Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-16 / 238. szám, csütörtök
Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 16. Gyorsreagálású NATO-erők Brüsszel. A NATO átalakulása fontos fejezetéhez érkezett tegnap. Harcképesnek nyilvánították a szövetség új típusú alakulatának, a NATO Reagáló Erőnek (NRF) a magját, vagyis első alakulatait az északi parancsnokság főhadiszállásán, a hollandiai Brunssumban. Az NRF teljes létszámában 2006 októberére mintegy 20 ezer katonából áll majd, megfelelő légi támogatással és haditengerészeti erőkkel. Az alakulat- teljes létrehozása után - egyfajta válságkommandó lesz: óriási haditechnikai fölényével, speciális kiképzésű alakulataival sebészeti pontosságú beavatkozásokat hajthat végre bárhol a világban; a terrorista kiképzőtáborok felszámolásától a hagyományos erőkkel folytatott helyi konfliktusok megfékezéséig számtalan feladattal tud majd megbirkózni. (MTI) Vizsgálat a brit toryvezér ellen London. Széles körű parlamenti vizsgálat indul egy korrupciós vád ügyében, amely a brit Konzervatív Párt vezére ellen merült fel. Sir Philip Mawer, a parlamenti képviselők etikai ügyeit vizsgáló bizottság elnöke utalt arra, hogy hosszas eljárásra lehet számítani. Iain Duncan Smith, aki két éve áll a tory párt élén, és e minőségében ő az árnyékkormány miniszterelnök-jelöltje, a vizsgálati dosszié szerint több mint egy évig saját feleségét alkalmazta államilag fizetett tanácsadói állásban. Ez önmagában még nem ütközik a parlamenti képviselők magatartási szabálykönyvének előírásaiba, de a Duncan Smith ellen felhozott fő vád az, hogy felesége valójában nem végzett érdemi munkát az általa felvett, ösz- szesen 18 ezer font fizetés ellenében. Betsy Duncan Smith abból az évi 72 ezer fontos állami apanázsból kapta fizetését, amely férjének jár irodája személyzeti költségeinek fedezésére. A dossziét egy szabadúszó, de a BBC-nek dolgozó külsős oknyomozó újságíró állította össze. (MTI) Duncan Smith-re amúgy is erőteljes nyomás nehezedik: pártjában jelentős erők próbálnak megszabadulni tőle, lehetőleg még a következő parlamenti választások előtt (Képarchívum) Líbiával nincs megállapodás Párizs. Az UTA francia légitársaság 1989-ben Niger felett lelőtt gépén életüket vesztett utasok hozzátartozóinak Líbia általi végleges kárpótlásról nem született megállapodás Párizsban. A merényletnek 170 halálos áldozata volt, közöttük 54 francia. A líbiai tárgyalóküldöttség ajánlata nem felelt meg a családtagok kívánalmainak - közölte az AFP-vel Francoise Rudetzki, a merényletek áldozatainak védelmével foglalkozó SOS Attentats szervezet elnöke. Líbia kedd este felfüggesztette a tárgyalásokat. A líbiai küldöttség vezetője ezt azzal indokolta, hogy a francia külügy megpróbálta kivonni magát az áldozatok kárpótlására vonatkozó szeptember 11-i megállapodás alól. (MTI) Sirin Ebadi asszonyt Iránban a reformpártiak ünnepük, a keményvonalasok viszont az iszlám köztársaság ellenségének tartják Politikai ügy lett a Nobel-békedíj Teherán. Nem akar politikai pályára lépni, hanem eddigi ügyvédi és emberi jogi tevékenységét akarja folytatni - mondta tegnapi sajtóértekezletén Sirin Ebadi asszony, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje. Sirin Ebadi kedden este tért haza, aminek politikai jelentősége vitathatatlan: több ezres tömeg várta őt Teheránban. ÖSSZEFOGLALÓ A politikai foglyok szabadon bocsátásának követelésével érkezett visz- sza Teheránba a Nobel-békedíj idei kitüntetettje. Merész politikai jelszavakat hangoztató több ezres tömeg fogadta őt a teheráni nemzetközi repülőtéren. A Párizsból érkező Ebadi rögtön beszédet intézett az őt éljenző, szabadságot és igazságosságot követelő tömeghez. Sürgette, hogy minden politikai foglyot bocsássanak haladéktalanul szabadon Iránban. Az iráni ügyvédnő, aki egy párizsi konferencián tartózkodva értesült róla, hogy neki ítélték a Nobel-békedíjat, kitartó harcot folytat hazájában a nők és a gyermekek jogaiért, s számos ellenzéki védőügyvédjeként szerepelt politikai színezetű perekben. Az amerikai AP hírügynökség szerint nagy volt a biztonsági készültség a teheráni repülőtér körül, mert a hatóságok attól tartottak, hogy összecsapás robbanhat ki az új No- bel-békedíjas személyiség reformpárti hívei és a minden liberalizáló reformot elutasító muzulmán konzervatívok csoportjai között. Az iráni társadalmat mélyen megosztja a teokratikus rendszer változatlan fenntartásához ragaszkodó konzervatívok és a reformokat sürgető erők politikai harca. Ebadi Nobel- díja még mélyítette is a megosztottságot az emberjogi aktivista kitüntetését ünneplő reformpártiak és a keményvonalasok között, akik szerint Ebadi az iszlám köztársaság ellensége, s a nyugati hatalmak malmára hajtja a vizet. Mohammed Hatami mérsékelten reformpárti elnök, aki egy-két évig a reformmozgalom központi személyisége volt, de mostanra óvatos, lassú, ellentmondásos reformtörekvéseivel lemaradt a radikálisabbá vált reformtábortól, arra figyelmeztette Ebadit, hogy megnövekedett nemzetközi tekintélyét Irán és az iszlám érdekében kamatoztassa az amerikai és az izraeli fenyegetésekkel szemben, s ne engedje meg, hogy sikerével visszaéljenek Irán ellenségei. Ebadi tegnapi sajtókonferenciáján kijelentette: „Nem változtatok eddigi módszeremen, a Nobel-díj bebizonyította, hogy jó úton járok.” Hozzátette, hogy társaival együtt folyKhomeini unokája beavatkozást akar Brüsszel. Az iráni iszlám forradalom vezetőjének, s az USA esküdt ellenségének, Khomeini ajatollahnak az unokája mélyreható demokratikus változásokat akar hazájában, s úgy véli, ehhez egy agresszív amerikai fellépés jelentené a legjobb esélyt. „Az irániak - s én ismerem őket - amerikai katonai beavatkozást szeretnének Iránban” - jelentette ki a 46 éves, liberális elveiről ismert Szájid Húszéin Khomeini. Ha viszont egy ilyen akció nem lehetséges, akkor szerinte fontos lenne, hogy az amerikaiak legalább az iráni ellenzéket támogassák. (MTI) Sirin Ebadit több ezres tömeg várta Teheránban (TASR/AP-felvétel) tatja az iráni törvények reformjáért vívott harcát, és azt kérik az iráni kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogok terén vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy továbbra is elsőrendű fontosságot tulajdonít azok védelmének, akiket politikai okokból fognak perbe. Elismerte, hogy a díj által nagy nyomás nehezedik rá, de a jövőben még keményebben fog dolgozni céljaiért, továbbra is harcol a nők és a gyermekek jogaiért is. Reményét fejezte ki, hogy mielőbb szabadon bocsátják Iránban az összes politikai foglyot és újságírót. Hatami iráni elnök kijelentésére reagálva, mely szerint a Nobel-békedíjnak nincs nagy jelentősége, Sitin Ebadi közölte: „Ez az ő álláspontja, tiszteletben tartom.” De felhívta a figyelmet arra, hogy egy muzulmán nőnek adott Nobel-békedíjjal „a vüág elismerte: az iszlám nem az erőszak és a terror vallása”, és a nőket nem az iszlám vallás, hanem egy patriarkális rendszer nyomja el. Hatami elnök kedden nemcsak a Nobel-békedíjról beszélt eléggé lekicsinylőén. Közölte azt is, Teherán teljes mértékben kész együttműködni a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor kérte, hogy vegyék figyelembe Iránnak az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvével kapcsolatos érdekeit. Egyes hírek szerint holnap Teheránban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a kiegészítő jegyzőkönyv esetleges aláírásáról. Hatami megerősítette, hogy nem kívánnak problémákat okozni, és teljes erejükkel együtt kívánnak működni a NAÜ-vel, viszont szóvá tette az ügynökség Iránhoz intézett ultimátumának politikai jellegét. Eközben Bécsben egy ott száműzetésben működő iráni ellenzéki szervezet közölte, hogy Irán titokban Iszfahán közelében egy létesítményt hozott létre, hogy tesztelje azokat a centrifugákat, amelyeknek a katonai célú urándúsításhoz használnak. Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa nevű szervezet szerint a létesítmény 15 kilométerre keletre épült Iszfahántól és a Fuel Research and Production Centre nevet viseli. Teheránban azonnal közölték: Irán nem rejteget semmiféle nukleáris létesítményt, s tagadja, hogy nukleáris programja katonai célokat szolgálna, (m, t, ú) Elnök- és parlamenti választásokat is tarthatnak a jövő évben a palesztin területeken Figyelmeztet az FBI Az amerikaiak az izreali kerítés mellett MTI-HÍREK New York/Jeruzsálem/Rámalláh. Az USA megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában tegnap hajnalban - helyi idő szerint kedden este - az izraeli biztonsági kerítés építését elítélő határozattervezetet. Ez volt a 78. alkalom, hogy az USA megakadályozta egy Izraelt elítélő határozat- tervezet elfogadását. A Szíria által benyújtott tervezet a nemzetközi jog értelmében törvénytelennek minősítette a biztonsági kerítést és az építkezés leállítását követelte. Ellenezte továbbá zsidó telepek létrehozását a megszállt területeken, valamint földterületek elkobzását és tényleges annektálását. A határozat- tervezetet tíz BT-tag támogatta, négyen tartózkodtak. Washington szeptember 16-án vétózott meg egy másik határozattervezetet, amely azt követelte, hogy Izrael mondjon le Jasszer Arafat palesztin vezető kiutasításáról. A palesztin ENSZ-kép- viselő bírálta Amerikát a vétóért. Nászir al-Kidva úgy vélekedett: azzal, hogy az USA egy hónapon belül másodszor élt vétójogával, erősen kétségessé teszi, hogy Washington közvetítőként szerepet játszhat a közel-keleti békefolyamatban. Értelmetlennek nevezte, hogy valaki úgy ítélje el a Haifában a közelmúltban elkövetett robbantást, hogy nem teszi meg ugyanezt a Rafahban történtekkel kapcsolatban. Haifában október 4-én egy palesztin öngyü- kos merényletet hajtott végre egy étteremben 19 személy életét kioltva. A Gázai övezetben lévő palesztin városba pedig a múlt héten izraeli csapatok vonultak be, azzal az indokkal, hogy ott fegyvercsempészésre használt alagutakat rombolnak le. A műveletben nyolc palesztin vesztette életét. Al-Kidva mindebből azt szűrte le, hogy aki elítéli az öngyilkos merényleteket, az ne hagyja szó nélkül hagyja a háborús bűnöket sem. John Negroponte amerikai nagykövet a szavazás után kifejtette: kiegyensúlyozatlan a Szíria által előterjesztett dokumentum, mert nem jelölt meg újabb célokat a béke és biztonság megteremtése érdekében. Hiányolta, hogy a határozattervezet nem nevezte meg név szerint azokat a csoportokat, amelyek felelősek a Haifában végrehajtott robbantásért. Az amerikai nagykövet szerint e feltételek teljesülése esetén el lehetett volna kerülni a vétót. Az általa említett feltételek viszont a palesztinok számára voltak elfogadhatatlanok - utalt rá a Reuters brit hírügynökség. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló az AFP hírügynökségnek a Palesztin Hatóság nevében nyilatkozva tegnap leszögezte: az amerikai vétó zöld jelzést ad Izraelnek ahhoz, hogy folytassa a kerítés, valamint a zsidó telepek építését a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin önrendelkezésű területen. Izrael biztatónak nevezte, hogy több európai ország, köztük Nagy-Britannia és Németország is tartózkodott a szavazáson. Mint fogalmazott, ez pozitív irányú változást jelez. A jövő év közepén valószínűleg megrendezik a már többször elhalasztott elnök- és parlamenti választásokat a palesztin területeken. A palesztin kormány a 2004. júniusi időpontot szorgalmazza - közölte Száeb Erekát, az Izraellel folytatott tárgyalások minisztere. A választásokat eredetüeg idén januárban kellett volna megtartani, de meghatározatlan időre elhalasztották. Akkoriban úgy indokolták, hogy izraeli megszállás alatt nem lehet szabad választásokat tartani. Robbanó állatkák? Washington. Újfajta robbanószerrel elkövethető merényletek veszélyére figyelmeztetett amerikai és külföldi légitársaságokat az amerikai belbiztonsági minisztérium. Az FBI egyik illetékesének tájékoztatása szerint a minisztérium arra hívta fel a légitársaságok figyelmét, hogy a nitrocellu- lóz segítségével előállítható robbanóanyagot a terroristák plüssállat- kák belsejébe vagy fejpámába rejtve repülőgépek fedélzetére juttathatják. A repülőtereken alkalmazott fémdetektorok ugyanis nem képesek jelezni a nitrocellulózt. A The Washington Post által idézett amerikai titkosszolgálati információk szerint az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet azt tervezi, hogy nitroellu- lózzal utasszállító repülőgépeket robbant fel a levegőben. A nitrocel- lulóz salétromsav és cellulóz összekeverésével állítható elő. (MTI) Romániai napilapok a népszavazásról és a helyi székely nemzeti tanácsokról Nemzetállam és autonómiaigény MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos hétvégi népszavazás előkészületei mellett a román sajtó továbbra is figyelmet szentel a székelyföldi autonómiamozgalomnak, a helyi székely nemzeti tanácsok megalakulása körüli fejleményeknek. A Ziua napilapban Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöki tisztségét betöltő kormánypárti (PSD) politikus rámutatott: bár a román nemzetállam etnikai elvekre épülve jött létre, a mai román alkotmányban rögzített nemzetállam fogalom tartalmában alapvetően megváltozott. Ez a fogalom már nem azt fejezi ki, hogy Romániában a román etnikum az állam domináns eleme - vélte Severin, majd leszögezte: mai értelemben a román alkotmánybeli nemzetállam fogalomnak kizárólag polgári értelme van, amely az államot a polgári román nemzet intézményeként jelöli. Olyan nemzetnek az államaként, amely nemzet egyidejűleg sokszínű is. Severin arra a következtetésre jutott, hogy az egységesülő Európában, amely „a történelem és a földrajz összebékülését hozó politikai entitássá válik”, s „amikor a határok spiritualizálód- nak”, a kisebbségi jogok pedig nem „egy domináns többséggel szemben és egy adott területhez kapcsolódva fogalmazódnak meg”, az etnikai elvű területi autonómia „ésszerűtlen, megvalósíthatatlan, fölösleges, s ezért megengedhetetlen”. Ugyanakkor a közismert román em- beijogi aktivista és neves politológus, Gabriel Andreescu a sajtóhoz eljuttatott és a Romániai Magyar Szó által is ismertetett észrevételeiben felszólította a hátrányos megkülönböztetés elleni romániai tanácsot: hivatalból járjon el azok ellen, akik Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és társait zaklatták a Székelyföld autonómiáját propagáló plakátok miatt. Andreescu felhívta a figyelmet arra, hogy a román alkotmány és a nemzetközi dokumentumok értelmében bármely népcsoportnak joga van a „belső ön- rendelkezéshez”, ami nem azonos a puszta „önrendelkezéssel”, hiszen az első a széles körű kulturális és adminisztratív önrendelkezést, a második a szecessziót jelenti. Andreescu hangsúlyozta: a Székely Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező bizottság, a szervezők akciója nem ellenkezik az alkotmány előírásaival, hiszen nem veszélyezteti az ország szuverenitását, területi egységét vagy függetlenségét. MTI-HÍREK Tokió/Washington. Japán 1,5 milliárd dollár értékű segélyben részesíti Irakot a közeljövőben - jelentették be tegnap Tokióban, néhány nappal George Bush amerikai elnök látogatása előtt. Az iraki infrastruktúrának és a biztonságnak á javítását szolgálják a segélyek, amelyeket egyebek között az elektromos hálózatnak, a vízellátásnak a javítására, oktatási és foglalkoztatási célokra szánnak. Fukuda Jaszuo kormány- szóvivő kijelentette, hogy az iraki segélycsomag finanszírozására nem tervezik kormánykötvények kibocsátását. Bush holnap tárgyal Koizumi Dzsunicsiro miniszterelnökkel. Javult George Bush megítélése: a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka helyesli az elnök hivatali tevékenységét, 6 százalékponttal többen, mint egy hónapja. Szeptemberben az amerikaiaknak csak mintegy 50 százaléka volt elégedett az elnökkel, ami népszerűségének a mélypontját jelentette a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta. A felmérés szerint most a megkérdezettek 53 százaléka vélte úgy, hogy az elnök megérdemelné, ha újraválasztanák. A potenciális szavazótábor ugyanakkor a 2000. évi elnökválasztás megosztottságát mutatja: a bejegyzett szavazók 38- 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan George Bushra, illetve hogy biztosan másra fog szavazni a jövő novemberi elnökválasztáson, míg 24 százalék nem tudta, kire adja a voksát. Bush demokrata párti kihívói közül Wesley Clark nyugalmazott tábornok, a NATO európai erőinek volt parancsnoka vezeti a népszerűségi listát 18 százalékkal. Japán 1,5 milliárd dolláros segítséget nyújt Iraknak Bush megint népszerűbb
