Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-03 / 227. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 3. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 39. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Jarmila Hu- dáková. E héten az 500-500 koronát Szabó Jolán gútai, Kaszonyi István nagykaposi és Lőrincz Gizella serki olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ _____________________KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások 19 __________________KOMÁROM JÓ KAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chihiro Szellemországban (jap.) 16, 18 Betépve (am.) 20.30 MLADOSŤ: Istenek városa (am.) 15,17.30, 20 KASSA TATRA: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16.30 Istenek városa (am.) 19.30 CAPITOL: Ying xiong (hong.-kín.) 15.45,18, 20.30 ÚSMEV: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Veszett vad (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Londoni csapás (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 19 VÁGSELLYE - VMK: Ken Park (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Femme Fatale (am.) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Frida 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Mindenöó 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 16, 18, 20 Doktor Szöszi 2. (am.) 15,17,19 Az igazság órája (am.) 19.15 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14, 16.45,19.30 Max (kan.-ném.- magy.-ang.) 17.45, 20.15 A Mindenôó (am.) 15.30, 18, 20.15 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 13.15 A Szövetség (am.-ném.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Terminátor 3. - A gépek lázadása (am.) 15,17.15,20 Trükkös fiúk (am.) 14.45,17.30,19.45 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? A Fórum Klub újabb rendezvénye A Somorjai Fórum Klub újabb rendezvényének címe: Az aradi tizenhárom. A témáról ma 19 órai kezdettel Lim- pár Péter történésszel Simon Attila beszélget a Fórum Kisebbségkutató Intézet előadótermében. (ű) Somorja, Fórum Intézet, péntek 19.00 V. Országos Citeratalálkozó Holnap 13 órai kezdettel a helyi sportpálya nagytermében rendezik meg az országos citerata- lálkozót. A csoportok bemutatkozására 15 órától kerül sor. A zsűri értékelését követően táncház lesz. (száz) Tardoskedd, szombat 13.00 Karthago-koncert Füleken Szüreti ünnepség és bál Az Alsószeli Ifjúsági Klub (ALSZIK) a szüreti ünnepség keretében a délutáni szüreti felvonu lás után szüreti bált rendez. A zenéről a Bonus együttes gondoskodik. A belépő 130 korona (hidegtálat és gyümölcsöt is tartalmaz). (gl) Alsószeli, kultűrház, szombat, 19.30 Dzsesszfesztivál a kassai GeS Klubban Igazi ínyenceknek való felhozatalt kínál a ma kezdődő dzsesszfesztivál. A GeS Klubban esténként négy-négy zenekar lép fel, ma egy Miles Davis emléke előtt tisztelgő kubai-lengyel-amerikai- szlovák formáció kezd, majd két holland zenekar, a Systéme D trio és Michiel Braam triója mutatkozik be. Az estét a francia Mescall Jazz Unid zárja. Holnap Benjamin Herman kvartettje, valamint az európai hírű Eric Vloeimans képviseli Hollandiát, a szintén európai hírű Jin' Stivín pedig Csehországot. Egy visszajáró vendég, Peter Lipa is megérkezik új felállású együttesével, (juk) Kassa, Ges Klub, péntek, szombat 18.00 A losonci zsidóság története A Németországban, Freyburg- ban élő Hidasi József építész előadásával folytatódik ma a losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás helytörténeti előadás- sorozata. A losonci Magyar Kulturális Központban 17.30-kor kezdődő előadás témája a losonci zsidóság története, melyben kiemelt szerepet kap a zsinagóga épülete, annak felújítása. (P. J.) Losonc, Magyar Kulturális Központ, péntek, 17.30 Modellezők nemzetközi versenye A helyi Blue Max Modellező Klub meghívására holnap a Nyitra-part Kultúrközpontban tanulók, juniorok és szeniorok kategóriákban nemzetközi modellező versenyt tartanak. A rendezvényen egyebek közt gazdára talál Pischinger Géza, a város polgármestere Castrum Novum Díja is. (száz) Érsekújvár, szombat Ma este: My Fair Lady-bemutató a komáromi Jókai Színházban. Beszélgetés Harsányi Súlyom Lászlóval Az azonosban való megújulás „A színházi szakma szereti lebecsülni a zenés műfajt, de nagyon kevés olyan rendező van, aki igazán jól össze tud rakni egy zenés darabot" (Dömötör Ede felvétele) Ma este mutatja be a komáromi Jókai Színház társulata Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicaljét, a My Fair Ladyt. Az előadás rendezőjével, Harsányi Súlyom Lászlóval, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójával beszélgettünk. ŽELINSKY MIROSLAV A My Fair Lady az egyik legismertebb musical, sokat játszott, közkedvelt mű. Mit jelent ez egy rendezőnek, miért szakmai kihívás a My Fair Lady? Minden darab szakmai kihívás. Nincsenek tuti tippek, olyan darabok, amelyekkel ne kellene dolgozni. A My Fair Lady azért kihívás, mert nehéz szerepek vannak benne, és nagyon igényes a zenei anyaga. Komoly énekesi teljesítményt igényel a Lizát játszó színésznőtől. Higgins- nek nem kellene különösen jól énekelnie; nekünk most szerencsénk van, hisz Boráros Imre nagyon muzikális, és jól tud énekelni. A zenés darabokat gyakran lebecsülik, én azonban azt gondolom, a zenés darab nem kevesebb, mint egy prózai. Sőt, több, hiszen táncolni, énekelni is kell tudnia a színésznek. A My Fair Ladyben a fő nehézség az, hogy a főszerepeken kívül a többi szerep nincs markánsan megírva. Három szereplő sorsát gondolták végig a szerzők, a többiekkel kicsit mostohán bántak; ezek a szereplők nehezen mozgathatók. Szerencsére a színészek a zenében, táncban örömüket lelik, és ez ambicionálja őket. A színészeknek és a korrepetitornak rengeteg munkájába került, hogy a dalok megszólaljanak, de minőségi eredményt értek el. Ilyen tekintetben én abszolút műtisztelő vagyok. A színészek szívesen transzformál- tatják az énekszámokat a saját hangfekvésükre. Én ragaszkodtam hozzá, hogy a dalok az eredeti hangfekvésekben szólaljanak meg. Márpedig egy kétvonalas gé-t énekelni Lizának már-már operai teljesítmény. De hála istennek mind a két lány veszi az akadályt. A zenés darabok - ahogy erről az előbb szó is volt - színházi körökben inkább a kommersz kategóriába soroltatnak. Ön szerint tehát lehet minőségi kommerszt csinálni? Remélem, hogy lehet. A színházi szakma szereti lebecsülni a zenés műfajt, de nagyon kevés olyan rendező van, aki igazán jól össze tud rakni egy zenés darabot. A közönség viszont hihetetlenül szereti ezt a műfajt. Nem az én gondolatom volt, hogy zenés darabot rendezzek itt Komáromban, hanem az igazgató úr kért fel erre. Nyilván ő is azt gondolja, hogy a publikum honorálni fogja az igyekezetét. Innentől kezdve az én feladatom az, hogy megszólaltassam a My Fair Ladyt, és nem az, hogy rangsoroljam, több-e ez a darab Shakespeare Viharjánál vagy Gombrovicz Yvonne, burgundi hercegnő-énéi. A My Fair Lady a saját műfaján belül egy rangos darab, és nem csak azért, mert nagy sikereket tudhat maga mögött, hanem mert van dramaturgiai, prózai és zenedramaturgiai összefüggés- rendszere is. Mindezt egy olyan korban, amelyben számos olyan musicalt láttunk, amely nem más, mint dalok egymásra hányt halmaza. A My Fair Lady nem ilyen. Épül valamilyen módon, variálódik, tehát zeneművekhez hasonlóan működűt. Persze, nem opera, nem olyan, mintha Beethoven vagy Wagner írta volna. Pályafutása alatt rengeteg helyen megfordult, rendezett Budapesten, vidéken és a határon túl is. Van-e, lehet-e különbség, a fővárosi, a vidéki és főleg a határon túli színházak célja, küldetése között? Ezt a kérdést kicsit szubjektivebb nézőpontból közelíteném meg. Én alapvetően társulati lény vagyok, az életem és a munkám meghatározó részét társulati közegben töltöttem. Amikor pedig vendégmeghívásoknak tettem eleget, annak többnyire a szükség volt az oka. Persze ezt is ugyanolyan szívesen csináltam, de úgy látom, hogy valahol egy alkalommal megjelenni, győzni vagy veszteni és utána távozni, sokkal könnyebb. Az ember - színész és rendező egyaránt - munkájának létrafokaiban ismerszik meg. Színházban és színházon kívül is szenvedek attól, hogy egy teljesen következmények nélküli világban kell léteznem, ahol bizonyos emberek - sorozatos kudarcaik ellenére is - úgy jelennek meg, mintha sztárok lennének vagy istenáldotta tehetségek. Mások pedig mindenfajta konzekvens és alapos munkájukkal együtt sem kapják meg azt a minimális elismerést sem, ami kijárna a munkájuknak. Egyszóval én jobban szeretem azt, amikor az ember egy helyen, mintegy visszatérően tud megnyilvánulni. Kiköszörüli a csorbát, vagy éppen újabb hibákat vét, amit legközelebb kell kijavítania. A legjobban ezt úgy tudnám megvilágítani, hogy az egy estés kalandokban könnyű nagy legénynek lenni, az igazán nehéz tíz évig harmonikusan élni egy kapcsolatban. Idevág Kierkegaard Az ismétlés című műve. Szerinte az igazi nehézség az azonosban való megújulás képességében van. Én ezzel teljesen egyetértek, és ezt a gondolatot a színházra is vonatkoztathatjuk... Első alkalommal rendez Komáromban. Milyennek találja az itteni közeget? Ezek közül az emberek közül sokat ismertem, még mielőtt idejöttem volna. Részben Kassáról, részben Pozsonyból, a főiskoláról. Azt látom, dacára annak, hogy rengeteg régi ember van, sok tekintetben még nem kiforrott, vagy már nem kiforrott a társulat. Ellenben én nem vagyok borúlátó, mivel még csak fél éve van új direktor a színházban, és az ő munkájának az eredménye csak a harmadik vagy negyedik évben kell, hogy megmutatkozzék. Az én próbaidőszakomban nagyon lelkiismeretesen és segítőkészen próbáltak a színészek, ezért azt kijelenthetem, hogy abszolút munkapárti a társulat. Mindemellett az is igaz, hogy nagyon jó hangulatban zajlottak a próbák, ami nyilván nem esztétikai mérce, de jelentősen megköny- nyíti a munkát. Az a hír járja önről, hogy gyakorlatilag fáradhatatlan, és rengeteget dolgozik. Honnan ez a hatalmas energia? A itteni próbafolyamat hozta ki önből ezt a teljesítményt, vagy ez mindig így van? Igen, egy kicsit tényleg munkamániás vagyok... Most negyvenöt éves vagyok, és néha magam is meglepődök ezen. A szüleim gyerekkoromban sajtkukacnak hívtak. Van egy egyéves lányom, rajta látom, hogy ő is ugyanolyan fáradhatatlan, mint én. Az anyai nagypapám nyolcvan- évesen, mikor a kulcsot nem vitte magával, bemászott az ajtó fölötti ablakon, és úgy ugrott be a lakásba. Úgy látszik, ezt a tulajdonságot az ember az élete végéig magával tudja vinni. Ez mulatságos is lehet, hiszen az idős emberektől az váijuk el, hogy a hintaszékben nyugodtan himbálózzanak. Azt hiszem, máshogyan nem is nagyon tudnék létezni; számomra az lenne nagyon fárasztó, hogyha vissza kéne fognom ebből. Hogy az energiáim honnan jönnek? Nem tudom, azt hiszem, hogy ezeket nem csinálja az ember, hanem vagy van neki, vagy nincs. De a rendezői szakma fizikai erőnlétet is igényel, úgyhogy ebben én nemhogy kivetnivalót nem találok, hanem azt gondolom, hogy igenis meg kell felelni ennek a kihívásnak. John Maxwell Coetzee a kortárs dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője Madách-évforduló Művei sajátos világot teremtenek MTI-JELENTÉS John Maxwell Coetzee, az angol nyelven alkotó dél-afrikai író, akinek tegnap ítélte oda a Svéd Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat, 1940-ben, Fokvárosban született. Régóta a díj esélyesei között emlegették. Az író, irodalomtörténész és nyelvész John Maxwell (másutt Michael) Coetzee a kortárs dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Regényei a posztmodern szellemének megfelelően főként korábbi szövegek újraírásai. Művei különös látásmódjukkal és intertextuális utalásaikkal sajátos világot teremtenek. Korábban is számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki a jeles szerzőt, többek között Geoffrey Faber-emlék- díjjal (1980), Booker-díjjal (1983 és 1999) és Redonda-díjjal (2001). Első műveinek egyike az In the Heart of the Country (Az ország szívében, 1977) egy elmebeteg nő belső világát rajzolja meg. Talán leghíresebb regénye A Waiting for the Barbarians (1980), amely 1987-ben magyarul is megjelent A barbárokra várva címmel, allegorikus formában ábrázolja az apartheidrendszert. A regény egy képzeletbeli távoli birodalomban játszódik, ahol a hatalom a barbárok általi fenyegetettségből nyeri legitimitását. A történet főszereplője, az állam egyik elöljárója belső fejlődése során fokozatosan kérdőjelezi meg annak az elnyomó hatalomnak a legitimitását, amelynek ő maga is részese. A külső fenyegetettség és az állami terror légkörében alapvető fontosságot nyer az egyén tisztessége, erkölcsi ereje. A regény az örök érvényű kérdésekből fakadó konfliktus mesteri megjelenítése. Coetzee elnyerte e regényével a legmagasabb dél-afrikai irodalmi kitüntetést, a CNA Irodalmi Díjat. Következő, ugyancsak világhírű regényében, az 1983-ban megjelent The Life and Times of Michael K.ban (Michael K. élete és kora) a dél- afrikai polgárháború borzalmaival foglalkozik. Coetzee ezzel a regényével ugyancsak elnyerte a CNA Irodalmi Díjat, ugyanakkor megkapta érte a legnevesebb brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat is. 1999-ben jelent meg a Disgrace (Szégyen) című regénye, amelyben az apartheid megszűnése utáni állapotokat vizsgálja. Főhőse - egy fehér egyetemi professzor - sorsában Coetzee áttételesen az egész dél-afrikai fehér közösség megváltozott életét mutatja be. E regényével Coetzee másodszor is elnyerte a Booker-díjat. Coetzee a második dél-afrikai szerző, aki megkapta az irodalmi Nobel- díjat; 1991-ben Nadine Gordimeré lett a becses kitüntetés. Egyes irodalmi körökben azzal vádolták a Svéd Akadémiát, hogy az utóbbi időben Európa-centrikus volt döntéseiben, mivel az utóbbi nyolc évben mindig európai szerzőnek ítélte oda a díjat. Koszorúzás a síremléknél Alsósztregova. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Csema- dok Nagykürtösi TV, a Palóc Társaság és az apátújfalui önkormányzat szervezésében Madách Imre halálának 139. évfordulója alkalmából holnap 14 órától megemlékezést tartanak az alsósztregovai Madách- kastélyban. A megnyitó után Tóth Tibor és a Pátria Művészeti Társulás Tetemrehívás című zenés irodalmi összeállítása következik. Utána Mészáros András Madách gondolatrendszere és a korabeli magyar filozófia, Praznovszky Mihály pedig A- rany János Sztregován címmel tart előadást. Az ünnepély részeként megkoszorúzzák a felújított Ma- dách-síremléket, amelyet az apátújfalui községi hivatal mellett működő karbantartó cég újított fel. Ünnepi beszédet mond Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. (tb) A legendás magyar rockzenekar, a Karthago ad koncertet holnap este Füleken, a várudvarban. Az együttes régi és mai rajongói újra élőben hallhatják a régi slágereket. (ú) Fülek, várudvar, szombat, 19.00
