. A felso­rolásokban szinte minden eset­ben szerepel a vaj is, amelyet nemcsak zsírtartalma, hanem magas koleszterintartalma miatt sem ajánlanak a táplálkozással foglalkozó egyes szakemberek. Nézzük meg, valójában mennyi koleszterint tartalmaznak az élel­miszerek? ELTÚLZOTT A TILTÁS Az adatok jól szemléltetik, hogy a tejkészítmények és a tejféleségek koleszterintartalma elenyészően kicsi, a sajtoké pedig azonos a hús- készítményekével és az állati zsíro­kéval. Még a magasnak tekintett zsírtartalmú vaj is mintegy kétszer kevesebbet tartalmaz, mint a bel­sőségek (pl. máj), és a tojás 13-szor kevesebbet, mint a különböző ve­lők. Innen nézve tehát a vaj pellen­gérre állítása annak koleszterintar­talma miatt túlzottnak mondható. Természetesen a koleszterin-fel­vételt lényegesen befolyásolja az egyes élelmiszerek fogyasztási szintje. Ha összevetjük az ilyen módon a különböző táplálékok­ból a szervezetbe jutó koleszterin mennyiségét, meglepő tények de­rülnek kir A számokból mindenekelőtt az látszik, hogy a hazai lakosság ko­leszterin-felvételében a tejtermé­kek igen kis hányadot képvisel­nek, a vajból származó pedig egyenesen jelentéktelen. Ezért a vajat koleszterintartalma miatt nem kellene teljesen száműzni a táplálkozásból. KOLESZTERIN-FELVÉTEL ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT Ha összevetjük az 1960-1990 kö­zötti három évtizedre vonatkozó­an azon fejlett államok adatait, amelyek koleszterinfogyasztása magasabb volt, mint térségünk­ben, (ilyen állam 1960-ban és 1970-ben 20-ból 15,1980-ban 14, 1990-ben 10 volt), akkor érdekes összefüggéseket találunk. 1960-ban a fenti államok ádagos ko­leszterinfogyasztása 461 mg/nap volt, 73,5%-kal magasabb, mint ná­lunk. 1990-ben ez az érték 586,6 mg/napra nőtt, és ezzel a fogyasz­tást 18%-kal haladta meg. Eközben a születéskor várható élettartam a fejlett országokban 4,4 évvel nőtt, a táplálkozással összefüggő betegségek okozta ha­lálozás a fejlett országokban csök­kent (nálunk nőtt). Ezek a tények rávilágítanak arra, hogy tévedés lenne a koleszterinfogyasztás és pl. az érelmeszesedés vagy a szív- és érrendszeri betegségek okozta ha­lálozás között szoros összefüggése­ket keresni. Az ilyen eredetű halá­lozások ugyanis a fejlett országok­ban csökkentek, míg nálunk nőt­tek (pl. a magas vérnyomás okozta halálozás az 1960-as 3fő/1000 la­kos értékről 55,7 fő/1000 lakos ér­tékre növekedett!). Tehát nem megalapozottak azok a hiedelmek, melyek szerint a ko­leszterin fogyasztásának mértéke jelentősen befolyásolja a táplál­ni kozással összefüggő betegségek okozta halálozási arányt. /IÁIÉRT KELL FOGYASZTANI? A vaj természetes eredetű. Ter­mészetes mivoltának azért van je­lentősége, mert az évezredek so­rán ilyen élelmiszerekhez szokott az emberiség, ill. az emberi szer­vezet, másrészt számos közlés szerint pl. a természetes vitamin- tartalom értékét a hozzáadott ipari vitaminok hatása nem éri el. A természetességből eredően a vaj nem tartalmaz tartósítószer, sőt nemzetközi törvények tiltják a tejtermékekhez kémiai tartósító­szerek hozzáadását, tehát egyet­len tejtermék sem tartalmaz sem­milyen tartósítószert. A vaj ugyancsak mentes a nemkívána­tos katalizátormaradványoktól (pl. nikkel). A vaj gazdag termé­szetes A- és E-vitaminokban. Egyes élelmiszerek koleszteri ntartal ma Élelmiszer (mg/100 g) Agyvelő 3000 Tojás 450 Belsőségek (pl. máj) 410 Vaj (80% zsírtartalmú) 230 Vér 190 Állati zsírok 86 Húsok és készítményeik 86 Sajtok 86 Túró 16 Tej 10 Egy ember táplálékeredetű évi koleszterin-felvétele (1994-es adatok) Koleszterinforrás Az összes koleszterin-felvétel megosztása Húsok és készítmények (zsírral együtt) Tojás Tejtermékek (vajjal együtt) Összesen Ebből vaj Mg/év 87,9 85,1 16,5 189,5 1,8 % 46,4 44,9 8,7 100,0 1,0 A vízben oldódó rostok kedvezően hatnak a szénhidrát-anyagcserére, és megakadályozzák a béltartalom besűrűsödését Kímélő a rostos étrend AJÁNLÓ A növényi rostoknak az egészség­re gyakorolt jótékony hatása köz­ismert, mégis kevesebbet fo­gyasztunk belőle, mint kellene. Ma már nehéz lenne arra fogni, hogy nem lehet kapni, mint tíz­egynéhány