Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-09 / 232. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 9. Eredményt hozott a DNS-vizsgálat Stockholm. Az Anna Lindh volt svéd külügyminiszter feltételezett gyilkosáról készült DNS-vizsgálat eredménye megerősítette a hatóságok gyanúját a múlt hónapban őrizetbe vett személlyel szemben. A svéd rendőrség szeptemberben küldte el Birminghambe az Anna Lindh elleni merényletben használt késen talált múltát. Az eredményről kedden este tájékoztatták a gyilkosság elkövetésével gyanúsított - szerb nemzetiségű - férfit, aki ennek dacára továbbra is tagadja, hogy ő szúrta volna le szeptember 10-én a kétgyermekes családanyát egy stockholmi áruházban. Lindh asszony másnap belehalt sérüléseibe. (MTI) Miniszterek hadgyakorlata Washington. A NATO gyors beavatkozását gyakorolták tegnap egy 2007-ben játszódó képzeletbeli válsághelyzet forgatókönyve alapján a tagállamok és a jövőre csatiakozó országok védelmi miniszterei és vezérkari főnökei az USA-ban. A kétnapos informális találkozó első napján a Pentagon kifejezetten szemináriumnak és nem hadgyakorlatnak nevezte az agytomát. A résztvevők ma a Sziklás-hegységben lévő Schriever légi bázison a NATO Reagáló Erő (NRF) bevetését, a döntéshozatal mechanizmusát tanulmányozták, hogy tanulságokat vonjanak le az átalakítás további menetéhez. Ez az első olyan gyakorlat, amelyen védelmi miniszterek is részt vesznek. (MTI) Schröder miatt nincs sztrájk Moszkva. A fizetésemelést követelő, sztrájkoló Urál-vidéki bauxitbányászok nagy örömmel fogadták Gerhard Schröder német szövetségi kancellár tegnap kezdődött oroszországi munkalátogatását, a megyei vezetés ugyanis megígérte, hogy az elkövetkező napokban teljesítik követeléseiket. Ajekatyerinburgi bányászok korábban közölték: addig nem jönnek fel a felszínre, amíg nem biztosítják őket fizetésük megfelelő mértékű emeléséről. A hatósági ígéretekkel szemben bizalmatlan bányászok kedden váratlanul abbahagyták a sztrájkot, miután garanciát kaptak: két napon belül megemelik fizetésüket. A bányászok ugyanakkor figyelmeztettek: újra beszüntetik a munkát, ha követelésüket nem teljesítik. Schröder látogatása más tekintetben is jótékony hatással volt a közép-uráli városra. A kancellár érkezése előtt 15 millió rubelt (120 millió forintot) költöttek a helyi repülőtér fel- és leszálló pályájának, továbbá a parkolóknak és várótermeknek a felújítására. Akárcsak a szovjet időkben a magas rangú vendégek érkezte előtt, Schröder és Putyin orosz elnök mostani látogatására kicsinosítottak mindent, amit csak tudtak. (MTI) Orosz lapok tegnap azt találgatták, meri-e majd Schröder a Kreml csecsenföldi politikáját bírálni, ahogy a német lapok tették az elmúlt napokban (Képarchívum) A pánik elkerülése érdekében titkolja a palesztin vezetés Arafat egészségi állapotát Cáfolják a szívrohamot Már arról is rendelkezett, hol temessék el (Reuters-felvétel) Rámalláh/Jeruzsálem/Lon- don. Enyhe szívrohama volt Jasszer Arafatnak, de a palesztin vezetés titkolja az elnök egészségi állapotát a pánik elkerülése végett - írta helyi forrásait idézve tegnap a The Guardian. Száeb Erekát palesztin miniszter szerint Arafatnak nem volt szívrohama, hanem gyomorvírussal küzd. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A vezető baloldali brit napilapnak palesztin illetékesek azt mondták, hogy Arafat a helyi sajtóban megjelent beszámolókkal szemben nem influenza miatt tűnt el egy időre a nyüvánosság elől a múlt héten, hanem azért, mert kisebb szívinfarktus érte. Az egyik idézett forrás, akit a lap Arafat közeli munkatársának nevez, hozzátette ugyanakkor, hogy az orvosok szerint a palesztin elnök gyorsan fel fog épülni, állapota nem ad okot aggodalomra. A lap megjegyzi, hogy amikor Arafat ismét megjelent a nyilvánosság előtt, rendkívül betegnek tűnt, láthatólag lefogyott, arca nyúzott volt és sápadt, alig lehetett hallani, amit mond, és rövid ideig is csak nehezen tudott talpon maradni. Az idézett palesztin illetékes arra a kérdésre, hogy miért nem tették közzé az elnök szívrohamának hírét, azt mondta: a bejelentés pánikot okozott volna egy olyan kritikus időszakban, amikor az izraeliek Arafat életére törnek. A The Guardian szerint az Arafat kiutasításával, netán megölésével kapcsolatos izraeli tervek a palesztin elnök egészségi állapotával nem kalkulálnak. Egy izraeli külügyi illetékes azt mondta, hogy „nagyon kényelmes megoldás lenne, ha a természet megoldaná a dolgot, ... de Arafatnak, mint a macskának, kilenc élete van, és még nem használta fel mindet”. A lap szerint Arafat valószínűleg Egyiptomba vagy Jordániába utazna, ha olyan egészség- ügyi ellátásra lenne szüksége, amely rámalláhi főhadiszállásán nem áll rendelkezésre. Csak akkor szánná rá magát erre, ha Izrael megengedné visszatértét. Arafat állítólag Egyiptom közbenjárását kérte annak érdekében, hogy ha meghalna, a jeru- zsálemi al-Aksza mecset - az iszlám harmadik legszentebb vallási központja - tövében temessék el. Ehhez Izrael engedélye szükséges, izraeli kormányforrások azonban jelezték: nem valószínű, hogy a jelenlegi légkörben ez lehetséges lenne - írta a The Guardian. Megismételte Izraelnek szóló tűzszünet! javaslatát Ahmed Koréi frissen felesküdött palesztin miniszter- elnök, de egy izraeli miniszter mindjárt el is utasította a kezdeményezést. Koréi leszögezte, hogy együtt kíván dolgozni az izraeli kormánynyal, és reményei szerint az együttműködés elvezet a tűzszünethez. Leszögezte: meg kell adni az esélyt arra, hogy az erőszak miatt ne romoljon tovább a helyzet a két fél között. Azt is hangoztatta, kész arra, hogy azonnal tárgyalásokat kezdjen Izraellel a nemzetközi rendezési terv megvalósítása érdekében. Zvulun Orlev izraeli munka- és szociálisügyi miniszter a Reutersnek nyilatkozva elvetette a javaslatot, emlékeztetve arra, hogy Izrael már egyértelműen értésre adta: egyelőre nem kíván tűzszünetet tartani. Mint mondta, országa puszta szavakért cseréhe nem kíván esélyt adni Köreinek. Tüntetések Bagdadban egy szélsőséges síita vallási vezető őrizetbe vétele miatt Ismét Szaddám után kutattak Három amerikai és egy brit tudós örülhetett tegnap Új abb Nobel-díj ak MTI-JELENTÉS Stockholm. Két amerikai tudós kapta idén a kémiai Nobel-díjat. A svéd tudományos akadémia Peter Agrének és Roderick MacKinnon- nak ítélte a kitüntetést. A két amerikai tudós jelentős munkát végzett a sejtmembrán csatornáinak kutatásában, magyarázatot adva arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtek falán. Az így nyert ismeretek nagy jelentőséggel bírnak az emberi vese, szív, izmok és ideg- rendszer működésének, valamint megbetegedéseinek a megértése szempontjából. Agre 54 éves, a Johns Hopkins Egyetem orvostani intézetében dolgozik Baltimore- ban. MacKinnon 47 éves, a New York-i Rockefeller Egyetem Howard Hugh orvostani intézetének a munkatársa. A két tudós december 10-én veheti át a díjat, amellyel összesen 10 millió svéd korona (1,1 millió euró) jár. Magyar származású tudósok közül eddig négyen kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) a kolloid oldatok heterogén természetének magyarán zatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek. Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. 1986- ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) megosztva kapta a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért. Végül 1994-ben az Amerikában élő Oláh Györgynek (1927-) a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért ítélték oda. Késő délután Stockholmban azt is bejelentették, hogy az amerikai Robert F. Engle-nek és a brit Clive W. J. Grangernek ítélték oda az idei közgazdasági Nobel-díjat. A VMSZ-ben aggódnak Patrubányék akciója miatt Visszavetheti a vajdasági magyarok ügyét MTI-JELENTÉS Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) aggódva nézi és nem helyesli a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által indított, a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Kasza József, a VMSZ elnöke kedd este zárt ajtók mögött tárgyalt Szabadkán Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével. Kasza tegnap azt közölte az MTI-vel, hogy szerinte a délvidéki magyarság még nehezebb helyzetbe kerülhet, ha a referendum nem hozza meg a várt eredményt. Pártja messzemenően nem ért egyet a világszövetség népszavazási kezdeményezésével, mert az európai uniós csatlakozással kapcsolatos népszavazás fényében egyáltalán nincs róla meggyőződve, hogy az MVSZ referenduma sikeres lesz. „Ha már az EU-népszavazáskor ilyen nagy volt az érdektelenség, a határon túli magyarok kérése még ennyire sem fogja érdekelni a magyar szavazópolgárokat” - vélekedett a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. A keddi tárgyalásokon Patrubány Miklós úgy fogalmazott, hogy felelőssége teljes tudatában vállalja a népszavazás következményeit, mivel az MVSZ-nek mély meggyőződése, hogy a magyar nép nem fog nemet mondani akkor, amikor a határokon kívülre szakadt nemzettársaik felé kell kinyújtania a kezét. Kasza azt hangsúlyozta, hogy a népszavazás esetleges kudarca 10-15 évvel visszavetné a vajdasági magyarok ügyét, ezért „nem elég az, hogy a Patrubány Miklós vállalja a népszavazás következményeit”. Tisztázandó ezeket a problémákat, az MVSZ-nek illett volna még a kezdeményezése előtt konzultálnia a VMSZ-szel, de a világszövetség nem lépett kapcsolatba a párttal, s nem kérte ki a véleményét - mondta Kasza József. Václav Klaus: a csehek számára nem fontos a kérdés Nincsenek kisebbségek ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. Az iraki fővárosban tegnap is folytatódtak az egyik szélsőséges síita vallási vezető letartóztatása miatt egy nappal korábban kezdődött tüntetések. A Mahdi Hadserege nevű szervezet több száz tagja vonult az utcákra, a tömeg azt skandálta: „Ma transzparensekkel jöttünk, holnap fegyvert hozunk!” A Reuters tudósítója mintegy kétezres tömegről számolt be, amely a központi mecsettől a nap folyamán az ideiglenes kormányzótanács épülete elé vonult. Az amerikai katonák al-Hazradzsi sejket hétfőn vették őrizetbe azzal a váddal, hogy fegyvert rejteget és a szövetséges csapatok ellen lázítja a lakosságot. Amerikai katonák még kedden este lezárták Bagdad egyik negyedét, hogy ott - mint azt tegnap állították - a megdöntött iraki rendszer rejtőzködő vezetői után kutassanak. Közben az a hír kapott szárnyra a környéken, hogy ebben a városrészben nemrégiben látták Szaddám Húszéin volt iraki elnököt. A páncélosok támogatásával a helyszínt körülvevő alakulat parancsnoka az AFP francia hírügynökség munkatársának elmondta: olyan értesüléseket kaptak, hogy a leginkább keresett volt iraki vezetők húzták meg magukat ebben az övezetben. Szaddám hollétéről közelebbit nem tudtak mondani. Visszavonhatja az Egyesült Államok az általa benyújtott, Irakkal kapcsolatos biztonsági tanácsi határozattervezetét - írta tegnap a The New York Times egy magas rangú amerikai kormányzati illetékesekre hivatkozva. Az Egyesült Államok „nem játssza tovább ezt a játékot” - idézte a lap a hivatalnokot, aki szerint az amerikai határozat- tervezetet elutasító államok választhatnak: vagy hozzájárulnak egy multilaterális megoldáshoz, vagy közlik velünk, hogy csináljuk meg egyedül. (TASR, MTI) MTI-HÍR Budapest. Az európai uniós csatlakozásról és az unió alkotmánytervezetének alakításáról cserélt tegnap eszmét Václav Klaus cseh államfő a magyar parlamenti frakciók képviselőivel Budapesten. A megbeszélésen szóba került a kisebbségek megjelenítése az európai alkotmányban, illetve a keresztény hagyományok megfogalmazása. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője beszámolt arról, hogy Klaus a kisebbségi kérdés ügyében megjegyezte: számukra ez nem drámai kérdés, hiszen Csehországban nincsenek kisebbségek, és jelentős számú cseh nem él határaikon kívül. Ami a keresztény, kulturális hagyományok megjelenítését illeti, Maus azt mondta, a Cseh Köztársaság tudomásul veszi a többség akaratát, de nem fog éhségsztrájkba kezdeni, ha nem kerül be ez a gondolat az uniós alkotmányba. Koszovó hovatartozásának kérdése és a politikai helyzet állítólag nem kerül terítékre Sorsdöntő tárgyalások kezdődnek Bírálta a csecsenföldi választást az amerikai külügy Moszkva megsértődött MTI-HÍR Belgrád. Belgrád és Pristina jövő héten kezdődő párbeszéde nincs összefüggésben Koszovó jövőbeni státusával, s nem kerülnek terítékre politikai kérdések sem - szögezte le tegnap Harri Holkeri, a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője. A misszióvezető Koszovó népéhez intézett első beszédét közvetítették a pristinai elektronikus médiák. Holkeri szerint csak tárgyalások útján lehet előrelépni az eltűntek sorsának felkutatásában, megkönnyíteni a menekültek visszatérését és munkálkodni azon, hogy soknemzetiségű társadalom jöjjön létre a tartományban. Csak párbeszéddel lehet megoldani az energiaipart, közlekedést és távközlést sújtó problémákat. Hangsúlyozta, hogy az október 14-én Bécsben kezdődő párbeszédnek nagy jelentősége van mind a nép, mint a tartományi intézményrendszer szempontjából, s a tárgyalásokon a lakosok mindennapi gondjait érintő kérdésekről lesz szó. Szerinte Koszovóban mindenki jól tudta, hogy a Belgráddal folytatandó párbeszéd döntő fontosságú, egyben kritikus lépés is lesz, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a tartománynak olyan jövője legyen, amilyet megérdemel. Hozzátette: a párbeszéd az egyetlen módja annak, hogy Koszovó javítson nemzetközi megítélésén. Noha a pristinai albán vezetés még nem döntötte el, hogy egyáltalán részt vesz-e a bécsi párbeszéden, Holkeri szerint a tárgyalássorozat a jövő kedden mindenképpen kezdetét veszi. Belgrádot Szvetozar Marovics szerbia-mon- tenegrói államfő, Goran Szvilano- vics külügyminiszter, Zoran Zsivko- vics szerb kormányfő és Nebojsza Csovics miniszterelnök-helyettes fogja képviselni. Pristinából Ibrahim Rugóvá koszovói elnök, Bajram Rexhepi kormányfő és Nexhat Daci parlamenti elnök kapott meghívást. A koszovói szerbeket a pristinai delegációban Müorad Todorovics menekültügyi társminiszter, a török kisebbséget pedig Resmije Mumdziju egészségügyi miniszter képviselné. Hasim Thaqinak, a Koszovói Demokrata Párt elnökének, illetve Ramus Haradinajnak, a Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű párt elnökének egy-egy pártbeli minisztert kell megneveznie, akik ugyancsak részt vesznek majd a tárgyalásokon. A párbeszédre hivatalosak a hattagú balkáni összekötőcsoport tagjai, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve George Robertson és Jaap de Hoop Scheffer, a NATO leköszönő és leendő főtitkára. MTI-HÍR Moszkva. Udvariatlanul és helytelenül foglalt állást a csecsenföldi elnökválasztásról kritikus hangnemben nyilatkozó amerikai külügyminisztérium - áll az orosz külügyi tárca hivatalos nyilatkozatában. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő kijelentette, hogy a vasárnap lezajlott csecsen elnökválasztás, valamint az azt megelőző politikai folyamat nem a demokrácia frányába mutat. „Ahmad Kadirov valós ellenfeleinek távolléte, valamint a kadirovi erők sajtó feletti kontrollja alapján kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ez a választás nem felel meg a szabad véleménynyilvánítás nemzetközi normáinak” - fogalmazott Boucher. Az amerikai diplomata szerint Moszkva elszalasztott egy lehetőséget, ami kiábrándító. Boucher megkérdőjelezte, hogy az esemény kellő legitimitással bírt-e a lakosság körében a békés rendezési folyamat előmozdításához. Az orosz külügyszerint ez az udvariatlan és hibás nyüatkozat nem felel meg az orosz-amerikai partneri kapcsolatok szellemének, és nem segíti a csecsenföldi megbékélést. Moszkva úgy véli, ez már nem az első, enyhén szólva „nem éppen építő jellegű állásfoglalás amerikai hatóságok részéről Csecsenföld vonatkozásában”, s ráadásul az események tényleges elemzése nélkül hangzott el. Dmitrij Rogozin, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint ha Bouchernek kifogásai vannak, akkor azt a moszkvai parlamentnek kell címeznie, ez viszont már az orosz belügyekbe való beavatkozás lenne.
