Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-03 / 227. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 3. A fiatalabb gyökérzetű oltvány biztosabban ered, termőtestét hamarabb felneveli, gyorsabban és bővebben terem A gyümölcsfák ültetése előtt A gyümölcsfaültetők nagy hi­bája a könnyelmű gyümölcs­favásárlás. Sokan azt hiszik, minél idősebb, vastagabb olt­ványt ültetnek, annál hama­rabb ontja majd a gyümöl­csöt. Pedig minél fiatalabb az oltvány, annál értékesebb. A fiatalabb gyökérzettel bíró oltvány biztosabban ered, ter­mőtestét hamarabb felneveli, ennek következtében hama­rabb és bővebben terem. ANDRÁSSY LÁSZLÓ A jó oltvány fajtájának megfelelő, egészséges, ép gyökérzetű, egyenes növésű, betegségektől mentes, a su­dár koronavesszőjén kívül 3-4 erő­teljes koronavesszője van. Három­évesnél idősebb ne legyen, mert ül­tetésre nem alkalmas. Az ültetés ideje ősszel, valamint kora tavasszal van. A mi viszonyaink között a gyü­mölcsfák többsége számára a leg­előnyösebb ültetési időpont az ősz, így az oltványok gyökerei már ősz­szel és tél elején hegedni kezdenek, megkezdődik az új gyökerek fejlő­dése. Kora tavasszal a nedvkeringés megindultakor a fácska zavartala­nul fejlődik tovább, a talaj tavaszig végbemenő süppedése következté­ben a gyökerek a téli nedvességet jobban értékesítik. Ősszel akkor ül­tessünk, amikor már beállt a gyü­mölcsfák tenj^sznyugalmi állapota, így a téli fagyok nem tehetnek ben­nük kárt. Mihelyt a hőmérséklet 0 fok alá süllyedt, már nem szabad ül­tetni, mert a fiatal gyökérzet már mínusz 2 fokon is kárt szenvedhet. Tavasszal az erős fagyok után azon­nal ültethetünk. Ültetéskor tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcsfát évtizedekre ültetjük, helyét tehát ennek megfelelően vá­lasszuk meg és készítsük elő. A talaj lazítása, a fa egész életére, egészsé­ges fejlődésére, gyümölcsözésére kihat. Csak az a fa fog kellőképpen fejlődni, amely gyökereit elég szé­les körben szét tudja bocsátani, hogy azok elegendő tápanyagot, nedvességet találjanak. Ültetés előtt a talajt ajánlatos 60-70 cm Ha a talaj nagyon so­vány, célszerű a földet komposzttal keverni. mélyen megforgatni. A kézi talaj­forgatás előnye, hogy a talajból el­távolíthatjuk a cserebogárpajoro­kat, amelyek a kiültetett fiatal olt­ványokban hatalmas károkat okoz­nak. A kártevők főként a könnyű, homokos talajban tanyáznak. Őszi ültetéshez nyár vége felé, tava­szi ültetéshez ősszel ássuk meg a gödröket, lazítsuk meg a földet, hogy az átforgatott talajnak elegen­dő ideje legyen megülepedni. Minél keményebb, silányabb a talaj, annál szélesebb, mélyebb gödröket kell ásni. A gyökerek jobb terjeszkedését elősegítendő inkább a gödrök szé­lességét, mint a mélységét növeljük. Megfelelő minőségű talajban ele­gendő, ha a gödröket 60-70 cm mélyre és 100-120 cm szélesre ás­suk. A gödörből kiásott földet rak­juk kétfelé, egyik oldalra a feltalajt, másik oldalra az altalajt. Ültetéskor ugyanis a pihent feltalaj kerül a gö­dör mélyére, az altalaj pedig felülre. Ültetéskor sokan gondolkodóba es­nek, hogy szükség van-e istállótrá­gyára. Minden megfelelő minőségű talajnak fel kell nevelnie a gyü­mölcsfát trágyázás nélkül is. Ha a ta­laj nagyon sovány, kiélt, csak akkor célszerű a gödör földjét istállótrá­gyával, vagy még inkább komposzt­tal (amelyet a fa gyökerei a legköny- nyebben értékesítenek) megkever­ni. A friss istállótrágya erre kevésbé alkalmas, de az érett trágya alkal­mazásakor is ügyeljünk arra, hogy az a gyökerekre ne kerüljön, mivel könnyen kiégetheti azokat. Kiszá­radt idősebb fa helyébe újat ne ül­tessünk. Ha valamilyen oknál fogva ezt mégis meg kell tennünk, akkor olyan mély és széles gödröt kell ásni, hogy az elhalt fa minden gyökérda­rabját kiszedhessük a talajból. Az ily módon kiásott gödörbe máshonnan hozzunk friss földet. Az oltványok gyökerét ültetés előtt meg kell metszeni. Minden törött, vagy megrongált gyökeret, a törés, vagy rongálás felett simára metsz­szük úgy, hogy a gyökérén minél kisebb sebet ejtsünk, s a metszési lap lefelé irányuló legyen. A hosszú egészséges gyökereket kissé bekur­títjuk. Az ültetés előtti csemeték gyökérzetét agyagból és vízből ké­szült pépbe mártsuk. Ezzel a gyö­kér nedvessége tovább tartható, valamint jobban rátapadnak a ta­lajrészecskék a gyökérre. Az ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak a talaj leülepedése után is a talajszinttel egy magas­ságban legyen. A mélyen ültetett csemete gyökere nem kap elég le­vegőt, befúllad, a magasan ültetett gyökere pedig könnyen kiszárad. A félretett feltalajjal a gyökerek köze­it feltöltjük, közben a fát többször megrázogatjuk, hogy a gyökerek között hézag ne maradjon, azután a gyökeret betakarjuk. A fa tövét köröskörül megtapossuk. Ha ta­vasszal ültettünk, akkor a fák tövét 20-25 liter vízzel alaposan öntöz­zük be. Ősszel az öntözés nem szükséges, sőt néha káros is. Akár tavasszal, akár ősszel ültet­jük az oltványt, mindig kupacoljuk fel, amely télen védi az oltványt a nagy hidegektől, tavaszi ültetés esetén pedig a kiszáradástól. Karóra a gyümölcsfának csak kivé­teles esetben van szüksége. A karó nélküli gyümölcsfa életrevalóbb, zömökebb lesz, és arányosabban fejlődik. A szerző kertészmérnök Hatékony és környezetkímélő védekezési módszer a hidegtűrő, ősszel rajzó araszoló kártevők ellen Hernyóenyves övét a gyümölcsfák törzsére CSANDA PÉTER Gyümölcsöseinkben számos ara­szolólepke faj károsít. Közülük leg­jelentősebb a kis téliaraszoló és a nagy téliaraszoló. Mindkét faj polifág (soktápnövényű), szinte mindenevő, az őszibarack kivételé­vel valamennyi gyümölcsfán, sok erdei lomblevelű fán és cserjén is megél. A téliaraszolók Európa- szérte elterjedtek. Hazánkban álta­lánosan megtalálható, gyakori fa­jok, egyes években egyedszámuk rendkívül magas. A kora tavasszal megjelenő hernyók a fakadó rügyekbe rágják be magu­kat, ezzel is jelentékeny kárt okoz­va. Később a fakadó leveleket, vi­rágbimbókat, majd a virágokat pusztítják. Az idős hernyók nagy lyukakat rágnak a levéllemezbe vagy széleitől karéjozzák ki azt. Ilyenkor a vékonyabb oldalereket is elfogyasztják. Tömegszaporodá­sukkor ez a levélpusztítás a tarrágá­sig fokozódhat. A tarra rágott fákon kihajtanak az alvórügyek, a fák gyengülnek, fagyra érzékenyebbé válnak, és az agy legyengült fákat a másodlagos kártevők (szúbogarak) is fertőzik. A hernyók megrágják a legkülönbözőbb gyümölcsfajok fia­tal gyümölcsét, sőt berágnak a csonthéjasok fejlődő magjába is. Az így kikezdett termés lehullik. A kártevő egynemzedékű faj, késő ősszel rajzik. A tél elején lerakott to­jások a fakoronában telelnek át. Az ágakra, a rügyek mellé lerakott tojá­sokból az időjárástól függően már­cius elejétől kezdenek megjelenni és április folyamán bújnak elő a fia­tal, araszolva mászó hernyók. (Erre a jellegzetes mozgásukra a kártevők magyar neve is.) A hernyók május első felében kezdik elhagyni a fákat, a talajba húzódnak, majd bábbá alakulva a számukra kedvezőtlen nyári hónapokat a talajban vészelik át. Csak a hideg idő beálltával, az első fagyok után, a ködös, ziman- kós, őszi estéken jelennek meg a lepkék. Rajzásuk rendszerint októ­berben kezdődik, s januárig is el­tarthat. A repülni nem tudó nősté­nyek a fatörzseken gyalogolva felfe­lé haladva á koronába jutnak. A szárnyas hímek itt keresik fel őket, és megindul a párzásuk. A kis téliaraszoló egy-egy nősténye által lerakott tojások száma általában 200-300, de ez a tojásszám akár 450-500-ig is emelkedhet. Jellem­ző rájuk a nagyfokú ivari kétalakú- ság. A kifejlett hím szárnyas (tipikus A szerző archívumából lepke formájú), míg a nőstény rész­ben vagy teljesen szárnyatlan, re­pülni nem tud, a törzsön mászik fel a koronába. Az említett tulajdonsá­gukat kihasználva, kártételüket könnyen megelőzhetjük a fák tör­zsére szerelt hernyóenyves övékkel. Erősebb papírból vágjunk mintegy 15-20 cm széles csíkokat, és azokat mellmagasságban dróttal erősítsük fel a fák törzsére. Utána kenjük be hemyóenywel (lassan száradó ra­gasztóval), de alul 2-3 cm-es sávot hagyjunk bekenedenül. Az öveket legkésőbb október elején, a lepkék rajzása előtt helyezzük ki és január elejéig hagyjuk kint. A ta­lajban lévő bábokból előjövő és a törzsön felfelé igyekvő szárnyadan nőstények a hemyóenyvbe ragadva elpusztulnak. Az öveket rendszere­sen ellenőrizzük és ha sok rajta a lepke vagy a szél által rásodort le­vél, esetíeg már nem ragad jól a her- nyóenyv, kenjük újra körül vagy cseréljük le. A leszedett öveket éges­sük el! Az övék alatti törzsrészt rügyfakadás előtt ajánlatos drótke­fével letisztogatni, hogy az oda lera­kott tojásokat lepusztítsuk. Mun­kánk csak abban az esetben lesz eredményes, ha a lekapart és össze­gyűjtött kéregtörmeléket azonnal megsemmisítjük, elégetjük. Ezzel megakadályozható az araszolok hernyóinak tavaszi lombkártétele. A szerző kertészmérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 2-án Komárom október 2-án Zselíz október 2-án Rimaszombat október 2-án Losonc október 2-án sárgarépa 18-20 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12 Sk/kg 20 Sk/kg 9-15 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 25-35 Sk/kg 15 Sk/cs 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 10-14 Sk/kg 6-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg tojás 3,20-3,30 Sk/db 2,90-3,50 Sk/db 3,00-3,30 Sk/db 3,00 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db paprika 20-29 Sk/kg 16-26 Sk/kg 15-20 Sk/kg 13-15 Sk/kg 20-28 Sk/kg karalábé 15-18 Sk/kg 4-8 Sk/db 7 Sk/db 20 Sk/kg 8 Sk/db zeller 18-25 Sk/kg 5-8 Sk/db 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 8-10 Sk/db káposzta 12-14 Sk/kg 7-8 Sk/kg 6-7 Sk/kg 8-10 Sk/kg 5-11 Sk/kg körte X 25-30 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/kg paradicsom 22-38 Sk/kg 16-18 Sk/kg 8 Sk/kg 20-35 Sk/kg 24-35 Sk/kg mák 70 Sk/kg 80 Sk/liter 80 Sk/kg 80 Sk/liter X dióbét NMNMMMMÜ 160-200 Sk/kg 120 Sk/kg r: 160 Sk/kg 200 Sk/kg szőlő 28-46 Sk/kg 30 Sk/kg X X 2049 Sk/kg saláta 18 Sk/fej őszibarack 42 Sk/kg X 30 Sk/kg 35 Sk/kg X Agrárvilág Most vonul telelőre az amerikai szövőlepke Állítsunk csapdát CSEKES ZOLTÁN Az amerikai szövőlepke az idén is sok helyen okozott tarrágást töme­ges megjelenésével. A kifejlett her­nyók szeptember végétől vonulnak telelőre a nekik megfelelő rejtekhe­lyekre, a fakéreg alá, résekbe, ere­szek alá stb., ahol társasán készítik gubóikat és áttelelő bábbá alakul­nak. Bábozódni a gyümölcsfa telje­sen lerágott koronájából indulnak, törzsön keresztül a talaj felé tartva. Ilyenkor elég nagy utat tesznek meg. Ezt kihasználva ott, ahol tömegesen károsított, a fák törzsére mellmagas­ságba 50-60 cm széles, 10-12 cm vastag szalmaköteget kötözzünk fel. Erre odacsalogathatjuk a hernyókat, amelyek azután a kötegek alatt a törzsön, vagy a kötegekben bebábo- zódnak, így azután könnyen elpusz­títhatok. A szalmakötegeket 7-10 naponként cseréljük. Ezzel a mód­szerrel jelentősen csökkenthetjük kertünkben a kártevő jövő évi fertő­zését. Érdemes a ribizlibokrokkal többet törődni. Egyszerű mechani­kai eljárással megelőzhető az üveg­szárnyú ribiszkelepke hernyójának további kártétele. Most jól látható a vesszők belsejében élő és táplálkozó hernyók kártétele. Ezt a vesszők fe­lületén látható luk és az azon kitü- remkedő ürülék jelez. Az üyen vesz- szők kivágásával és elégetésével csökkenthető a kertben levő kártevő egyedszáma. Ha meghagynánk azo­kat, a következő tavaszon a károsí­tás következtében úgyis elpusztul­nának, viszont a bokor gyengén fej­lődik és terem. A szőlő érése idején továbbra is me­chanikai eljárásokkal védhetjük a termést. Ajánlatos az érőfélben levő fürtökből, főleg a csemegeszőlőből kivágni a szürkerothadással, fakó­rothadással, peronoszpórával fertő­zött részeket. A rothadó, penészes fürtrészeket ne hagyjuk a tőkéken. A sérült, hibás termés tárolásra nem alkalmas Érett almát szedjünk CSANDA PÉTER Itt az almaszüret ideje, a legjelen­tősebb magyar gyümölcsé, amely sok száz vagy ezer családnak jelent megélhetést, pár fányi téli vitamin- pótlást. Nem mindegy azonban, hogy az almaszüretet hogyan vé­gezzük el, hiszen ha már annyit ag­gódtunk egész évben, akkor ne rontsuk el a végén. Alapvető szempont, hogy mind­egyik fajta szedésének megvan az optimális időpontja (5-10 nap). Ennek az érettségi állapotnak a meghatározásához a tudomány már számtalan mérési módszert ki­talált. A legegyszerűbb módszer mégis az, melynek alapján a gya­korlott gazda keze és szeme köny- nyen megítéli a szedés legmegfele­lőbb időpontját. Az alma érettségé­nek első jele, hogy a fajtára jellem­ző alapszín kialakult. A második jel, hogy ha a gyümölcsöt megfog­juk, és alulról fölfelé emeljük, ak­kor kocsánya a termőrészről pat­tanva - de könnyen - leválik. Éret­len még a gyümölcs, ha csak erős húzás, csavarás után, sokszor a ter­mőrésszel együtt válik le. Túlérett a gyümölcs, ha már puszta érinté­sünkre lehullik. Egy fán több alma érettségét nézzük meg egyszerre, mert a korona külső részeiben - a jobb fényellátottság következtében - az érésben pár nappal előrébb tartanak a gyümölcsök, mint a bel­ső, árnyékos részeken. Ezért, ha módunk van rá, akkor a gyümöl­csöt 2-3 menetben szedjük le, érettségüknek megfelelően. Sze­désnél ügyeljünk arra, hogy a gyü­mölcs ne sérüljön meg! Óvatosan, egyenként szedjük, hiszen minden apró sérülés a későbbi tárolhatósá­got rontja (ne szüreteljünk nagy körmökkel). Szedéskor úgy érhet­jük el a legjobb minőséget, ha válo­gatva szedjük, rögtön abba a ládá­ba, amelyikben tárolni akarjuk. A válogatásnál elsősorban arra ügyeljünk, hogy a sérült, molyos, gombafertőzött almákat ne rakjuk az egészségesre, mert ezek mind­egyike később egy-egy rothadási góccá válhat. A különválogatottak kerülnek az azonnal fogyasztandó kategóriába. Válogathatunk méret szerint is, sőt, ha piacra visszük a gyümölcsöt, ez alapvető követel­mény a jobb eladhatóság végett. Megjelent a Jó Gazda októberi száma Zöldségtermesztés jövője LAPAJÁNLÓ A Jó Gazda októberi száma bemu­tatja a hazai zöldségtermesztés je­lenlegi helyzetét és távlatait. A fok­hagyma ültetése most időszerű, a lap ismerteti a talajelőkészítés, az ültetés, a tápanyagpótlás legfonto­sabb lépéseit. Érdeklődésre tarthat számot a citromfű termesztéstech­nológiájának részletes leírása. A lap növényvédelmi szakírói az októberi teendőket ismertetik. Már nálunk is megjelent az almatermésűek tűzel- halásos betegsége. A lap a kór jel­lemző tüneteit, a védekezés és a megelőzés legfontosabb módszereit vázolja. A gyümölcstárolás szabá­lyainak ismertetése mellett a bor ápolásárhoz is nyújt hasznos taná­csot. E számban az EU szőlészeti és borászati ágazatának szabályait, a szőlő- és bortermelők szakmai szer­vezeteinek működését ismerteti. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,204 Lengyel zloty 9,036 Angol font 58,662 Magyar forint (100) 16,261 Cseh korona 1,289 Svéd korona 4,581 Dán korona 5,547 Szlovén tollár (100) 17,489 Japán ien (100) 31,672 Sváici frank 26,714 Kanadai dollár 26,1 USA-dollár 35,164 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,03-42,33 34,05-36,45 1,26-1,32 15,23-17,23 OTP Bank 40,21-42,31 34,33-36,23 1,26-1,32 15,67-16,88 Postabank 40,05-42,35 33,80-36,52 1,26-1,32 14,46-18,06 Szí. Takarékpénztár 40,1442,10 34,32-36,08 1,25-1,32 15,51-16,98 Tatra banka 40,15-42,29 34,32-36,16 1,26-1,32 15,59-16,87 UniBanka 40,17-42,23 34,35-36,11 1,26-1,32 14,63-15,59 Általános Hitelbank 40,13-42,27 34,28-36,11 1,26-1,33 15,34-17,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents