Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-03 / 227. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 3. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 39. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Jarmila Hu- dáková. E héten az 500-500 koronát Szabó Jolán gútai, Kaszonyi Ist­ván nagykaposi és Lőrincz Gizella serki olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ _____________________KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások 19 __________________KOMÁROM JÓ KAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chihiro Szellemországban (jap.) 16, 18 Betépve (am.) 20.30 MLADOSŤ: Istenek városa (am.) 15,17.30, 20 KASSA TATRA: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16.30 Istenek vá­rosa (am.) 19.30 CAPITOL: Ying xiong (hong.-kín.) 15.45,18, 20.30 ÚSMEV: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Veszett vad (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Londoni csapás (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 19 VÁGSELLYE - VMK: Ken Park (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Femme Fatale (am.) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Frida 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Mindenöó 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 16, 18, 20 Doktor Szöszi 2. (am.) 15,17,19 Az igazság órája (am.) 19.15 A Karib-tenger kaló­zai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14, 16.45,19.30 Max (kan.-ném.- magy.-ang.) 17.45, 20.15 A Mindenôó (am.) 15.30, 18, 20.15 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 13.15 A Szövetség (am.-ném.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Terminátor 3. - A gépek lázadá­sa (am.) 15,17.15,20 Trükkös fiúk (am.) 14.45,17.30,19.45 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? A Fórum Klub újabb rendezvénye A Somorjai Fórum Klub újabb rendezvényének címe: Az aradi tizenhárom. A témá­ról ma 19 órai kezdettel Lim- pár Péter történésszel Simon Attila beszélget a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet előadótermé­ben. (ű) Somorja, Fórum Intézet, péntek 19.00 V. Országos Citeratalálkozó Holnap 13 órai kezdettel a helyi sportpálya nagytermében ren­dezik meg az országos citerata- lálkozót. A csoportok bemutat­kozására 15 órától kerül sor. A zsűri értékelését követően tánc­ház lesz. (száz) Tardoskedd, szombat 13.00 Karthago-koncert Füleken Szüreti ünnepség és bál Az Alsószeli Ifjúsági Klub (AL­SZIK) a szüreti ünnepség kere­tében a délutáni szüreti felvonu lás után szüreti bált rendez. A zenéről a Bonus együttes gon­doskodik. A belépő 130 korona (hidegtálat és gyümölcsöt is tar­talmaz). (gl) Alsószeli, kultűrház, szombat, 19.30 Dzsesszfesztivál a kassai GeS Klubban Igazi ínyenceknek való felhoza­talt kínál a ma kezdődő dzsessz­fesztivál. A GeS Klubban estén­ként négy-négy zenekar lép fel, ma egy Miles Davis emléke előtt tisztelgő kubai-lengyel-amerikai- szlovák formáció kezd, majd két holland zenekar, a Systéme D trio és Michiel Braam triója mutatko­zik be. Az estét a francia Mescall Jazz Unid zárja. Holnap Benja­min Herman kvartettje, valamint az európai hírű Eric Vloeimans képviseli Hollandiát, a szintén európai hírű Jin' Stivín pedig Csehországot. Egy visszajáró ven­dég, Peter Lipa is megérkezik új felállású együttesével, (juk) Kassa, Ges Klub, péntek, szombat 18.00 A losonci zsidóság története A Németországban, Freyburg- ban élő Hidasi József építész előadásával folytatódik ma a lo­sonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás helytörténeti előadás- sorozata. A losonci Magyar Kul­turális Központban 17.30-kor kezdődő előadás témája a lo­sonci zsidóság története, mely­ben kiemelt szerepet kap a zsinagóga épülete, annak fel­újítása. (P. J.) Losonc, Magyar Kulturális Központ, péntek, 17.30 Modellezők nemzetközi versenye A helyi Blue Max Modellező Klub meghívására holnap a Nyitra-part Kultúrközpontban tanulók, junio­rok és szeniorok kategóriákban nemzetközi modellező versenyt tartanak. A rendezvényen egye­bek közt gazdára talál Pischinger Géza, a város polgármestere Castrum Novum Díja is. (száz) Érsekújvár, szombat Ma este: My Fair Lady-bemutató a komáromi Jókai Színházban. Beszélgetés Harsányi Súlyom Lászlóval Az azonosban való megújulás „A színházi szakma szereti lebecsülni a zenés műfajt, de nagyon kevés olyan rendező van, aki igazán jól össze tud rakni egy zenés darabot" (Dömötör Ede felvétele) Ma este mutatja be a komáro­mi Jókai Színház társulata Alan Jay Lerner és Frederick Loewe világhírű musicaljét, a My Fair Ladyt. Az előadás ren­dezőjével, Harsányi Súlyom Lászlóval, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójával beszélgettünk. ŽELINSKY MIROSLAV A My Fair Lady az egyik legismer­tebb musical, sokat játszott, köz­kedvelt mű. Mit jelent ez egy ren­dezőnek, miért szakmai kihívás a My Fair Lady? Minden darab szakmai kihívás. Nin­csenek tuti tippek, olyan darabok, amelyekkel ne kellene dolgozni. A My Fair Lady azért kihívás, mert ne­héz szerepek vannak benne, és na­gyon igényes a zenei anyaga. Ko­moly énekesi teljesítményt igényel a Lizát játszó színésznőtől. Higgins- nek nem kellene különösen jól éne­kelnie; nekünk most szerencsénk van, hisz Boráros Imre nagyon mu­zikális, és jól tud énekelni. A zenés darabokat gyakran lebecsülik, én azonban azt gondolom, a zenés da­rab nem kevesebb, mint egy prózai. Sőt, több, hiszen táncolni, énekelni is kell tudnia a színésznek. A My Fair Ladyben a fő nehézség az, hogy a fő­szerepeken kívül a többi szerep nincs markánsan megírva. Három szereplő sorsát gondolták végig a szerzők, a többiekkel kicsit mosto­hán bántak; ezek a szereplők nehe­zen mozgathatók. Szerencsére a szí­nészek a zenében, táncban örömü­ket lelik, és ez ambicionálja őket. A színészeknek és a korrepetitornak rengeteg munkájába került, hogy a dalok megszólaljanak, de minőségi eredményt értek el. Ilyen tekintet­ben én abszolút műtisztelő vagyok. A színészek szívesen transzformál- tatják az énekszámokat a saját hangfekvésükre. Én ragaszkodtam hozzá, hogy a dalok az eredeti hang­fekvésekben szólaljanak meg. Már­pedig egy kétvonalas gé-t énekelni Lizának már-már operai teljesít­mény. De hála istennek mind a két lány veszi az akadályt. A zenés darabok - ahogy erről az előbb szó is volt - színházi körök­ben inkább a kommersz kategó­riába soroltatnak. Ön szerint te­hát lehet minőségi kommerszt csinálni? Remélem, hogy lehet. A színházi szakma szereti lebecsülni a zenés műfajt, de nagyon kevés olyan ren­dező van, aki igazán jól össze tud rakni egy zenés darabot. A közön­ség viszont hihetetlenül szereti ezt a műfajt. Nem az én gondolatom volt, hogy zenés darabot rendezzek itt Komáromban, hanem az igazgató úr kért fel erre. Nyilván ő is azt gon­dolja, hogy a publikum honorálni fogja az igyekezetét. Innentől kezd­ve az én feladatom az, hogy meg­szólaltassam a My Fair Ladyt, és nem az, hogy rangsoroljam, több-e ez a darab Shakespeare Viharjánál vagy Gombrovicz Yvonne, burgundi hercegnő-énéi. A My Fair Lady a sa­ját műfaján belül egy rangos darab, és nem csak azért, mert nagy sikere­ket tudhat maga mögött, hanem mert van dramaturgiai, prózai és zenedramaturgiai összefüggés- rendszere is. Mindezt egy olyan korban, amelyben számos olyan musicalt láttunk, amely nem más, mint dalok egymásra hányt halma­za. A My Fair Lady nem ilyen. Épül valamilyen módon, variálódik, te­hát zeneművekhez hasonlóan mű­ködűt. Persze, nem opera, nem olyan, mintha Beethoven vagy Wag­ner írta volna. Pályafutása alatt rengeteg helyen megfordult, rendezett Budapes­ten, vidéken és a határon túl is. Van-e, lehet-e különbség, a fővá­rosi, a vidéki és főleg a határon túli színházak célja, küldetése kö­zött? Ezt a kérdést kicsit szubjektivebb nézőpontból közelíteném meg. Én alapvetően társulati lény vagyok, az életem és a munkám meghatározó részét társulati közegben töltöttem. Amikor pedig vendégmeghívások­nak tettem eleget, annak többnyire a szükség volt az oka. Persze ezt is ugyanolyan szívesen csináltam, de úgy látom, hogy valahol egy alka­lommal megjelenni, győzni vagy veszteni és utána távozni, sokkal könnyebb. Az ember - színész és rendező egyaránt - munkájának létrafokaiban ismerszik meg. Szín­házban és színházon kívül is szen­vedek attól, hogy egy teljesen követ­kezmények nélküli világban kell lé­teznem, ahol bizonyos emberek - sorozatos kudarcaik ellenére is - úgy jelennek meg, mintha sztárok lennének vagy istenáldotta tehetsé­gek. Mások pedig mindenfajta kon­zekvens és alapos munkájukkal együtt sem kapják meg azt a mini­mális elismerést sem, ami kijárna a munkájuknak. Egyszóval én jobban szeretem azt, amikor az ember egy helyen, mintegy visszatérően tud megnyilvánulni. Kiköszörüli a csor­bát, vagy éppen újabb hibákat vét, amit legközelebb kell kijavítania. A legjobban ezt úgy tudnám megvilá­gítani, hogy az egy estés kalandok­ban könnyű nagy legénynek lenni, az igazán nehéz tíz évig harmoni­kusan élni egy kapcsolatban. Ide­vág Kierkegaard Az ismétlés című műve. Szerinte az igazi nehézség az azonosban való megújulás képessé­gében van. Én ezzel teljesen egyet­értek, és ezt a gondolatot a színház­ra is vonatkoztathatjuk... Első alkalommal rendez Komá­romban. Milyennek találja az itte­ni közeget? Ezek közül az emberek közül sokat ismertem, még mielőtt idejöttem volna. Részben Kassáról, részben Pozsonyból, a főiskoláról. Azt látom, dacára annak, hogy rengeteg régi ember van, sok tekintetben még nem kiforrott, vagy már nem kifor­rott a társulat. Ellenben én nem va­gyok borúlátó, mivel még csak fél éve van új direktor a színházban, és az ő munkájának az eredménye csak a harmadik vagy negyedik évben kell, hogy megmutatkozzék. Az én próbaidőszakomban nagyon lelkiis­meretesen és segítőkészen próbál­tak a színészek, ezért azt kijelenthe­tem, hogy abszolút munkapárti a társulat. Mindemellett az is igaz, hogy nagyon jó hangulatban zajlot­tak a próbák, ami nyilván nem eszté­tikai mérce, de jelentősen megköny- nyíti a munkát. Az a hír járja önről, hogy gyakor­latilag fáradhatatlan, és rengete­get dolgozik. Honnan ez a hatal­mas energia? A itteni próbafolya­mat hozta ki önből ezt a teljesít­ményt, vagy ez mindig így van? Igen, egy kicsit tényleg munkamáni­ás vagyok... Most negyvenöt éves vagyok, és néha magam is meglepő­dök ezen. A szüleim gyerekkorom­ban sajtkukacnak hívtak. Van egy egyéves lányom, rajta látom, hogy ő is ugyanolyan fáradhatatlan, mint én. Az anyai nagypapám nyolcvan- évesen, mikor a kulcsot nem vitte magával, bemászott az ajtó fölötti ablakon, és úgy ugrott be a lakásba. Úgy látszik, ezt a tulajdonságot az ember az élete végéig magával tudja vinni. Ez mulatságos is lehet, hiszen az idős emberektől az váijuk el, hogy a hintaszékben nyugodtan himbálózzanak. Azt hiszem, másho­gyan nem is nagyon tudnék létezni; számomra az lenne nagyon fárasz­tó, hogyha vissza kéne fognom eb­ből. Hogy az energiáim honnan jön­nek? Nem tudom, azt hiszem, hogy ezeket nem csinálja az ember, ha­nem vagy van neki, vagy nincs. De a rendezői szakma fizikai erőnlétet is igényel, úgyhogy ebben én nem­hogy kivetnivalót nem találok, ha­nem azt gondolom, hogy igenis meg kell felelni ennek a kihívásnak. John Maxwell Coetzee a kortárs dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője Madách-évforduló Művei sajátos világot teremtenek MTI-JELENTÉS John Maxwell Coetzee, az angol nyelven alkotó dél-afrikai író, aki­nek tegnap ítélte oda a Svéd Akadé­mia az idei irodalmi Nobel-díjat, 1940-ben, Fokvárosban született. Régóta a díj esélyesei között emle­gették. Az író, irodalomtörténész és nyelvész John Maxwell (másutt Michael) Coetzee a kortárs dél-afri­kai irodalom legjelesebb képviselő­je. Regényei a posztmodern szelle­mének megfelelően főként korábbi szövegek újraírásai. Művei különös látásmódjukkal és intertextuális utalásaikkal sajátos világot teremte­nek. Korábban is számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki a jeles szerzőt, töb­bek között Geoffrey Faber-emlék- díjjal (1980), Booker-díjjal (1983 és 1999) és Redonda-díjjal (2001). Első műveinek egyike az In the Heart of the Country (Az ország szí­vében, 1977) egy elmebeteg nő bel­ső világát rajzolja meg. Talán leghí­resebb regénye A Waiting for the Barbarians (1980), amely 1987-ben magyarul is megjelent A barbárokra várva címmel, allegorikus formában ábrázolja az apartheidrendszert. A regény egy képzeletbeli távoli biro­dalomban játszódik, ahol a hatalom a barbárok általi fenyegetettségből nyeri legitimitását. A történet fősze­replője, az állam egyik elöljárója bel­ső fejlődése során fokozatosan kér­dőjelezi meg annak az elnyomó ha­talomnak a legitimitását, amelynek ő maga is részese. A külső fenyege­tettség és az állami terror légkö­rében alapvető fontosságot nyer az egyén tisztessége, erkölcsi ereje. A regény az örök érvényű kérdésekből fakadó konfliktus mesteri megjele­nítése. Coetzee elnyerte e regényé­vel a legmagasabb dél-afrikai irodal­mi kitüntetést, a CNA Irodalmi Díjat. Következő, ugyancsak világhírű re­gényében, az 1983-ban megjelent The Life and Times of Michael K.­ban (Michael K. élete és kora) a dél- afrikai polgárháború borzalmaival foglalkozik. Coetzee ezzel a regé­nyével ugyancsak elnyerte a CNA Irodalmi Díjat, ugyanakkor meg­kapta érte a legnevesebb brit irodal­mi elismerést, a Booker-díjat is. 1999-ben jelent meg a Disgrace (Szégyen) című regénye, amelyben az apartheid megszűnése utáni álla­potokat vizsgálja. Főhőse - egy fehér egyetemi professzor - sorsában Coetzee áttételesen az egész dél-af­rikai fehér közösség megváltozott életét mutatja be. E regényével Coetzee másodszor is elnyerte a Booker-díjat. Coetzee a második dél-afrikai szer­ző, aki megkapta az irodalmi Nobel- díjat; 1991-ben Nadine Gordimeré lett a becses kitüntetés. Egyes irodal­mi körökben azzal vádolták a Svéd Akadémiát, hogy az utóbbi időben Európa-centrikus volt döntéseiben, mivel az utóbbi nyolc évben mindig európai szerzőnek ítélte oda a díjat. Koszorúzás a síremléknél Alsósztregova. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Magyar Köztár­saság Kulturális Intézete, a Csema- dok Nagykürtösi TV, a Palóc Társa­ság és az apátújfalui önkormányzat szervezésében Madách Imre halálá­nak 139. évfordulója alkalmából holnap 14 órától megemlékezést tar­tanak az alsósztregovai Madách- kastélyban. A megnyitó után Tóth Tibor és a Pátria Művészeti Társulás Tetemrehívás című zenés irodalmi összeállítása következik. Utána Mé­száros András Madách gondolat­rendszere és a korabeli magyar filo­zófia, Praznovszky Mihály pedig A- rany János Sztregován címmel tart előadást. Az ünnepély részeként megkoszorúzzák a felújított Ma- dách-síremléket, amelyet az apátúj­falui községi hivatal mellett működő karbantartó cég újított fel. Ünnepi beszédet mond Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes. (tb) A legendás magyar rockzenekar, a Karthago ad koncertet holnap este Füleken, a várudvarban. Az együttes régi és mai rajongói új­ra élőben hallhatják a régi sláge­reket. (ú) Fülek, várudvar, szombat, 19.00

Next

/
Thumbnails
Contents