Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-24 / 245. szám, péntek
9 771335 705052 20 03. október 24., péntek www.ujszo.com Ára műsorújsággal 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 245. szám Az ellenzéki politikai pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a magyar nyelvű felsőoktatási intézmény megalapítása miatt Parlamenti igen az egyetemre MEGKÉRDEZTÜK Mészáros Lajos alkotmánybírót Ön szerint sikerrel járhat a magyar egyetemmel kapcsolatos ellenzéki beadvány? A konkrét beadványról természetesen még nem értesültem, de még ha lennének információim is, akkor sem beszélhetnék róla. Általánosságban azonban leszögezhetem: aki az Alkotmánybírósághoz fordul, annak több oka lehet. Lehet procedurális hibákra hivatkozni, megtámadhatják az elfogadás módját, vagy kifogásolhatják a törvény tartalmát. Az ellenzéknek az eszköze az Alkotmánybíróság, mert ha a parlamentben többséggel rendelkezne, akkor ott próbálná módosítani az egyes jogszabályokat. A világ legtermészetesebb dolga, vagy legalábbis kézenfekvő, hogy az ellenzék kihasználja az összes lehetséges eszközt - köztük az alkotmánybírósági beadványt - céljainak megvalósítása érdekében. Az már más lapra tartozik, mit fog tartalmazni a beadvány, milyenjogsértést feltételeznék. Pozsony. Lesz magyar felső- oktatási intézmény: a parlament ugyanis tegnap harmadik olvasatban is jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Már csak Rudolf Schuster államfő aláírása szükséges, és a honatyák döntése értelmében 2004 szeptemberében Komáromban megnyithatja kapuit a magyar nyelvű intézmény. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ülésen jelen levő 132 parlamenti képviselő közül 77 igennel, 49 nemmel voksolt, hatan pedig tartózkodtak a szavazástól. Ä kormánykoalíció pártjainak képviselői - Ján Dr- gonec, Vlastimil Ondrejka (ANO) és Eva Rusnáková (SDKÚ) távollétében - egyöntetűen a magyar egyetem létrehozása mellett döntöttek. Az ellenzék padsoraiból csak a Független Képviselők Klubjának két tagja, Miroslav Abelovský és Ivan Kino szavazott igennel a javaslatra. A honatyák elutasították a Smer képviselőjének, Dušan Čaplovičnak az indítványát, hogy a Hans Selye névet használják. Képviselőtársai nem fogadták el további javaslatát sem, melyben szorgalmazta, hogy a képzés nyelvének felsorolásában a szlovák nyelv szerepeljen az első helyen, és csak másodsorban következzék a magyar. Martin Frone oktatási miniszter szerint a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabály elfogadásával a kormányprogram újabb pontja teljesült. Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője elmondta: „Következő lépésként az oktatási tárca vezetője kijelöl egy személyt, aki az egyetem január elsejei megalapításától számítva hat hónapon belül megalakítandó egyetemi tanács felállításáig és a rektor kinevezéséig ideiglenes vezetőként áll majd a felsőoktatási intézmény élén.” Az MKP-s honatya elHogyan szavaztak? Párt Igen Nem Tartóz- Nem kodott volt ANO 10 0 0 jelen 2 HZDS 0 19 0 6 KDH 15 0 0 0 KNP 2 3 2 4 KSS 0 11 0 0 KTP 20 0 0 0 SDKÚ 27 0 0 1 Smer 0 16 4 5 Függetlenek 3 0 0 0 árulta: 2004 szeptemberéig újra az Akkreditációs Bizottság elé terjesztik véleményezésre a pedagógiai és a közgazdaság-tudományi kar anyagát. Mim ismeretes, a testület legutóbbi ülésén csak a református teológiai fakultás akkreditációs dokumentumát hagyta jóvá. Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára a parlament döntése kapcsán örömének adott hangot. Lapunknak elmondta: „Végre beteljesülhet a mintegy félmilliós felvidéki magyar közösség több évtizedes, önálló, magyar nyelvű felsőoktatási intézményről szőtt álma. Szlovákia ezzel sokat tett az európai uniós csatlakozásunk érdekében is. Most már nem marad más hátra, mint a kemény munka, a szükséges szervezési munkák elvégzése, hogy az egyetem majdani hallgatói valóban méltó körülmények közt kezdhessék meg tanulmányaikat.” Az államtitkár a képzést garantálni hivatott személyek közül csak Albert Sándort és Karasszon Istvánt nevezte meg, a többiek nevét egyelőre nem hozza nyilvánosságra. A komáromi egyetemen alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű képzés folyik majd; három karán: a pedagógiai, a köz- gazdasági és református teológiai fakultáson 2004 szeptemberében mintegy 300 hallgató kezdi meg három-, illetve ötéves tanulmányait. Két év múlva már hozzávetőleg 600 diák látogatná az egyetemet, 2006-ra pedig mintegy 900-ra növelnék a hallgatók számát. A köz- gazdasági karon a következő tanulmányi szakokra hirdetnének felvételt: kereskedelem és marketing, közgazdaságtan és vállalati menedzsment, alkalmazott közgazdaságtan és menedzsment, valamint pénzügyi menedzsment. A református teológiai karon lelkészeket és hitoktatókat képeznének, a pedagógiai fakultáson pedig alsó, illetve felső tagozatos tanítókat a magyar tannyelvű alapiskolák számára. A Selye János Egyetemnek a - korábban a nálunk állomásozó szovjet katonák kaszárnyájaként működő - komáromi erődrendszer ad majd otthont. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koronát. Ľudmila Mušková szerint fölösleges és alkotmányellenes a magyar egyetem, ezért az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul. A HZDS- képviselő nehezményezi, hogy a komáromi egyetemen csak az tanulhat, aki bírja a magyar nyelvet, hiszen a tantárgyak jelentős részét magyarul fogják oktatni. Mušková úgy véli, ezzel diszkriminálják azokat, akik nem beszélik ezt a kisebbségi nyelvet, miközben az alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van bármelyik, állami pénzből finanszírozott felsőoktatási intézményben képeznie magát. Alkotmányjogi szakértők megkérdőjelezik e kifogás megalapozottságát, hiszen az egyetem oktatási nyelve nemcsak a magyar lesz, hanem a szlovák és más idegen nyelv is. Vannak ugyanis olyan közép-európai egyetemek, melynek az oktatási nyelve elsősorban az angol, mégsem emlegetnek diszkriminációt azok, akik nem beszélnek angolul. Jogászok szerint szó sincs diszkriminációról. Martin Frone sem tartja alkotmányellenesnek a jogszabályt. Ha az lenne, az az egész kisebbségi oktatást megkérdőjelezné Szlovákiában. Alkotmányunk kimondja: mindenkinek joga van az anyanyelvén képeznie magát. A magyar egyetemről a 3. oldalon is olvashatnak, (érvé, sz-a) Korabeli autón, korabeli öltözetben emlékeztek (CTK/A P-fe I véte I) Ezúttal békésen zajlott a koszorúzás a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában Nincs nemzet közös emlékezet nélkül ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az ország legfelsőbb közjogi méltóságainak jelenlétében, katonai tiszteletadással vonták fel tegnap reggel a nemzeti zászlót a Kossuth téren, és ezzel megkezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 47. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek. Az évfordulóról a határokon túl is megemlékeztek, mindenütt, ahol magyarok élnek. Mindenki némi feszültséggel várta a koszorúzást a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál, ahol tavaly a kormánypárti képviselőket kifütyülték. Áz idén minden parlamenti párt nyugalomra, méltóságteljes ünneplésre szólította fel híveit. A Fidesz szerdai nyilatkozata szerint „csak úgy ünnepelhetünk, ha ezt mindenki szabadon megteheti”. Lapzártáig nem érkeztek hírek arról, hogy kormánypárti rendezvényeken atrocitások történtek volna. Medgyessy Péter az ünnep alkalmából üzenetet intézett a polgárokhoz, ebben többek között ez áll: „A forradalom hagyománya nem barikád, ami elválaszt, hanem híd, amely összeköt minket... Érdemes felidéznünk: Kertész Imre Nobel-díjas magyar író Stockholmban a történelemről gondolkodva nem a múltról, hanem a jövőről beszélt. Hiszem: 1956 kapcsán is a jövőért emlékezünk. Közös, sikeres, magyar jö-^ vőnkért. Nincs nemzet, nincs köztársaság, nincs azonosságtudat kd; zös emlékezet nélkül.” (m, o) Még az államfőnek is alá kell írnia a törvénymódosítást Nem kötelező a téli gumi ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem válik kötelezővé a téli gumi használata november 15- étől, ha a parlament által tegnap elfogadott módosítást az államfő is aláírja. A közúti közlekedési törvényből ezzel kikerül a Jirko Mal- chárek (ANO) javaslatára júliusban elfogadott paragrafus, mely november 15-e és március 15-e között kötelezővé tette az