Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-18 / 240. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 18. Korrupció Brüsszelben Brüsszel. Nyolc személyt, köztük egy uniós alkalmazottat vettek őrizetbe Brüsszelben az Európai Unió szervezetét megrázó legújabb korrupciós botrány kapcsán. A visszaélés az unió gabonapiacával kapcsolatos, amely busás ártámogatásban részesül Brüsszel kasszájából. A belga ügyészség megállapítása szerint a mezőgazda- sági biztos, Franz Fischler hivatalának holland alkalmazottja kenőpénzeket fogadott el. Ennek fejében előzetes tájékoztatást adott az unión belüli gabonaárak változásairól a nagyobb gabonatermelőknek Hollandiában és Franciaországban. „Minden bizonnyal bennfentes információkat szivárogtatott ki a gabonaárakról, amelyeket az Európai Bizottság rendszeres időközönként felülvizsgál és módosít” - fogalmazott Jos Colpin, a brüsszeli ügyészség szóvivője. Az illetőt, akinek nevét elhallgatták, és hét társát azután vették őrizetbe, hogy a rendőrség házkutatást tartott az EU brüsszeli székházában, valamint két francia és holland gabonakereskedő cég párizsi és rotterdami irodáiban. (MTI) Botrány az iszlám csúcsértekezleten Brüsszel/Washington. Az EU és az USA egyaránt elítélte Mahathir Mohamad malajziai kormányfőnek az Iszlám Konferencia Szervezete csúcskonferenciáján elhangzott antiszemita kijelentéseit. A Putrajayában zajló tanácskozás csütörtöki megnyitóján a vendéglátó országot képviselő Mohamad kijelentette: „Az európaiak megöltek 12 millió zsidóból hatmilliót. Ma azonban a zsidók irányítják a vüá- got és elérik, hogy mások harcoljanak és haljanak meg értük.” A nemzetközi botránnyá dagadt ügyről Washingtonban Adam Ereli helyettes külügyi szóvivő azt mondta, a malajziai kormányfő kijelentései „nem érdemelnek mást, csak gúnyt és megvetést”. (MTI) Mahathir Mohamadnak nem ez volt az első ilyen kirohanása, amelyért tegnap kormánya nevében a malajziai külügyminiszter bocsánatot is kért (TASR/AFP) Az anglikán egyház válsága London. Súlyosnak nevezte az anglikán világegyházon belül a homoszexuális vallási elöljárók kérdésében kialakult helyzetet Rowan Williams canterburyi érsek. A főméltóság a héten kétnapos válságtanácskozást tartott a vüág 79 millió anglikán hívőjét képviselő érsekekkel Londonban, s tegnap azt mondta: nem vonható kétségbe, hogy az egyházon belüli homoszexualitás ügyében „hatalmas válság érlelődik”, amely szakadással fenyeget a liberális és a tradicionalista vonulat között. A példátlan londoni válságtanácskozás csütörtök este drámai hangú, egyértelműen a liberális szárny visszaszorulásátjelző nyilatkozatban ítélte el a homoszexuális vallási elöljárók felszentelését. (MTI) Japán decemberben 150 fős felderítő egységet akar Irakba küldeni, ezt 2004 elején 600 fős erő követné Tíznapos Bush-lcörút Tokió. A terrorizmus elleni fellépés, a biztonság és a kereskedelem a három fő témája George Bush hat országot érintő ázsiai kőrútjának, amelynek első állomására, Tokióba tegnap érkezett meg az amerikai elnök. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfővel tegnap este elsősorban az iraki válságot, az észak-koreai atomprogram jelentette fenyegetést és gazdasági kérdéseket, köztük a jen árfolyamának alakulását, vitatta meg. Japán már a hét elején bejelentette, hogy 2004-ben 1,5 milliárd dollárral járul hozzá az iraki újjáépítéshez és jelezte, hogy az adományozók jövő heti madridi konferenciáján újabb felajánlásokat tesz. Az amerikai elnök ma a Fülöp-szigetekre utazik tovább. Kőrútjának kővetkező állomása Thaiföld, ahol Bangkokban részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletén, majd október 21-22-én Szingapúrba látogat, ezt egynapos indonéziai tartózkodás követi. A tíznapos elnöki körút Ausztráliában ér véget. (MTI) A Fülöp-szigeteken már tegnap tüntettek Bush mai látogatása ellen (ČTK/AP-felvétel) Nincs lengyel áldozat Tizenegyen haltak meg Kerbela/Varsó. Három amerikai katona és nyolc iraki rendőr halt meg abban az összecsapásban, amely a lengyel irányítású középiraki övezetben, a síiták szent városában, Kerbelában tört ki tegnapra virradóra. A hírt egy amerikai szóvivő jelentette be, aki szerint egy mecset közelében, háztetőkről támadtak a járőrözőkre. Az első jelentések még lengyel katonai rendészek haláláról szóltak. A PAP hírügynökség az Irakban állomásozó nemzetközi hadosztály egyik meg nem nevezett magas rangú tisztjét idézve megerősítette: a Kerbelában szolgálatot teljesítő lengyel katonák nem vettek részt a tűzharcban, és nem szenvedtek semmilyen veszteséget. Iraki lengyel források az események két lehetséges változatáról számoltak be. Az első szerint az amerikaiakat még éjfél előtt egy rutinjárőrözés közben kelepcébe csalták. A második változat szerint a járőr megpróbált elfogni egy helyi vezetőt, lövöldözés tört ki, amelynek következtében három amerikai katona és nyolc iraki rendőr életét vesztette. (MTI) Döntés az utóbbi években erősen lelassult európai növekedés fellendítése érdekében Alakulgat az egység Népszavazás az alkotmány módosításáról Romániában Magyar érdek is a siker MTI-JELENTES Bukarest. Csaknem 17 millió román állampolgárt várnak az urnákhoz ma és holnap, hogy népszavazáson szentesítsék az alkotmánynak a parlament által elfogadott módosító törvényét. A referendumot megelőző hetekben heves meggyőzési kampányt folytattak a romániai politikai pártok, amelyek számára rendkívül fontos, hogy az európai normákhoz közelítő módosítás érvénybe léphessen. Elsősorban amiatt aggódnak, hogy meg- lesz-e a népszavazás érvényességéhez szükséges részvételi küszöb, azaz ötven százalék plusz egy szavazat. A módosítások elfogadásáért szállt síkra a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), ugyanerre szólította fel a lakosságot az ellenzékben lévő Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). E két utóbbi nemrég választási szövetséget kötött a szociáldemokratákkal szemben. Korábban ugyanis a PNL és a PD figyelmeztetett: e referendumot a PSD nem használhatja fel saját választási céljaira, „politikai imázsának” propagálásra. A szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM) az egyetlen román szervezet, amely ellenzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány megváltoztatását, mert úgy véli, hogy általa Románia nemzeti érdekei csorbulnának. A PRM legfőbb kifogása, hogy a módosítások többletjogokat biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára. Éppen e jogok bővítése teszi érdekeltté az RMDSZ-t abban, hogy érvényes legyen a népszavazás, s azon az igen voksok kerüljenek többségbe. A szövetség felhívta a romániai magyarok figyelmét, hogy nem a jelenleg érvényben lévő, 1991-ben született alkotmány egészének az elfogadásáról van szó, hiszen az abban szereplő romániai nemzetállam meghatározást az RMDSZ továbbra is elutasítja. A szavazás csupán a módosító törvénycsomagról szól, amely a nemzetiségi jogok tekintetében az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket, megszünteti a kötelező katonai szolgálatot. Ennek ellenére az RMDSZ - Tőkés László református püspök nevével fémjelzett - „belső ellenzéke” úgy véli, hogy nem szabad igent mondani a módosításokra sem, mert azok változatlanul hagyták az alaptörvényben a nemzetállam kitételt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint nem véletlen, hogy éppen a Nagy-Románia Párt folytat kampányt a módosítás ellen. „Ha a szélsőséges nacionalisták ennyire félnek az alkotmánymódosítástól, akkor az nekünk csak jó leheti’ - mondta. A marosvásárhelyi Népújság szerint a részvétel az RMDSZ vizsgája is lesz, hiszen egyértelműen megmutatja, müyen befolyása van a szövetségnek a helyi szervezetekben, a kis települések magyarsága körében. Műhold-megsemmisítő űrfegyvereket is elő akar állítani Kémkedett az első kínai űrhajós? Brüsszel. Az EU-tagországok állam- és kormányfői tegnap azt a célt tűzték ki, hogy a december 12-13-án esedékes következő csúcsértekezletükön konkrét döntések szülessenek az európai gazdasági növekedés újjáélesztésére irányuló kezdeményezésekről. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A csúcs - amelyen a szlovák küldöttséget Mikuláš Dzurinda kormányfő vezette - második napja egy igazi újdonsággal is szolgált. Első ízben fordult elő, hogy egy tagország vezetői kimentették magukat és egy másikat kértek fel érdekeik képviseletére. Schröder és külügyminisztere, Joschka Fischer a Bundestagban tartandó, számukra létfontosságú szavazás miatt már a csúcs első napjának végén hazautazott és Jacques Chirac francia államfőt kérte fel, hogy a záró ülésen a nevükben is szóljon. A kezdeményezés nagy feltűnést keltett és szögesen ellentétes reagálásokat váltott ki. A csúcs egyik fő napirendi pontja volt az utóbbi években erősen lelassult európai növekedés fellendítése. A brüsszeli bizottság Európai Növekedési Kezdeményezés néven a hónap elején terjesztette elő erre vonatkozó részletes javaslatát, amelyet az állam- és kormányfők most jóváhagytak. Megerősítették azt az álláspontjukat, amely szerint a kezdeményezésnek összhangban kell állnia a stabüitási és növekedési paktummal, valamint a jelenleg érvényben lévő középtávú költségvetési előirányzatokban meghatározott keretekkel. Vagyis: a növekedésösztönző KOKES JÁNOS Prága. A cseh államnak kárpótolnia kellene Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállásának csehországi áldozatait, illetve azok hozzátartozóit - állítja az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS), s a megfelelő törvényjavaslatot a héten már a parlament elé is terjesztette. A polgári demokraták szerint a kárpótlás ideje a 1968 augusztus 21-től, a Varsói Szerződés hadseregeinek csehszlovákiai bevonulásától 1991 júniusáig terjedne, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta Csehszlovákiát. Pénzbeli kárpótlást kapnának az áldozatok közvetlen hozzátartozói, illetve azok a cseh állampolgárok, akiket a megszállók megsebesítetintézkedéseket csak egyensúlyra törekvő államháztartási politikákon belül tartják finanszírozhatónak. Az EU-tagállamok mélységes aggodalmuknak adtak hangot az izraeli- palesztin konfliktus újabb kiéleződése miatt. Az Európai Tanács mindkét felet felszólította arra, hogy tegyen eleget a korábbi megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek. Állásfoglalása szerint az Izrael elleni terrorista támadások semmivel nem igazolhatók, s a terrorizmus elleni harc továbbra is az EU egyik legfontosabb politikai célja marad. Az izraeli kormányt a tagállamok arra szólították fel, kövessen el mindent annak elkerülése érdekében, hogy a konfliktusnak polgári áldozatai is legyenek, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely súlyosbíthatja a palesztin nép humanitárius és gazNem konkurenciája lesz a NATO-nak, hanem kiegészítője. dasági problémáit. Külön is aggodalmuknak adtak hangot a biztonsági fal miatt. Irakkal kapcsolatban üdvözölték a BT csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatát, megerősítve, hogy az unió jelentős szerepet kíván játszani Irak politikai és gazdasági újjáépítésében. A tanács ezúttal is súlyos aggodalommal tett említést Irán nukleáris programjáról, és megismételte: azt várja, hogy Teherán teljes mértékben együttműködjön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Sok vita zajlott a védelmi kérdésekkel kapcsolatban. Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke a záró sajtóértekezleten tek vagy akiken erőszakot követtek el. Az áldozatok hozzátartozóinak a javaslat szerint egymillió korona járna, míg azok, akik életfogytiglan tartó sérülést szenvedtek el, illetve a megerőszakolt személyek félmillió koronát kaphatnának. A kisebb sérülésekért százezer korona lenne a kárpótlás. A jelenleg hozzáférhető hivatalos adatok szerint 1968. augusztus 21-e és szeptember 9-e között a megszálló egységek 72 személyt gyilkoltak meg, 266-an súlyos, tartós, 436-an pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Az ODS javaslatával a képviselőház elé kerül, s ha azt a parlament támogatná, akkor az érintettek kárpótlási kérvényeikkel a cseh társadalombiztosítóhoz fordulhatnának, mégpedig 2006-ig, ahol fel azt mondta, ha Európa komoly szerepet akar játszani a nemzetközi színtéren, akkor mindenképpen kell hogy legyen saját, autonóm katonai ereje. Ugyanakkor hangsúlyozta: miközben szükség van az európai védelmi együttműködésre, az nem konkurenciája lesz a NATO-nak, hanem kiegészítője, s ebben minden tagország egyetért. Nem titok, Washington rossz szemmel nézi az új fejleményeket, azt, hogy egyes európai államok önálló parancsnoki központot akarnak létrehozni az EU-erők számára. Jacques Chirac francia elnök, aki Tony Blair brit kormányfővel külön is tárgyalt a témáról, elmondta: Nagy-Britannia nélkül a közös európai védelmi politika veszítene erejéből, azaz a briteket be kell kapcsolni ebbe a folyamatba. Ugyanakkor ő maga úgy látja, London ódzkodik egy önálló európai vezérkar, azaz parancsnoki központ létrehozásától. Egyben rámutatott: nyilvánvaló, hogy szükség van egy közös európai védelmi politikára, de olyanra, amely teljesen nyitott mindenki előtt, s amely ráadásul nem áll ellentétben a NATO iránt vállalt kötelezettségekkel. Ami az uniós alkotmány tervezetét illeti, a nézeteltéréseket nem sikerült elsimítani. Chirac szerint pszichológiailag a dolgok jó irányba haladnak, minden tagállam részéről érezhető, hogy tudatában vannak, a vitákat gyorsan le kell zárni. Berlusconi pedig közölte: az egyes államok vezetőivel folytatott kétoldalú megbeszélésekkel próbálja majd közelíteni az álláspontokat, s már meg is beszélte a találkozók időpontját például Leszek Miller lengyel és Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel. kellene mutatni a szükséges dokumentumokat. A parlamenti pártok egyelőre óvatosan és tartózkodóan reagáltak a javaslatra. Senki sem utasította ugyan el, de minden párt azt állítja, hogy a tervezetet komolyan át kell tanulmányozni. Nagy problémának tekinti mindenki azt a tényt, hogyan lehetne megállapítani azt, hogy kit lehet a megszállás áldozatának tekinteni a későbbi, a hetvenes és a nyolcvanas években. „Diplomáciai úton érdemes lenne kideríteni, hogy a kárpótlás költségeinek fedezésébe nem lehetne-e bevonni azokat is, akik a károkat közvetlenül előidézték” - nyilatkozta újságíróknak Pavel Kováčik az ellenzéki kommunista párt parlamenti frakciójának vezetője. MTI-JELENTÉS Washington. Kémküldetést is végzett a Sencsou-5 (Mennyei Hajó), amely az első kínai űrhajóst a világűrbe vitte - írta tegnap a The Washington Times. A Sencsou-5-öt az űrbe emelő Hosszú Menetelés 2F rakéta tetején volt egy műhold is, amely most információkat gyűjt a kínai hadsereg számára. A műholdat sikeresen Föld körüli pályára állították, amikor a Mennyei Hajó megkezdte 14. fordulatát a Föld körül - olvasható a cikkben, amely védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozik. A kínai sajtó a műholdról nem tett említést. A Pentagon tisztségviselőitől az amerikai lap azt is megtudta, hogy Jang Li-vej tajkonauta alezredes az űrhajó külső oldalán elhelyezett, 1,6 méteres felbontású infravörös kamerával pásztázta a Földet. A cikk szerint mindez arra utal, hogy Kína a világűrt katonai célokra akarja felhasználni, s olyan eszközök kifejlesztésére törekszik, amelyekkel megbéníthatja az amerikai kommunikációs és hírszerzési rendszert egy Tajvan miatt kirobbanó konfliktus esetén. Mark Stokes alezredes, a Pentagon tajvani referense szeptember 30-án elhangzott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a kínai űrprogram szorosan kötődik a kínai hadsereghez. Kína katonai hírszerzési és kommunikációs műholdhálózat ki- fejlesztésén dolgozik, s „komoly jelek” mutatnak arra, hogy műholdmegsemmisítő űrfegyvereket is elő akar állítani. A Pentagonnal jó kapcsolatokat ápoló The Washington Times szerint a Hosszú Menetelés kifejlesztésénél a kínaiak amerikai technológiát is felhasználtak, amelyre illegálisan tettek szert a 90-es években, amikor amerikai műholdgyártó cégek segítettek a hordozórakéta elektromos gondjainak megoldásában. A cseh parlamenti pártok egyelőre óvatosan és tartózkodóan reagáltak a javaslatra Hatvannyolc áldozatainak kárpótlása