évvel ezelőtt, amikor egy lyukas zacskó búzakorpáért be kellett utazni a fél várost. Való­jában mi is az a rost, és miért jó, ha fogyasztjuk. A diétás rostok a táplálékban levő nagyméretű szénhidrát-moleku­lák, amelyek ellenállnak az emésztő enzimeket. A vastagbél­ben élő baktériumok kis mérték­ben ugyan, de képesek bontani a rostokat. A vízben nem oldódó rostok megmozgatják a beleket, és csökkentik az éhségérzetet. Székrekedés ellen az egyik leg­jobb, mellékhatás nélküli szer egy evőkanál leforrázott búzakorpa, de vigyázni kell vele, mert a túl­zott korpafogyasztás vasfelszívó­dási zavart okozhat. A korpa tisz­títja a bélfalat is. A vízben oldódó rostok kedvezően hatnak a szén­hidrát-anyagcserére, és megaka­dályozzák a béltartalom besűrű­södését. A rostok képesek megköt­ni a fel nem használt emésztőned­vek jelentős részét is, így megóv­ják a bélfalat az irritációtól. Egy egészséges ember napi rostszük­séglete körülbelül 25 gramm. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Citomegalovírus Az egész világon elterjedt vírus, az egészséges emberekre ártalmadan. Leggyakrabban az újszülötteket be- tegíti meg. A vírus az anyából a méhlepényen keresztüljut a mag­zatba, de megfertőződhet az újszü­lött is fertőzött anyatejjel vagy vérát­ömlesztéssel. A betegség újszülöt­tekben agykárosodást vagy halált is okozhat. A citomegalovírus a rubeó­la kórokozója után a második, amely bizonyítottan fejlődési rendel­lenességet okozhat, ha a magzat a méhen belüli élet első három hónap­jában megfertőződik. Felnőttek ese­tében a csökkent ellenálló képessé­gű embereknél (gyógyszeres kezelés vagy AIDS következtében) a cito­megalovírus súlyos tüdőfertőzést vagy agyvelőgyulladást okozhat. Cisztoszkópia Hólyagtükrözés. A cisztoszkóp vagy hólyagtükör egy fényforrás­sal és nagyítólencsékkel ellátott eszköz, amit a húgycsövön át be­vezetnek a húgyhólyagba. Ezzel a módszerrel közvetlenül megfi­gyelhető a húgyhólyag nyálka­hártyájának állapota és a tartal­ma. Segítségével számos elválto­zás biztonsággal felismerhető. Az eszközt a húgycső előzetes érzés­telenítése után vezetik be. A cisz­toszkóp segítségével kisebb sebé­szeti beavatkozásokat is elvégez­nek, például szövetmintát vesz­nek, kocsonyás növedékeket le­égetnek vagy eltávolítják a hó­lyagba került idegen testeket. Colitis ulcerosa Fekélyes vastagbélgyulladás. A vastagbélben (beleértve a végbe­let is) fekélyek képződésével járó idült gyulladásos betegség, mely­nek oka a mai napig ismeretlen. A betegségben nyugalmi időszak­ok és fellángolások váltják egy­mást. A fellángolási periódusokat vérhasszerű hasmenés és vérző fekélyek kísérik. Combcsont Hosszú csöves csont, amely a comb vázát alkotja. Felső részén a medencecsont csípőcsonti ré­szével ízesül, alul pedig a térdka­láccsal és a lábszár csontjai közül a sípcsonttal. Combnyaktörés A combnyak a combcsont felső vé­gének az a része, amely normál kö­rülmények között is igen nagy ter­helésnek van kitéve. A kor előreha­ladtával a csontok felépítése, össze­tétele megváltozik, vagyis megin­dul a csontvesztés és bekövetkezik a csontritkulás. E folyamat miatt a combnyak teherbírása is csökken. Ezért olyan gyakori az idős embe­rek körében a combnyaktörés, még kisebb baleset esetén is. A külsőerő­hatás a combnyakon többféle törést okozhat. Ha combcsont a combfej közelében törik el, sokkal lassabb a gyógyulás. Szerencsés esetnek mondható, ha az eltört csontvégek egymásba ékelődnek és nem csúsz­nak el. Combnyaktörésnél nem le­het gipszkötést alkalmazni, mert az idős betegek esetében a mozdulat­lanság és a folyamatos fekvés ve­szélyes (tüdőgyulladás, felfekvések alakulhatnak ki). A combnyaktö­rést általában műtéttel gyógyítják, éspedig úgy, hogy a törött csontvé­geket összeillesztés után szeggel rögzítik. Conn-szindróma A mellékvesék kéregállománya által termelt aldoszteron nevű hormon túltermelődésének kö­vetkeztében fellépő tünetegyüttes, mely magas vér­nyomásban, izomgyengeségben, görcsrohamokban, kínzó szomjú­ságérzetben és bőséges vizelet- ürítésben nyilvánul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents