Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-09 / 232. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 9. Közélet 5 Bárdos Gyula szerint az agrártámogatás nem presztízskérdés, és az MKP csak a gazdák érdekeit tartja szem előtt Négypárti igen kell a büdzsére „A kormányfő és a pénzügyminiszter korábban is mondott egyet-mást, és végül a parlamentben másképpen alakultak a dolgok." ' (Somogyi Tibor felvlétele) A Magyar Koalíció Pártja ra­gaszkodik hozzá, hogy az ál­lami költségvetésből 55 szá­zalékra pótolják a brüsszeli forrásokból a szlovákiai gaz­dáknak fizetendő 25 százalé­kos támogatást. Bárdos Gyu­la, az MKP frakcióvezetője, aki részt vett a Koalíciós Ta­nács hétfő esti ülésén, nem zárta ki, hogy a közvetlen ag­rártámogatások miatt a ma­gyar honatyák nem szavaz­zák meg a jövő évi büdzsét. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Mikuláš Dzurinda kormányfő a koalíciós egyeztetés után úgy be­szélt a költségvetésről, mintha minden rendben lenne, a büdzsé politikailag mindenki számára elfogadható. Másnap az MKP éle­sen tiltakozott a hétfői tanácsko­zás eredményének olyan beállí­tása ellen, hogy a partnerek meg­egyeztek az 50 százalékos agrár- támogatásban. A miniszterelnök nem mondott igazat? Legalábbis nem volt hiteles a kor­mányfő által közzétett információ. Nem helyeseljük az olyan tájékozta­tást, mely azt az érzetet keltheti, mintha megegyeztünk volna. Szó sincs róla! Kizárólag a miniszterel­nök kincstári derűlátása adott okot arra, hogy így nyilvánuljon meg. A tárgyaláson elhangzottak erre nem adtak semmilyen alapot. Pártunk to­vábbra is kitart amellett, hogy kom­penzálni kell a közvetlen támogatá­sokat a gazdáknak, és nem elég 45- ről 50 százalékra módosítani a dotá­ciót. Ragaszkodunk a további eme­léshez. A legjobb az lenne, ha Dzurinda megtartaná korábbi ígére­tét, mely szerint Szlovákia is a többi országhoz hasonló szintre pótolja ki az agrártámogatást. Fontosnak tart­juk, hogy a gazdák ne kerüljenek a szomszédos országokkal szemben hátrányos, rosszabb helyzetbe. Ha már elvállaltuk a földművelésügyi tárca irányítását, mindent el kell kö­vetnünk azok érdekében, akiket ez a kérdés életbevágóan érint. » Kizárólag a minisz­terelnök kincstári de­rűlátása adott okot arra, hogy így nyilvánul- jón meg. \\ Dzurinda szerint a hazai terme­lők nem lesznek hátrányos hely­zetben, sőt jobban állnak, mint a környező országok gazdái, mert míg máshol 10-20 százalékkal nő a támogatás, nálunk jövőre 45 százalékkal kapnának többet. Nem tudok egyetérteni ezzel a véle­ménnyel. A számok és a tények a mi állításunkat támasztják alá. Azaz ha nem történik meg az általunk java­solt emelés, a mi gazdáink igenis rosszabb helyzetben lesznek, és nem tudják felvenni a versenyt, s ennek súlyos következményei lehet­nek. Ami a költségvetés gerincét és összeállítását illeti, azzal is gon­dunk van, hogy a pénzügyminiszter kis teret hagy a módosításokra, vi­tákra. Ivan Mikloš szinte egy végle­ges, megmásíthatatlan büdzsét ter­jesztett elő: a tervezet 95 százaléká­ról kijelentette, hogy ahhoz nem le­het hozzányúlni, eseüeg a maradék 5 százalékról lehet vitatkozni. Ez a módszer elfogadhatatlan. Jó lenne, ha a költségvetés sarokszámai nem úgy készülnének, hogy a többi part­ner már csak kozmetikai változtatá­sokat hajthat végre. Jobb volt az a módszer, melyet a múlt időszakban alkalmaztak, amikor egymilliárd koronát a parlamenti képviselők oszthat­tak szét? Nem erre gondoltam. Nem a kor­mány és a parlament viszonyáról van szó. A pénzügyminiszter - a kor­mányfő helyettese és az SDKÚ jelölt­je - szerintem nem megfelelő mó­don helyezte el a súlypontokat, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy az egyes ágazatok a súlyuknak megfelelően kapták meg azt az ösz- szeget, mellyel jövőre gazdálkod­hatnak. Ennek politikai okai lehetnek? A legerősebb kormánypártot kép­viselő Ivan Mikloš elsősorban sa­ját pártja prioritásait tartotta szem előtt, és még a második leg­erősebb kormánytag kívánságait sem vette figyelembe? Minden bizonnyal így történt, és ezt nem helyeslem. Szerintem a költ­ségvetés kidolgozásának az első sza­kasza a legfontosabb. Taktikai szem­pontból a miniszterelnök és a pénz­ügyminiszter jól végzi a dolgát, csakhogy nem biztos, hogy az egész kormány és az egyes ágazatok szem­szögéből helyes módszert választot­tak. A pénzek elosztása nem tükrözi az egész kabinet prioritásait. Ivan Mikloš nem akarja növelni a költségvetési hiányt. Vagyis azért, hogy a gazdák többet kap­hassanak, valahonnan el kell venni. Ilyenkor az oktatással, egészségüggyel vagy más, rossz helyzetben levő ágazattal szok­tak érvelni. Az MKP-nak van el­képzelése arról, melyik fejezet­ből lehetne húzni, hogy az agrár­szféra többet kaphasson? Több pótmegoldás van, ám taktikai szempontból nem lenne jó a sajtón keresztül megüzenni, mely kiadá­sokat lehetne csökkenteni. Min­denesetre nem az egészségügyre vagy az oktatásra gondoltunk. Elég megnézni, mely pártok milyen ága­zatokat irányítanak, és biztosan ta­lálunk olyan fejezeteket, melyeket át lehet csoportosítani. A kormányban leszavazhatják a magyar pártot, a parlamentben azonban gondot okozhatna, ha az MKP-frakció nem támogatná a büdzsét. Ha nem lesz meg az 55 százalék, eltökélt szándékuk, hogy nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést? A kormány óriási kockázati tényezőt vállal azzal, ha a kérdést nem rende­zi még a parlamenti vita előtt. A ka­binetben nincs ellenzék, és ha már kormányszinten nem tudunk meg­egyezni, a parlamentben még na­gyobb problémák és viták lehetnek. A költségvetés tervezete nemcsak az ország egyik legfontosabb törvénye, azaz nemcsak gazdasági szempont­ból lényeges, hanem politikai töltete is van. Ezért próbáljuk elérni, hogy a Házba mind a négy párt által elfo­gadhatójavaslat érkezzen. Ha mégsem? Előfordulhat, hogy az egész bü­dzsét nem szavazzuk meg. Erre a kérdésre egyelőre ne várjon egyér­telmű igen vagy nem választ. Fele­lőtlenség lenne részemről, hiszen még nem született végleges döntés. Arról nem is beszélve, hogy a parla­mentben is lehet majd módosító in­dítványokat megfogalmazni. Mit jelentene, ha az MKP-frakció nem szavazná meg a költségve­tést? Ennek komoly politikai következ­ményei lennének. Költségvetési provizóriummal kezdenénk a jövő évet? Csakhogy Czajlik Katalin, a földművelés- ügyi minisztérium szóvivője sze­rint így a gazdák rosszabbul jár­nának, mintha mégis csak 50 szá­zalékos támogatást hagynának jóvá. A provizórium ugyanis azt jelentené, hogy az idei támoga­tásnak megfelelő összegből gaz­dálkodhatna az agrártárca, ami kevesebb lenne, hiszen jövőre - még ha nem is annyit, amennyit az MKP kér - mégiscsak több pénzt különítenének el a mező- gazdaságra, mint az idén. Korai provizóriumról beszélni. Vár­juk ki a végét. Az agrártámogatás nem presztízskérdés, csak a gazdák érdekeit tartjuk szem előtt. Frakci­ónk csak az összes körülményt, a parlamenti részszavazások ered­ményét mérlegelve hozza majd A Több pótmegoldás r van, ám taktikai zempontból nem lenne ó a sajtón keresztül meg végleges álláspontját. Hangsú­lyozom: minden tőlünk telhetőt megteszünk. Éppen ezért az esetle­ges politikai és gazdasági következ­ményekről egyelőre nem szeretnék beszélni, mert még mindig van le­hetőség a kérdés orvoslására. Miből gondolja, hogy még van le­hetőség? A kormányfő és a pénzügyminisz­ter korábban is mondott egyet- mást, és végül a parlamentben másképpen alakultak a dolgok. Nem szabad lemondanunk a re­ményről, mert igenis még van esély és lehetőség. A költségvetés elfoga­dását nem mi, hanem Dzurindáék kockáztatják. Elsősorban nekik kel­lene tudatosítaniuk annak a veszé­lyét, ha a parlamentbe négypárti megállapodás nélkül érkezik a bü­dzsé tervezete. Politikai szempont­ból okosabb lenne konszenzusra tö­rekedni, mert a koalíciónak már így is elég problémája és egyre keve­sebb honatyája van. A kormány által jóváhagyott javaslat szerint már július 1-jétől emelnék a béreket, de csak öt százalékkal Korlátlan ideig sztrájkolnának a közszférában? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A kormány felkészülhet a közszféra dolgozóinak korládan időre szóló sztrájkjára, ha nem mó­dosít döntésén” - állítja Igor Lenský, a Szakszervezeti Szövetségek Kon­föderációjának alelnöke. A kabinet tegnapi ülésén hét százalék helyett csak öt százalékos béremelést java­solt 2004-re a közalkalmazottak­nak, ugyanis csak ekkora béremelés­re elegendő összeget hagyott jóvá a jövő évi költségvetésben. A közszfé­rában dolgozókra érvényes kollektív egyezmény azonban - melynek tár­gyalása szeptemberben fejeződött be és a szociális ügyi minisztérium is elfogadta - 7 százalékos béremelés­sel számol 2004. augusztus 1-jétől. A kormány által tegnap jóváhagyott változat szerint ugyan már július 1- jétől emelnék a béreket, de a növelés mértéke csak 5 százalékos lesz. A kollektív szerződés szövegét már véglegesítette a szociális ügyi tárca, már csak a kormány jóváhagyására várt. „Annak a kormánynak, mely nem tartja meg vállalt kötelezettsé­gét, a történelem szemétdombján a helye. Újra csak bebizonyosodott, hogy a kabinet semmibe veszi az ér­dekegyeztetést a szociális partnerei­vel” - mondta lapunknak a szakszer­vezetek alelnöke. - Tudtuk, hogy eb­ben a kormányban nem szabad bíz­ni, ennek ellenére reméltük, hogy megtartja ígéreteit. Sajnos, újra té­vedtünk.” A szakszervezeti központ megvárja a hivatalos értesítést a vár­ható béremelésről, a konkrét lépé­sekről, a sztrájk várható időpontjá­ról az érdekegyeztető tanács hétfői ülése után döntenek. Ivan Saktor, a szakszervezetek elnöke megerősí­tette, hogy a kormány döntése jogot ad a munkabeszüntetésre az oktatá­si, egészségügyi, kulturális és egyéb közszolgálati szférában dolgozó mintegy 400 ezer ember számára. „Ha a kormány valóban megváltoz­tatja a kollektív szerződés tartalmát, akkor megkezdjük a sztrájk szerve­zését” - mondta Saktor. A tegnapi döntés 300 millió koronás megtakarítást eredményez, melyet a gazdasági beruházások támogatásá­ra akar fordítani a kabinet. dpj) Jövőre parlamenti választásokat akarnak Pozsony. A szakszervezetek várhatóan november közepén kezdik meg aláírás-gyűjtési akciójukat, melynek célja az előrehozott parlamenti vá­lasztások kiírása. Bíznak benne, hogy két hónap alatt összegyűlik a szükséges 350 ezer aláírás, és így már márciusban sor kerülhetne a népszavazásra. A kérdést a szakszervezeti központ a következőképpen fogalmazta meg: „Egyetért azzal, hogy a parlament olyan törvényt fo­gadjon el, mely lerövidíti a jelenlegi megbízatási időszakot úgy, hogy a következő választások 2004júniusában legyenek?” (1. p. j., t) RÖVIDEN Dzurinda találkozott a pártvezetőkkel Pozsony. Az Európai Unió tagországai és a csatlakozni kívánó államok vezetőinek római konferenciájáról számolt be tegnap Mikuláš Dzurin­da kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter a parlamenti pártok vezetőivel tartott megbeszélésen. A rendkívüli találkozóra azért került sor most, mivel a parlament csak két hét múlva ül össze. A tárgyaláson szó volt az EU készülő alkotmányáról is. Ezzel kapcsolatban az SDKÚ, a HZDS és az MKP vezetői jelezték, nem tartják szükségesnek, hogy az ország lakossága népszavazás útján döntsön elfogadásáról, (ú) Lamperth Mónika Szlovákiában Pozsony/Dunaszerdahely. A szlovák belügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatást tesz Szlovákiában Lamperth Mónika, a ma­gyar belügyi tárca vezetője. Vladimír Palkó délelőtt a Prímás-palotá­ban fogadja a vendéget, majd a tárgyalások végeztével sajtóértekezle­tet tartanak. Délután a magyar vendég Modorba és Bazinba látogat, a kora esti órákban pedig Dunaszerdahelyt keresi fel. (pve) Egymilliárd korona a gyógyszertáraknak Pozsony. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szerint az év első felé­ben érezhetően lassult az egészségügy adósságának növekedése. A kormány elé terjesztett jelentése szerint a foganatosított intézkedések hatására fél év alatt csak 3,232 milliárd koronával nőttek a tartozások; ez 1,268 milliárddal kevesebb a tervezettnél. Az eladósodottság június végén 27,973 milliárd koronát tett ki, ebből az egészségbiztosítók tar­tozása 10,086 milliárd, az egészségügyi intézeteké pedig 17,887 milli­árd volt. A kormány döntése értelmében a gyógyszertárak egymilliárd koronát kapnak a költségvetésből. Ez csak részben enyhíti nehéz hely­zetüket, mivel megközelítőleg hétmilliárdra volna szükségük, (s, ú) A kormány nem ad pénzt az EU-ünnepre Pozsony. Kérdéses, hogy eredeti pompájában megvalósulhat-e a Csáky Pál által beharangozott kétnapos, EU-csatlakozási ünnepségso­rozat, mivel a jövő évi költségevetés tervezetében nem különítettek el rá pénzt. Az integrációért felelős miniszterelnök-helyettes először 10, majd 18 millió koronát kért, de Ivan Mikloš pénzügyminiszter hajtha­tatlan, szerinte sosem számoltak üyen összeggel. A kormány tegnapi ülésén nem döntött az ügyben, Csáky januárban a rendkívüli tartalék­ból fogja kérni a pénzt. (TASR) Roman: „elszánt ember vagyok" * Pozsony. Szlovákiának olyan államfőre volna szüksége, aki közked­velt - mondta Ľubo Roman, az ANO köztársaságielnök-jelöltje. „El­szánt ember vagyok: amit elkezdek, azt be is fejezem, és ez mindig így volt” - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint előny, hogy nem volt tagja a kommunista pártnak, az államfőjelölt azt válaszolta: mivel sikeres színész volt, nem volt szüksége rá, hogy párttag legyen. Roman tisztában van vele, hogy erős ellenfelei lesznek, ennek ellenére számít rá, hogy továbbjut a második fordulóba, és sokan fogják támo­gatni. Egyelőre még nem készült el a programja, még azon sem gon­dolkodott, ad-e valakinek amnesztiát, ha nyer. (ncs) Ivan Šimko nem árul el semmit , Pozsony. Ivan Šimko nem hajlandó elárulni, hogyan fog szavazni Ľubomír Lintner esetében, akit az ANO Pavol Rusko megüresedett par­lamenti alelnöki székébe akar ültetni. A volt védelmi miniszter az al­kotmányra hivatkozik, mely szerint a parlament vezetőinek megvá­lasztása titkos szavazással történik, így a voksolás után sem árulja el, hogyan döntött. Kérdéses, hogy meglesz-e az elegendő szavazata Lintnernek, mivel még a koalícióban sem teljes a támogatása. (TASR) November 15-én lép érvénybe az új kategorizacio Dráguló gyógyszerek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS----­Pozson y. Várhatóan november 15- én lép életbe az új gyógyszer- kategorizáció, melynek alapján a je­lenlegi 559 gyógyszer helyett 602 lesz díjmentes. „A kategorizációs bi­zottság ajánlása alapján valamennyi gyógyszertípusból kapható lesz in­gyenes, jó minőségű készítmény is, az orvos kötelessége figyelmeztetni erre betegét, aki választhat az ingye­nes vagy a hasonló hatású, részben térített árú orvosság közül” - mond­ta Alexandra Novotná, az egészség- ügyi minisztérium szóvivője. A rész­ben térített árú gyógyszerek száma az eddigi 3327-ről 2995-re csökken, ebből 761 lesz beszerezhető a nyil­vános gyógyszertárakban, a többit a kórházakban kezelt betegek vehetik igénybe. Január elsejétől, a hozzáa- dottérték-adó emelkedése miatt újabb kategorizációra kerül sor. Az új évben - ha a parlament is jóvá­hagyja - a gyógyszerekre is 19 szá­zalékos adó lesz kivetve, s ez 5 szá­zalékos áremelkedést jelent. Andrej Reiner, a Gyógyszerforgalmazók Szövetségének elnöke szerint ez az áremelés nemcsak a lakosságot, ha­nem a gyógyszerpiac többi résztve­vőjét, a gyártókat és a forgalmazó­kat is túlzottan megterheli. Novotná figyelmeztetett, hogy a részben térí­tett árú gyógyszerek esetében a la­kosságot és a biztosítókat azonos arányban terheli az áremelés, vagyis a betegek által térített összeg csak 5 százalékkal nő. (lpj) MEGKÉRDEZTÜK František Halmešt, a Szociális Biztosító vezetőjét a nyugdíjak emeléséről A koalíciós pártok megegyez­tek, hogy jövőre a nyugdíjak nem júliustól, hanem már feb­ruártól emelkednek. Lesz pén­ze a biztosítónak az emelésre? A rendelkezésünkre álló informá­ciók alapján a nyugdíjemelés költségei nem változnának, az emelés kisebb mértékű lenne, de hosszabb időszakra osztódna szét. A biztosító azonban még semmilyen előkészületet sem tett, mivel egyelőre csak a pártok közti megegyezés létezik, azaz az emelés nincs törvényi formába öntve. A biztosító kedden elfoga­dott költségvetése 8 százalékos emelést tartalmaz július 1-jétől. Pénzügyi szempontból elkép­zelhető a korábbi, ám kisebb arányú emelés? Mintegy 6,6 milliárd koronás plusszal zárjuk az évet, tehát pénzügyileg megvalósítható az emelés. (1-p-j)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents