Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-17 / 239. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 17. Heves tüntetések Bakuban Baku. Több ezres tömeg kezdett újabb, az előzőnél hevesebb tüntetésbe Baku központjában tegnap délután, miután a központi választási bizottság elnöke bejelentette, hogy Ilham Aliyev gyakorlatilag megnyerte az elnökválasztást. Ilham Aliyev jelenleg a kormányfői posztot tölti be, s a leköszönő államfőnek, Heydar Aliyevnek a fia. A tömeg kövekkel dobálta meg a rendőröket; az első, szerda esti összecsapásoknak több mint húsz sérültjük volt. A rohamrendőrök segítségére más rendőrségi és belügyi egységeket is mozgósítottak. Az ellenzék választási csalásokról számolt be és azzal vádolja a távozó elnököt, hogy megtervezte fia számára az utódlást. (MTI) Teherán kész az aláírásra Teherán. Irán kész aláírni az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. Ezt Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója jelentette be tegnap. El-Baradei a nap folyamán találkozott Haszan Ruhanival, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács főtitkárával. A biztonsági ügyek vezető tisztségviselője arról biztosította őt, hogy Irán válaszolni fog az atomprogramjával kapcsolatban felvetődött valamennyi függőben lévő kérdésre. A főigazgató azt is közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy Teherán - Ruhani ígérete szerint - elfogadja atomlétesítményeinek az eddigieknél szigorúbb ellenőrzését. Mohamed el- Baradei tegnap reggel érkezett Teheránba, két héttel az előtt, hogy lejárna az ENSZ szabta határidő, ameddig Iránnak igazolnia kell atomlétesítményeinek békés jellegét. A NAÜ főigazgatója érkezésekor közölte: az ENSZ ellenőrei annyi atomlétesítményt vizsgálnak meg, amennyi szükséges ahhoz, hogy meggyőződjenek arról: Irán nem akar atomfegyvereket előállítani. Az USA és szövetségesei azzal vádolják Iránt, hogy titkos atomfegyverprogramon dolgozik. (MTI) Mohamed el-Baradei közlése szerint katonai és polgári létesítményeket is megvizsgálnak (Reuters) Fizethet a halálkommandós Miami. Négymillió dollár kártérítés fizetésére kötelezték az Egyesült Államokban a chilei katonai diktatúra egykori tisztjét, mert tagja volt a rendszert ellenzőket likvidáló csoportnak. Armando Fernandez Larios a Chilében 1973-ban kezdődött katonai diktatúra idején hadnagyi tisztséget töltött be. Egy miami bíróság bizonyítottnak látta, hogy tagja volt egy 75 elfogott ellenzékit legyilkoló halálosztagnak. A volt hadnagyot a diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények miatt Chilében és Argentínában is keresték, végül 1988-ban az USA-ban telepedett le. (MTI) Apostoli buzdítás a püspökök szerepéről - 400 ezer zarándokot várnak a missziós vasárnapra Képviselőházi döntés Vatikáni nagyhét MTI-JELENTÉS Vatikánváros. Pápává választásának negyedszázados jubileumát ünnepelte tegnap II. János Pál. A jubileumi programok már szeptemberben megkezdődtek, s a pápa már a szerdai általános kihallgatásán is fogadta a köszöntéseket, a Rómába összesereglett bíborosok pedig konferenciára ültek össze. Az igazi vatikáni nagyhét tegnap vette kezdetét és egészen 22-ig, a pápa hivatalba lépésének 25. évfordulójáig tart (a csütörtök egyébként hivatalos ünnepnap Vatikánvárosban). Az ünnepségsorozat első hivatalos eseményeként II. János Pál ünnepélyes keretek között, a bíborosok és a Római Kúria vezetőinek jelenlétében írta alá és hirdette ki a 2001-es szinódus nyomán a Pastores gregis (A nyáj pásztorai) apostoli buzdítást a püspökök szerepéről. Az egyházi dokumentum egy-egy másolatát jelképesen az öt kontinens hívőinek is átadta az egyházfő: személyesen nyújtotta át az apostoli buzdítást egy dán, egy uruguayi, egy pápua új- guineai, egy japán és egy tanzániai egyházi vezetőnek. A megemlékezések és szentmisék programjából kiemelkedik kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas szerzetesnővér boldoggá avatása. Október 19-én, a Szent Péter téren ünnepélyes szentmise keretében II. János Pál pápa az oltár dicsőségére emeli Teréz anyát. (A missziós vasárnapon az előzetes becslések szerint 400 ezer zarándok vesz majd részt.) A katolikus egyház történetében a hat éve, 87 évesen elhunyt, macedóniai albán származású Teréz anyát avatják boldoggá a legrövidebb idő alatt. A pápai jubileumi nagyhét eseményeit az október 21- re összehívott konzisztórium zárja, amelynek keretében II. János Pál átadja a bíborosi hatalom jelképeit az erre a magas egyházi méltóságra emelt személyeknek, köztük a legfi- atalabbként Erdő Péter prímásnak, esztergom-budapesti érseknek. A nyilvános konzisztóriumot - bíborosi testület ülését - délelőtt tartják a Szent Péter téren, délután pedig az új kardinálisok hozzátartozói, barátai és hívei tehetnek tisztelgő látogatást. II. János Pál hivatalba lépésének 25. évfordulóján, október 22- én a Szent Péter téren a pápa ünnepélyes szentmisét mutat be az új bíborosokkal. II. János Pál tegnap délután 18 órakor - csaknem órára pontosan negyedszázaddal ezelőtt történt megválasztásának évfordulóján - ünnepélyes hálaadó szentmisét mutatott be a Szent Péter téren. Szankciók Szíria ellen Washington. Az amerikai képviselőház nagy többséggel úgy határozott, hogy az USA vezessen be gazdasági és diplomáciai szankciókat Szíria ellen a terrorizmus támogatása miatt. A törvényt a szankciókról 398 képviselő támogattá és csak négy törvényhozó ellenezte. George Bush amerikai elnök ennek alapján megtilthatja a Szíriába irányuló amerikai kivitelt és beruházásokat, lefokozhatja a diplomáciai kapcsolatokat és korlátozhatja a szíriai diplomaták mozgását az USA-ban. A törvény felszólítja Szíriát, hogy vonuljon ki Libanonból. Tom DeLay, a képviselőház republikánus többségének a vezetője nagy fontosságot tulajdonított a törvénynek a terrorizmus elleni harcban. A szenátus az elkövetkező hetekben szavaz a törvényről. A Szíria felelősségéről és Libanon szuverenitásáról címet viselő törvényt már két éve megszövegezték, de a kormány közbenjárására a kongresszus vezetői eddig nem bocsátották szavazásra. Colin Powell külügyminiszter májusban felszólította Bassár el- Aszad szíriai elnököt, zárassa be a szélsőséges palesztin csoportok irodáit, különben a kongresszus ha- A pápa Teréz anyával, 1997 májusában (ČTK/AP-archívum) ragjával kell számolnia. (MTI) Berlusconi felvetette egy újabb, soron kívüli EU-csúcstalálkozó lehetőségét is Washington diplomáciai győzelme a Biztonsági Tanácsban Schröder provokációja Egyhangúlag elfogadták az amerikai javaslatot MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU alkotmányos szerződésének végleges formába öntésére hivatott kormányközi konferencia (IGC) újabb ülésével nyűt meg tegnap Brüsszelben az EU- tagállamok, a csatlakozó országok és a tagjelöltek kétnapos csúcstalálkozója. Szlovákiát a találkozón Mikuláš Dzurinda kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter képviseli. ÖSSZEFOGLALÓ A találkozó első, kormányközi konferenciaként zajló részében a jövőre csatlakozó tíz ország a jelenlegi tagállamokkal teljesen egyenrangú félként vett részt, míg az Európai Tanács ülésén ezúttal is „aktív megfigyelői” minőségben lehetnek jelen. Az Európai Tanács értekezletén az európai gazdasági növekedés újjáélesztésére kidolgozott programok, valamint a közös bevándorlási és menekültügyi politika kérdései álltak a középpontban. Az előbbi témát a tanács délutáni első munkaülésén tárgyalták, a gazdasági és pénzügyminiszterek részvételével. Mint előzetesen kiszivárgott, az állam- és kormányfők az ülés utáni munkavacsorán folytattak először vitát arról, hogyan illeszkedhet majd az unió közös kül- és biztonságpolitikája az alkotmányos szerződésbe. Külön munkavacsorán találkoztak a külügyminiszterek, akik a legfontosabb nemzetközi válsággócokkal kapcsolatos fejleményeket tekintették át, a középpontban a Közel-Kelettel, Irakkal és Iránnal. Egy újabb EU-csúcsértekezlet ösz- szehívásának lehetőségét vetette fel Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke a szervezet jövendő alkotmányos szerződésének ügyében, ezzel is jelezve, hogy a jelenlegi álláspontok még elég mesz- sze állnak egymástól. Berlusconi az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Javier Solanával folytaMTI-HiR Brüsszel. Heves szóváltás alakult ki egy NATO-találkozón az USA és európai országok képviselői között arról a tervről, amely szerint az EU- nak ki kellene építenie az észak-atlanti szövetségtől függeden, önálló katonai struktúráját. A tagállamok tott megbeszélése után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy talán szükség lesz egy ilyen találkozó megszervezésére, s időpontként november közepe adódna. Hozzátette: egy rövid, nem hivatalos munkatalálkozóra gondol, amely mindössze egy délutánt és az azt követő estét venné igénybe, s amely előkészítené a kérdéskörrel foglalkozó kormányközi konferencia (IGC) november végi, római külügyminiszteri szintű ülését. A cél az lenne, hogy az állam- és kormányfők megadják azokat az útmutatásokat, amelyek alapján a külügyminiszterek a december közepi, rendes EU-csúcsértekezletre végleges szövegtervezetet terjeszthetnének be az alkotmányos szerződés ügyében. A jelek szerint az olasz EU-elnökség szeretné felgyorsítani az eddig elég meddőnek tűnő viták menetét. Berlusconi ugyanis a kiszivárgott hírek szerint a felkéri majd a többi résztvevőt: jelöljék meg azt a maximum 2-3 pontot, amelyet szerintük a legfontosabb lenne megválNémetországot ma Jacques Chirac francia államfő fogja képviselni. toztatni az alkotmányos szerződés elkészült tervezetében. „Ezután az olasz EU-elnökség kétoldalú megbeszéléseket folytat majd az egyes országokkal, s összeállítja a javaslatok teljes csomagját” - szögezte le Berlusconi, hozzátéve, hogy ezt a csomagot lehetne majd az állam- és kormányfők novemberi csúcsértekezlete elé terjeszteni. Ami a tegnap kezdődött brüsszeli csúcsot illeti: diplomaták szerint itt még aligha lesz érdemi előrelépés az alkotmányos szerződés ügyében, ugyanis Spanyolországnak, Lengyelországnak és az EU számos jelenlegi, no meg jövőre csatlakozó kisebb tagállamának komoly ellenvetései vannak a konvent által kidolgozott tervezet egyes pontjaival szemben. A vita egyelőre leginkább a minősínagyköveteinek brüsszeli tanácskozásán Nicholas Bums amerikai nagykövet ostorozta ezt az elképzelést, amelynek két élharcosa Németország és Franciaország - közölték diplomaták a Reutersszel. Feszült volt a hangulat, az amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy ez a kezdeményezés „a legnagyobb veszély tett többségű döntéshozatal számítási rendszeréről és az Európai Bizottság összetételéről folyik. Ez utóbbi elnöke, Romano Prodi az olasz kormányfőhöz intézett szerda esti levelében arra kérte Berlusconit, hogy minél előbb terjesszen elő kompromisszumos javaslatokat. Az Európai Néppárt (ÉPP) egyik vezetője a kisebb EU-tagállamok elleni provokációnak nevezte, hogy Gerhard Schröder német kancellár és Joschka Fischer külügyminiszter nem lesz jelen az EU-csúcs második napján, azaz a mai megbeszéléseken. Hans-Gert Pottering szerint ez Németország uniós partnereinek példa nélküli semmibe vétele. A német kormány szóvivője ugyanis szerdán megerősítette: a kancellár Jacques Chirac francia államfőt kérte fel, hogy Németországot is képviselje a csúcs pénteki napján. O és Fischer azért kívánnak korábban távozni, hogy részt vehessenek a kancellár szociális reformprogramjáról a Bundestagban tartandó kulcsfontosságú szavazáson. Diplomáciai körök is meglepőnek, példa nélkül valónak minősítették, hogy a németeket a csúcson a franciák fogják képviselni. „A kancellár azt kockáztatja, hogy megfosztja Németországot cselekvőképességétől az Európa-po- litikai színtéren” - szögezte le Pottering, akit ez az eljárás „az üres székek politikájára” emlékeztetett. Az utalás arra a nevezetes epizódra vonatkozott, amikor 1965-ben Franciaország fél éven át bojkottálta a közösségi intézmények munkájában való részvételt, mert nem fogadták el a közös agrárpolitika módosítására tett javaslatait. A néppárti képviselő szerint Schröder eljárása nemcsak Németországnak árt, de a kisebb EU-tagországokat is provokálja. „A szavazati súlyok elosztásáról folytatott jelenlegi vita hátterén súlyos következményekkel járó reflexeket válthat ki a kisebb tagállamokból, ha ilyen szembetűnően mutatkozik meg, hogyan alakítanak tömörüléseket a nagyobb tagországok” - hangsúlyozta. a NATO jövőjére nézve”. Bums kifa- kadásának az az előzménye, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter követelte a múlt heti NATO-találkozón: rendezzenek nyílt vitát az EU védelmi terveiről. Több európai ország azonban visszautasítja ezt, mondván: egyelőre csak az EU belső vitájáról van szó. Washington. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap egyhangúlag megszavazta az Irakról benyújtott amerikai határozattervezetet. Ez az USA diplomáciai győzelmét jelenti, de nem feltédenül eredményez lényegesen nagyobb katonai vagy anyagi hozzájárulást az iraki stabilizáláshoz és újjáépítéshez. Oroszország, Németország és Franciaország, az iraki háború legfőbb ellenzői a nemzetközi közösség egységének megőrzésére hivatkozva, fenntartásaik ellenére megszavazták a tervezetet, noha a szuverenitás helyreállítására konkrét menetrendet szorgalmazó módosító javaslatukat Baakúba/Bagdad. Négy erős robbanás rázta meg tegnap délelőtt Bagdad belvárosát, az al-Dzsazíra arab hírtévé szerint egy lövedék az amerikai polgári kormányzat székhelye közelében csapódott be. Bagdadtól nyugatra egy olajvezetéket robbantottak fel. A vezeték lángokban áll, az olaj az Eufráteszbe ömlik. Baakúba közelében aknára futott egy amerikai katonákat szállító gépkocsioszlop, de emberéletben nem esett kár. Az iraki fővárostól 60 küométernyire fekvő Baakúba térségében gyakoriak az amerikaiak elleni támadások. Kirkuktól északra viszont robbantásos merényletet követtek el tegnap egy Prága. Minden jel szerint már nem kerülnek börtönbe azok a volt magas rangú csehszlovák kommunista politikusok, akiket az ország 1968 augusztusi szovjet hadsereg általi megszállása kapcsán ítéltek el, illetve akik ellen még folyik az eljárás. A cseh államügyészség tegnap bejelentette: Miloš Jakeš és Jozef Lenárt hazaárulási ügyét lezártnak tekinti, s nem fordul jogorvoslatért a legfelsőbb bírósághoz, mert nincs elegendő bizonyíték. Jakešt és Lenártot júniusban a fellebbviteli bíróság felmentette a hazaárulás vádja alól, s nem vették figyelembe. Némi meglepetésre Szíria is igennel szavazott, és így mind a 15 BT-tag elfogadta a tervezetet. A határozat arra buzdítja az ENSZ tagállamait, hogy katonákkal és pénzügyi hozzájárulással támogassák az iraki újjáépítést, és felszólítja az iraki kormányzótanácsot, hogy december 15-ig dolgozza ki az új alkotmány elfogadásának és a választások megrendezésének menetrendjét. Gerhard Schröder német kancellár tegnap Brüsszelben közölte: „A jelenlegi helyzetben nem áll szándékunkban sem katonai szerepet vállalni Irakban, sem pedig a korábban előirányzottnál nagyobb mértékben hozzájárulni az iraki újjáépítéshez.” rendőrőrs ellen, a támadásban egy iraki rendőr megsebesült. A rendőrség Szaddám Húszéin volt elnök megmaradt híveit tette felelőssé a támadásért. Jelentések szerint az amerikai erők az iraki rendőrökkel karöltve négy merényletkísérletet hiúsítottak meg 24 óra leforgása alatt, többek között a központi bank ellen tervezett robbantást is. Biztonsági őrök és rendőrök még szerdán őrizetbe vettek egy nőt, aki robbanószerekkel megrakott övét erősített testére. Az iraki jegybank őrzését az utóbbi napokban megszigorították az új dinárbankjegyek bevezetése miatt. Kirkukban sikerült megakadályozni az amerikaiak által gyakran használt egyik nagy híd felrobbantását. az ügyészségnek, utolsó eszközként, még lehetősége lett volna arra, hogy a legfelsőbb bírósághoz forduljon. Mindkettejüket azzal vádolták, hogy 1968 augusztusában a szovjetekkel együttműködve részt vettek egy munkás-paraszt kormány megalakításának kísérletében, amely legalizálta volna a megszállást. A kísérlet, amely egyébként sikertelen volt, hazaárulásnak minősült volna. Az ügyészség tegnapi döntése így azt jelenti, hogy sem Jakeš, sem Lenárt nem kerül börtönbe. Csehországban 1968 kapcsán már csak néhány alacsonyabb rangú állambiztonsági tiszt ellen folyik büntető eljárás. Amerika szerint ez a kezdeményezés a legnagyobb veszély a NATO jövőjére nézve Heves vita az EU védelmi terveiről Négy merényletet sikerült a szövetségeseknek meghiúsítani Robbantások Bagdadban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jakeš és Lenárt már biztosan nem kerül börtönbe Nincs elég bizonyíték KOKES JÁNOS
