Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-17 / 239. szám, péntek
2003. október 17., péntek www.ujszo.com Ára műsorújsággal 11 korona (előfizetőknek 10 korona) 56. évfolyam, 239. szám A helyi államigazgatási szervek elrendezése az 1996 előtti modellre hasonlít majd Királyhelmec és Szepsi kihelyezett hivatalt kap Pozsony. A közigazgatási reform legújabb változata szerint a helyi államigazgatási szervek elrendezése az 1996 előtti modellhez lesz hasonló. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A magyarlakta vidéken minden olyan településen, amely 1996 előtt körzeti központ volt, ismét körzeti hivatal vagy annak kihelyezett irodája létesül” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője. A Koalíciós Tanács keddi ülésén elért eredménnyel azonban nem teljesen elégedett az MKP. „Éles vita alakult ki a székhelyekkel kapcsolatban, minden pártnak több javaslata is volt. Párkány, Királyhelmec és Szepsi megfelelt a szakmai feltételeknek, azonban a koalíciós megegyezés értelmében minden párt csak egy pluszvárost javasolhatott, és a körül V. ményeket figyelembe véve Párkányt választottuk. Lényeges változás azonban, hogy a kihelyezett irodák tételesen szerepelnek a törvényben, ezáltal megszűnik az a veszély, hogy a kerületi hivatal elöljárója önhatalmúlag megszüntesse őket - indokolta lapunknak az MKP álláspontját Farkas Iván parlamenti képviselő. - Szepsiben és Királyhelmecen tehát állandó jellegű fiókhivatal fog működni, ami minőségi változás. Ennél többet nem lehetett elérni.” Farkas szerint kicsi az esélye annak, hogy a körzeti hivatalok száma módosul a parlamenti vita során. A kerületi hivatalok alkalmazottainak számáról az MKP még tárgyalni akar a belügyminisztériummal, mivel aránytalannak tartja a hivatalnokok megoszlását az egyes megyék között. Van, ahol egy hivatalnokra 1600 lakos jut, a Nyitrai kerületben ennél is több. Viszont a Kassaiban 1400, a Pozsonyiban pedig csak 1200. Viktor Nižňanský, a közigazgatás decentralizációjáért felelős kormány- biztos elégedett a keddi eredménynyel. „A kormányprogram szerinti reform valósul meg, megszűnnek a járási hivatalok, ami pozitívum” - mondta lapunknak a kormánybiztos. Az Új Polgári Szövetség (ANO) hirtelen meghátrálását nem tartja meglepőnek. „Inkább arra nem számítottam, hogy a helyzet az ANO ellenállása miatt ennyire kiéleződik, kedden a párt képviselői konstruktívan tárgyaltak” - tette hozzá Nižňanský. Szerinte az utóbbi egy hónap során tanúsított ellenállás vagy politikai játék része volt, vagy az ANO információhiányban szenvedett. „Habár minden szükséges anyag már hónapok óta megtalálható a kormány honlapján. A reform megvalósítása nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is. A legfontosabb, hogy a döntés értelmében sem alkalmazott nem lesz több, sem a kiadások nem változnak, csak átcsoportosítás történik” - folytatta a kormánybiztos. Pavol Rusko szerint az ANO sosem ellenezte a reformot. „Teljesen mindegy, hogy mit mond Viktor Nižňanský. Mi már két hónapja hangoztatjuk, hogy ha az új rendszer olcsóbb lesz, akkor támogatjuk a reformod’ - reagált Pavol Rusko, az ANO elnöke lapunknak arra a kérdésére, hogy mi értelme volt az ellenkezésnek. A kormány- biztos bízik benne, hogy a törvények parlamenti tárgyalása során a koalíciós pártok nem javasolják újabb körzeti hivatalok létrehozását, (lpj) MEGKÉRDEZTÜK Nagy Dezső királyhelmeci polgármestert Elégedett a Koalíciós Tanács döntésével, hogy Királyhelmecen csak kihelyezett irodája létesül a körzeti hivatalnak? Több, mint a semmi, de természetesen örültünk volna, ha létesül körzeti hivatal a városban. Mindenképpen veszteség és az MKP kudarca, hogy ezt nem sikerült elérnie, de részben kárpótol az, hogy legalább egy fiókhivatal működik majd a városban. Királyhelmec a Bodrogköz központja, ez a legkönnyebben elérhető a környező falvakból. Ha itt nincs hivatal, az embereknek Tőketerebesre kellene utazniuk, némely faluból 70 kilométert is megtéve. (lpj) Christopher van der Stelt vezérigazgató új munkahelyeket ígér a vállalatnál Sok év után révbe ér a hajógyár? V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A hajógyár jelenét és jövőjét vázolta fel a tegnapi városi képviselő-testületi ülésen Christopher van der Stelt vezérigazgató. Elmondta, jelenleg a cég részvényeinek 51 százaléka a Nemzeti Vagyonalap, 49 százaléka pedig az Euram Bank tulajdonában van. A pénzintézet a napokban 80 mülióval megnövelte a gyár alaptőkéjét, amely így elérte a 161 millió koronát. A jövőben az Euram a tulajdonrész többségének megszerzésére törekszik. Mint ismeretes, az úgynevezett új hajógyárat a vagyonalap 2000 szeptemberében egymillió korona alaptőkével, és 100 százalékos állami részesedéssel alapította meg, mégpedig azzal a céllal, hogy biztosítsa a hajógyártás fennmaradását a városban. Az eladósodott régi hajógyár ellen 2001 tavaszán indult meg a csődeljárás. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy 2004-ben a jelenlegi kétszeresére kívánják növelni a gyártást, és 200 új munkaerő felvételével számolnak. Mi több, 2004 második felében át akarnak térni a kétműszakos termelésre, és akkor további 400-zal bővítenék az alkalmazottak számát, azonban nincs elég szakképzett munkaerő a régióban. 2004-2005-ben folytatják a kisebb hajók építését, 2006-tól viszont már olaj és folyékony vegyi anyagok szállítására alkalmas tartályhajók építését is tervezik. „Az idén 11 hajón dolgozunk, jövőre ez a szám már 16-ra növekszik és 9 hajót adunk át a megrendelőnek, 2005-ben további 14-en kezdődnek meg a munkálatok és 8-at értékesítünk - mondta Christopher van der Stelt. - A termelés hatékonyságát 25-30 százalékkal kívánjuk növelni, és vissza szeretnénk állítani a gyár jó hírnevét a megrendelők körében.” A beszámolóból kiderült: az átlagkereset tavaly 11 877 korona volt, ez év 8 hónapjában pedig 12 354 korona, miközben a régió átlaga 10 484 korona. Bastrnák Tibor polgármester szerint rendkívül kedvezően hatna a térség fejlődésére, ha teljesülnének a vezérigazgató által felvázolt tervek, hiszen ez azt jelentené, hogy jövő év végére a gyár már 1400 személynek adna munkát. Földet ért tegnap az első kínai űrhajós, Jang Li-vej - meglehetősen alacsony költségek Saját űrállomást akarnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ V mint visszatérés (Reuters-fotó) Peking. A Sencsou-5 (Mennyei Hajó) tizennégyszer kerülte meg a Földet, mielőtt tegnap hajnalban - közel 21 órás repülés után - földet ért Belső-Mongóliában, Pekingtől mintegy 350 kilométerre északnyugatra. Jang Li-vej tajkonauta épen és egészségesen szállt ki az űrkabinból. Kína lett a harmadik ország - a volt Szovjetunió és az USA után amely önerőből, saját fejlesztésű hordozórakétával, saját területéről embert küldött a világűrbe. A költsége meglehetősen alacsonynak tűnek: mintegy 2,2 milliárd dollárt tesz ki. Hszie Ming-pao, a kínai űrprogramért felelős hivatal vezetője közölte: egy-két éven belül Kína ismét embert kíván küldeni a világűrbe. Csang Csing-vej, a program egy másik vezetője leszögezte: a Sencsou-5 útja csak az első lépés volt. „Olyan technológiákat kell kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik, hogy egy űrhajó össze tudjon kapcsolódni egy orbitális pályán keringő egységgel” - tette hozzá. Csi Fa-zsen, a Sencsou űrhajók egyik konstruktőre kínai űrállomás megépítéséről beszélt. Pápává választásának negyedszázados jubileumát ünnepelte tegnap II. János Pál a Vatikánban. Az évfordulóról szülővárosában, a lengyelországi Wadowicében is megemlékeztek. A „vatikáni nagyhétről" a 6. oldalon olvashatnak. (Reutérs-felvétel) Parlamenti bizottság a Selye János Egyetemről Változatlan a tervezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament oktatási bizottsága tegnapi tanácskozásán a többi testülettel összhangban egyetértett az új magyar felsőoktatási intézmény megalapításával, és a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezet további tárgyalására tett javaslatot. Albert Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője, az oktatási bizottság tagja lapunknak elmondta, a benyújtott módosító javaslatok közül egyet sem fogadtak el, a törvénytervezetet változatlan formában vitathatják meg a honatyák. A képviselő tájékoztatása szerint a parlament október 21-én kezdődő ülésszakán tárgyalnak újra a magyar egyetem létrehozásáról szóló jogszabály javaslatáról, (érvé) Pozsonyban meglepődtek Kovács László levelet írt Kukannalc Pozsony. Kovács László magyar külügyminiszter szerdán levélben kérte Eduard Kukant, hogy tájékoztassa Pozsony álláspontjáról a szlovákiai magyaroknak a státustörvény keretében folyósítandó oktatási-nevelési támogatással kapcsolatban - közölte tegnapi számában a Népszabadság. A levelet a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége már a keltezés napján eljuttatta a szlovák külügyminisztériumhoz. Megbízható forrásból megtudtuk: a pozsonyi külügyminisztériumban némi megütközéssel fogadták a küldeményt. Főleg azért lepődtek meg, mert szerintük a kétoldalú tárgyalások sikeresen haladnak. Érdeklődésünkre Miroslav Mojžita, a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság szlovákiai társelnöke csupán ezt az utóbbi információnkat erősítette meg, az előbbit azonban nem cáfolta: „A levelet jelenleg fordítják. Eduard Kukán külügyminiszter pénteken tér haza Brüsszelből, ezután készül el a szlovák válasz” -jegyezte meg. Miroslav Mojžita szerint az oktatási támogatás módjáról már elvi megállapodás született a két fél között, s most már csak a jogi finommunka folyik. Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható az egyezség, azt a választ kaptuk, hogy remélhetően még ebben az esztendőben. Duka Zólyomi Árpád - aki a szlovákiai magyarságot képviseli a vegyes bizottságban - nem ennyire derűlátó. „Továbbra sincs megállapodás arról, hogy milyen alapítvány kapja a magyarországi pénzeket. Mi a felvidéki magyar pedagógusok és szülők által létrehozott Pázmány Péter Alapítványt szorgalmazzuk, a szlovák fél közalapítványt szeretne. A mi javaslatunkat csak akkor fogadnák el, ha saját köztisztviselőt jelölhetne a kuratóriumba. Ez a lépés viszont sértené az alapítvány autonóm döntési jogát, amely a szlovák törvények szerint szavatolt. Nincs egyetértés abban sem, hogy csupán a magyar nyelvet és irodalmat hallgató, illetve a magyar kultúrát tanulmányozó egyetemisták juthassanak-e oktatási támogatáshoz, vagy pedig minden szlovákiai magyar fiatal, aki felsőoktatási intézményt látogat” - közölte lapunkkal a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. (-y-f) Hosszú, súlyos betegség után ment el a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó Elhunyt Papp László MTI- ÉS ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok, a magyar és az egyetemes ökölvívás kiemelkedő alakja. 1926. március 25-én született Budapesten. A BVSC, a Bp. Bástya és a Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban versenyzett, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Mel- bourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ő volt az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki három aranyérmet Papp László (1926-2003) (Prikler László felvétele) szerzett. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert, kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt. A hivatásosok között Európa-bajnoki címet is szerzett. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként is számos siker fűződik nevéhez. 1982-ben NOB Érdemrenddel tüntették ki, 1989-ben megkapta a Boksz Világtanács (WBC) kitüntetését, mint a „világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívója”. Két éve, 75. születésnapján Millenniumi Ezüst Emlékérmet vehetett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Papp László kimagasló sportpályafutásáról a 20. oldalon olvashatnak.
