Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-29 / 249. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 29. Figyelmeztetés terrorveszélyre Rijád. Az USA tegnapi közlése szerint hiteles információja van arról, hogy terroristák újabb merényletekre készülnek Sza- úd-Arábiában, különösen nyu­gati légitársaságok érdekeltsé­gei ellen. Ismét figyelmeztették az amerikai állampolgárokat: ha nem létfontosságú, ne utaz­zanak a Perzsa-öböl menti ki­rályságba. Nagy-Britannia a múlt pénteken, Ausztrália pe­dig szombaton adott ki hasonló figyelmeztetést saját állampol­gárainak. Mindkettő szerint terrortámadások valószínűek a közeljövőben Szaúd-Arábiában nyugati országok állampolgá­rai ellen. (MTI) Neonácik letartóztatása Berlin. A németországi Schleswig-Holstein tartomány bűnüldöző szervei tegnap reg­gel nagyszabású razziát hajtot­tak végre szélsőjobboldaliak ellen. Flensburgban és Kiéiben házkutatásokat tartottak, az érintett személyeket azzal gya­núsítják, hogy bűnszervezetet akartak létrehozni: Combat 18 elnevezéssel önálló csoporto­sulást náci ideológiával; szél­sőjobboldali céljaikat erőszak­kal akarták elérni. Az akcióban mintegy 300 bűnüldöző vett részt, s a jelentések szerint a Combat 18 főkolomposait is őrizetbe vették. (MTI) Őrizetben öt volt albán lázadó Pristina. A koszovói ENSZ- rendőrség és a NATO-irányítás alatt álló békefenntartók őri­zetbe vettek öt olyan volt albán lázadót, akit háborús bűnök el­követésével gyanúsítanak. Saj­tóértesülések szerint a vád elle­nük emberrablás, kínzás és négy olyan albán meggyilkolá­sa, aki szerintük együttműkö­dött a szerb erőkkel az 1998- 99-es koszovói háborúban. Az őrizetbe vettek mind alacsony rangú tagjai voltak a szerbek ellen harcoló, de azóta felosz­latott Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK). (MTI) 15 millió Bászájev fejéért Moszkva. Tizenöt millió rube­les vérdíjat tűzött ki Sámil Bászájev csecsen hadúr fejére tegnap a Rogyina elnevezésű oroszországi választási blokk. „Az, hogy az 1. számú terroris­ta szabadon van, negatív ha­tást gyakorol a társadalom álla­potára” - fogalmazott az új tö­mörülés vezetője, Szergej Glazjev baloldali parlamenti képviselő. A többi pártot is fel­szólította, hogy tegyenek fel­ajánlásokat a terrorista vezé­rek, közöttük Maszhadov, Gelajev és Udugov megtalálá­sa érdekében. A Kreml-párti csecsenföldi adminisztráció közölte: a megelőző 24 órában a lázadók 15 támadást intéz­tek orosz katonai és rendőri célpontok ellen. Az őrposztok, valamint egy páncélozott szál­lító harcjármű elleni rajtaüté­sekben hat katona, egy grozniji lövöldözésben pedig egy rendőr meghalt. (MTI) A Kreml Bászájevet gyanítja a tavalyi moszkvai túszdráma mögött (Képarchívum) Újságírókat is őrizetbe vettek a hétfői bagdadi robbantássorozat miatt - Tegnap újabb öngyilkos merényletet hajtottak végre Fallúdzsában Maradásra bírják a segélyszervezeteket? Bagdad. Hat halálos áldozatot követelt tegnap egy gépkocsi­ba rejtett pokolgép a Bagdad­tól mintegy ötven kilométerre nyugatra lévő Fallúdzsában. Egy nappal korábban, hétfőn Bagdadot rázta meg öngyil­kos merénylők által elkövetett robbantássorozat, negyven­két halálos áldozatot és több mint kétszáz sérültet követel­ve. ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki hatóságok közlése szerint Fallúdzsa rendőr-főkapitányságától mintegy 100 méterre, egy fiú közép­iskola udvarán kisméretű személy- gépkocsi robbant fel, amelyben egyetlen személy ült. Mint a rendőr­ség közölte, a robbanásban a gépko­csi vezetőjén kívül öt polgári sze­mély vesztette életét. A Reuters sze­rint a robbanás környékét amerikai katonák zárták körül a városban, amely az úgynevezett szunnita há­romszögben fekszik. Iraknak e zö­mében szunnita muzulmánok lakta részében a legerősebb az amerikai­akkal szembeni ellenállás. A térség­ben, ahol nagy számban élnek a megdöntött elnök, Szaddám Hú­széin hívei, rendszeresek az ameri­kaiak elleni gerillatámadások, de hasonlóan célpontot jelentenek az amerikai támogatást élvező iraki rendőrség, illetve a megszálló erők­kel együttműködő iraki állampol­gárok is. • Az észak-iraki Moszulban és a város közelében négy amerikai katona se­besült meg tegnap gerillaakciók kö­vetkeztében. Amerikai közlés sze­rint egyiküket a város délkeleti ré­szén érte támadás, hárman pedig egy járőr tagjai voltak, akiket Moszultól nyugatra támadtak meg iraki gerillák vállról indítható raké­tákkal és automata fegyverekkel. Az amerikai külügyminiszter kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizott­ságát (ICRC) és más nemzetközi szervezeteket, hogy ne hagyják el Irakot. Colin Powell kifejezte remé­nyét, hogy a vállalkozók, a CICR, a kormányoktól független nemzetkö­zi szervezetek és az ENSZ ügynök­ségei behatóan megvizsgálják biz­tonsági feltételeiket, és meglelik a módját annak, hogy maradhassa­nak. „Munkájukra szükség van, és távozásuk a terroristák győzelmét jelentené” - mutatott rá. Powéll azt tanácsolta az Irakban tevékenyke­dő szervezeteknek, hogy fordulja­nak segítségért Paul Bremer ameri­kai civil kormányzóhoz vagy Ricardo Sanchez katonai parancs­nokhoz. A hétfői bagdadi merény­letek fő célpontja éppen a ICRC- központ volt. Genfberi közölték, hogy a ICRC egyelőre nem hozott döntést nemzetközi személyzeté­nek visszarendeléséről. A vöröske­resztnek mintegy 800 iraki és 35 (különböző állampolgárságú) kül­földi dolgozik Irakban. A Powelléhez hasonló állásfoglalást tett közzé tegnap az EU is. Az Unió azt szeremé, ha a nemzetközi szer­vezetek képviselői a legutóbbi na­pokban elkövetett újabb merényle­tek ellenére is Irakban maradnának. Chris Patten külkapcsolatokért fele­lős biztos szóvivője szerint az üyen támadások nem fogják megkönnyí­teni az EU Irakban folytatott huma­nitárius tevékenységét. Az uniónak azonban sok partnere dolgozik a helyszínen, köztük a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amelynek további 8 millió eurót kí­ván folyósítani munkája folytatásá­hoz - fűzte hozzá. Az EU eddig 75 millió euróval támogatta az ICRC iraki humanitárius tevékenységét, összesen pedig 100 milliós keretet bocsátott rendelkezésre ottani em­beriességi műveletek céljaira. „Az ICRC-nek szánt összegek egy részé­nek felhasználását középtávon befo­lyásolhatják az utóbbi napok fejle­ményei, de ezek következményei egyelőre kezelhetőnek tűnnek. Az unió szükség esetén más partnerei­nek a segítségét is igénybe veheti an­nak érdekében, hogy a segélyek el­juthassanak a rászorulókhoz” - mondta a szóvivő. Külföldiek állhatnak a hétfői pusztí­tó robbantássorozat hátterében - ál­lítják az iraki polgári kormányzat amerikai-brit vezetői. Ezt arra ala­pozzák, hogy a robbantásokat ön­gyilkos merénylők hajtották végre, ez a módszer pedig nem jellemző az iraki gerillákra. „Ez a taktika külföl­di terroristákra vall, és nem azokra a Szaddámhoz hű elemekre, amelye­ket még mindig nem sikerült leva­dászni” - jelentette ki Jeremy Greenstock, az iraki közigazgatás brit képviselője. Az amerikaiak a hétfői merényletsorozat kapcsán őrizetbe vettek két újságírót: az al- Dzsazíra arab televízió operatőrét és a Reuters brit hírügynökség riporte­rét. Azzal vádolják mindkettejüket, hogy információik voltak a támadá­sok előkészítéséről. Az al-Dzsazira a hírt megerősítette. Egy iraki tolmács azt vallotta, hogy a tévé munkatár­sai a vöröskereszt elleni merénylet előtt egy órával a helyszínen tartóz­kodtak. Bagdadban agyonlőtték az iraki fő­város főpolgármester-helyettesét. A merénylet még vasárnap este tör­tént, de csak tegnap hozták nyilvá­nosságra. Az ismeretlen támadók egy mozgó autóból nyitottak tüzet a városi vezetőre, aki szintén kocsi­ban ült. (MTI, TASR) Japán hadihajók Irak közelébe Tokió. Három japán hadihajó indult tegnap az Arab-tengerre -* közölte a japán Nemzetvédelmi Hivatal. A hadihajókat a terrorizmus eltetii küz­delem részeként vezényelték az Irakkal szomszédos vizekre. A két rom­bolóból és egy szállítóhajóból álló konvoj feladata egyebek mellett az lesz, hogy segítséget nyújtson a térségben lévő amerikai és brit hadiha­jók üzemanyagpótlásához. Japán 2001 novemberében, az afganisztáni hadműveletekhez nyújtandó japán logisztikai támogatást lehetővé tevő törvény elfogadásával csatlakozott az USA terrorellenes küzdelméhez. A japán alkotmánya tiltja fegyveres erő alkalmazását nemzetközi konf­liktusok rendezésére. A szigetország 2001 októberében elfogadott új terrorizmusellenes törvényében bővítette fegyveres erőinek jogkörét, és lehetővé tette a logisztikai támogatást. (MTI) Még nem zárultak le a viták Arafattal - Libanoni-szíriai paktum Izrael ellen Amerikai katonák elkobzott motorkerépárral Tikrítben, Szaddám szülőváro­sában. Tikrítben megtiltották a lakosságnak a motorkerékpárok használatát, mert a gerillák a támadások után ilyen járműveken menekülnek el a hely­színről. (ČTK/AP-felvétel) Teherán nem enged Ismét Koréi alakíthat kormányt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Bejrút. Ahmed Koréi ügyvezető miniszterelnököt kérte fel ismét kormányalakításra, azaz a jelenlegi szűk körű ügyvezető kormány kibővítésére tegnap Jasszer Arafat palesztin elnök. A megbízatást Koréi el is fogadja - je­lentette be kedden Rámalláh-ban Nabil Saat palesztin külügyminisz­ter. Az új, nagyobb létszámú kor­mány megalakítására vonatkozó döntést a legjelentősebb palesztin szervezet, a Fatah Központi Taná­csának ülésén hozták meg. Saat közölte: Arafat a jövő hét közepéig, az ügyvezető kormány mandátu­mának november 4-i lejártáig adott határidőt Köreinek az új ka­binet megalakítására. Koréi korábbi kormányalakítási erőfeszítései rendre kudarcot val­lottak, elsősorban a különböző pa­lesztin biztonsági szervezeteket is ellenőrző belügyi tárca betöltése kapcsán Arafattal kirobbant vitái MTI-JELENTÉS Washington. A magyar ügyek kong­resszusi képviseletére alakult cso­port több tagja levélben arra kérte George Bush amerikai elnököt, hogy Ion Iliescu román államfőnek vesse fel tegnapra tervezett találkozóju­kon a jövő májusban NATO-taggá váló ország vállalt, de még nem tel­jesített kötelezettségeit, így a kisebb­ségijogok biztosításának az ügyét. A pártokon átívelő kongresszusi frak­ció két társelnöke, a demokrata pár­ti Tom Lantos és a republikánus pár­ti Ernest Istook képviselők, valamint a csoport más tagjai elismerésüket fejezik ki a nemzetközi terrorizmus elleni háborúhoz, az afganisztáni és az iraki stabilitás és béke megterem­miatt. Nabil Saat elismerte, hogy a megalakítandó új kormány belügy­miniszterét illetően még nincsenek konkrét elképzelések. Annyit min­denesetre hangsúlyozott, hogy a kabinetnek eróskezű belügyminisz­tere lesz, aki képes lesz az összes rábízott biztonsági feladat kezelé­sére. Konkrét nevek eddig nem me­rültek fel, de az elvekről megálla­podtunk - mondta. Rámalláhban már napok óta tartot­ták magukat azok az értesülések, miszerint Arafat a biztonsági erők feletti ellenőrzés miatti nézeteltéré­seik ellenére újra Koréit akarja meg­bízni kormányalakítással. Koréi elő­zőleg olyan kijelentéseket tett, hogy nem vállalná az újabb megbízatást. Nem lényegtelen: Köreinek, aki erő­sen reméli, hogy tartós tűzszünetet köthet Izraellel, előző kabinetjébe nem sikerült bevonnia a szélsőséges palesztin csoportok képviselőiből senkit sem. Az USA és az útiterv ki­dolgozásában résztvevő többi or­szág, ületve az ENSZ folyamatosan téséhez való román hozzájárulásért. A törvényhozók támogatásukról biztosítják a NATO kibővítését olyan országokkal, mint Románia, ame­lyek elkötelezték magukat a demok­ratikus reformok mellett, és hangsú­lyozzák, hogy vállalt kötelezettsé­gek teljesítése elősegíti a térség biz­tonságát. A levél aláírói ennek a je­gyében javasolták az elnöknek, hogy vesse fel a korrupció felszámo­lásának, a sajtószabadság szavatolá­sának szükségességét, a kisebbségi - a római katolikus, a görög katolikus, a református és az unitárius - egy­házak javainak gyors, méltányos és teljes visszaszolgáltatását, a holoca­ust romániai oktatásának fontossá­gát, a kisebbségi jogok, így az anya­nyelvű oktatás és a decentralizáció figyelemmel kíséri a palesztin kor­mányalakítási erőfeszítéseket. Az USA és Izrael azon a véleményen van, hogy a rendfenntartó és biz­tonsági erők irányításának egyetlen kézben kell összpontosulnia, mert csak így lehetnek hatékonyak a szél­sőséges csoportok felszámolására tett erőfeszítések. Izrael elleni közös fellépésben álla­podott meg Libanon és Szíria. Mint a libanoni hadsereg közleménye fo­galmaz, a két ország megegyezett abban, hogy milyen eszközöket vet be az ellenség fenyegetéseivel szemben, amelyekkel Libanonnak és Szíriának egyaránt szembe kell néznie. Részleteket nem közöltek az Izrael elleni közös fellépés for­máiról. Az utóbbi időben kiélező­dött a feszültség a térségben, miu­tán Izrael október elején állítólagos palesztin kiképzőtábort támadott szíriai területen. Az izraeli hadsereg akkor olyan mélységben hatolt be szíriai területre, amilyenre harminc éve nem volt példa. jegyében a helyi autonómia jogának a biztosítását. Az aláírók hangsú­lyozzák, hogy az USA a vallási és et­nikai kisebbségekkel való bánásmó­dot a demokrácia fontos fokmérőjé­nek tekinti. A „magyar” kongresszusi frakció júniusban alakult meg a Magyar-amerikai Kongresszusi Kap­csolatok Központjának (CHACR) kezdeményezésére. A lobbi iroda el­nöke, Nagy Sándor tegnap elmond­ta, hogy Tom Lantos Irakban írta alá a levelet, másokat az USA különböző pontjain értek el. A levelet Tom Lan­tos irodájából hétfőn küldték át a Fe­hér Házba. A CHARC elnöke hangsú­lyozta, hogy a magyar kisebbségek védelmére nehéz lenne befolyáso­sabb barátokat találni az amerikai törvényhozás tagjainál. MTI-HÍR Teherán. Teherán tegnap ismét el­utasította azt az amerikai kérést, hogy adja ki az iráni őrizetben lévő al-Kaida-tagokat. „Az őrizetesek Iránban követtek el bűncselekmé­nyeket, ezért iráni bíróság ítélkezik felettük” - idézte az AP a teheráni külügyi szóvivő rádiónyilatkoza­tát. Hamid Reza Aszefi az amerikai külügyminiszter előző napi kije­MTFHÍR Moszkva. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna kivonja határ­őrizeti egységeit a Kercsi-szorosbeli Tüzla szigetéről - jelentette ki teg­nap Mihail Kaszjanov orosz minisz­terelnök. Szerinte a határviszály ügyében ukrán kollégájával kötött múlt heti megállapodások elvi jelen­tőségűek, s azok betartását Moszkva feltétlenül elvárja. Bár nem tudtak végső megoldást találni Tuzla ügyé­ben, de - Kaszjanov közlése szerint ­MTI-HÍR Belgrád. A vajdasági magyar pár­tok jogi szakértői nem hívei annak, hogy Magyarország és Szerbia- Montenengró kétoldalú egyezmény révén szabályozza a kettős állam- polgárság kérdését. Miavecz Béla, a vajdasági szakértői csoport alelnö- ke az újvidéki Magyar Szónak nyi­latkozva elmondta: a magyar kül­ügyminisztérium jogi szakértőivel hétfőn kezdődött megbeszélés kor­rekt és tartalmas volt. November derekán újabb eszmecserére kerül lentésére reagált. Colin Powell an­nak a véleményének adott hangot, hogy Iránnak ki kellene adnia a fogva tartott terroristákat az ál­lampolgárságuk szerinti országnak vagy az USA-nak. Aszefi megerősí­tette, hogy az iszlám köztársaság átadta a Biztonsági Tanácsnak az Iránban elfogott és származási or­száguknak kiadott 225, az al- Kaidához tartozó vagy ahhoz közel álló személy listáját. arról megegyeztek, hogy Oroszor­szág nem újítja fel a gát építését, Uk­rajna pedig kivonja a határőrcsapa­tokat a vitatott hovatartozású sziget­ről. Az ukrán határőrök azonban a szigeten maradtak, és Viktor Janu- kovics ukrán kormányfő szóvivője útján cáfolta, hogy a ígéretet tett vol­na visszavonásukra. Ukrajna nem­csak, hogy nem vonta vissza csapa­tait, hanem - tegnapi sajtójelentések szerint - még folytatta is Tuzla és az orosz töltés között a tengerfenék mélyítését. sor, s akkor várhatóan közelebb ke­rülnek egymáshoz az álláspontok. Miavecz szerint szakmai szempont­ból nem volt nagy különbség a né­zetek között, hátravan azonban még a kérdés politikai felmérése. Szó volt arról is, hogy Magyaror­szágnak és Szerbia-Montenegrónak esetleg kétoldalú egyezményt kell kötnie, még mielőtt végleges döntés születne a kettős állampolgárságról. Miavecz közölte, hogy a vajdasági szakértői csoport „nem részesít előnyben egy esetleges ilyen doku­mentumot”. Levélben tájékoztatták Busht arról, mit kellene mondania Iliescu román államfőnek Amerikai lobbi magyar kisebbségekért Folytatódik az orosz-ukrán nyilatkozatháború Mélyül a tengerfenék Vajdasági szakértők a kettős állampolgárságról Nem kell az egyezmény Nem adják ki Washingtonnak az al-Kaida-tagokat

Next

/
Thumbnails
Contents