Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-25 / 246. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 25. Közélet 5 A törvény nem ideális, de sokkal jobb megoldás annál, mintha a földek állami tulajdonban maradnának A község tíz évig nem adhatja el a tulajdonába kerülő földet Azok a szlovákiai magyar családok, melyek 1948 után visszakapták cseh­szlovák állampolgárságukat, kivételt képeztek a konfiskáció alól, viszont a kommunizmus alatt a gyakorlatban nem kapták vissza elkobzott tulajdo­nukat. (Képarchívum) A parlament által elfogadott földtörvény lehetővé teszi a nevesíteden földek kérdésé­nek orvoslását, és ismét lesz restitúció. A 2004. január 1- jétől hatályos jogszabályról Gál Gábor jogásszal beszél­gettünk, aki a földművelés- ügyi minisztérium törvényal­kotó osztályának segített ki­dolgozni a tervezetet, s már a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogi Elemző Csoport tagjaként figyelemmel kísérte a földkérdést. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Elégedett? Részben. Nagy kő esett le a szívem­ről, hogy végül a parlament rábólin­tott a földtörvényre. Sajnos nagyon megcsonkították az eredeti terveze­tet, még a kormány törvény-előké­szítő tanácsában sok mindent ki­húztak belőle, illetve olyasmit bele­csempésztek, amivel az MKP nem tudott azonosulni. Mivel a kor­mánykoalíciót nemcsak a magyar párt alkotja, olyan kompromisszu­mot kellett találni, hogy a jogsza­bály végül mindenki számára elfo­gadható legyen. Például? Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek Szlovákiában állandó lakhellyel, nem igényelhetik vissza elkobzott tulajdonukat. Az utolsó pillanatig próbálkoztunk, ám koalí­ciós partnereink megmakacsolták magukat. Egyesek úgy viszonyultak a kérdéshez: ha a külföldön élők is visszaigényelhetik az elkobzott föl­det, nem szavazzák meg az egész törvényt. Ezért inkább nem tettem ilyen módosító indítványt. A jövő­ben végig kell gondolni, mit lehetne még tenni ez ügyben. A tegnapi 76 igen szavazat két dolgot tesz lehetővé: restitúciót és a nevesíteden földek községi tu­lajdonba utalását. Egyetíen tör­vényről van szó, melynek egyik része egy évre ismét lehetővé te­szi az elkobzott földek vissza­igénylését, másik része pedig... ...módosítja a 180/95-ös törvényt, amely a nevesíteden földekről, az úgynevezett nevesítési folyamat­ról és a földalapról szól. Neve- sítetlen föld az, amelyiknek nem ismerjük a tulajdonosát. Ha egy nevesíteden földről kiderül, hogy » Vagy teljesen ra­gaszkodunk elveink­hez, és nem érünk el semmit, vagy józanul olyan kompromisszu­mot keresünk, hogy partnereinknek és .. nekünk is jó legyen. >N kié, azaz ha a tulajdonos iratokkal igazolja tulajdonjogát, nem kell restitúció. A nevesítés kétfélekép­pen történhet: a tulajdonos maga jelentkezik, vagy elkezdődik egy­fajta nevesítési eljárás. Az összes parcellát megvizsgálják, és meg­próbálják kideríteni, kié az adott telek. Az eljárás lefolytatása után a megmaradt nevesítetlen földek legkorábban 2006-ban az állam tulajdonába kerülnek, illetve a tör­vénymódosítás alapján egy év után az államtól az illetékes ön- kormányzatok kapják meg, mivel az állam nem jó gazda. Az ereded tervezethet képest a tegnap elfogadott törvényben megfogalmazódik egyfajta tíz éves megkötés. Miről van szó? Ez a legjelentősebb változás az ere­deti elképzeléshez képest. Sikerült a tervezetbe csempészni egy tíz éves blokációt: ennyi ideig nem lehet el­adni a községek tulajdonába kerülő földeket, sem jelzáloghiteit nem le­het rájuk felvenni. Ez utóbbival nem teljesen értettünk egyet, koalí­ciós kompromisszumból született. Egyébként valójában nem tíz évről van szó, mert a megkötés szó sze­rint így hangzik: a törvény hatályba lépésétől számított tíz éven belül nem lehet eladni, és zálogba helyez­ni. A jogszabály 2004. január 1-jé- vel lép hatályba, a beazonosítadan földek viszont csak a nevesítési eljá­rás lefolytatása után, leghamarább 2006-ban kerülhetnek a községek tulajdonába. Úgyhogy a tíz év 7-8 évet jelenthet. Ahol pedig még el sem kezdődött a beazonosítási eljárás, azaz ahol csak jövőre vagy még később kez­dik keresni az ismeretien tulajdo­nosú földek gazdáját, ott később kerül községi tulajdonba... ...igen, és akkor már csak 4-5 esz­tendő marad a tíz éves határidőből. Amikor a koalíciós partnerek felve­tették, hogy jelzálogot se lehessen egy ideig felvenni a földekre, azt vá­laszoltuk: rendben, de csak öt éves megkötés legyen. Ebbe nem akar­tak belemenni, végül azt sikerült el­érni, hogy a hatályba lépéstől szá­mítódjon a tíz év. A földvisszaigénylési kérvényeket jövőre már nem a járási hivatalok­ba kell majd postázni, hanem az újonnan létrejövő földhivatalok­ba. Ha a közigazgatási reform va­lamilyen okból csúszna, bonyolí­taná a restitúciót? Nem, mert akkor minden maradna a régiben, azaz a járási hivatalok földügyekkel foglalkozó szakosztá­lyaihoz kellene fordulni, mint eddig. A közigazgatási reform miatt talán lesznek bizonyos szervezési hibák és fennakadások, ezek azonban elke­rülhetők, ha a hivatalok felkészül­nek az új rendszerre és a törvény megvalósítására. Simon Zsolt mi­niszter úr nem zárkózott el az elől, hogy egy belső rendeletet adjon ki, hogy minél gördülékenyebb legyen a kérvények befogadása és megíté­lése, nehogy ismét rengeteg tör­vényellenes, logikátlan döntés szü­lessen. Visszaigényelni olyan földet vagy erdőt lehet, melyet 1948 és 1989 között államosítottak. Bizonyos esetekben azonban 1948 elé is le­het menni. Mikor? Ez szinte az összes szlovákiai ma­gyart érinti. Azok a szlovákiai ma­gyar családok, melyek 1948 után visszakapták csehszlovák állampol­gárságukat, kivételt képeztek a konfiskáció alól, viszont a kommu­nizmus alatt a gyakorlatban nem kapták vissza elkobzott tulajdonu­kat. Most ők is visszakérhetik. Aján­lom mindenkinek, akinek van még valami követelnivalója az állammal szemben, az tegye meg! Nem hi­szem, hogy valaha is lesz még lehe­tőség ismét megnyitni a restitúció kérdését. Bár a politikában sohasem mondhatja az ember, hogy soha. Egyesek szerint a földtörvény lé­nyegében államosítást jelent. Olvastam Soóky László véleményét az Új Szóban, és erre csak azt tu­dom válaszolni: reális szemmel kell a problémára tekinteni. Nem rosz- szak a fejtegetései, de lehetetíenség megvalósítani. Amíg nem politizál­tam aktívan, nekem is voltak egy új­bóli földreformról szóló álmaim. Csakhogy erre nincs politikai aka­rat, az állam megfelelő anyagi hát­térrel sem rendelkezik. Sajnos ab­ból kell kiindulnunk, ami van, ami lehetséges. Az MKP nem egyedül kormányoz, koalíciós partnereink mindenbe beleszólnak, minden egyes javaslat kompromisszum eredménye. A kérdés így hangzik: vagy teljesen ragaszkodunk elve­inkhez, és nem érünk el semmit, vagy józanul olyan kompromisszu­mot keresünk, hogy partnereinknek és nekünk is jó legyen. Tehát bizonyos szempontból megalapozottak azok az aggá­lyok, hogy az elfogadott földtör­vény nem a legjobb, de jelenleg... Nem jelenleg, hanem egyáltalán nincs politikai akarat azt megvalósí­tani, amit Soóky László fejteget. Ta­lán 1989 után lett volna rá lehető­ség. O ugyanis az egész földrefor­mot, a földtulajdonlapra írást, gaz­dakeresést, az egész beazonosítási folyamatot máshogyan kezelné. Csakhogy 1989-ben egy másik fo­lyamat kezdődött, másfajta úton in­dult el az ország, nem a birtoklapo­kat vették alapul, és ezen most már nem lehet változtatni. Mi lenne, ha nem lenne az a mó­dosítás, melyet végül tegnap elfo­gadott a parlament? Akkor az ismeretlen tulajdonú föl­dek a földalaphoz kerülnének. Ezért a tegnap elfogadott tervezet ugyan nem ideális, de sokkal jobb megoldás annál, mintha a földek ál­lami tulajdonban maradnának. Egyszerűen nem lehet hatályon kí­vül helyezni azt a cikkelyt, mely ki­mondja: a nevesítési folyamat lezár­tával a nevesíteden földek állami tulajdonba kerülnek mint elhagyott földek. A római jog és a szlovák jog­rend is ismeri az elhagyott földek intézményét. Egyébként van némi logika abban, hogy aki nem jelent­kezik a saját földjéért 13 évig, ame­lyik földnek a beazonosítási eljárás során sem sikerül megtalálni a gaz­dáját, azt elhagyott tulajdonként kell kezelni, és az államra száll. Mi a \\ Az ellenzékiek kö- r zül sokan mondták, hogy csak azért nem tá­mogatták a tervezetet, mivel a pártbeli egyez­séghez tartották * * magukat. >> garancia arra, hogy aki 13 év alatt nem jelentkezett a földért, a követ­kező tíz évben vagy később megte­szi? Mivel rengeteg parcelláról van szó, rendezni kell ezt a kérdést. Igazságtalan, hogy mindez az ál­lamra szálljon, ezért községeink kapják meg, így újabb pénzforrási lehetőséghez jutnak: gazdálkodhat­nak, később esedeg eladhatják. Mit szól hozzá, hogy ellenzéki sza­vazatot is kapott a földtörvény? Pozitívan értékelem. Az ellenzékiek közül sokan mondták, hogy csak azért nem támogatták a tervezetet, mivel a pártbeli egyezséghez tartot­ták magukat. Sokan örültek a tör­vénynek, a Smerből például kimon­dottan kérték, hogy a termőfölde­ken kívül az erdőket is vissza lehes­sen igényelni. Az ő választóikat ugyanis főleg ez érinti. A koalíciós egyezség értelmében végül ez is be­került a törvénybe. Egyszer azt mondta, ha valaki nem tudja, hogyan igényelje visz- sza földjét, akár önhöz vagy az MKP-ben bárkihez bizalommal fordulhat, szívesen segítenek. Ez még érvényes? Természetesen, bárkinek szívesen segítünk. Mivel kevesebb munkanélküli segélyt kell kifizetni, a különbséget a mezőgazdászok kaphatnák meg Simon a szociális tárcánál „talált” 390 milliót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Simon Zsolt földművelés- ügyi miniszter szerint a munkaügyi minisztériumból lehetne átcsopor­tosítani 390 millió koronát, így 2004-ben a hazai farmerek az ígért 50 százalék helyett elérnék az uniós közvetlen támogatás 52,5 százalé­kos szintjét. Úgy véli, a munkaügyi tárcának azért nem hiányozna az összeg, mert az állástalanok száma a vármái is gyorsabban csökkent, ezért a segélyekre kevesebb pénz kell. Jövőre 15,4 százalékos munka- nélküliséget vártak, de már most 14 százalék alá esett a mutató. Simon hozzátette, az elmúlt időszakban is a tervezettnél évi 200 millió koroná­val kevesebbet fizettek ki munkanél­küli segélyként. Az MKP ezt az ötle­tét hivatalosan még nem ismertette koalíciós partnereivel. Az agrárága­zat így sem érné el az 55%-os támo­gatást, de mégis több lenne a költ­ségvetésben előirányzott 50%-nál. A szociális tárca szerint Simon ja­vaslata megvalósíthatatlan. „A Szo­ciális Biztosító bevételei nem tar­toznak az állami költségvetésbe ­állítja Martin Danko, a minisztéri­um szóvivője. - A javaslat megvaló­sítása törvényellenes lenne, hiszen a biztosító pénzének felhasználását törvény szabályozza, és csak az ab­ban szereplő célra fordítható.” Danko állítja: Simon nem tájékoz­tatta a szociális minisztériumot, ja­vaslatát egyeztetés nélkül jelentet­te be. (sza, lpj) RÖVIDEN Eredményes maffiaellenes harc Pozsony. A szervezett bűnözés összesen 125,8 milliárd koronás kárt okozott az utóbbi tizenkét hónap során - szögezte le tegnap Jaroslav Spišiak bűnügyi főigazgató. Elmondta, az említett időszak­ban 13 bűnszervezetet számoltak fel. „Stratégiánk egyszerű: nem szabad a tanúkra várni, a meglévő bizonyítékokat kell felhasználni. A maffiának éreznie kell, hogy sohasem lehet nyugta tőlünk” - fo­galmazott Spišiak. Vladimír Palkó belügyminiszter ugyanakkor megjegyezte: az alvilág ellen január elsejétől a jelenlegihez viszo­nyítva húsz százalékkal több rendőr harcol majd. (szge) Fegyvert adtunk el Észak-Koreának? Pozsony. Szlovákiából is vásárolt fegyvereket az elmúlt öt év so­rán Észak-Korea, állítja a dél-koreai védelmi miniszter a Guardian című brit lapban. Északi szomszédjuk összesen 400 millió dollárt költött vadászgépekre, tengeralattjáró alkatrészekre, tankokra, he­likopterekre, páncélozott járművekre és egyéb katonai felszerelés­re. Szlovákián kívül Oroszországból, Kínából, Ausztriából, Belo­russziából, Németországból és Japánból érkeztek a fegyverek. Pavol Rusko gazdasági miniszter nem tud arról, hogy szlovákiai cégek a kommunista országgal üzleteltek volna, és az ügyben pontosítást kér Dél-Koreától. (s, t) Az űrhajós IQ-győzelmét várják Pozsony. A Joj televízión hamarosan látható „Az ország IQ teszt­je” című műsorban magukat megmérettető közéleti személyiségek közül Ivan Bella győzelmét várják a legtöbben. Az első szlovák űr­hajósra a tippelők 28 százaléka szavazott. Andy Kraus humorista áll a második helyen, őt 20 százalék tette meg befutóként. A legke­vesebben egyelőre Magda Pavelková színésznőre és Jana Kirschner énekesnőre tippeltek. A csoportok közül a szőkékben hisznek a leg­többen (26 százalék), a hivatalnokokat pedig csak 5 százalék választotta. (SITA) A kormányfő mégis olvasta Ján Mojžiš aktáját Hazudott Dzurinda? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikuláš Dzurinda olvas­ta Ján Mojžišnak, a Nemzetbizton­sági Hivatal (NBÚ) volt igazgató­jának személyi aktáját vagy annak egy részét, állítja tegnapi számá­ban a Sme. A napilap az NBÚ teg­nap befejeződött ellenőrzésére hi­vatkozik, mely szerint a SIS által kormányfőnek küldött anyag ere­detileg a hivatalnak volt címezve, és ez szerepelt az anyag fejlécében is. Az ellenőrzés szerint tehát az anyag titkosnak minősül, melyet csak a hivatal használhat. Mikuláš Dzurinda korábbi állítása szerint a titkosszolgálattól kapott anyag ki­fejezetten az ő tájékoztatására szolgált, és nem tartalmazta a volt igazgató személyes aktáját, sem annak részét. A SIS elismerte, hogy az anyagot ők állították ösz- sze, viszont szerintük nem történt törvénysértés. „A miniszterelnök ugyanazt a tájékoztatást kapta, mint az NBÚ” - mondta a Smenek Vladimír Šimko, a SIS szóvivője. Mikuláš Dzurinda a SIS álláspont­jával ért egyet, állítja, nem köve­tett el törvénysértést. Ebben az esetben azonban a hazugság vád­jával kell szembenéznie. A TA3 hírtelevízió egyik korábbi műsorá­ban ugyanis a szerkesztő kérdésé­re elmondta: „Az aktába (Ján Mojžiš személyi aktája) tartozó egyetlen irattal sem találkoztam, a SIS igazgatójának önálló tájékoz­tatását kaptam meg.” Az ellenzék újra a kormányfő lemondását kö­veteli, a kormánypártok vezetői egyelőre kivárnák. Az NBÚ tegnap ellenőrizte a SIS által az államfő­nek küldött anyagot is, ez újra csak azt bizonyította, hogy Dzu­rinda illetéktelenül pillantott bele Mojžiš aktájába, (lpj, ú) A Fair-play bekukkantott a pártkasszákba Törvénysértő pártok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Törvényt sértett több par­lamenti párt a tavalyi elszámolások ismertetésekor. Az SDKÚ és a HZDS is megsértette a pártok fi­nanszírozásáról szóló jogszabályt a 2002-es költségvetésükkel vagy az­zal, ahogyan leadták az elszámolá­sukat - derült ki a Fair-play Szövet­ség értékeléséből. Az SDKÚ 2001- ben és 2002-ben több mint 22 mil­lió koronával rosszul számolt el, amikor egy szerződésre hivatkoz­va, az SDK-tól állami támogatás­ként ezt az összeget ajándékba kap­ta. Az összeg nem járt nekik, mert az 1998-as választásokon nem in­dultak. Milan Galanda ügyvéd sze­rint a párt tartozik az államnak, mert az adomány után nem fizetett adót. Az MKP a szervezet szerint azzal sértette meg a törvényt, hogy a brit Westminster Foundation ala­pítványtól több mint egymillió ko­rona támogatást fogadott el. A párt gazdasági felelőse, Cséplő Éva erre reagálva elmondta, hogy amikor a pénzt kapták, utánajártak, elfogadhatják-e, mivel külföldi tá­mogatásról van szó. Magánszemé­lyek esetében valóban nem, ám eb­ben az esetben alapítvány adomá­nyozott, ezért az nem ütközik tör­vénybe. Ha a pénzügyminisztérium úgy ítélte volna meg, hogy a párt megsértette a jogszabályt, nem kap­hatták volna meg az idei állami tá­mogatást. Az MKP feltüntette az el­számolás elkészítésekor ezt az ösz- szeget, a szaktárca nem találta tör­vénysértőnek, és az ellenőrzések so­rán sem találtak hibát a párt költség- vetésében. Az államtól leginkább a MKP és a HZDS függ. Az MKP bevételében a legkisebb a tagsági díjakból szár­mazó összeg, az ANO esetében a legmagasabb, éspedig a költségve­tésük 70 százaléka, ennek 95 szá­zaléka a párt elnökétől, Pavol Rus- kótól származik. A Fair-play Szövetség ezzel az érté­kelésével akarja elérni, hogy a pár­tok költségvetései nyilvánosak le­gyenek. Zuzana Wienková, a szövet­ség munkatársa szerint „ebben az országban a politikai pártok ellenőr­zése nem működik”, ezért a pártok finanszírozásáról szóló törvényt tel­jes mértékben módosítani kell, és új ellenőrző hivatalt kellene létrehoz­ni. Mivel a parlament a jelentéseket nem hozza nyilvánosságra, ők is megsértik a törvényt. Október 31. az utolsó időpont, amikor a pártokat fi­gyelmeztethetik az esedeges hibák­ra, utána a pénzügyminisztérium akár 100 ezer koronás büntetést is kiszabhat, vagy megvonhatja az ál­lami támogatást, (ncs) Az MKP 2002-es költségvetése (ezer koronában) Bevétel összesen 39 055 Tagság díj 265 Adományok összesen 1 101 Adományok magánszemélyektől 9 Adományok jogi személyektől 1 092 Kiadások összesen 31 007

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents