Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-17 / 239. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 17. Közélet 5 Öllős László politológussal a második Dzurinda-kabinet első évéről és a Magyar Koalíció Pártjának politizálásáról Köztes pozíciókat foglaltak el „A jövő évi költségvetés meg nem szavazásával további tárgyalási teret nyitott magának az MKP." (Somogyi Tibor felvétele) Egyéves a második Dzurinda- kormány, melyben ezúttal a Magyar Koalíció Pártja a má­sodik legerősebb erő. Bár az MKP nem gerjesztett koalíciós válságot, a kormánypártok ci- vakodása a magyarok népsze­rűségére is rányomja bélye­gét. Ollós László politológus­sal beszélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleménye a magyar párt egyéves kormányszerepléséről? Összetett kérdésről van szó, mely több szintű elemzést igényel. Első­ként az alkotmányos alapkérdéseket említeném, és ebből a szempontból az MKP szereplésével nem voltak különösebb gondok. Nem köthető a párthoz olyan jelentősebb ügy, mely az alapértékeket rongálná. Korrupcióra, lehallgatásra, tör­vénysértésekre gondol? Arra, valamint az állam és az egyház elválasztására. A második szint az ország külpolitikája. Ide tartoznak az uniós alapok, az ország felké­szültsége a csadakozásra, és az ezzel kapcsolatos bírálatok lényegében az MKP-t sújtják. Ez meg is látszódik a párt megítélésén. A harmadik szint a belpolitíka különböző vetületeit foglalja magába, és e szempontból vannak sikeres és kevésbé sikeres fe­jezetek. Itt említeném a szomszéd­ságpolitikát, elsősorban a szlovák­magyar viszonyt, mert ebben az MKP átlagon felül érintett. Az ered­ményvegyes érzelmeket kelt, hiszen volt néhány feszültséggóc. Elsősor­ban a státustörvényre gondolok, amelynek ügyét sikerült valamelyest előbbre vinni, ám a hangnem meg­változása ellenére sem oldódott még meg teljesen ez a kérdés Szlo­vákiában, és ebben az MKP egyértel­műen érintett. Nem utolsósorban az értékelés során azt is szem előtt kell tartani, hogy az MKP a szlovákiai magyar kisebbség pártja, ezért fel kell tenni a kérdést: mi javult vagy romlott az itteni magyarság vonat­kozásában? Van néhány biztató jel, ilyen a magyar egyetem és a köz- igazgatási reform néhány eleme, ugyanakkor még van néhány jelen­tős feszültségforrás. Visszatérve az első szinthez: az al­kotmányos alapkérdésekhez tar­toznak a kisebbségi jogok is. Az uniós alkotmányos szerződéssel kapcsolatban felmerült a kollek­» Összetett kérdés­ről van szó, mely több szintű elem­zést igényel. * tív jogok kérdése. Kudarcnak mi­nősíthető-e, hogy nem sikerült meggyőzni a szlovák pártokat, hogy támogassák a magyarok ez­zel kapcsolatos elképzelését? Ez még nyitott. Nemrég Prágából pozitív jelzések érkeztek a cseh és lengyel diplomácia képviselőitől a magyar javaslat valamiféle támoga­tásával kapcsolatban. A kollektív jo­gokon kívül van még egy égető kér­dés, éspedig a nyelvi charta érvé­nyesítése. Szloválda ugyan elfogad­ta a dokumentumot, ám a végrehaj­tó törvények a mai napig hiányoz­nak. Jó lenne, ha ez minél hama­rább megoldódna. A kisebbségi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint a kulturális tárca állam­titkára egyaránt MKP-s, tehát a magyar párton múlik, mikor ké­szül el a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály. Mivel kényes kérdésről van szó, nem a megbí­zatási időszak elején, talán az első évben kellett volna előteijeszteni? Nem hiszem. Két törvényről van szó, és ha jó minőségű normákat aka­runk, alapos munkára van szükség. Még nincs késő. Egy év múlva már az lesz, úgyhogy majd a kormányzás második évfordulóján kell a pártot felelősségre vonni. Az előző ciklusban a földek és a magyar egyetem kérdése kemény diónak minősült, most úgy tűnik: egy év alatt sikerült rendezni a dolgot. Elégedettek lehetünk? Még nem oldódott meg, csak előre­lépés történt. Egyelőre csak egy kart akkreditáltak, ugyanakkor Nyitrán is jóváhagytak egy olyan fakultást, melyen magyar nyelvű képzés is lesz. Ez mind pozitívum, de az egye­temalapítási folyamat jogi szem­pontból még nem zárult le. Az MKP nem gerjesztett válságot, de a magyar párt népszerűségére nem nyomja rá a bélyegét a part­nerek közötti veszekedés? Dehogynem. A választóknak egy je­lentős része a kormány általános tel­jesítménye alapján ítéli meg azt a pártot is, amelyikre esetleg szavaz­na. Jövőre elnökválasztás lesz, és az Európai Parlamentbe is fogunk kép­viselőket küldeni. Az MKP számára nemcsak az á fontos, hogy a közvé­lemény-kutatások alapján a szlová­kiai választók milyen százalék- arányban támogatják a pártot a je­lenlegi kondíciójában, hanem az is egyfajta kihívást jelent, hogy szava­zótáborának mekkora részét sike­rült ténylegesen mozgósítania a ta­valyi választások során. Ugyanis már akkor megmutatkozott, hogy például a Dunaszerdahelyi és a Ko­máromi járásban nagyon alacsony arányban járultak az urnákhoz a magyar választók. Azaz nem biztos, hogy a támogatási adatok tényleges hajlandósági mutatók is, ezért olyan vizsgálódás is szükséges lenne, hogy a magyar választók hány százaléka akar tényleg voksolni, illetve kire adná le szavazatát. Érdemes lenne megnézni, mennyire változott az MKP-ra szavSók szerkezete, mi tör­tént a magyarokat választó szlová­kokkal, vajon megmaradtak-e ma­gyarpártinak, illetve a magyarok kö­zül hányán pártoltak át valaki más­hoz. Ezek lényeges kérdések, mert nem mindegy, jövőre milyen támo­gatottsága és hány EP-képviselője lesz az MKP-nak. Elméletileg akár kettő is lehetne. A kormányzás első évét Bugár Bé­la olyan kijelentéssel zárta, hogy az MKP az egyetlen olyan kor­mánypárt, amely eddig egyszer sem szövetkezett az ellenzékkel. Viszont ha azok megtehették, az MKP-t sem akadályozhatja meg senki, hogy jó ügyhöz támogató­kat szerezzen. Súlyos düemma: a koalíciós szerződés megszegése vagy az 55 százalékos agrártámo­gatás feladása? Esetleg költségve­tési provizórium? Csakhogy ez a gazdáknak rosszabb lenne, mint­ha az MKP megszavazná az 50 százalékot. Ha viszont megsza­vazza, agrárvállalkozó szavazó­kat veszíthet... Látszólag sakk-matt. Szerintem azonban a kormánybeli magatar­tással, azaz a jövő évi költségvetés meg nem szavazásával további tár­gyalási teret nyitott magának az MKP. A miniszterek nem hoztak végső döntést, a parlamenti szava­zás előtt pedig még lehet lobbizni. Nem kizárt, hogy még lehet módo­sítani az 50 százalékot, egy-két szá­zalékkal lehet emelni a támogatást. Az 55 szinte elképzelheteüen, abba nem fognak belemenni, hacsak cso­da nem történik. Az 52-53-at azon­ban reálisnak tartom. Koalíciós kor­mányban tökéletes döntések nem léteznek, arról nem is beszélve, hogy a javak mindig korlátozottak. Sok múlik azon is, hogy az elért eredményt miképp magyarázzák meg a polgároknak, azaz milyen lesz a kommunikáció a nyüvános- ság felé. Továbbá a mezőgazdaság­gal kapcsolatban fontos szempont, hogy az ágazatban az elmúlt idő­szakban megvalósultak-e azok a re­formok, melyek nélkül nem vehet­jük fel a versenyt az uniós piacon, még ha 55 százalékos lesz is a támo­gatás. Hiába kapnak több pénzt a gazdák, ha az ágazat ugyanúgy fog működni, mint korábban. Elenged- heteden a szerkezeti átalakulás. Más pártokról botrányos ügyek, az MKP-ról viszont az juthat az eszünkbe, hogy miniszterei mint­ha állandóan harcban állnának egymással. Simon Zsolt és Miklós László között időről időre felme­rül súrlódás, Gyurovszky László és Csáky Pál pedig szemlátomást nem kedvelik egymást, gyakran a sajtón keresztül kritizálnak, üzengetnek egymásnak. Nem lenne jobb, ha házon belül, a mi­niszteri klubban tisztáznák az esetleges nézeteltéréseket? Ez szervezési kérdés, és ha másho­gyan nem megy, a pártvezetésnek kellene lépnie. Bizony, nem jó, ha egy párt miniszterei a sajtón keresz­tül veszekednek egymással. Ez így nem maradhat, mert nyilvánvalóan sokat árt a pártnak. Az első év végén, múlt pénteken az MKP olyan javaslattal állt elő, hogy Szepsiben, Királyhelmecen és Párkányban is lehetne körzeti hivatal. A keddi koalíciós egyez­ség értelmében Párkányban lesz is. A keletiek nem neheztelnek majd az MKP-ra? Nem lehet kizárni, r hogy a keletiek . . csalódnak a pártban. >\ Úgy tűnik, minden kormánypárt ja­vasolhatott még egy hivatalt, és a magyaroknak a háromból kellett vá­lasztania. Vagyis az utolsó pillanat­ban nem sokat lehetett tenni. Hama­rább kellett volna lépni. Nem lehet kizárni, hogy a keletiek csalódnak a pártban, de ez csak egy szempont, azaz nem csak ez alapján rokon­szenvezik valaki a párttal. A kormánykoalíción belül szinte havonta volt valamilyen válság. Hogyan értékeli az MKP hozzáál­lását az egyes botrányokhoz? A magyar párt szépen kivonta ma­gát a botrányos ügyekből, így a pol­gárok egy részének elterelődött a fi­gyelme az MKP korábbi problémái­ról, az uniós népszavazásról és ala­pokról. A magyarok ügyesen olyan köztes pozíciókat foglaltak el, me­lyek révén egyik botrány mellett sem kötelezték el magukat. Ilyen szempontból az MKP jól szerepelt, és hogy a polgárok mit gondolnak, majd kiderül jövőre, amikor - mint már említettem - két választás is lesz Szlovákiában. RÖVIDEN Šimko tudta, mennyi jut a hadseregnek Pozsony. Ha Ivan Šimko nem szavazza meg a költségvetést, az nem a védelemi tárca számára juttatott összeg nagysága miatt lesz, állít­ja az új védelmi miniszter, Juraj Liška. Szerinte elődje jogtalanul kritizálja a kormányt, hogy a GDP 2 százalékánál kevesebb pénzt ad a minisztériumnak. Az igaz, hogy a költségvetés szerint közvetlenül csak 1,8 százalékot kapnak, de a többi tárca is fordít a hadseregre és a védelemre, valamint az orosz államadósság egy része is majd a hadsereget illeti. Liška azzal védekezik, hogy a költségvetés nagy része még Šimko idején készült. (SITA) Budapestre látogat Rudolf Schuster. Pozsony. Rudolf Schuster hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra ér­kezik Magyarországra magyar kollégája, Mádl Ferenc meghívására. Az államfőt Rudolf Chmel kulturális miniszter és František Tóth, az oktatási tárca államtitkára kíséri el. Schuster tárgyalni fog Med- gyessy Péter miniszterelnökkel és Orbán Viktorral, a Fidesz elnöké­vel is. A két államfő kedden ellátogat Szarvasra, hogy részt vegyen a felújított helyi szlovák iskola ünnepélyes megnyitóján. (TASR) Dzurinda pártjának csak 7,2 százalék Pozsony. Ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Smer győz­ne 24,4 százalékkal - derül ki a Focus felméréséből. A második helyen a HZDS végezne 16,5 százalékkal, a harmadik pozíciót az MKP szerez­né meg 10,2 százalékkal. A KSS 8,9, az ANO 8,7, a KDH pedig 8,2 szá­zalékot kapna. A kormánypártok közül a leggyengébben az SDKÚ sze­repelne 7,2 százalékkal, az egyesült SNS 6,5 százalékot kapna. (SITA) A szlovéneket nem zavarja a státustörvény Ljubljana. A magyar státustörvényről is tárgyalt tegnap a szlovén parlament képviselőivel Pavol Hrušovský, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ljubljanában. A szlovénokat nem zavaija a magyar tör­vény, hiszen az ország gazdasága jobb helyzetben van, mint Magyar- országé, s állampolgárainak nincs is szükségük anyagi támogatásra. A szlovák parlament elnöke kifejtette, hogy Szlovákia számára a tör­vény területenkívülisége miatt továbbra is elfogadhatatlan, bár az ügyben folynak a magyar-szlovák szakértői tárgyalások. (TASR) Leváltás az energiaszektorban Pozsony. Pavol Rusko visszahívta a Szlovák Energiaipari Ügynökség központi igazgatóját. Arról nem nyilatkoztak, hogy Jozef Mračná- nak miért kellett távoznia a hivatal éléről. A gazdasági miniszter Kvetoslava Šoltésovát nevezte ki ideiglenesen a hivatal élére. Ő ed­dig az ügynökség főosztályvezetője volt. Az új központi igazgató posztjára hat hónapon belül pályázatot ír ki a miniszter. (SITA) A szociális egyenlőtlenség a legnagyobb probléma Mi a gondunk-bajunk? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság közel 40 száza­léka elégedetlen azzal, hogy szociá­lis egyenlőtlenségek tapasztalhatók - derül ki az MVK közvélemény-ku­tató ügynökség reprezentatív felmé­résének eredményeiből. A munka- nélküliséget 34,3 százalék jelölte meg a legégetőbb problémaként, 30,6 százalék az anyagi helyzetével a legelégedetlenebb. Az egészség­ügy 15,8 százalék számára a legna­gyobb gond, a bűnözés 14,2, a kor­rupció 13,6 százalék számára jelent nagyon komoly gondot. Egy évvel ezelőtt egy ugyanilyen felmérésben a munkanélküliség vezetett 42,8 százalékkal. Az alábbi táblázat a vé­lemények alakulását tükrözi, (s, ú) Mi nyomasztja a lakosságot? 2002 októbere 2003 októbere különbség Szociális biztonság 39,1 28,5 10,6 Munkanélküliség 34,3 42,8-8,5 Létfenntartás 30,6 20,4 10,2 Egészségügy 15,8 18,9-3,1 Bűnözés 15,3 24,8-9,5 Kis nyugdíjak 14,2 11,8 2,4 Korrupció 13,6 15,2-1,6 Gazdasági helyzet 10,4 12,6-2,2 Magánosítás 6,4 5,5 0,9 Lakáshelyzet 6,4 5,1 1,3 Politika 4,6 4,5 0,1 Környezetvédelem 2,2 2,5-0,3 Kisebbségpolitika 0,8 0,8 0,0 (Az adatok százalékban értendők; a megkérdezettek legfeljebb két problémát említhettek.) Kiderült, hogy nem a Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem a titkosszolgálat munkatársa Kinek a jelöltje valójában Šimulčílc? Peter Peniaška, a Petina International vezérigazgatója elismerte, hogy hibáztak Nem vették észre a levélen Ruandát ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ján Šimulčík valószínűleg nem a Magyar Koalíció Pártjának, hanem a Kereszténydemokrata Mozgalomnak a jelöltje. Bizalmas értesüléseink szerint az MKP csak azért állt Šimulčík mögé, mert ha közvetlenül a KDH próbálna valakit a Nemzetbiztonsági Hivatal élére ültetni, az újabb koalíciós feszültsé­get idézhetne elő. Az ANO ugyanis már többször nehezményezte, hogy az igazságszolgáltatás és a belügy­minisztérium is a keresztényde­mokraták kezében van. Pokstaller Lívia sajtószóvivő lapunknak leszö­gezte: Šimulčík a párt hivatalos je­löltje, ám személyéről részleteket nem árulhat el. Bárdos Gyula frak­cióvezető cáfolta, hogy az MKP a KDH jelöltjét sajátította ki. Szerinte fordítva történt: a magyarok válasz­tottja elnyerte a kereszténydemok­raták tetszését, aminek az MKP csak örül. „Šimulčík jelölése egyértelmű­en a mi ödetünk, nem engedünk semmilyen nyomásnak. Szeretnénk elérni, ha a koalíció közös jelöltjévé válna. Nem vagyunk hajlandók a Nemzetbiztonsági Hivatal új igazga­tójáról folyó tárgyalásokat összeköt­ni más kérdéssel” - hangsúlyozta Bárdos az ANO-val folytatott meg­beszélésekre célozva. A frakcióveze­tő szerint Šimulčík munkájával ma­gyarázható, miért nem adnak ki róla semmilyen információt. Kiderült ugyanis, hogy a titkosszolgálat mun­katársa, bár Bugár Béla pártelnök úgy nyilatkozott: az MKP jelöltje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgo­zik. A pártelnök azt is mondta, hogy ő még nem beszélt vele. Šimulčík pedig a napokban cáfolta, hogy az MKP jelöltje. A www.svedectvo.sk honlapon olvasható életrajzból ki­derül, hogy Šimulčík vegyészmér­nök, külföldön volt tanulmányúton, később a Komenský Egyetem pozso­nyi római katolikus teológiai karán végzett. 33 éves, több könyvet írt, műveit Amerikában, Olaszország­ban, Nagy-Britanniában is ismerik, gyakran idézik. íróként főleg a múlt rendszerrel és a szamizdatiro- dalommal, azon belül is elsősorban a katolikus egyházzal foglalkozott. Egy könyvrecenziót Július Brocka, a KDH alelnöke is írt. (sz-a) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem vették észre, hogy a faxon elküldött levélen Ruanda is szerepelt - magyarázta Peter Peniaš­ka, a Petina International fegyverke­reskedelmi cég vezérigazgatója a The Sunday Times című brit lapban megjelent írásra reagálva. Az újság egyik munkatársa lehetséges vevő­nek álcázta magát, felvette a kapcso­latot a céggel, majd megírta tapasz­talatait. Eszerint a Petinától bárki vehet fegyvert, akár olyan országok is, amelyek ENSZ-embargó alatt áll­nak. Peniaška ezzel kapcsolatban el­mondta: ők csak árajánlatot küld­tek, ami nem azt jelenti, hogy a szer­ződést is megkötötték volna. A telefonos érdeklődés után felszólí­tották a feltételezett brit vásárlót, hogy írásban is kérje az ajánlatot, amit meg is tett. Igaz, hogy a faxon küldött levélben szerepelt Ruanda, ám az ügy intézője, Marián Kapitán állítólag ezt nem vette észre. Ráadá­A „vásárló”, Brian Tho­mas újságíró gyorsan kérte az árajánlatot. sül a vállalatnak nincs olyan listája, amelyen rajta lennének azok az álla­mok, ahova nem szállíthatnak fegy­vert. A „vásárló”, Brian Thomas új­ságíró gyorsan kérte az árajánlatot, Peniaška szerint ezért kerülhette el a cég munkatársának figyelmét, hogy a vásárló Ruandába akarja szállítani a fegyvert. Thomas az angliai TRI vállalat nevében telefonált, és állí­totta, hogy van engedélye. A Petina arra számított, hogy a brit partner ezt felmutatja, és azon szerepel, hogy az árut nem szállítja tovább más országba. Az egyes szerződések megkötése előtt a cég a külügymi­nisztérium és a gazdasági tárca en­gedélyét is köteles kikérni. „Örül­tünk, hogy egy angol vásárló érdek­lődött, de ma már nem örülünk any- nyira ennek” - mondta Michal Kvanta kereskedelmi igazgató. A vállalat szerint a The Sunday Times ártott nemcsak a Petina Inter­national, hanem az egész ország hír­nevének is, és jogi úton kívánják megoldani a problémát, (ncs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents