Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-25 / 246. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 25. Újjáéledő Vörös Brigádok Róma. Féltucat szélsőbaloldali terroristát vettek őrizetbe az olasz hatóságok tegnapra virradóra Rómában, Bolognában és Szardínián, s csaknem száz házkutatást is végrehajtottak, elsősorban Toscanában. Római . bejelentés szerint az őrizetbe vett személyek feltehetően az újjáéledő Vörös Brigádok terrorszervezethez tartoznak, s közük volt több korábbi merénylet végrehajtásához, így Massimo D,Antona munkaügyi szakértő négy évvel ezelőtti meggyilkolásához és egy februári firenzei postarabláshoz is. A munkaügyi szakértő 1999 májusában történt meggyilkolását 28 oldalas dokumentumban vállalta magára a Vörös Brigádok- Harcoló Kommunista Párt (BR-PCC), amely addig hosszú éveken át nem hallatott magáról. (MTI) Elutasítják az utazási tilalmat Washington. A washingtoni kongresszus nem akar közpénzt adni az amerikaiak kubai utazásait korlátozó intézkedések betartatására. A szenátus eltörölte az erre szánt összeget egy olyan büdzsékiutalási csomagból, amely a közlekedési és a pénzügyi tárca programjainak finanszírozását szolgálja az október elsején kezdődött folyó pénzügyi évben. A képviselőhöz szeptemberben ugyanilyen passzust foglalt a maga törvénytervezetébe. Az amerikaiaknak elvben 50 ezer dollár bírságot kell fizetniük az engedély nélküli kubai utazásokért. A tilalom alól kevés kivétel van, ezek közé tartoznak a családi és az emberbaráti okból tett látogatások. Bush alig tíz napja jelentette be, hogy a tilalomnak szigorúbban érvényt kíván szerezni. A szabálysértéseket egy pénzügyminisztériumi részleg torolja meg. (MTI) Csang Kaj-sek özvegye elhunyt Tajpej. Életének 106. évében, a tegnapra virradó éjszaka elhunyt Szung Mej-ling, a néhai kínai nacionalista vezető, Csang Kaj-sek özvegye. Az idős kínai asszonyt New York-i otthonában álmában érte a halál. A hírt tegnap a tajvani kormány jelentette be. Szung Mej-ling az amerikai Wellesley College-ban végzett, 1927-ben az egy éve hatalmon lévő Csang Kaj-sek felesége lett. A gyönyörű fiatal- asszony vasakaratú politikusfeleségként nagy szerepet játszott abban, hogy az 1930-40- es években nőtt Kína nemzetközi elfogadottsága, a II. világháború idején pedig személyes fellépése hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai kongresszus támogatást ígért a japán agresszió ellen Pe- kingnek. Csang Kaj-sek és pártja, a Kuomintang 1949- ben a polgárháborúban vereséget szenvedett Mao Ce-tung kommunista haderejétől; a nacionalista vezető és felesége Tajvanra menekült. Csang Kaj- sek 1975-ben halt meg. (MTI) Kzung Mej-ling az utóbbi években teljes elvonultságban élt manhattani otthonában (Reuters) A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek együtt vállalták a véres akciót Teheráni atomprogram Folytatódik az öldöklés Gáza/Jeruzsálem. Két palesztin fegyveres tegnap hajnalban behatolt a Gázai övezetben lévő Necarim zsidó telepre, és tüzet nyitott, három izraeli katonát megölve, kettőt pedig megsebesítve. Mint kiderült, a három megölt katona közül kettő nő volt. A támadásnak egy női és egy férfi sérültje is volt. A hadsereg szóvivője megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy a támadás a telepen belüli katonai bázis ellen irányult. Izraeli katonák üldözőbe vették a két palesztint, és az egyiket megölték. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetek együtt vállalták az akciót, hangszórón adva hírül a dzsabalíjai menekülttáborban, hogy a két szervezet egy-egy tagja hajtotta végre. Megerősítették azt az izraeli közlést, hogy egyiküket, a Hamász-tagot lelőtték, az Iszlám Dzsihád tagjának viszont sikerült elmenekülnie. A merénylet nyomán nagyszámú izraeli katona érkezett Necarimba, felszólítva lakóit, hogy ne hagyják el házaikat. Néhány órával előbb Gus Katif gázai zsidó telep közelében öltek meg izraeli katonák egy palesztint, aki előzőleg megsebesített három telepest. (MTI) Átadták a jelentést Bécs. Irán átadta a kért jelentést nukleáris programjáról a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (IAEA), nyolc nappal a határidő lejárta előtt. A vaskos dokumentációból azonban éppen a kulcsinformációk, az Iránban talált, fegyvergyártásra is alkalmas dúsított uránium eredetére vonatkozó adatok hiányoznak. Ali Akbar Szalehi, a szakosított ENSZ-szervezetnél akkreditált iráni nagykövet elismerte az AP hír- ügynökségnek, hogy a magas fokon dúsított uránium eredetére vonatkozó információkat valóban nem tartalmazza az egyébként átfogó és pontos dokumentáció, de ennek oka az, hogy a gázcentrifugát, amelyben az urániumot találták az ENSZ ellenőrei, Irán közvetítőktől vásárolta külföldön, és maga sem tudja, hogy a berendezés honnan, mely országból származik. Az iráni hatóságok szerint a berendezés már eleve urániummal fertőzötten érkezett az országba. Szalehi azt is elismerte, hogy Irán a múltban valóban titkolódzón: nukleáris programját illetően, de ezt éppen az ENSZ által 25 évvel ezelőtt „igazságtalanul” elrendelt szankciók tették szükségessé. (MTI) Ukrán-orosz határviszály: Tuzláról egyik fél sem lenne hajlandó lemondani Jegelik a konfliktust Moszkva. Váratlanul érte a nemzetközi közösséget a kardcsörtetéstől sem mentes orosz-ukrán határviszály, a nyugati fővárosokban egyelőre értetlenül szemlélik az eseményeket. Jó hír, hogy a felek tárgyalásos úton próbálnak megegyezni; egy súlyosabb konfliktus senkinek az érdekeit nem szolgálná. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz és az ukrán miniszterelnök tegnapi moszkvai tárgyalásain nem sikerült végleges megoldást találni. Mihail Kaszjanov orosz kormányfő a másfél órás egyeztetés után közölte, hogy nem jutottak kompromisz- szumra az Azovi-tenger és a Kercsi- szoros, illetve a Tuzla földnyelvnél épülő orosz védőgát ügyében. A felek mindazonáltal időlegesen feloldották a feszültséget, amely egyes elemzők szerint a katonai összeütközés küszöbére sodorta a két államot. Moszkva és Kijev megegyezett: Tuzla sorsáról közösen döntenek, felgyorsítják az erre irányuló egyeztetéseket. Moszkva vállalta, hogy nem újítják fel a gát építését, amíg orosz és ukrán környezetvédelmi szakértők állást nem foglalnak a kérdésben, Kijev pedig arra kötelezte magát, hogy kivonja a határőrcsapatokat a vitatott hovatartozású szigetről - mondta Kaszjanov. Szavai szerint Ukrajnának be kell fejeznie az alaptalan erőfitogtatást. Úgy vélte, Kijev kitalált indokok alapján fújja fel az ügyet. Azt mondta, az orosz államvezetést megdöbbentette, hogy Ukrajna ilyen erődemonstrációt hajtott végre egy környezetvédelmi építkezés miatt. Az orosz kormányfő úgy látja, hogy a felek legkorábban 2-3 hónap alatt tudnak majd megoldást találni az Azovi-tengeri határkijelölés kérdésében. Közölte, hogy a külügyminiszterek már a jövő héten egyeztetnek. Véleménye szerint különböző térképek különbözőképpen mutatják a fölnyelv hovatartozását, de a fő kérdés nem is Tuzla hovatartozása, hanem az egész Azovi-tenger státusa. Mint mondta, Oroszország nem is tekinti szigetnek ezt a tengeri földnyúlványt. Kijelentette ezenkívül: nem kizárt - ha az ökológusok célszerűnek ítélik -, hogy a töltést egészen Hizláig kiépítik. Ez esetben lehet, hogy az országhatár Ttizlát fogja átszelni. Kaszjanov azt mondta, hogy jelenleg nincsenek kijelölve tengeri határok, ezért az egyoldalú lépések nem járnak eredménnyel. Hibának nevezte, hogy a kraszno- dari hatóságok az ukrán fél értesítése nélkül fogtak hozzá a töltés építéséhez. Mint mondta, a védőgátról nem Moszkva döntött. Oroszországnak az az álláspontja, hogy csak a tengerfeneket osszák fel egymás között, a vízfelszín maradjon közös használatban. Kaszjanov szerint a tengerfenék felosztására az ott található olajkincs kiaknázása miatt van szükség. Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök viszont azt mondta: Ukrajna az ukrán alkotmány szellemében kívánja rendezni lüzla kérdését. Kijelentette: az ukrán alaptörvény szerint az államhatár a Kercsi- szorosban a vízfelszínen húzódik. Leszögezte: Tüzla - mindegy hogy sziget vagy földnyelv - Ukrajna elidegeníthetetlen része. Végül mindkét miniszterelnök arra szólította fel a poli- tikusaokat, ne szítsák a szenvedélyeket a Kercsi-szoros körül. Oroszország és Ukrajna között amiatt alakult ki feszültség, hogy az orosz Krasznodari terület töltést kezdett építeni az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi- szorosban az ukrán fennhatóságú Tuzla szigete irányában. A krasznodari hatóságok a szeptember 29-én kezdődött védőgátépítést környezet- védelmi indokokkal támasztották alá, azzal érveltek, hogy a tenger rombolja a Tamani-félsziget partját. Kijev viszont Ukrajna területi integritását látta veszélyben. A félbemaradt töltést 120-150 méter választja el Tuzlától, ahol az ukrán határőrség lőállásokat épített ki és tankcsapdákat állított fel. Az ukrán hadsereg a napokban rakétagyakorlatot tartott a Krímben. Nem könnyű igazságot tenni Moszkva. Alekszandr Tkacsev, a Krasznodari terület kormányzója szerint Ukrajna jogtalanul tart igényt Tuzla szigetére. Az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorosban fekvő Tuzla szigete 1941- ben, az orosz szovjetköztársaság legfelsőbb tanácsa elnökségének rendeleté alapján került a Krímhez (majd később, 1954-ben a Krím félszigettel együtt a Kreml átadta Ukrajnának). Kijev erre a rendeletre hivatkozik, de Tkacsev szerint alaptalanul, mert az akkor érvényes 1937-es alkotmány értelmében ilyen kérdésben kizárólag a legfelsőbb tanácsnak lett volna joga dönteni, nem pedig az elnökségnek. Tkacsev üdvözölné, ha az ukránok is összekötnék a Krím félszigetet a földnyelvvel, sőt az lenne a legideálisabb, ha idővel híd ívelne az ukrán és az orosz félsziget között, hiszen „egy népről van szó”. (MTI) Megsértették a pártfegyelmet, az alkotmánymódosítás ellen kampányoltak Tagadja a tisztogatás vádját az RMDSZ MTI-HÍR Bukarest. Nincs szó kiszorítósdiról, az RMDSZ azért hívta vissza Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt a román parlament Európai Integrációs Bizottságából, Pécsi Ferenc képviselőt pedig az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FÜEV), mert a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) határozata ellenére az alkotmánymódosítás ellen kampányoltak. Erről Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke nyilatkozott tegnap a kolozsvári Szabadságnak. Igaz, mindkét képviselő megszavazta a parlamentben az alkotmány módosítását, de kampányoltak ellene, márpedig az RMDSZ szerint a módosítás az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából rendkívül fontos. Következésképpen Szilágyi Zsolt nem tudja megfelelően képviselni ezt az álláspontot a szóban forgó szakbizottságban. Ami Pécsi Ferencet illeti, ő Markó Béla szövetségi elnök megbízásából volt a FUEV képviselője. Mint Borbély emlékeztetett: Pécsi Ferenc ráadásul tavaly decemberben már azon munkálkodott, hogy alternatív szervezetet hozzon létre Szatmárnémetiben, a Polgári Szövetséget. Borbély alelnök szerint minden érdekvédelmi szövetségnek van alapszabályzata, programja, amelyeket az illető szervezet tisztségviselőinek tiszteletben kell tartaniuk. A visszahívott képviselők messzemenően megszegték ezeket. Más véleményen van a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek Tőkés László a püspöke. Az egyházkerület közleményében úgy fogalmaz, hogy az RMDSZ-ben „belkörű politikai tisztogatás, boszorkányüldözés” folyik azok ellen, akik a hivatalos pártvéleménytől eltérő nézeteket vallanak. Washington valószínűleg többet remélt Madridtól Gyűlnek a milliárdok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Az adományozó országok madridi konferenciájának zárónapján a részt vevő 77 állam és a nemzetközi szervezetek megnevezték felajánlásaik összegét Irak helyreállítására, amelynek nagyságát a Világbank 56 milliárd dollárra becsüli 2007-ig. Az értekezlet elsődleges célja az egy éven belül feltétlenül szükséges 17,5 müliárd dollár előteremtése volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,25 milliárdos, a Világbank pedig 3-5 milliárd dolláros kölcsönről döntött, amelyet három, ületve öt év alatt folyósítanának Bagdadnak. Az országok sorában a legbőkezűbb adományozó az USA, amely egy 20 milliárd dolláros, 18 hónap alatt folyósítandó segély- csomagot helyezett kilátásba. A második legnagyobb, 5 müliárd dolláros felajánlási Japán tette, amelyből 1,5 milliárd segélyt már jövőre átutalnak. A maradék 3,5 milliárd dollár alacsony kamatozású kölcsön. Szaúd-Arábia és Kuvait egy-egymilliárd dollárral járul hozzá az iraki újjáépítéshez. A szaúdi támogatásból 500 millió dollár exporthitel és 500 millió dollár a királyság fejlesztési alapjából folyósított kölcsön. Kuvait 500 millió dollárt kifejezetten a szomszédos ország áramszolgáltatásának helyreállítására ajánlott fel, a fennmaradó 500 millió dollárt az iraki lakosság ellátásának javítására szánja. Az EU nevében Franco Frattini olasz külügyminiszter 2004-re megígérte a már bejelentett 200 millió eurót. Az egyes tagállamok pótlólagos megajánlásaival az EU kereken 700 millió eurót fordít Irak támogatására. Vladimír Špidla a Szudétanémetek Szövetségéről Nem tárgyalnak velük ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Vladimír Špidla cseh miniszterelnök csütörtökön este egy ellenzéki képviselő kérdésére adott válaszában a parlamentben leszögezte, hogy kormánya semmiképpen sem fog tárgyalni a kitelepített szudétanémetek szervezetével. Ezt egy kommunista képviselő kérdésére felelte, aki azt firtatta, felszó- lítja-e a kormány a Szudétanémetek Szövetségét, hogy zárja be az idén megnyitott prágai képviseletét. A Szudétanémetek Szövetsége tavasszal nyitott irodát Prágában, mégpedig a parlament szomszédságában. Bár Bernd Posselt, a szövetség elnöke azt állítja, hogy az iroda a cseh társadalommal való párbeszédét kívánja elősegíteni, a cseh nacionalista erők - elsősorban a kommunisták és a polgári demokraták - élesen bírálják az irodát, s a bezárását követelik. Špidla szintén azt mondta, hogy az iroda megnyitása felesleges és értelmetlen lépés volt, amely nem használ a cseh-német kapcsolatoknak. Az is igaz, hogy nem fejt ki komolyabb tevékenységet, ezért a jelentőségét nem kell eltúlozni, (-kés) A román belügy az aradi Szabadság-emlékműről Zárt helyen tartanák MTI-HÍR Bukarest. A román belügy szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a fasiszta típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul román napüap számolt be loan Rus belügyminiszternek (a kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnök- ének) egy parlamenti interpellációra adott válaszáról. Az interpellációt a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) egyik honatyája terjesztette elő. A hivatalos válaszban, amely a belügyminiszter aláírását viseli, az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az müyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügy egy „dokumentációd’ mellékelt, amelyet loan Rus nem írt személyesen alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. E dokumentáció szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a „többségi lakosságot” szolgasorba taszítsák. A szerzők szerint „a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos népirtással, azaz 40 000 román meggyilkolásával és több mint 300 falu felgyújtásával végződött”. Bajtársaikat gyászolják az izraeli katonalányok (TASR/AFP-felvétel)
