Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-14 / 236. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 14. Százak sorakoztak tegnap munkára várva Bagdad főterén. Az iraki munkaügyi tárca szerint a háború óta a munkaképes lakosok hetven százalékának - hozzávetőleg 12 millió embernek - nincs munkája. (TASR/AP-felvétel) Az ELI Irakban demokratikus választásokat és teljesen reprezentatív kormányt akar Szélesedő Európa Állítólag szülővárosában tartózkodik a bukott diktátor Szaddám Szíriába menekítette vagyonát? Pekingi kérés az EU-hoz Peking. Kína tegnap azt kérte az Európai Uniótól, hogy szüntesse meg Pekinggel szemben a fegyvereladási tilalmat, amelyet még az 1989- es, Tienanmen téri vérengzés után rendeltek el. A kormány- nyilatkozat hangsúlyozza: még soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok Kína és az EU között, és egyik sem jelent fenyegetést a másik számára. A nyilatkozat szerint, amelyet Pekingben a Kína és az EU közötti első stratégiai dokumentumnak neveztek, az EU a jövőben Kína legnagyobb beruházási partnerévé válhat. Az unió ma Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és ez fordítva is igaz. Tavalyi kereskedelmük elérte a 86,8 milliárd dollárt. (MTI) Párttörvény Afganisztánban Kabul. Az afgán kormány a hét végén elfogadta a régóta várt párttörvényt, amely szembeszáll a politikai hatalmat jelenleg birtokló modzsahedek és hadurak érdekeivel. A törvény - amelynek egy példánya az AFP francia hírügynökséghez is eljutott - kimondja: „az afgán állam politikai rendszere a demokrácia és a többpártrendszer elvein alapul“. Eddig egyetlen törvény sem szabályozta politikai pártok létrehozását és működését Afganisztánban. (MTI) Száz sérült Chicagóban Chicago. Száz személy sérült meg vasárnap Chicagóban, amikor a város déli részén kisiklott egy munkásvonat. A helyi tűzoltóság tájékoztatása szerint a sérültek többségének állapota nem ad okot aggodalomra. (MTI) Veszélyes terrorista volt Manila. A Fülöp-szigetek rendőrfőnöke tegnap megerősítette, hogy egy előző napi lövöldözésben életét vesztette Fathur al-Ghozi, az egyik legveszélyesebbnek tartott indonéz terrorista. A rendőrfőnök tegnap Mindanaóba utazott, és személyesen győződött meg a megölt terrorista személyazonosságáról. A rendőri akciónak Manilában nagy jelentőséget tulajdonítanak, Gloria Arroyo államfő is gratulált a biztonsági erők munkatársainak a körözött terrorista felkutatásához, és hozzátette: al-Ghozi halála azt mutatja, hogy a terroristák nem érhetik el céljaikat ebben az országban. A kontinens egyik legveszélyesebb bűnözőjeként számon tartott al-Ghozi az al- Kaida nevű nemzetközi terrorszervezethez szorosan kötődő Jemaah Islamiyah tagja volt. Ez utóbbi számlájára írják az egy évvel ezelőtti báli merényleteket, amelyeknek 202 halálos áldozatuk volt. (MTI) V Al-Ghozi még júliusban szökött meg a manilai börtönből, ahol robbanóanyag illegális birtoklásáért 12 éves büntetését töltötte (Reuters-archívum) Brüsszel/Luxemburg. Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták az Európai Bizottságjavaslatát, hogy a szervezet jövőre 200 millió euróval támogassa Irak újjáépítését. Az EU, illetve tagállamai már korábban ígértek 730 millió eurót az iraki humanitárius helyzet javítására, s a mostani, 200 milliós keret ezen felül értendő. ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós tagállamok és a jövőre csatlakozó országok külügyminiszterei - köztük Eduard Kukán, a szlovák diplomácia vezetője - tegnapi luxemburgi tanácskozásukon hangsúlyozták, hogy az EU nagyon fontosnak tartja a demokratikus választások nyomán létrejövő, „teljesen reprezentatív” iraki kormány megalakítását, az iraki szuverenitás helyreállítását. Miközben szorgalmazták, Strasbourg/London/Bagdad. Diplomáciai források szerint új határozattervezetet nyújtott be Nagy- Britannia és Spanyolország a Biztonsági Tanácsban Irak jövőjével kapcsolatban, hogy nagyobb nemzetközi támogatást szerezzenek az iraki békefenntartó műveletekhez és az iraki helyreállítást célzó erőfeszítésekhez. A jelentés szerint erről Jack Straw, a brit diplomácia vezetője az uniós tagállamok külügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán is beszélt. A tervezetet még ezen a héten szeretnék elfogadtatni - közölte egy uniós diplomata, hozzátéve: az USA által benyújtott eredeti Jeruzsálem/Rámalláh. A palesztinokkal való konfliktus fő oka az, hogy az arab világ nem hajlandó elfogadni a zsidóknak a földhöz való jogát. Ezt Ariel Sáron izraeli kormányfőjelentette ki. „Három év óta nézünk szembe a palesztinok által ránk kényszerített háborúval, de ez egy olyan harc, amely száz éve kezdődött” - fogalmazott az intifádára, a palesztin felkelésre utalva egy vasárnap esti gyűlésen, amelyen háromezer keresztény vett részt. Az izraeli kormányfő a konfliktus gyökerének azt tartja, hogy az arab világ nem hajlandó megbékélni a zsidó néppel. Sáron biztosította hallgatóságát arról, hogy Izrael elkötelezett hogy a politikai hatalom irakiaknak történő átadására „reális menetrended’ kell kidolgozni, arra is rámutattak, hogy a helyreállítási munkák sikeréhez mindenképpen elengedhetetlen ez a menetrend, valamint a megfelelő biztonsági helyzet megteremtése és egy demokratikusan, átláthatóan működő nemzetközi támogatási alap létrehozása. Ez utóbbinak külön hangsúlyt ad, hogy 10 nap múlva tartják Madridban a nemzetközi adományozók konferenciáját, ahol hivatalosan is előterjesztik az EU ajánlatát. A balkáni helyzet kapcsán a külügyminiszterek újból sürgették a térség államait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Megállapították, hogy e területen van némi előrelépés - de ez nem elégséges. Újból felszólították az érintett országokat Ratko Mladics és Radovan Karad- zsics (azaz a boszniai szerbek két egykori vezetője), valamint Ante Gotovina horvát tábornok átadásáhatározattervezetet módosító (brit) javaslatok spanyol támogatással születtek meg. A szövetséges erők elleni szaporodó merényletek miatt aggodalmát fejezte ki tegnap a dán és a lengyel vezetés is - mindkét ország küldött csapatokat Irakba, sőt, az egyik szektor lengyel parancsnokság alatt áll. Az USA kész együttműködni az iraki rendőrséggel a vasárnapi pokolgépes robbanás tetteseinek felkutatása érdekében - közölte az amerikai külügyminisztérium. Ismertes, vasárnap hatan életüket vesztették és mintegy tízen sebesültek meg a Bagdad Hotel közelében elkövetett öngyilkos merénylet következtében. A hírek szerint több, a terrorakcióval egy nemzedékeken át tartó, valódi és a tartós béke iránt és kész fájdalmas kompromisszumokat tenni ennek érdekében, de nem hajlandó semmüyen engedményre, ha Izrael és polgárai biztonságáról van szó. Jasszer Arafat palesztin elnök Ha- kam Balávi személyében mégis nevezett ki belügyminisztert az Ahmed Koréi vezette palesztin válságkormányba - közölte tegnap egy magas rangú palesztin tisztségviselő. A palesztin vezetésen belül kemény harcok folynak az utóbbi időben éppen a belügyi poszt miatt. Arafat választottja a kabinet eddigi főtitkára és parlamenti képviselő. Nabü Saat palesztin külügyminiszter vasárnap még azt mondta, hogy a válságkormány belügyminiszter nélkül végzi ra: mindhármuk ellen elfogatóparancs van érvényben, de egyelőre bujkálnak. A külügyminiszteri tanácsülés figyelmeztette a balkáni államokat: a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes együttműködés hiánya komolyan megkérdőjelezi az adott ország EU-közeledési erőfeszítéseinek esélyét. Egyben hozzátették: ez utóbbi folyamat másik lényeges eleme a balkáni államok regionális együttműködésének, jószomszédi kapcsolatainak erősítése. A külügyminiszterek feladatul adták az Európai Bizottságnak, mielőbb dolgozza ki a szélesebb Európaként ismertté vált kezdeményezés első konkrét tervezeteit, amelyek az EU és az unión kívül rekedt országok szorosabb együttműködésére vonatkoznak. Az első szakaszban az EB Oroszország, Ukrajna, Moldova és a földközi-tengeri országok - Marokkó, Tunézia, Jordánia, Izrael - vonatkozásában dolgozza ki az akcióterveket. (TASR, MTI) kapcsolatba hozható személyt már őrizetbe is vettek az amerikai és brit erők. Tegnap merényletet kíséreltek meg a Bagdadtól északkeletre fekvő Dijála tartomány kormányzója ellen, de az iraki politikusnak nem esett baja. A gyilkossági kísérlet során két rendőr súlyosan megsérült. Abdallah Sahaz al-Dzsaburi mindennap ugyanazon az úton jár a hivatalába, és mindig ugyanabban az időpontban halad át a Baakúbától mintegy 20 küométerre északkeletre fekvő kereszteződésen. Tegnap az ő járművét is magába foglaló gépkocsioszlop közelében robbant egy pokolgép, de a detonáció a kormányzót követő járműben utazó rendőrök körében okozott sérüléseket. majd munkáját. Egy másik palesztin tisztségviselő jelezte, hogy a belügyi feladatokat aZ átmeneti időszakban a közvetlenül Arafat irányítása alatt álló palesztin nemzetbiztonsági tanács látja el. Arafat ellenezte, hogy a belügyi posztot egy tábornok, Ná- szer Juszef tpltse be, míg Koréi támogatta Juszefet. Korábban a palesztin elnök és az előző miniszterelnök, Mahmúd Abbász között is a biztonsági erők fölötti ellenőrzés miatt éleződött ki az ellentét. Arafat és Koréi között a hét végére már csitulni kezdtek az ellentétek, amikor a miniszterelnök vasárnap bejelentette: a válságkabinet mandátumának lejárta után, az egy hónap múlva megalakuló kormányban nem kíván miniszterelnök maradni. MTI-HÍREK Bagdad/Washington. Az USA azzal gyanúsítja Szaddám Húszéin elűzött iraki diktátort, hogy mintegy 3 milliárd dollárnyi vagyont kormány- ellenőrzés alatt álló szíriai bankokba menekített ki. A Time amerikai hírmagazin tegnapi számában a Bush- kormányzat egy név nélkül nyilatkozó illetékesére hivatkozva hozzátette: Washington kérte a damaszkuszi vezetőket, hogy adják vissza a pénzt Iraknak, de nincs megelégedve a szíriai együttműködéssel. A kérést Colin Powell külügyminiszter tolmácsolta, amikor májusban Da- maszkuszban találkozott Bassár el- Aszad szíriai elnökkel. Szülővárosában, Tikrítben bujkál Szaddám Húszéin megbuktatott iraki elnök - feltételezik az Irakban állomásozó amerikai erők körében., Jelzéseink vannak arról, hogy Szaddám az utóbbi időben Tikrítben tartózkodik, legalábbis erős befolyása van a térségben” - közölte tegnap újságírókkal Troy Smith őrnagy, az amerikai 4. gyalogoshadosztály első danMTI-JELENTÉS Belgrád. Bajram Rexhepi koszovói miniszterelnök és kormányának egyetlen tagja sem vesz részt a ma Bécsben kezdődő belgrádi-pristinai párbeszédben. Az Ibrahim Rugóvá koszovói elnökből és Nexhat Daci parlamenti elnökből álló, összesen kéttagú pristinai küldöttség tegnap délután indult Bécsbe. Elfogadta ugyan a koszovói ENSZ-igazgatás vezetőjének, Harri Holkerinek a meghívását két kormánytag, Milo- rad Todorovics és Rexmi Mumdzija (az előbbi a koszovói szerb, az utóbbi a török kisebbséget képviselte volna), de a korábbi hírekkel ellentétben ők sem vesznek részt a párbeszédben. Holkeri ugyanis tegnap közölte: a miniszterelnök távolmaradása miatt nincs értelme annak,- hogy kormányának tagjai közül bárki is Bécsbe utazzon. Todorovics a BBC-nek nyüatkozva arra figyelmeztetett, hogy Holkeri döntésének katasztrofális következményei lehetnek. Nincs logika abban, hogy az alMTI-HÍR Zágráb. A horvátországi nemzeti kisebbségek a strasbourgi nemzetközi emberjogi bíróság elé kényszerülnek azzal a követelésükkel, hogy a november második felében esedékes parlamenti választásokon élhessenek pozitív diszkriminációs jogukkal. Szántó Tibor, a horvátországi magyarság zágrábi parlamenti képviselője elmondta, a 2000-ben hatalomra jutott koalíciós pártok székfoglaló programjában benne volt a kisebbségek alkotmányos joga a pozitív diszkriminációra, arra, hogy a választásokon nemzetiségük külön listán Induló jelöltje mellett szavazTeherán. Irán óva intette Izraelt tegnap attól, hogy egy állítólag már vizsgálat tárgyává tett megelőző csapással próbálja meg kiiktatni az iráni atomlétesítményeket. Teherán ezzel a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin aznapi beszámolójára válaszolt, amely szerint az izraeli kormány két hónapja utasította a titkosszolgálatot (Moszad), hogy dolgozzon ki terveket az iráni atomlétesítmények lerombolására. Abdullah Ramezanzadeh iráni kormányszóvivő még aznap kijelentette: „Hozzádárjának egyik főtisztje. Utoljára április elején Bagdadban látták Szaddám Huszeint, amikor az amerikai erők már megkezdték bevonulásukat az iraki fővárosba. Azóta többször is érkeztek bejelentések az Irakban állomásozó nemzetközi koalíciós erőkhöz, hogy hol itt, hol ott látták felbukkanni a volt iraki diktátort, de eddig nem tudták kézre keríteni. Az exdiktátor két fiát, Udajt és Kuszajt július 22-én az Irak északi részén fekvő Moszulban megtalálták az amerikai erők, és végeztek velük. Pszichológusokból álló szakértői csoportot - úgynevezett „task force”-! - hozott létre a Pentagon, hogy választ kapjanak arra, miért nő az öngyilkos katonák száma - jelentette a Corriere della Sera. Az utolsó hét hónapban 14 katona - köztük 3 tengerészgyalogos - vetett véget életének Irakiján. Az amerikai hadsereg statisztikája szerint békeidőben az állományukban lévő százezer katonából tizenhármán fordítják maguk ellen a fegyvert, míg a a háború kezdete óta ez a ráta tizenhétre emelkedett. bán politikai vezetés belső viszálya miatt Holkeri a szerb és a török ki- sebbséget bünteti. Erre reagálva Ibrahim Rugóvá kijelentette, hogy Bécsben képviselni fogja Koszovó minden lakosát és nemzeti kisebbségét. Pristinai politikai elemzők szerint aggályos a Rexhepi-kormány távolmaradása, s a Nyugatnak mindent meg kell tennie azért, hogy a kormányfő is csatlakozzon a megbeszélésekhez, különben valóban fiaskót szenvedhet minden. Rámutatnak arra, hogy a tárgyalásokon „technikai” kérdésekről lesz szó, amelyek megoldása a kormány, s nem az elnök vagy a parlament a feladatkörébe tartozik. Szerbiát viszont a legfelsőbb szinten képviselik. A párbeszédet Wolfgang Schüssel osztrák kancellár nyitja meg, jelen lesz Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Chris Patten, az EU-bizottság külügyi kapcsolatokért felelős biztosa, illetve George Robertson és Jaap de Hoop Scheffer, a NATO leköszönő és leendő főtitkára. Bírósághoz fordulnak a horvátországi kisebbségek Szavazási bonyodalmak Rendkívül nehéz, de technikailag megoldható Izrael csapásra kész MTI-HÍR hassanak a pártlistákon induló jelöl: tekre is. Utólagos bonyodalmakra a választási törvény idevágó hiányos rendelkezései adtak okot, továbbá az, hogy az alkotmánybíróság szerb és olasz követelésre sem erősítette meg a pozitív diszkrimináció meglétét. A kisebbségi képviselők parlamenti frakciója ezt követően felszólította a horvátországi kisebbségeket, hogy közelgő parlamenti választásokon a kisebbségi képviselőjelöltekre voksoljanak és ne a politikai pártok jelöltjeire, a szerb nemzeti tanács és az olasz kisebbség képviselői pedig bejelentették, hogy kénytelenek a strasbourgi nemzetközi emberjogi bíróság elé terjeszteni a kérdést. szoktunk már ehhez az ostoba izraeli retorikához, és még válaszra sem tartjuk méltónak, mindezek dacára Izrael tudja, hogy nem lenne szabad garázdálkodnia velünk. Irán kész arra, hogy ilyen támadásokkal minden erejével szembeszálljon.” A Der Spiegel úgy értesült, hogy a Jeruzsálemben most előteijesztett forgató- könyvek szerint F-16-os vadászbombázóknak - éjszaka és ködös időre tervezett bevetésben - mintegy fél tucat célpontot kellene lerombolniuk „egyidejűleg és teljesen”, amit a Moszad rendkívül nehéznek, de technikailag megoldhatónak tart. Aggódnak a szövetségesek az egyre szaporodó merényletek és gerillaakciók miatt Új brit-spanyol tervezet is készült MTI-HÍREK Sáron: a konfliktus fő oka, hogy az arab világ nem hajlandó megbékélni a zsidókkal Nem oldódik a palesztin belviszály MTI-HÍREK A koszovói kormány nem vesz részt a Bécsi fórumon Pristinai dilemmák
