Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-23 / 244. szám, csütörtök
BANKVILÁG AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETEI 2003. október 23., csütörtök 7. évfolyam, 2. szám Napjainkban Szlovákia bankpiacának valamennyi szereplője nyereséges, ennek dacára az ügyfeleket nem kényeztetik el vonzó betéti kamatokkal Kényelmesek a hitelnyújtás területén ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ év első hat hónapjában a Szlovákiában működő bankok együttesen 6,2 milliárd korona nyereséget könyveltek el, ami 2002 hasonló időszakához viszonyítva 11 százalékkal több. Viliam Pätoprstý, az UniBanka elemzője szerint ez többek között annak köszönhető, hogy hosszú idő után egyeben pénzintézet sem veszteséges, továbbá a bankok mérsékelték tartalékalapjaikat, miközben új tartalékok képzésére már nem szorultak rá. Ez örvendetes fejlemény, hiszen a pénzpiac szilárdságára, biztonságosabb voltára mutat rá. Ami viszont kevésbé pozitív fejlemény, az a megtakarítások csökkenése. Konkrétan 2003 első félévében 16 milliárd koronával mérséklődtek a megtakarítások, ami 10 év dinamikus fejlődés után szinte példátlan fejlemény. A visszaesés nem magyarázható kizárólag a reálbérek csökkenésével vagy a kiadások folyamatos emelkedésével. Ennek egyetlen döntő oka a bankbetétek, folyószámlák után fizetett példátlanul alacsony kamatok. Igaz, a visz- szaesésnek szezonális jellege is lehet, mivel a nagyvállalatok főleg a második félévben halmoznak fel tetemesebb összeget a számláikon, emellett a dollárban vezetett megtakarítások árfolyamvesztesége is figyelemre méltó. Mégis a legfontosabb tényező az alacsony kamat és a Szlovák Nemzeti Bank által megteremtett, a pénzintézetek számára kényelmes közeg, ami jelentősebb hitelnyújtásra sem ösztönzi őket. Hogy miről van szó? A jelenség a következőképpen működik: napjainkban a bankoka kliensek megtakarításai után átlagosan 3,3 százalék kamatot fizetnek, ha pedig hitelt nyújtanak, akkor ennek kamata átlagosan 5 százalékponttal, vagyis jócskán meghaladja a bankkönyveken pihenő pénz utáni kamatokat. A nemzeti bank viszont jelenleg a fölös pénzösszeget 6,5 százalék kamat ellenében vonja ki a piacról, vagyis a hitelezés terén különösen nem jeleskedő bankok így is több mint 3 százaléknyi nyereséghez jutnak. Talán ezzel is magyarázható a hitel- nyújtásban tapasztalható pangás. Az alacsony kamatokkal párhuzamosan a pénzintézetek lassan de biztosan egyre feljebb emelik szolgáltatásaik árát. Ez megmutatkozik a bankkártya használatakor, a számlavezetéskor, a legkülönbözőbb illetékek, kezelési költségek felbukkanásakor. Napjainkban a bankok bevételeinek mintegy 75 százaléka a hitelek után fizetett kamatokból származik és 25 százalék a különböző kezelési költségekből. A későbbiek során, az euró kiegyenlítő, kamatleszorító hatása miatt azonban a hitelnyújtás mint biztos profit szerepe mérséklődik, míg a kezelési költségek aránya a bankbevételen belül elérheti a 35- 45 százalékot is. Miután a kamatok alacsonyak, az ügyfelek új befektetési formák után néznek. Természetesen még mindig a pénzintézetek alig kamatozó számlái jelentik a legfontosabb megtakarítási módszert, ennek dacára egyre inkább előretörnek a különböző nyűt végű befektetési alapok. Az alapok mára kiheverték a 2001. szeptember 11. okozta traumát, a részvényárfolyamok lassan kúsznak felfelé, ezért egyre vonzóbb, bár nem stabü nyereséggel kecsegtetnek. Az említett trend megnyilvánulásaként csak 2003 első 6 hónapjában több mint 9 milliárd koronát helyeztek el az ügyfelek a nyílt végű befektetési alapokban, ami minden korábbi dinamizmust felülmúl. Az alapok döntő többségét viszont a bankok működtetik. Ebből adódóan ugyan a bankkönyveken szunnyadó összegek mérséklődnek, viszont az alapokban mind több pénz halmozódik fel, ami a pénzintézetek szempontjából azt jelenti: az egyik zsebükből a másikba csoportosítják át a kliensek megtakarításait. Végezetül a hazai bankpiac legutóbbi történéseinek felvázolását fejezzük be két megállapítással: az egyik, hogy éppen a legnagyobb megtakarításokat kezelő pénzintézetek a legkevésbé aktívak a hitel- nyújtás terén, a másik pedig a jelzáloghitelezés idei viharos ütemű fejlődése. A Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank (VUB) és a Tatra banka kezeli a megtakarítások több mint 50 százalékát, viszont ami a hitelnyújtást illeti, csupán alig 40 százalékos a részesedésük. Ami pedig a jelzáloghitelezést illeti, az év első felében 15,8 milliárd korona értékben nyújtottak ilyen jellegű hitelt, ami máris meghaladja a 2002-ben egész évben folyósított jelzáloghiteit. Ez a lendület várhatóan az év végéig nem törik meg. (shz) A szlovákiai bankok 2003-as mutatói Bank Nyereség Mérlegfőösszeg Betétállomány Ügyfélszám Szlovák Takarékpénztár 975,6 205,6 174,6 2,515 Általános Hitelbank 1138,0 195,7 142,18 1,132 Tatra banka 1087,0 129,24 92,59 0,508 ČSOB 122,0 77,29 40,26 0,187 HVB Bank Slovakia 348,6 - ..- 41,41 18,3 0,021 UniBanka 151,0 37,78 27,44 0,112 . Ľudová banka 136,5 27,76 21,99 0,113 PKB Dexia 210,3 25,88 22,88 0,148 Istrobanka 47,73 24,9 17,33 0,155 OTP Banka Slovensko 22,0 20,81 13,17 0,125 Poštová banka 10,87 19,89 17,35 0,5 Az adatok a 2003 első félévi állapotot tükrözik. A koronában megadott nyereség és az ügyfélszám millióban értendő, a mérlegfőösszeg és a betétállomány pedig milliárd koronában. (Forrás: HN, Trend) Amikor még csak épült a Szlovák Nemzeti Bank székháza. Nemcsak az épület magas, hanem a jegybank által nyújtott kamatok is. (Somogyi Tibor felvétele) Szlovákiában jelenleg legalább 255 ezer lakás hiányzik. Ezért rendkívül drágák az ingatlanok, ám a vásárlás finanszírozásában szinte valamennyi bank segítséget nyújt Mindenki jelzáloghiteiből szeretné megoldani lakásproblémáját Az OTP Banka Slovensko a jelzáloghitelezés egyik éljátékosa (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Annak dacára, hogy az utóbbi időszakban ismét fellendült a lakásépítés üteme, Szlovákiában még mindig mintegy 255 ezer lakás hiányzik a piacról. Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium azzal számol, hogy a hiányt 2015-ig lehetne kiküszöbölni összesen mintegy 284 ezer lakás felépítésével. A szaktárca szerint idén 15 ezer lakást adnak át, ez a szám fokozatosan emelkedve 2010-ben elérné a 21 ezret és 2015-ben pedig éves szinten a 27 ezret. Ehhez persze jelentős anyagi források is kellenek: az építésügyi tárca idén 30,5 milliárd korona költséggel, 2015-ben pedig - a jelenlegi árakon számolva - mintegy 55 milliárd koronával számol. A pénzügyminisztérium a 2004-es állami költségvetés tervezetében több 7 milliárd koronát különített el a lakásállomány bővítésére. A bő 7 milliárdból 775 millió koronával támogatnák a jelzálogkölcsönök felvevőit, ami 58 százalékkal több, mint 2003-ban. A dinamikus növekedés indokolt, mivel ez év első hat hónapjában már többen igényeltek jelzálogkölcsönt, mint 2002-ben egész év folyamán. A lakás-takarékpénztárak állami prémiumának kifizetésére 2004- ben 2,65 milliárd “koronát szánnak, végezetül a kedvezményes kölcsönöket nyújtó Állami Lakásfejlesztési Alap jövőre 3,7 milliárd korona bevételt vár. Mindezt azért érdemes megállapítani, mert a GfK Slovakia felmérése szerint legalább 300 ezer szlovákiai polgár szeretné hitelből finanszírozni lakáskérdése megoldását. Erre a legjobb mód napjaink slágere, a jelzáloghitel felvétele. Ebben az évben robbanásszerűen nőtt a jelzálogkölcsönök folyósítása. A Szlovákiában e tevékenységet folytató 9 bank (augusztustól már 10, mert az egykori PKB, azaz a mai Dexia is megkapta a jelzáloghitelezéshez szükséges engedélyt) az első hat hónapban 15,479 milliárd korona jelzálogkölcsönt nyújtott, ami óriási előrelépés, hiszen 2002-ben az egész év folyamán ez az összeg csupán 9,283 milliárd korona volt. Mindez a fellendülő lakásépítési kedvre utal, na meg arra, hogy a június végéig nyújtott kölcsönök fix állami kamattámogatásban részesültek. A későbbiek során kellemetlen fejlemény lehet, hogy a pénzügyminisztérium azt tervezi: a nem konkrét ingatlan megvételéire felvett jelzáloghitel után meg szeretné vonni az állami kamattámogatás egy részét. A pénzügyi tárca ugyan nem kérdőjelezi meg a hitel jogosságát, csupán az állami támogatás mértékének nagyságát. A bankok ellenzik ezt a tervet, így az is lehet, hogy végül a szaktárca eláll ettől az elképzeléstől. A hitelnyújtásban továbbra is az Általános Hitelbank a piacvezető (az év első felében 4,99 milliárd korona), a második helyre az e területen még újoncnak számító OTP Banka Slovensko robbant be (2,5 milliárd korona), míg a harmadik a Tatra Banka 2,4 milliárd koronával. E felfutás ellenére még mindig nagyon komoly tartalékok rejlenek az imént részletezett pénzügyi konstrukcióban. Például az Európai Unióban minden harmadik-háztartásnak van jelzáloghitele, az előttünk járó Csehországban 100 háztartásból csak háromnak, mi pedig még a csehektől is le vagyunk maradva. Ráadásul a már említett GfK Slovakia közvélemény-kutató intézet adatai szerint a házépítést, lakásvásárlást tervezők több mint egynegyede nem hallott a jelzáloghitelről, ami további komoly potenciált jelent. A piacon éleződő konkurencia, a 10 bank versengése azt eredményezheti, hogy az ügyfelek a későbbiek során valamivel könnyebben és kedvezőbb feltételek mellett juthatnak hozzá a jelzáloghiteihez, mint napjainkban. Persze, a növekedés korlátái nagyon is létezőek, melyek közül a legsúlyosabb az alacsony átlagkereset. A kis fizetések pedig sok esetben nem teszik lehetővé a hitel felvételét, (shz) r Jelzálo Bank Szerződések száma Összeg Kumulatív összeg A hitelnyújtás kezdete Szlovák Takarékpénztár 2944 2172 6172 1999 Tatra banka 2739 2400 7500 2000 Általános Hitelbank 6531 4992 10 346 1998 Istrobanka 1280 1218 1723 1999 OTP Banka Slovensko 2747 2500 26-50------. 20 02 UniBanka 871 907 1011 2002 HVB Bank 576 597 481 2000 ČSOB 495 492 675 2002 Ľudová banka 592 572 693 2002 Az adatok a 2003 első félévi állapotot tükrözik. A koronában megadott nyereség és az ügyfélszám millióban értendő, a mérlegfőösszeg és a betétállomány pedig milliárd koronában.--------- (Forrás: HN, Trend)