évszaknak megfelelő gumiabroncs használatát. A módosítás elfogadásával változik a gépjárművezetői jogosítvány külalakja; marad a rózsaszín kivitelezés, viszont rákerül az Európai Unió címere: kék téglalapon körben elhelyezkedő tizenkét csillag, a kör közepén Szlovákia jelzése található majd. Változik a rendszámtáblák külalakja is: a tábla jobb oldalán lesz a Szlovákia jelzésével kiegészített EU-jel- vény. A rendszámtáblára és a jogoPetőfi-szobor megrongálása: sítványra vonatkozó rendelkezések csatlakozásunk napjával, 2004. május 1-jével lépnek hatályba. A jelenleg használatos jogosítványok és a rendszámtáblák érvényben maradnak a csatlakozás után is, cseréjükre csak érvényességük lejárta után vagy szükség esetén kerül sor. A jogszabály módosításával lehetővé válik azoknak a tilosban parkoló gépkocsiknak az elvontatása is, melyek nem akadályozzák a forgalmat; ez a rendelkezés már január 1-jén hatályba lép. Az eddigi szabályozás ezt nem tette lehetővé, ha a parkoló kocsi nem akadályozta a forgalmat, csak az úgynevezett „papucsok” felszerelését engedélyezte. Pavol Mi- nárik (KDH) szerint a rendelkezés szigorítása indokolt, mivel sok gépkocsivezető visszaélt a jelenlegi szabályozással, és a tilosban való parkolásért kiszabott bírságot csak parkolási díjnak tekintette, (lpj, s) nem tettek feljelentést Mászókának használják ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Senki nem tett feljelentést a megrongált Petőfi-szobor ügyében, ugyanis kiderült, hogy az emlékművet a Medikus kertben található játszótérre járó gyerekek mászókának használják. Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke lapunknak elmondta: felvették a kapcsolatot a Villard céggel, amely felújította a szobrot. A vállalat munkatársai állítólag többször felfigyeltek rá, hogy a szobron gyerekek ültek. Valószínűleg úgy rongálódott meg, hogy miközben felfelé másztak, belekapaszkodtak a kard markolatába, az pedig letörött. Ezért nem tesznek feljelentést. Miklósi Péter, a bizottság alapító tagja az Új Szónak azt is elárulta: restaurátorok júniusban már javították a markolatot, csak senkinek nem szóltak róla. „Valamilyen megoldást kell találni, hogy a szobrot ne használhassák mászókának. A Kerületi Műemlékvédelmi Hivatallal folynak a tárgyalások arról, hogy mit lehet tenni” - tette hozzá Miklósi. Duka Zólyomi elmondta: az eredeti elképzelés szerint a szobrot valamilyen módon elkerítették volna, ez egyelőre nem történt meg. „Talán egy nem túl magas, kovácsoltvas kerítést építtetünk köré” - részletezte Duka Zólyomi Árpád, (ncs) Januártól ismét restitúció Földtörvény: valószínűleg ma szavaznak Pozsony. Valószínűleg ma szavaz a parlament a földtörvényről, mely lehetővé tenné a restitúciót és a nevesítetlen földek községi tulajdonba való utalását. „Nevesítetlen föld az, amelynek nem ismerjük a tulajdonosát, visszaigényelni viszont csak beazonosított telket lehet. A restitúció során általában olyan telket, ingatlant, erdőt, földet szoktak visszakérni, amelyet az állam valakitől elkobzott, elvett vagy kisajátított. Ha egy nevesítetlen földről kiderül, hogy kié, azaz Ha a tulajdonos iratokkal igazolja tulajdonjogát, nem kell a restitúció” - magyarázta lapunknak Gál Gábor jogász, a törvény egyik előkészítője. A nevesítés kétféleképpen történhet: a tulajdonos maga jelentkezik, vagy elkezdődik egyfajta nevesítési eljárás. Ennek lefolytatása után a megmaradt nevesítetlen földek legkorábban 2006-ban az állam tulajdonába kerülnek, illetve a törvénymódosítás alapján egy év után az államtól az illetékes önkormányzatok kapják meg, mivel az állam nem jó gazda. Ha nem módosulna a földtörvény, a beazonosítadan földek a földalapnál maradnának. A restitúcióról az 1991-ből származó törvény rendelkezett, amelyik kimondta: 1992. december 31-ével megszűnik a föld-visszaigénylési lehetőség. Ha a parlament ma jóváhagyja a kormányprogramban is szereplő tervezetet, január 1-jétől egy évre ismét lehetővé válik a restitúció. Az 1948 és 1989 között elkobzott földeket lehet majd visszaigényelni, illetve bizonyos, a jogszabály által meghatározott konkrét esetekben az 1948-as határidő elé is lehet menni, (sza)
