Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-08 / 257. szám, szombat
17 ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 8. Egészségünkre Mielőtt a mentő megérkezik, ha baj van, hívja a 0850 11 13 13-as te lefon számot Felesleges halál ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Szombat reggel, kellemetlen hideg, ködös idő. Havazott. A Besztercebánya felé vezető úton beleset történt. Két személyautó frontálisan ütközött: egy Volvo és egy kis Tico. A Volvo sofőrje elaludt a volán mellett. Világos, hogy a balesetben a Tico húzta a rövidebbet. A Volvo sofőrje hívta a mentőket, 15 perc múlva meg is érkeztek. A Dr. Karol Kálig E HETI KÉRDÉSÜNK Meddig létezhet az agy oxigén nélkül? a., 4-5 percig b. , kb. 10 percig c. , kb. 2 percig baleset okozójának ez az idő végtelenül hosszúnak tűnt. Igyekezet elsősegélyt nyújtani, de oly keveset jegyzett meg az iskolában, s amint elmondta, sokkot kapott, s azt sem tudta, mit csináljon. Sajnos, a Tico sofőrjének már csak a halálát tudta megállapítani az orvos. Még szerencse, hogy egyedül utazott. A boncolás meglepő eredményt hozott: a halottnak két bordája, valamint a kulcs- és combcsontja tört el. Az agya nem sérült meg. Az ilyen sérülésekbe nem szoktak belehalni. Az ügyeletes orvos összegzi a történteket: A Tico vezetőjén nem volt biztonsági öv. Egy oszlopba ütötte a fejét. Az ütéstől elveszítette az eszméletét, de az agya nem sérült meg. Egyszerű agyrázkódást kapott. Az eszméletlen állapotra jellemző, hogy az agy nem ellenőrzi a testet. A sebesültnek hátracsúszott a nyelve, és elzárta a léguta- kat. Fulladás okozta a halált. Az agy nem kapott elég oxigént. Ha a Volvo sofőrje szakszerűen tudott volna elsősegélyt nyújtani, még ma is élhetne a másik sofőr. A töréseket, zúzódásokat hamar ki lehet heverni. Erre az esetre szokták mondani, hogy teljesen felesleges halál volt. Harmadik fordulónk nyertesei: Kondé Mónika - Nyárasd Nagy Elvira - Illésháza Kovács Sándor - Mad Klinikai vizsgálatokból tudható: három új csigolyatörés közül kettő nem jut az orvos tudomására Az első törést kell megelőzni! A TÖRÉSEK MEGELŐZHETŐEK! re. Pedig a törések, főleg az ötvenes években vagy ennél idősebb korban mindig felkelthetik a csontritkulás gyanúját. Nagy gondot jelent, hogy az első csigolyatörést legtöbbször nem ismerik fel. A beteg azt gondolja, fáj a háta, a hátfájás pedig a közvélekedés szerint elkerülhetetlen következménye az öregedésnek. Klinikai vizsgálatokból tudható, hogy három új csigolyatörés közül kettő elsikkad úgy, hogy nem jut az orvos tudomására. Hozzávetőlegesen az 50 év feletti nők 20-25 százalékánál állapítható meg egy vagy több csigolyatörés. A csigolyatörések hetekig, esetenként hónapokig tartó súlyos fájdalmat okozhatnak. A beteg még a mindennapi élet legegyszerűbb teendőit (öltözködés, tisztálkodás, főzés, mosogatás) is csak nagyon nehezen tudja végezni. A sportolás szinte lehetetlenné, a társadalmi érintkezés bonyolulttá válik. Mindezek fáradtságot, elesettséget, magárahagyottsá- got és a függetlenség elvesztését vonják maguk után. Egy-egy bekövetkezett csigolyatörés utáni évben a többszörösére nő az újabb csigolya-összeroppanás, -törés kockázata. Megfelelő orvosi kezeléssel az új törések 50-60 százaléka megelőzhető, tehát a korai diagnózis és kezelés elengedheteüen. A csípőtáji (combnyak-) törések száma is rendkívül gyorsan nő. A csípőtáji törést szenvedett betegek majdnem teljes számban kórházba kerülnek, és 95 százalékuk műtéten is átesik. A törést követő évben a mortalitás a 25 százalékot is elérheti. Sok beteg a műtétet követő néhány hónapon belül a komplikációk és a kísérő betegségek következtében hal meg. A betegek akár 30 százaléka a függetlenségét elveszítve, élete végéig ápolásra szorul. Mindezekből következik, hogy az egyéneknek és a szakembereknek lehetőség szerint mindent meg kell tenniük azért, hogy az első törés ne következzen be. Az elsődleges megelőzést fiatal korban, a csontozat kialakulásának idején kell elkezdeni. A maximális csonttömeget megfelelő táplálkozással, elegendő kalcium-, fehérje- és D-vita- min-bevitellel, megfelelő életmóddal, rendszeres testedzéssel lehet elérni. A mértéktelen dohányzást és az alkoholfogyasztást is kerülni kell. Idősödve, felnőttkorban a másodlagos megelőzés, vagyis a csontozat tömegének, erejének megtartása, az első törés elkerülése a cél. 1 Iarmad- lagos megelőzésnek a további töréseket nevezik. A fizikai aktivitás minden korban ajánlott, mivel a mozgás, a testedzés segíti a csontépítést és csökkenti a csontvesztést. ISMERTETŐ A csontritkulásból eredő törések száma az életkor előrehaladtával emelkedik. A nők gyakrabban szenvednek el törést, mint a férfiak. Statisztikák szerint minden harmadik 50 évnél idősebb nő és minden nyolcadik 50 éven felüli férfi ki van téve a csontritkulás veszélyének. Az ebből adódó csonttörések száma rendkívül gyorsan nő szerte a világban. Megfelelő kezelésük mellett legfontosabb a megelőzés. CSUKLÓ-, CSIGOLYA-, CSÍPŐTÖRÉSEK A csontritkulásos betegek először gyakran csukló-, vagy alkartörést szenvednek el. Megfelelő ellátás után azonban a betegek 90 százaléka a csukló visszanyeri funkcióképességét, nem is gondolnak háttér- betegségNagyon fontos tudnunk mindenekelőtt azt, mennyire vagyunk veszélyeztetettek. Ismerni kell a családi kockázati tényezőket, illetve a saját életmódunkban, egészségi állapotunkban is lehetnek jelei a fokozott veszélyeztetettségnek. Az alábbi egyszerű kockázatfelmérő kérdőív kitöltése lehet az első lépés: ha a kérdőív tíz kérdésének valamelyikére a válasz pozitív, ajánlatos felkeresni az orvost a további teendők megbeszélése végett. KÉRDÉSEK 1. Szüleinek, testvéreinek volt-e botlás, elesés következtében bekövetkező csípőtáji törése? 2. Volt-e kisebb traumára bekövetkező csonttörése? 3. Szedett-e 3 hónapnál hosz- szabb ideig kortikoszteroidot (cortison, prednisolon, stb.) 4. Csökkent-e a testmagassága (legalább 3 centiméterrel)? 5. Fogyaszt-e rendszeresen és nagy mennyiségben (a biztonságos mértéket meghaladó) alkoholt? 6. Naponta 20 szálnál több cigarettát szív el? 7. Gyakran van hasmenése - többek között coeliakia vagy Crohn-betegség következtében? Csak nőknek 8. 45 éves kora előtt került-e a változó korba? 9.12 hónapnál hosszabb ideje szünetel-e a menstruációja (terhességen kívüli egyéb ok miatt)? Csak férfiaknak 10. Tapasztalta-e a nemi vágy csökkenését vagy hiányát. Van-e merevedési zavara? MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Ha csomót észlel, forduljon orvoshoz Jelige: Mell. „Azt olvastam valahol, hogy a mell vizsgálatával feltárható a ■ daganat, és ha idejében történik, akkor megelőzhető a legrosszabb. Legyen szíves, írja le, hogy hogyan kell vizsgálni a mellet." Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus Régen bebizonyosodott már, hogy az emlő önvizsgálatával idejében felfe- • dezhetők a változások, a daganatképződések. A vizsgálat egyszerű, könnyen elsajátítható, érdemes havonta 5-10 percet rászánni. Tükör előtt állva leengedett, majd fej fölé emelt karokkal figyelmesen tekintsük át az emlőket. Először az egyik, majd a másik oldali emlőt az ellenoldali kézzel körkörösen tapintsuk át. Hanyatt fekve felemelt karral az előző tapintási vizsgálatot ismételjük meg. Az emlők mellett minden esetben tapintsuk át a hónaljárkot is. A rendszeres vizsgálatok során a nők megismerik saját emlőjük alakját, és az elváltozásokat nagy valószínűséggel felismerik. Kisasszony, ha valami elváltozást érez a mellében, azonnal keresse fel a nőgyógyászt. Nem mindig a fehér tömés a jó „Érdekelne, hogy a fogtömésnek meddig kellene kitartania. Nekem vannak ■ olyan töméseim, amelyeket még gyermekkoromban kaptam, és még mindig jók. Az utóbbi időben azonban a nemrég készült tömések kiesnek. Most rosszabb anyagokat használnak? Bár az is igaz, hogy már nem a régi fogorvoshoz járok..." Dr. Gyurász István fogorvos ( Több oka lehet annak, hogy a fogtömés meglazul, kiesik. Azt már az elején le • kell szögezni, hogy egy- egy tömés nem egész életre szól. Úgy, ahogy a legjobb farmernadrág vagy a legjobb cipő talpa is elkopik, a tömés is kikopik a fogból, elromlik mellette a fog, letörik stb. Azok a tanulmányok, amelyek a tömések tartósságát vizsgálják, arról szólnak, hogy a hagyományos tömések fele csak öt-hat évet bír ki, de a jól elkészített tömés néha 20-30 évet is. Ez függ a tömőanyagtól, a fogorvos tudásától és becsületes, jó munkájától, a páciens étkezési szokásaitól és a szájápolás minőségétől. Mindenesetre az gyanús, ha túl hamar és túl gyakran esnek ki a tömések. El kell gondolkodni az okokon. Mit tehet a beteg? Tisztességesen kell ápolni a szájüreget, eltávolítani a lepedőket a fogak felszínéről, s rendszeresen felkeresni a fogorvost és ellenőriztetni fogaink egészségét. Itt kell megjegyeznem, hogy nem okos dolog indokolatlanul azt kérni, hogy a régi töméseket fehér tömésre cserélje a fogorvos. Ilyenkor ugyanis mindig kopik a fog, s ez nem jó. A lyuk növekszik, a fog gyöngül. Hogy maradhatnak így épek fogaink százéves korunkig? Melyek a skarlát tünetei? Skarlát jeligére: „Óvodáskorú kisfiam van. Az óvónő kérte a szülőket, hogy ■ figyeljük a gyerekeket, mert skarlát járvány van. Még nem találkoztam ezzel a betegséggel. Szeretném tudni, milyen tünetek alapján ismerhetem fel, és gyógyítható-e ?“ Dr. Tóthné Mészáros Erzsébet gyermekorvos I A skarlát, régi nevén vör- heny, a leggyakoribb heveny fertőző gyermekbe- • tegség. Kórokozója a Streptococcus beta- haemoliticus baktérium. Gyakran járványszerűen fordul elő, könnyen terjed közösségekben, például iskolákban, óvodákban. Cseppfertőzés és érintkezés útján terjed. A betegséget nagyobb gyermekek és felnőttek is elkaphatják. A fertőzés után nem alakul ki életre szóló védettség, így a skarlátot többször is el lehet kapni. A beteg gyermek addig fertőz, amíg a streptoccus baktérium kimutatható a torok váladékából. A betegség lappangási ideje 2-5 nap. Kezdetben csak a magas, 38-39 Celsius-fok körüli láz és a torokfájdalom kínozza a gyermeket. Nehezen nyel és étvágytalan. A nyelven az első napokban fehér lepedék látható, később élénkpirossá válik, ezt málnanyelvnek nevezik. A torok nagyon jellegzetes skarlátvörös, a mandulákon geny- nyes tüszők jelenhetnek meg. A legjellemzőbb elváltozás a bőr finom, sűrű, pontozott, vörös kiütései (erre utal a betegség régi neve, a vörheny is). A kiütés a törzsön jelenik meg a hajlatokban, s a nyomásnak kitett helyeken sötétebb színű. Jellegzetes, hogy a száj körül a bőr világosabb, ezt „tejszakállnak“ nevezik. A betegség végén, egy-két héttel a kezdet után, a tenyéren és a talpon néha hámlik a bőr. Antibiotikummal (penicilinnel) a skarlát jól gyógyítható. A panaszok csökkenése már 12-24 óra múlva érezhető. Szövődmények, főleg régebben, a penicilinnel nem kezelt betegeknél fordultak elő, orrmel- léküreg-gyulladás, szívizomgyulladás, vesegyulladás vagy reumás ízületi betegség formájában. Valamikor a nem kezelt esetekben életre szóló immunitás alakult ki, de amióta antibiotikummal kezelik a betegséget, több ízben is elkapható. A beteg gyermek környezetében élők (családtagok, iskolatársak) ki vannak téve a fertőzés kockázatának. A súlyos szövődmények lehetősége és a könnyű gyógyíthatóság miatt, a fenti panaszok esetén minden esetben orvoshoz kell vinni a gyermeket. Várjuk olvasóink leveleit.
