Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-07 / 256. szám, péntek
14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 7. Ügynökmenü II. HIZSNYAI ZOLTÁN Akkoriban, a munkásosztály utolsó kétség- beesett világhatalmi nekirugaszkodásának idején, de még később, a proletár hatalmi étvágy drámai gyöngülésének korában, a nyolcvanas évek második felében sem sejtette az ember, hogy az igazi csemegék nem szerepelnek a nyilvánosság számára készített étlapokon. Pedig való igaz, a nagy halak (akiknek lepedőnyi képeivel a lapok akkortájt tömve voltak) inkább csak a szemet ingerük, zamatuk meg sem közelíti az apró halakét. Nem is beszélve a tiltott gyümölcsben ősidők óta ott lappangó hatványozott élvezetekről, amely élvezeteket szintén csakis a történelmi folyam(at)ok padmalyai alatt megbúvó kisebb kopoltyúsok képesek kiváltani. No de, mondom, erről az egyszerű ember annak idején még mit sem tudott. Csak utólag, a bársonyos folyamelterelés idején derült ki, hogy a letűnt korszak gasztronómiai rétegzettsége jóval összetettebb volt, mint gondoltuk. Hát, bizony, bonyolult időket éltünk akkor is, amikor ezeket a bonyolult időket éltük, de mi ez ahhoz a bonyólultsághoz képest, ami a bonyolult idők lezárulta utáni korszakot jellemezte. Az ügynöklisták napvilágra kerülésének idejét. Az akkor már egyszerre pletykaéhes és bosszúszomjtól fuldokló közvélemény rögvest elfordult a hosszú évtizedek óta tukmált nagy halaktól, és rávetette magát a korábban csupán nagy halak számára hozzáférhető spájzcédulák zsenge csemegéire. Ezzel aztán a pártállami tápláléklánc hál’ istennek végre felbomlott, ami viszont egyáltalán nem jelentette azt, hogy a természetes kiválasztódás azon nyomban helyreáüt volna. Sőt, tovább bonyolódtak a dolgok: a fejétől büdösödő sok-sok vízi jószág most már fejedenül falta egymást. Persze az ízletes húsú piciny halacskák is egymásnak estek, s miközben egyre fokozódó étvággyal rontottak egymásra, az egyszeri választópolgár tányérján akkora piranhás ramazúri támadt, hogy inkább már csak szemlélőként csemegézhetett. Aztán megcsö- mörlött a puszta látványtól is. De még mielőtt megcsömörlött volna, azt kellett látnia, hogy az agresszívabb példányok politikai tőke tekintetében rendkívüli módon fölhíznak (ezekből lenek később a tőkehalak), miközben kezdenek csoportokat alkotni, tömbösödni, s ezek az új, jól szervezett formációk aztán már tervszerűen cserkészik be egymást, és az eüenlábas harci halrajokból igyekeznek kiragadni egy-egy egyedet - és viszont. A felbőszült halfalkák e tekintetben azóta is kivétel nélkül sikerrel járnak. A világ még mindig ennyire bonyolult. Persze mi, egyszeri választópolgárok sem elégedtünk meg azzal a kis hamuban sült csömörrel, amellyel a bővített újraelosztás korszakának hajnalán minket is úrnak indítottak a szebb világ felé. Eleinte nem volt egészen világos, merre is induljunk, de egy kis habozást követően hamarost megtaláltuk a helyes irányt. Nem csoda, hiszen immáron demokrácia lévén nem egy, hanem mindjárt két zsákutca is kínálkozott. Vagy hagytuk magunkat tömbösíteni, s függőségbe kerülve ma már remegő ajakkal, vérben forgó szemmel epedezünk a riváüs halhordából számunkra felhajtott mámorító csemegék után, vagy öklendezésre ingerlő undor lett a csömörünkből, lelki egyensúlyunkat megőrzendő amolyan derűs letargia uralkodott el rajtunk, és már réges- rég csak a szemünk sarkából követjük a terítékünk környékén zajló baljós eseményeket. Bezzeg a daliás időkben! Amikor még a besúgókból is hasznot lehetett húzni! Igaz, akkoriban édeskevés dologból lehetett hasznot húzni, de a spiclik egy része feltédenül ilyen volt. Ezek majdnem kizárólag a vendéglátó-ipari informátorok népes családjába tartoztak; koruk ötven vagy több, szomjuk (nem csak tudásszomjuk) kiapadhatatlan. Talán szebb napokat is megéltek, nemesebb vadak felhajtásából is kivették a részüket, de amikor megközelítették a félszázat, menthetedenül megindult velük a föld, egyre lejjebb csúsztak, míg végre egy lerobbant vendéglőben találták magukat, s noha pislákolt még bennük a szakmai önérzet, és lelkűk mélyén soha nem adták fel életük nagy fogásának reményét, be kellett érniük holmi borgőzös kommunistázá- sokkal és az egyre megkopottabb Brezsnyev- és Husák-adomákkal. Annyi tény, mind egy szálig az akusztika mesterei voltak, úgy tudtak asztalt, széket, sőt fejtartást választani, hogy a helyiség legtávolabbi sarkaiból is minden hang eljusson hozzájuk. Rendkívüli képességük volt még a lassú evés és ivás tudománya. Különösen az evés igényel különlegesen kifinomult technikát, mivel rágás közben zavaró hanghatások képződhetnek a hallójáratokban. Ráadásul az emésztés is önfegyelmet követel, ilyenkor ugyanis az ügynöki eszköztár legfontosabb eleme, a célszemélyre kihegyezett figyelem hajlamos tompulni. A széles körben ismert vendéglátó-ipari informátoroknak azonban általában nem volt szükségük a cizelláltabb szakmai eszközök bevetésére. Az ügynök cechjét ugyanis az államkasszából fizették^ jól tudták ezt a célszemélyek is. Köréje gyűltek, fizettettek maguknak, és szinte a szájába rágták a zaftosabbnál zaftosabb történeteket. Nyelhette, mint kacsa a nokedlit. Rágni se kellett. És félni se kellett. Még majdnem szeretni is lehetett. Azért célszerű volt leitatni, hogy felejtsen. És az egy ültő helyben felfogható információknak a többszörösével kellett elárasztani. Az sem volt baj, ha ezek egy része kibogozhatadan ellentmondásokat tartalmazott. Lehetett hadarni, dadogni, nyújtani, belegabalyodni. Štb. És közben jóízűen fogyasztani az államkincstár terhére. Rég volt, szép volt, igaz is volt. (Még ha nem mindig úgy volt is, ahogy ma sokan szeretnék láttatni.) A bor nem mint táplálék, nem mint energiaforrás szerepel az ember életében, sokkal fontosabb kedvező étrendi hatása Bor és egészség ITALLAP A bor jelentős energia- forrás. Egy liter 9-10% alkoholtartalmú bor : 2500-3000 kJ-t (600- 700 kcal-t) termel az emberi szervezetben, ami a napi energiaszükséglet mintegy 25%-át teszi ki. Energia szempontjából egy liter bor 0,9 1 tejjel, 300-350 g kenyérrel, 585 g hússal, 5 tojással vagy 1 kg burgonyával egyenértékű. Az energiamennyiség legnagyobb része az alkohol. A bor azonban elsősorban nem mint táplálék, nem mint energia- forrás szerepel az ember életében. Sokkal fontosabb az étkezéshez fogyasztott bor kedvező étrendi hatása. A termogén hatású anyagokon (alkohol, cukor) kívül a bor értékes biogén anyagokat, szerves savakat, cserzőanyagokat, vitaminokat, enzimeket, aminosavakat és a szövetek regenerálódásában jelentős ásványi sókat tartalmaz. A húsos ételek fogyasztásánál különösen nagy szerepük van a szerves savaknak. Az alkoholos italok közül a bor pH-értéke áll legközelebb a fehérjék lebontását végző gyomornedv pH-jához. A savasabb fehérboroknak és a fanyar vörösboroknak az étvágyfokozó hatása is jelentős. Gyomorsavhiány és étvágytalanság esetén a savas fehérborok, valamint a fanyar vörösborok a felnőtt ember számára valóban gyógyszernek tekinthetők. A fanyarkás vörösborok bélbántal- mak esetén is hasznos gyógyszernek bizonyulnak. De nemcsak a gyomor, hanem a szívbántalmak ellen is előnyös hatású a mérsékelt borfogyasztás. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a bor viszonylag csekély alkoholtartalma (12%) előnyösen hathat az idegekre, a szívre és az érrendszerre, csökkenti a lelki feszültségeket, tágítja az ereket, és hozzájárul ahhoz, hogy a szívizom több vérhez jusson. Időváltozás esetén a vérnyomás ingadozása miatti rossz közérzeten és a stresszhatásokra érzékenyeken is segíthet a mérsékelt borfogyasztás. Érszűkületben, érelmeszesedésben szenvedő idős emberek számára hasznos, „nem keserű orvosság” a napi adag 1-2 pohár bor. Bármily hasznos lehet is az étkezések alkalmával elfogyasztott 1-2 pohár bor étrendi hatása, bármennyire előnyös lehet is a mérsékelt borfogyasztás fiziológiai hatása - és esetenként a bor mint gyógyszer sem lebecsülendő A bort kellemes érzést kiváltó hatásáért fogyasztjuk nem tekinthető nélkülözheteden italnak. Elsődlegesen élvezeti cikk. A kellemes érzést kiváltó hatásáért fogyasztjuk. Ez a hatás többféle is lehet (doppingoló, élénkítő, mámorító vagy éppen nyugtató, feszültségcsökkentő, gádásoldó). A borban levő alkohol ugyanis a gyomorból rövid idő alatt felszívódik, és a véráramba kerülve a szervezet minden részébe, a többi között az agyvelőbe is eljut. Ott a sejtek felületén levő lipoidokat oldja, és ezáltal lehetővé válik, hogy az idegsejtekbe is benyomuljon. Az ilyenkor jelentkező pszichikus hatások abban nyilvánulnak meg, hogy először az agykéreg azon központjai csökkentik működésüket, amelyek a kritika, a mérlegelés körébe tartoznak. Számtalan körülmény barátságosabb megvilágításba kerül, a tervek végrehajtása könnyebbnek látszik. A gátlások elmaradása következtében meggyorsul a szellemi tevékenység, emelkedik a hangulat, csökken az idegek feszültsége, fokozódik az életkedv. A fáradt emberi szervezetre tehát 1-2 pohár bor gátlásoldó, frissítő, serkentő hatást gyakorolhat. Ez a hatás azonban csak átmeneti jellegű. Az alkohol nemcsak a kritikai képességet befolyásolja, hanem a nagy figyelmet igénylő teljesítőképességet is. Még a kisebb mennyiségű szeszes ital is csökkenti az izmok finom, mechanikai tevékenységét, aminek különösen a közlekedésben van nagyjelentősége. Teljes mértékben indokoltak tehát a gépjárművezetők alkohol- fogyasztását tiltó szigorú rendszabályok. Az alkoholnak a szer vezetre irányuló hatáserőssége különböző ténye zőktől függ. Az alkohol nagy része (0,015%-a) a szervezetben egy óra alatt elég a testben levő vér és szövetnedvek meny- nyiségétól és attól függetlenül, hogy mennyi alkohol került a vérbe. Egy 75 kg-os emberben a vér és szövetnedvek tömege kb. 50 kg. Eszerint, ha az alkohol- tartalom óránként 0,15 ezrelékkel csökken, akkor 50 kg 0,15 ezreléke megfelel 7,5 g alkoholnak (1 dl 10%-os bor alkoholtartalma 7,89 g), így érthető, hogy egyenletesen elosztva, különösen a nehéz fizikai munkát végző ember, napjában elfogyaszthat egy liter bort anélkül, hogy a szervezetbe bekerült alkohol részegítő, hódító hatása a legcsekélyebb mértékben is jelentkezne. Fontos körülmény, hogy az alkoholt, a bort éhgyomorra fogyaszt- juk-e, mivel az étel az alkohol egy részét felszívja, így ez a ménnyiség nem kerül a véráramba. A különböző ételek különböző mértékben kötik le az alkoholt. Nagyobb mennyiséget köt le például a hús, a tej és a tejtermékek, kevesebbet a kenyér vagy a burgonya. Más anyagok viszont - mint pl. a szénsav - serkentik a felszívódást. Ez az oka annak, hogy pezsgőfogyasztás után gyorsabban jelentkezik az alkohol hatása. í (Szőcs Hajnalka felvétele) A vérben levő alkohol hatása rendkívül különböző. JK vér egyezrelékes alkoholtartalma (75 kg- os testtömegnél 50 g alkohol) körülbelül a fogyasztók felét befolyásolja. Körülbelül 6 pohár asztali bor vagy 5 pohár tüzes pecsenyebor és 3-4 pohár csemegebor tartalmaz 50 g alkoholt. Ha ez a mennyiség másfél ezrelékre emelkedik, akkor az emberek háromnegyedénél vehetők észre az alkohol okozta tünetek; 2 ezreléknél közepes, 2,5 ezreléknél erősen befolyásolt állapot, a vér háromezrelékes alkoholtartalmánál pedig rendszerint ré- szegségi állapot lép fel. A vér 5 ezrelék feletti alkoholtartalma az egyén életét veszélyezteti. Mennyi bort fogyaszthatunk károsodás nélkül? A Mosel menti barátok például már ezer éve megtalálták a kívánt mértéket. Karoling kupájukba 250 köbcenti folyadék fér. Trier kegyelmes érseke naponta három kupát engedélyezett, napjaink mértéke szerint 7 decit. A jelenlegi kutatások szerint is az egészséges ember mája napi 80 g alkoholt képes lebontani károsodás veszélye nélkül, tehát ennyi alkohol a májra nézve még ártalmatlan. (Ez 1 liter asztali bornak vagy 7-8 deci tüzes pecsenyebornak felel meg.) Ennél nagyobb mértékű fogyasztás azonban már káros; nemcsak a májat, hanem a szívet és az idegrendszert is súlyosan károsítja. A bor négy arcát (táplálék, gyógyszer, élvezeti cikk, méreg) ismernie kell a fogyasztónak, és tudnia kell, mi az a mennyiség, ami valóban az egészségére válik. (Török Sándor-Mercz Árpád Magyar borkultúra című könyvéből válogatta Kop-ska) Lelkiismeret-furdalás nélkül nassolhatunk, a csokitabletta hozzájárul kedélyállapotunk javításához, energiát ad - mégsem hizlal, mint a liba, s nem részegít, mint a bor Márton-napi desszertnek csokoládépirulák PÉTERFI SZONYA Megszoktuk, hogy a síró gyermeket édességgel vigasztaljuk, a toporzé- kolót csokival, cukorkával nyugtatjuk. Később viszont csodálkozunk azon, hogy étvágytalan, visszautasítja a hagyományos étkeket, illetve nap mint nap követeli az édességet. Nem egy édesanya úgy oldja meg a tízórai-készítés gondját, hogy amikor végképp kifogy az ötletekből, csokoládét, nápolyit csomagol gyermekének. Akkor is, ha tudatosítja, hibázik. Úgy tűnik, mintha az élelmezési szakértők intelmei célt tévesztenének, egyre emelkedik ugyanis a túlsúlyos iskoláskorúak száma. Dr. Ivana Sedliačiková besztercebányai orvos egy felmérés eredményeire támaszkodva az anyák felelősségére apellál: figyeljenek jobban oda a gyermekek táplálására, kicsi koruktól szoktassák őket az egészséges (ebb) ételek fogyasztásához. - Nem nagy tudomány, csak mellőzni kell bizonyos ételek készítését. Nem kell a boldogsághoz a fehér kenyér és a péksütemény, a kalóriadús zsíros hasábburgonya vagy az édes szénsavas üdítő sem. Kiváló édességpótló készülhet tejből és gyümölcsből, a kicsik és a nagyok általában kedvelik a turmixitalokat. S ha megszokják a tejivást, a későbbiekben sem mondanak le a fontos tápanyagról. A tények, sajnos önmagukért beszélnek, országos méretben évente 50-60 Uterrel csökkent a tejfogyasztás. Pedig a fejlődő szervezet számára nélkülözhetetlen a tejben lévő kalcium - hangsúlyozza a doktornő. Sokan azt mondják, hogy a csoki a bánatos, magányos nők szinte egyedüli vigasza. Vagy azt, hogy a csokoládé gyártása a legjobb dolog, ami a kakaóbab felfedezése óta történt az emberiséggel. Tény, hogy szeretik a gyerekek, a nők, a férfiak, az idősek egyaránt. De - figyelmeztetnek az élelmezési szakértők - mértékkel fogyasszuk. Nem tiltanak el tőle teljesen, mert bizonyítást nyert, hogy hasznos a szervezet számára. Például a szívbetegségek megelőzésében. Mert a csoki keserű anyagai, a poüfenolok, amelyek a kakaóbab csíraleveleiben találhatók, és feldolgozás után is megmaradnak a kakaóban, így a csokoládéban is, megakadályozzák a txombociták egyesülését a vérben. És mivel megelőzik az ereket károsító véralvadék képződését, ha mértékkel fogyasztjuk, akár gyógyszernek is beválik. Ä poüfenolok további jó tulajdonságai közé sorolható, hogy csökkentik a rossz koleszterin, az LDL vérzsírok oxigénnel való reakcióját, meggátolva az érelmeszesedést, az ebből eredő szívinfarktus, illetve agyvérzés kialakulását. És megkötik az egészségre ártalmas szabadgyököket is, amivel a kutatók a rákmegelőző hatását szeretnék bizonyítani. Ami viszont káros, az a csoki magas zsírtartalma. De semmi baj, a kutatók ezt is megoldották, ezentúl nem keü lemondanunk a csoki kesernyés-édes ízéről. - A piacon megjelenő újdonság, a csokipirula depresszió- és stresszel- lenes hatása meüett hozzájárul a boldogsághormon-szint emeléséhez, serkenti az agyműködést, s ezáltal a teljesítőképességet is növeli. A Fytofontána termékcsaládot gyarapító tabletta fehéije- és rostanyagtartalma az emésztést segíti, előnye, hogy az édességet a túlsúlyos emberek és a cukorbetegek is élvezhetik, ugyanis szinte zsír-, tehát kalóriamentes. Nagy előnye, hogy kielégíti a gyerekek édességigényét, viszont egészségesebb, mint a hagyományos csoki - magyarázza a táplálékkiegészítőként forgalmazott, kakaóbabból gyártott szopogatható csokipirulák előnyét Pavol Stefaňák szakelőadó. NYERŐ Egy kérdéssel hárman kipróbálhatják 1. Milyen hasznos adalékanyagokat tartalmaz a csokipirula?
