Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-20 / 241. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 20. Közélet 5 Rudolf Schuster államfő szerint Ďzurinda nem változott meg, mindig ilyen volt, csak az újságírók gondolták másképp Nyissuk meg, tegyük átjárhatóvá a magyar-szlovák határt Nem lehet pozitív az országértékelésem. Két minisztert váltottak le politikai és nem szakmai okokból, ami nem vet ránk jó fényt. (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Újraállamosítana a KSS Pozsony. Ha mi jutnánk hatalomra, a KSS újraállamosítaná a privatizált vállalatokat, jelentette ki tegnap Jozef Ševc pártelnök a Markíza Testre szabva című műsorában. A kommunisták egy újfajta szocializmust akarnának kiépíteni Szlovákiában, Kína és Vietnam példája lebeg a szemük előtt. Ševc az 1968-as szovjet bevonulást továbbra is testvéri segítségnek tartja, s a külföldi beavatkozásra szerinte azért volt szükség, mert az állam akkori vezetői nem tudtak rendet teremteni. A volt ŠtB-s ügynökökre mint szakértőkre tekint, akiket az államnak meg kellett volna védenie, (s, t) Az SDKÚ nem ad, az MKP még keresne Pozsony. Az SDKÚ nem hajlandó tovább növelni a költségvetési deficitet, így nem támogatja az MKP javaslatát a mezőgazdasági támogatások megemelésére, jelentette ki szombaton Ivan Mikloš pénzügyminiszter egy rádióműsorban. Komlósy Zsolt úgy látja, a deficit megemelése csak egy a több lehetőség közül. Az MKP képviselője szerint enélkül is lehet még pénzt szerezni, de a műsorban a forrást pontosan nem fejtette ki, csak annyit mondott, hogy nem a többi minisztériumtól vennék el a támogatást. (SITA) Az SDKÚ is Šimulčík mellé állhat Pozsony. Az SDKÚ elnöksége ma dönt Mikuláš Dzurinda javaslatáról, mely szerint visszavonnák Milan Ježovica jelölését a Nemzet- biztonsági Hivatal (NBÚ) élére. Ezzel párhuzamosan azt is beterjesztené a miniszterelnök, hogy támogassák az MKP állítólagos jelöltjét, Ján Šimulčíkot. Dzurinda azt állítja, ha a többiek megegyeznek, ő elfogadja más jelöltjét is, de továbbra is úgy gondolja, hogy Ježovica lett volna a legmegfelelőbb ember a leváltott Ján Mojžiš helyére. (SITA) Robbanhat a Nokia, ha nem eredeti a töltő Pozsony. A mobiltelefonokat gyártó finn Nokia cég a hétvégén közleményben hívta fel a mobiltulajdonosok figyelmét, hogy az általa gyártott készülékekhez csak eredeti töltőket használjanak, egyébként felrobbanhatnak a telefonok. Az elmúlt hónapok során több vásárló fordult a céghez azzal, hogy töltés közben egyszerűen szétrobbant a telefonja. A vizsgálatok megállapították, hogy az összes készülékhez vagy nem Nokia gyártmányú akkut, vagy nem Nokia töltőt használtak. (TASR) Nőtt a rendőrség hitele Pozsony. Vladimír Palkó belügyminiszter örömmel nyugtázta, hogy a lakosság is elismeri a rendőri testületnél zajló pozitív változásokat. A Focus és a közéleti kérdésekkel foglalkozó intézet (IVÓ) szeptemberi felmérése szerint a lakosság 33,7 százaléka bízik a rendőrségben, ez 10 százalékos növekedést jelent a 2002 júniusában végzett közvélemény-kutatáshoz képest (24,2%). A kedvező fordulatot olyan időszakban sikerült elérni, amikor drámaian megingott és zuhan a lakosság bíróságokba, valamint a kormányba és parlamentbe vetett bizalma. (SITA) Fico árnyékkormányt alakított Pozsony. A Smer tegnap létrehozta árnyékkormányát, így részben teljesülhetett Robert Fico régi álma, hogy miniszterelnök legyen. A külügyminiszteri posztot Monika Beňová kapta, aki valószínűleg a párt európa parlamenti választási listáját is vezetni fogja. Az elnökség 18 miniszteri posztot hozott létre, szerintük ugyanis ennyi tárca kell a Dzurinda-kabinet hibáinak kijavítására. A párt támogatja a szakszervezetek előrehozott parlamenti választásokért indított aláírásgyűjtési akcióit, de saját kampányt is indít. (SITA) „A kormány egy év alatt elvesztette a lakosság bizalmát" Dzurinda és Mečiar televíziós vitája Árnyékban (TASR-felvétel) Rudolf Schuster köztársasági elnök december elején mondja el országértékelő beszédét a parlamentben. Erről és más időszerű kérdésekről faggattuk ma kezdődő budapesti látogatása előtt. MOLNÁR NORBERT SZILVÁSSY JÓZSEF Elnök úr, mikor és hol tanult meg magyarul? Szülőfalum, a Kassához közeli Mecenzéf gyermekkoromban jórészt német ajkú volt. Először én is az itteni nyelvjárást, a mániát tanultam még. Játszótársaim között azonban szlovákok és magyarok is voltak. Szüleim pedig ha valami titkos dolgot akartak megbeszélni, egymás között rendszerint magyarul beszéltek. Fogalmuk sem volt arról, hogy én napról napra jobban értem őket. Ez akkor derült ki, amikor egyszer megcsípett valami rovar. Iszonyatosan bedagadt a lábam, felszökött a lázam. Szüleim ijedten ismételgették magyarul, hogy vagy kórházba kell szállítani engem, vagy orvost kell hívni a szomszéd faluból, hogy adjon egy injekciót. Mire ijedten kiáltottam fel ugyancsak magyarul, hogy egyiket sem, meggyógyulok én magamtól. Aztán Kassára kerültem, s amikor polgármester lettem, már csak azért is könnyű volt szót érteni miskolci és magyarországi barátaimmal, mert jól beszéltem anyanyelvükön. Négy éve vastapsot kapott a budapesti Országházban is, amikor magyarul fejezte be a beszédét. Akkori partnerem, Göncz Árpád, akihez azóta is mély barátság fűz, jó előre nyugtatgatott, hogy ne lepődjek meg, ha netán akadnak honatyák, akik nem hallgatnak végig. Szívügyem volt ez a beszéd, s arra építettem, amit mindig is vallók, hogy ezeréves együttélésünk során ezernyi szállal kötődtünk egymáshoz. Akadtak tragikus események is közös történelmünkben, amelyekről ma sem hallgathatunk. De nem feledhetjük a sok-sok pozitívumot sem. Például azoknak a magyar és szlovák személyiségeknek az életművét és intelmeit, akik sokat tettek a két nemzet tényleges megbékéléséért. Beszédemet magyarul fejeztem be, s valamelyik újságíró azt írta, hogy abban a percben mattot adtam a nacionalistáknak. Hát nem egészen, mert a pozsonyi közszolgálati tévé például célzatosan csak a beszéd záró részét sugározta. Azt sugallva, hogy csak magyarul beszéltem. Fel is horkant a Szlovák Nemzeti Párt. » A szlovák-magyar határszakaszon sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint mondjuk a szlovák-lengyel . . szakaszon. NN Mindkét nemzet és ország történelmi esemény, az uniós tagság küszöbén áll. A csatlakozás előtt és után miként lehet hasznosítani ezer éves együttélésünk pozitívumait? Szerintem legelőször azzal, amit most Mádl Ferenc elnök úrral szeretnénk szorgalmazni. Vagyis hogy ne váljunk jövő májusig vagy a schengeni rendszer bevezetéséig. Tegyük már most teljesen átjárhatóvá a mintegy hatszáz kilométeres közös határt, teremtsünk meg minden szükséges politikai és egyéb feltételt ahhoz, hogy a szlovákiai és a magyar vállalkozók, önkormányzatok, Idstérségek összefoghassanak és jobban kihasználhassák adottságaikat, hogy még felkészültebben léphessenek az Unióba. így lehet még jobb esélyük a talpon maradásra, boldogulásra. Ehhez a szlovákmagyar határszakaszon sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint mondjuk a szlovák-lengyel szakaszon. Talán jobban is ismerjük egymást. Nem csupán szép szavak ezek? Ön még kassai polgármesterként szorgalmazta a Miskolc és a keletszlovákiai kerületi központ közötti gyorsforgalmi út felépítését. Az M3-as és a csatlakozó autópálya nemsokára elér Miskolcra, viszont a szlovák oldalon, a Kassától húsz kilométerre levő határátkelőhöz vezető gyorsforgalmi útnak még a terve sem készült el. Mit szól ehhez? Szomorúan tapasztalom mindezt, de továbbra is minden erőmmel szorgalmazom a szlovákiai útszakasz mielőbbi megépítését. Nemrég Horvátországban jártam, ahol nyugati kölcsönből már százhatvan kilométernyi új autópályát építettek, méghozzá jórészt kanyargós, hegyvidéki terepen. Lenne mit tanulni tőlük. Több szeplő éktelenkedik a szlovák-magyar kapcsolatokon is. Hadd említsük a kedvezménytörvény ügyét. Már megszületett az egyezség Romániával is a jogszabály alkalmazásáról, de Szlovákiává csak nem sikerült zöldágra vergődni. Miért makacskodik ennyire Szlovákia? A döntés a kormány kezében van, jómagam azt hangsúlyozhatom, hogy csak kölcsönös engedményekkel és egymás érzékenységét is tekintetbe véve érhetünk el eredményeket. Kiváló példa erre a Mária Valéria híd. Sokan berzenkedtek. S lám, ma már nemcsak az esztergomiakat és a párkányiakat szolgálja a felújított műremek, hanem a határ menti régiók gazdasági fejlődését és emberi kapcsolatainak gyarapodását is. Ki kellene végre kapcsolni a napi politikát és az indulatokat a bősi vízlépcsőrendszer ügyéből is, hogy végre csak a szakemberek dönthessenek a hágai verdikt valóra váltásáról. Őszintén szólva érthetetlennek tartom, hogy hosszú hónapok óta nincs magyar dunai kormánybiztos, nincs hát kivel tárgyalnunk erről a problémakörről. Valóban egyezségre kellene már jutni a kedvezménytörvényről is, miként annak is nagyon örülnék, ha a magyarországi szlovákságnak, s a déli szomszédunknál élő többi nemzeti kisebbségnek lenne végre parlamenti képviselete. Támogatja a visegrádi országok szorosabb együttműködését az Unióban? Az Európai Unión belül óriási konkurenciát látok. A csatlakozó országoknak szükségük lesz a szűkebb együttműködésre. Szerintem a visegrádi négyeknek van jövője. Közvetlen partnereink lehetnek a Bene- lux-államok. Pontosan annyi szavazatunk lesz, mint Németországnak vagy Franciaországnak, ettől az Unióban is félnek. Éppen ezért nem kellene a jó és szükséges együttműködésünket terhelni, hanem kölcsönös kompromisszumok árán kellene egyezségre jutnunk. Nem örülnék, ha mindig függőben maradna valami a két ország közti kapcsolatokban, amit a nacionalista pártok mindkét oldalon kihasználnának. Kassai polgárként erőteljesen támogatja azt a legújabb közadakozást, amelynek céíja, hogy Márai Sándornak végre legyen szobra szülővárosában. Eredményes lesz ez a kezdeményezés? Biztosra veszem. Márai életművére, szellemiségére minden kassai büszke lehet. Egyébként még ottani polgármesterként szorgalmaztam a helyi Márai-ház tatarozását, továbbá azt, hogy emléktábla jelölje azokat a helyeket, ahol Kazinczy Ferenc és Batsányi János városunkban örökbecsű szellemi értékeket alkotott. Mindig a szellemi hídépítés, az egymáshoz vezető közös utak építésének a híve voltam és vagyok. Sosem a rombolásé. A szlovák-magyar kapcsolatokban, de más vonatkozásokban is. Ezért bírálja a szüntelenül viszály- kodó szlovák kormánykoalíciót? Nem helyénvaló, ha a négypárti koalíció minduntalan két vagy még több táborra szakad, s egymást akarja legyőzni. Az sem szerencsés, ha a kormányfő külföldi elismeréssel, makrogazdasági eredményekkel kérkedik, miközben egyre nő a polgárok elégedetlensége. Hogyan értékeli Mikulás Dzurinda második kormányának első évét? A külföld dicsér bennünket, az emberek pedig egyre élesebben kritizálják a kormányt. Az igazság valahol a kettő között van. A makrogazdasági mutatók jók, de szerintem ami a koalíción belül működik, nem egészséges. Mindezt a külföld gyakorlatilag szótlanul szemléli, ami szintén nem jó. Mit gondol, miért ezek az ellentétek? Dzurinda kormányfő tényleg megváltozott, ahogy azt koalíciós partnerei állítják? Nem, nem változott meg, ő mindig ilyen volt, csak az újságírók ítélték őt meg másképpen. 2001-es parlamenti országértékelő beszédemben e- zekre a dolgokra figyelmeztettem, csak akkor az újságírók nem értettek meg engem. Az emberek viszont értették, miről beszélek. Akkor még lehetett volna módosítani a dolgokon, de mostanra elhatalmasodtak az ellentétek. Nem működhet úgy egy koalíció, hogy a nagyok leszavazzák a kicsiket, főleg, ha például a költség- vetésről van szó. Teljesen egyetértek a Magyar Koalíció Pártjával, hiszen a kormány a mezőgazdászoknak nem akarja megadni azt a támogatást, amit a miniszterelnök úr maga ígért meg, de most ezt a lépését mindenféle érvekkel próbálja magyarázni. Márpedig így az Európai Únióban még a szomszédos országokkal sem leszünk versenyképesek. Másik fontos kérdés az árvízvédelem. Ha árvíz van, pénzeket keresünk a tartalék- alapban, miközben a költségvetésből lehetne biztosítani ezeket a tételeket, mégsem kapta meg Miklós László környezetvédelmi miniszter a szükséges összeget. Hangsúlyozzuk a környezetvédelem fontosságát, keretet azonban nem biztosít rá a kormány. A nemzeti össztermék két százalékát ígértük védelmi kiadásokra, csak hogy vegyenek fel minket a NATO-ba, most pedig azzal érvelünk, hogy más tárcákon keresztül biztosítjuk ezeket az összegeket. Ezzel én nem érthetek egyet. Milyen lesz az idei országjelentése? Olyan, amit a szakembereim és az emberek mondanak. Ezért járom az országot. Sose jó, ha a külföld elégedett, a belföld elégedetlen. Nem értékelhetek pozitívan. Két minisztert váltottak le politikai és nem szakmai okokból, ami nem vet ránk jó fényt. Mi a véleménye a Magyar Koalíció Pártjának politizálásáról? Az egyik legstabilabb kormánypártnak tartom. Évekkel ezelőtt nagyon sok szlovák elképzelhetetlennek tartotta, hogy a magyarok kormányzati tényezők legyenek országunkban. Öt éve ugyancsak ezek az erők ellenezték, hogy magyar legyen az ag\\ Csak februárban ~ adok választ arra, indulok-e újra az elnök- választáson. Jó j* okom van erre. NN rártárca vezetője. Ma ezek már nemcsak megvalósult, hanem a szlovákság döntő többsége által is elfogadott tények, amelyek leginkább az MKP politizálását fémjelzik. Jövő áprilisban elnökválasztás lesz Szlovákiában. Újra jelölteti magát? Erre csak a törvényben megszabott határidőben, vagyis februárban adok választ. Jó okom van erre, mert ha most igennel felelek, akkor politikai ellenfeleim vagy az újságírók azt vághatják a fejemhez, hogy elhanyagolom az államfői kötelességeimet, mert csak az idő előtti kampányolással törődöm. Ha meg nemmel válaszolnék, akkor ugyanazok az érdekcsoportok esetleg azt vághatnák a fejemhez, hogy immár semmi sem fontos nekem, csak tétlenkedem egészen júniusig, a megbízatási időszak végéig. Ezért teszem a dolgom, s a szüntelenül visszatérő faggatózásokra majd kellő időben adom meg a végső választ. Tavaly egy magyarországi lap közölt olyan fotót, amelyen rangrejtve falatozott a miskolci piacon. Gyakran jár oda? Sajnos nem, pedig olyan fenséges tejfölös lángost sehol sem ettem még, mint legutóbb ott, az unokámmal. Azóta nem volt időm felkeresni ezeket a hangulatos helyeket, de előbb-utóbb, kassai polgárként mindenképpen szeretnék minél többször visszatérni Miskolcra is. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfő népszerűsége csökkenését a reformok elindításával, a koalíción belüli feszültséggel és az újságokban róla megjelent írásokkal magyarázta a JOJ televízió tegnap déli politikai vitaműsorában. Vitapartnere, Vladimír Mečiar HZDS elnök szerint a kormánynak egy év alatt sikerült végképp elveszítenie a polgárok bizalmát és parlamenti többségét, ráadásul a miniszterelnöktől még a koalíciós partnerek is sokszor elhatárolják magukat. Dzurinda erre azt válaszolta: az MKP és a KDH elnökének más érdekei vannak; Bugár Béla például a státustörvénnyel, illetve a kollektív jogokkal kapcsolatos álláspontja, valamint az agrártámogatás miatt bírálja őt. Mečiar szerint Dzurinda nagylelkű a magyarokkal szemben, amire a kormányfő leszögezte: a magyar egyetem ügyében azért sikerült megegyezni, mert Szlovákiának érdeke, hogy a fiatalok itthon, ne pedig Budapesten tanuljanak. Mečiar úgy véli, a kormány már csak a HZDS-ből kivált, 11 parazita honatya támogatásában bízhat, egyébként csak 74 képviselőre támaszkodhat a parlamentben. A HZDS hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi kormányt, de csak rövid ideig. Dzurinda viszont nem kér Mečiar támogatásából - egyebek mellett a programbeli különbségek miatt sem. „On kormányzása alatt védte a tolvajokat, én harcolok ellenük, most sújtottam le egy erős lobbicsoportra” - tette hozzá az SDKÚ elnöke, aki állítja: mindig konkrét, lényegretörő válaszokat adott az újságírói kérdésekre, csak az állam lejáratásán dolgozó titkos csoporttal kapcsolatban nyilatkozott óvatosan. A miniszterelnök a jövő évi költségvetés parlamenti szavazását nem hajlandó összekötni a kormánynyal szembeni bizalmi voksolással, mert ha megbukna a kabinet, nem lát helyette alternatívát. „De csak azért, mert Fico nem hajlandó belépni a kormányba” - jegyezte meg Mečiar, aki a parlamentben megszavazza az agrártámogatások és a pedagógusfizetések emelését. (sza)
